Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-30 / 228. szám

1993. Szeptember 30., Csütörtök zuzzzh Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Tovább nő a vállalkozások száma A PM szerint 200 ezer gazdasági szervezet működik Korszerűbb üzem­anyagok, új kutak Budapest (MTI) - A Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság eddig 13 milliárd forintot fordított az ólommentes benzin gyártásának fej­lesztésére, illetve a gázolajok kén­tartalmának csökkentésére. Mind­erről Horváth József, a társaság fej­lesztési igazgatója számolt be az Au­tomobil ’93 kiállításon tartott sajtó- tájékoztatón szerdán. A beruházások révén a magyar ás­ványolajipari termékek versenyké­pesek. Elmondta, hogy jelenleg egy szerződést készítenek elő arról, hogy a fővárosi tömegközlekedés úgyne­vezett city gázolajat kap. Ennek az üzemanyagnak a kéntartalma 0,2 százalék helyett 0,01 százalék, és aromás szennyezettsége is igen ki­csiny. A city gázolaj ára magasabb mint a kevésbé finomítotté, ám a tervek szerint az árkülönbözetet a főváros átvállalná. Horváth József beszá­molt a MÓL 2000 elnevezésű kör­nyezetbarát töltőállomás-program­ról. Olyan 2000-ig szóló hálózatfej­lesztési koncepciót dolgoztak ki, amellyel a hazai piacon megszerzett vezető pozíciót kívánják megőrizni. UMÉK helyett MÉKK Ungvár (MTI) - Magyar Értelmisé­giek Kárpátaljai Közössége (MEKK) néven megtörtént az Ungváron lét­rejött magyar szervezet hivatalos bejegyzése. Az elnevezés egyben azt is tükrözi, hogy nem sikerült az ere­deti elképzelést megvalósítani és összefogni a kijevi, lukovói és Ukraj­na más vidékén élő magyar értelmi­ségieket. Amikor néhány hónapja Ungváron megalakult a Magyar Ér­telmiségiek Közössége, akkor még országos szintű társadalmi szerve­zetre gondoltak a szervezők. Ezért is kapta akkor az Ukrajnai Magyar Értelmiségiek Közössége (UMEK) nevet. A „hatósugár” zsugorodása ellenére a célok változatlanok: egybefogni a magyar ajkú értelmiséget, elősegíte­ni kapcsolattartásukat mind ideha­za egymásközt, mind pedig a kül­földdel. Rendeletmódosítás az állatimportról Budapest (MTI) - Módosultak az élőállat, illetve állati termékek im­portjáról, és Magyarországon való átszállításáról szóló jogszabályok. Az erről szóló 1981-es MÉM-rende- letet Szabó János földművelésügyi miniszter módosította. A módosítás szerint az export, vagy az átszállítás előtt 2 munkanappal értesíteni kell a beléptető állate­gészségügyi határállomást. Export esetén a rendeltetési helyen illeté­kes állatorvost is. Közölni kell ugyanakkor a behozatali, illetve át­viteli engedély számát is. A hőkezelt (pasztőrözött) tejtermé­kekre, a fagyasztott, vagy előhűtött halakra, rákokra és más vízi állatok­ra, valamint az ezekből készült kon- zervekre viszont a jövőben nem szükséges előzetesen behozatali en­gedélyt kérni. A beszállítónak to­vábbra is gondoskodnia kell azon­ban arról, hogy a szállítmányt a ren­delet-módosításban leírt származá­si és egészségügyi bizonyítvány kí- séije. Nagy Imre-emlékmű Giroinagny-ban Budapest (MTI) - Kormánykül­döttség indult szerdán a franciaor­szági Giromagny városába, a mártír magyar miniszterelnök, Nagy Imre emlékművének szombati avatására. Az esemény fővédnöke a két állam- m, Göncz Árpád és Francois Mitter­rand köztársasági elnök. Az ünnepséget Giromagny városa és R budapesti Nagy Imre társaság ren- dezi. Az