Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-25 / 224. szám
II ÉM-héflvége Az ÉM kerékasztala Szeptember 25Szombat Jó, hogy megjelent — rossz, hogy így jelent meg Az iskoláról, az iskolaszékről, a versenyről - az új közoktatási törvényről vitatkoztak a szakemberek Filip Gabriella Az új közoktatási törvény megjelenése, és az új tanév megkezdése után néhány héttel kerekasz- tal-beszélgetésre hívtuk szerkesztőségünkbe Fábián Károly- nét, az Magyar Óvodapedagógiai Egyesület országos elnökét, Kubatov Szaniszlónét, a miskolci 21. Számú Általános Iskola Igazgatóját, Kőrössy Sándort, a miskolci Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatóját, dr. Mádai Gyulát, a Tankerületi Oktatási Központ igazgatóját és dr. Lénárt Bélát, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés oktatási bizottságának elnökét. A sokat vitatott, ennek ellenére egyetlen szavazat híján kétharDr. Mádai Gyula mados többséggel elfogadott törvényt most újra „megszavaztattuk”. Lénárt Béla (L. B.): - Akármilyen furcsa, de igennel szavaztam volna. Nem találtam a törvényben olyan gondolatot, amelyet nem tudtam elfogadni. Természetesen, mint minden törvény, ez is magában hordozza a hiba lehetőségét. Mádai Gyula (M. Gy.): - Egyértelműen igennel szavaztam volna. Az előzőektől eltérően ez a törvény többnyire a lehetőségeket, a megvalósításhoz szükséges feltételeket is biztosítja. A közoktatás szabályozására minden korban szükség volt. Az utóbbi években pedig különösen megerősödött a jogos igény, hogy az iskolákban, az oktatási intézményekben rend legyen, és a jogok, a tanulói, a pedagógusi, a szülői, a fenntartói jogok világossá váljanak és érvényesülhessenek A törvénymagyarázatra szükség van, tehát hamarosan miniszteri rendeletek kellenek, hogy a látszólagos vagy valóságos ellentmondásokat feloldják. Októberben már várhatóak az első ilyen rendeletek. Fábián Károlyné (F. K.-né): Határozottan igent mondtam volna. Törvényre szükség van, és ez jó törvény. Az általunk is véleményezett előző változatokhoz képest - az óvoda szempontjából - ez előnyös jogszabály. Több szempontból is megerősíti az óvodákat. Tehát a közoktatási rendszer részének, nevelési intézménynek tekinti az óvodát, és elismeri az iskolaelőkészítő szerepét. De azt is meg kell jegyeznem, hogy mindenezek ellenére van a törvényben ellentmondás. Kubatov Szaniszlóné (K. Sz.né): - Erre a beszélgetésre készülve elővettem a régi törvényt és meghökkentett, hogy menynyire elavult. Ráadásul a rengeteg módosítás teljesen áttekinthetetlenné tette. De a társadalmi, politikai változás is feltétlenül igényelte a modem, a mához közel álló megfogalmazást. Ha meglennének a végrehajtási utasítások is, akkor már többet tudnánk, másképpen ülhetnénk le beszélgetni. Kőrössy Sándor (K. S.) - Én is igennel szavaztam volna, hiszen szükség volt erre a törvényre. Az előnyét abban látom, hogy megjelent, hátrányát, hogy így jelent meg.- Ezennel elfogadtuk a közoktatási törvényt, és máris elkezdhetjük módosítani! K. Sz.-né: - A törvény hiányosságának tartom, hogy a dolgozók