emlékmű állítását az 1956- °s forradalom és szabadságharc résztvevője, a Franciaországban élő Nagy Ernő és a város akaratából Gi­romagny polgármestere kezdemé­nyezte. Az avatáson Józsa Fábián, a Belügy­minisztérium politikai államtitkára mond ünnepi beszédet. Ebből az alkalomból nyílik meg a te­lepüléshez közeli Belfort városának új színháza, ahol a BM Duna Mű­vészegyüttesének tánc- és zenekara lép fel. Budapest (MTI) - Mintegy 28 000-rel növekedett tovább az év első hét hó­napjában hazánkban a gazdasági szervezatek száma. Csak júliusban mintegy háromezer új vállalkozást je­gyezte* be. Az APEH nyilvántartásai szerint Magyarországon jelenleg már mintegy 200 ezer gazdasági szervezet működik. Mindezt a Pénzügyminiszté­rium legutóbbi jelentése tartalmazza. Az 1993-as esztendő első hét hónap­jának gazdasági folyamatait elemző jelentés szerint nemcsak az új gaz­dasági szervezetek szaporodása jel­lemzi a gazdaságot, hanem egyes te­rületeken a privatizációban is élén­külés tapasztalható. Csökkent az ÁVÜ-höz tartozó még át nem ala­kult állami vállalatok száma. Júli­usban 83, az év első hét hónapjában összesen 349 vállalat alakult át tár­sasággá. Az átalakulások 77 száza­Budapest (ISB - R.S.)-Jóllehet az elmúlt években komoly gazdasági pozíciókat veszítettek az általános fogyasztási szövetkezetek, ebben az évben végre sikerült megkapasz­kodniuk - hallhattuk Bartus Páltól. Az Általános Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Szövetségének elnö­ke szerdai sajtótájékoztatóján el­mondta: jelenleg 280 ÁFÉSZ műkö­dik hazánkban, s a szövetkezetek az első félévben összesen 53 milliárd fo­rintos forgalmat bonyolítottak le. Az elnök szerény nyereségről is beszá­molt: a szövetkezetek júliusig 115 miihó forintos haszonra tettek szert. E meglehetősen kis összeg kapcsán Bartus Pál elmondta: tavaly ilyen­kor 700 milliós veszteségről számol­tak be. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy az 1 milliós tagsággal rendel­kező fogyasztási szövetkezeteket hátrányosan érinti a forint újabb le­értékelése. Bartus Pál álh'tása sze­rint átlagosan durván 4,5 százalék­Párizs (MTI) - Nem kívánja tiszté­nek megújítását a Francia Kommu­nista Párt soron következő kong­resszusán Georges Marchais, a párt veterán főtitkára. A 73 éves politi­kus, akin a közelmúltban hajtottak végre csípóműtétet, levélben értesí­tette erről a párt most ülésező köz­ponti bizottságát. Az 1920-ban született Georges Mar­chais bányászcsalád gyermeke, a háború idején önkéntes munkás volt Németországban, amiért azóta is számos támadás érte. Franciaország felszabadulása után kapcsolódott be a kommunista párt tevékenységébe, már 1959-ben a központi bizottság tagja lett, 1972- ben választották meg annak főtitká­rává. Tagja a francia nemzetgyűlésnek, s volt a párt elnökjelöltje is: 1981-ben a választás első fordulójában még a szavazatok több mint 15 százalékát léka júniusban és júliusban zajlott le. Ennek ellenére még 358 vállalat­nál kell a korábbi hagyományos for­mát felváltani, s megszervezni vala­milyen társaságot. E cégekben az ÁVU-nek 154,4 milliárd forint érté­kű vagyona van. Az átalakított tár­saságok közül az ÁVÜ érdekeltségé­be 1025 cég tartozik. A privatizációkban a külföldi tőke továbbra is vezető szerepet játszik. A vegyes vállalatokban 1993. július 31-éig 41,2 százalékra emelkedett a külföldi részesedés aránya. A befek­tetők között továbbra is az osztrákok vezetik a sort. A második helyen a németek, a har­madik helyen pedig a brit befektetők állnak. E három ország befektetői az összes külföldi tőkerészesedés több mint 60 százalékát mondhatják ma­gukénak. A hazai befektetők a pri­vatizációban elsősorban hitel segít­kal kell majd emelniük az árakat az ÁFÉSZ-ek üzleteiben. Forgalmuk­ról az elnök elmondta: ahol a mun­kanélküliség az országos átlagot meghaladó mértékű - mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében -, azokon a területeken jelentősebben csökkent a boltjaik ár­bevétele, is. Ezen túl jelentős kórt okoz az ÁFÉSZ-eknek a feketekeres­kedelem terjedése is. Bartus Páltól megtudtuk: a jövedéki törvény ha­tályba lépése után két hétig 20-25 százalékos forgalom-növekedést ta­pasztaltak, ám azóta ismét egyre ke­vesebben vásárolnak boltjaikban dohányt, szeszt és kávét. Az elnök a szövetkezetekből való csoportos kiválás lehetőségét meg­engedő parlamenti módosító indít­vány kapcsán elmondta, remélik, a képviselők nem szavazzák meg a ja­vaslatot. Ha másképpen tennének, akkor a szövetkezeti mozgalom és az AFÉSZ-ek szisztematikus szétveré­kapta meg. A párt jelenlegi vezeté­sén belül számos ellenfele van: bár jó néhány alkalommal igyekezett el­határolni magát a „sztálinista” vá­daktól - egyebek között ő javasolta, hogy a szervezeti szabályzatból ik­tassák ki a proletárdiktatúra köve­telését, most pedig a demokratikus centralizmus elvét-, politikáját me­revnek, az új, megváltozott társa­dalmi körülmények között alkal­matlannak tartják. Több vezető kommunista funkcioná­rius szerint ez az oka annak, hogy a párt befolyása az elmúlt években je­lentősen lehanyatlott Franciaor­szágban, szavazóinak száma csök­kent. Utódlásáról jelenleg még nincsenek elképzelések, de várható, hogy a párt legfelsőbb vezetése, amelynek irányvonalát ő szabta meg, tovább­ra is saját köréből szeretné látni az üj főtitkárt. ségével vesznek részt. Az év eddigi részében a hitelbe eladott vagyon ér­téke 9,8 milliárd forintra tehető. Ta­valy 9,1 milliárd forintért adtak el állami vagyont valamilyen hitelezé­si konstrukció keretében. Kárpótlá­sijegyért az első hét hónap során 4,1 milliárd forint értékű állami va­gyont értékesítettek. Júliusban e téren komoly élénkülés alakult ki. Csak a hetedik hónapban 1,5 milliárd forintnyi állami vagyon cserélt gazdát kárpótlási jegy elle­nében. A csődtörvény 1992 januári életbe lépése óta idén július végéig több mint ötezer csődbejelentést regiszt­ráltak. Idén mintegy 800 kérelem érkezett a bíróságokhoz. Az eljárá­sok közül 1770-et sikerült,eredmé­nyesen befejezni, mintegy ezer eset­ben egyezség született, 800 adósnál pedig felszámolási eljárás indult. séhez nyújtanak segítséget a hona­tyák. Á jövő szempontjából az elnök rend­kívül fontosnak ítélte azt, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek is vásárol­janak állami tulajdont. A fogyasztá­si szövetkezetek eddig csupán pár százmillió forintért vettek malmo­kat és volt állami cégeket. A későb­biekben viszont sokkal erőteljesebb pozíciószerzésre törekednek az élel­miszeriparban. Különösen konzerv­gyárakat, tejipari vállalatokat, vá­góhidakat és takarmánykeverőket szeretnének vásárolni. Ehhez ha­sonló lendülettel akarják kiépíteni a Procoop elnevezésű nonprofit ala­pion működő nagykereskedelmi há­lózatukat is. A hálózatnak eddig 17 ÁFÉSZ-érdekeltségű gazdasági tár­saság tagja van, de a közeljövőben újabb jelentkezőket várnak. Céljuk az, hogy a saját boltjaikat e szerve­zet lássa el olcsó áruval, s így meg­próbálják letörni az irreálisan nagy- és kiskereskedelmi árakat. Franciaország az élen Tokió (MTI) - Japán 1993-ban sem lépett elő a nemzetközi termelé­kenységi rangsorban, egy legújabb vizsgálat szerint a szigetország csak a nyolcadik helyen áll az országok között. A japán termelékenységi központ kimutatta, hogy Franciaor­szág és Belgium a listavezető, e két országot Kanada és Olaszország, majd az Egyesült Államok, Német­ország és Spanyolország követi. A japán munkatermelékenységet száznak véve Belgium és Franciaor­szág termelékenységi mutatója 127 százalék. Tizenegy fejlett ipari or­szágnak - a gazdasági együttműkö­dési és fejlesztési szervezet tagor­szágainak, illetve Dél-Koreának - egy főre eső bruttó nemzeti termékét (GNP) hasonlították össze 1985-ös árakon. Japán mindössze Ausztráli­át, Angliát, Svédországot és Dél-Ko- reát előzi meg, ami részben a japán „túlfoglalkoztatásnak” tulajdonít­ható. Vonatszerencsétlenség halálos áldozatokkal Tizennégyen meghaltak és 80-an megsebesültek, mikor kedden Rabat közelében egy utasokkal teli személyvonat benzint szállító tartályvonattal ütközött, majd kigyulladt. A személyvonat éppen a Rá­báihoz közeli Temara nevű állomáson vesztegelt, amikor a tehervonat frontálisan beleronant. A fe- hervonat mozdonya és több tartálykocsi az álló szerelvény tetejére futva egymásba zsúfolódott és lángba borult. Fotó: AP ÁFÉSZ-jövő: minél több céget akarnak venni Marchais távozik tisztéből Visszavonul a veterán kommunista-------------------HÁTTÉR-------------------­A z orosz válság hete Budapest (MTI) - Már egy hete tart az erőpróba Borisz Jelcin orosz elnök és az általa feloszlatott orosz parlament között. Az AFP párizsi jelentése röviden összefoglalja a hét eseményeit. Szeptember 21. kedd - Borisz Jelcin bejelenti a parlament feloszlatását és előrehozott törvény­hozói választásokat ír ki december 11-ére és 12- ére. Az új Szövetségi Gyűlésnek kell majd fel­váltania a kommunista korszakból örökölt nép­képviselők kongresszusát. Ruszlan Haszbula- tov parlamenti elnök azt javasolja, hogy fosszák meg tisztségétől az államfőt. A parlament fel­függeszti Jelcin jogait és helyette Alekszandr Ruckoj alelnököt, Jelcin ellenzékének kiemel­kedő alakját választja meg ügyvivő elnökké. Ruckoj elfogadja a kinevezést. Bili Clinton amerikai elnök „teljes támogatásáról” biztosít­ja Borisz Jelcint. Szeptember 22. szerda -Ruckoj érvénytelennek nyilvánítja Borisz Jelcin rendeletét és leválíja a biztonsági, a védelmi és a belügyminisztert. A három posztra a feloszlatott parlament saját választottjait nevezi ki. Valerij Zorkin, az al­kotmánybíróság elnöke a válságból kivezető „köztes megoldásként” azt javasolja, hogy tart­sanak azonnal és egyidejűleg törvényhozói és elnöki választásokat. A nyugati országok egy­hangúlag Borisz Jelcint támogafják. Szeptember 23. csütörtök-Az orosz parlament­ben egymás után mond le Szergej Sztyepasin tábornok (a védelmi és biztonsági bizottság el­nöke), Nyikolaj Rjabov parlamenti alelnök és Alekszandr Potsinok (költségvetési bizottság). Borisz Jelcin előrehozott elnökválasztást ír ki 1994. június 12-re. Az orosz kormány ellenőr­zése alá vonja a parlament működését biztosí­tó pénzügyi alapokat. Alekszandr Ruckoj azt javasolja, hogy jövő év februáijában tartsanak egyidejűleg törvényhozói és elnöki választáso­kat. Elvágják a telefonvonalakat a Fehér Ház (parlament) és az alkotmánybíróság között. Jelcin elutasítja a törvényhozói és az elnökvá­lasztás egyidejű megtartását, majd szombatra alkotmányozó konferenciát hív össze, amely­nek az a feladata, hogy kidolgozza az új alap­törvényt. Az államfő Sztyepasin tábornokot a biztonsági miniszter első helyettesévé nevezi ki. Az est folyamán összeül a népképviselők kongresszusának rendkívüli ülése, amely meg­szavazza Jelcin elnök leváltását és megerősíti Ruckoj tábornok elnökké való kinevezését. A kormány törvénytelennek nyilvánítja a szuper­parlament ülését. Egy tucatnyi ember megpró­bál behatolni a FÁK vezérkarának moszkvai fő­hadiszállására. A támadás során két ember, köztük egy rendőr, életét veszti. Az ügy kapcsán őrizetbe veszik Sztanyiszlav Tyerehov ezredest, a Jelcin-ellenes konzervatív tiszti szövetség ve­zetőjét. Szeptember 24. péntek - Borisz Jelcin a válasz­tási bizottság élére Nyikolaj Rjabovot, a parla­ment lemondott elnökhelyettesét nevezi ki. Konsztantyin Kobec tábornok, orosz védelmi miniszterhelyettes bejelenti, hogy tűzparan- csot adtak ki arra az esetre, ha ismét támadás érne hivatalos épületeket. A népképviselők megszavazták, hogy március végén tartsanak parlamenti és elnökválasztást. A javaslatot tá­mogatta Valerij Zorkin alkotmánybíró és Miha­il Gorbacsov volt szovjet államfő is. Szeptember 25. szombat - A Dzerzsinszkij-osz- tag csapatai körbezáiják a parlament épületét. Megkezdődik az alkotmányozó konferencia, amelyen a politikai, szociális és vallási élet mintegy 600 képviselője vesz részt. Szeptember 26. vasárnap - Szentpéterváron mintegy 60 régió - körzet, köztársaság - képvi- selóijavasolják egyidejű parlamenti és elnökvá­lasztás megtartását még 1993 vége előtt. Jelcin ebben az ügyben kitart elutasító álláspontja mellett. Tüntetések Jelcin ellen és mellett. Szeptember 27. hétfő - A parlament által kine­vezett belügyminiszter, Andrej Dunajev beje­lenti, hogy egyezségre jutott a belügyminiszté­rium egyik vezetőjével arról, hogy ne legyen fegyver az első vonalban: sem a parlament vé­dőinél, sem a parlament épületét körbezáró rendfenntartó erőknél. Szeptember 28. kedd - A Kreml eltökélte, hogy felszámolja a feloszlatott parlament ellenállá­sát és reggel csapataival teljesen körbezáija a Fehér Házat, ahol Ruckoj és hívei elsáncolták magukat. A rendfenntartó erők figyelmeztetik a parlament előtt összegyűlt tüntetőket. Az al­kotmánybíróság követeli, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom vezetői üljenek össze azonnal és jelöljék ki az előrehozott és egyide­jűleg megtartandó elnök és parlamenti válasz­tások időpontját. Hiányzik az orosz olaj Kijev (MTI) - Az ukrán vezetés nevében Leo- nyid Kravcsuk elnök kedd éjjel telefonon sür­gette Viktor Csemomirgyin orosz kormányfőt, hogy Oroszország növelje az olajszállításokat Ukrajnába. Az orosz olajat az osztrák-svájci Nordex Group Holding 100 millió dolláros hitel- szerződés keretében közvetítőként szállítja Uk­rajnába. Naponta 67-70 ezer tonnáról van szó, ám eddig összesen csak 40 ezer tonna jutott el az ukrán felhasználókhoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents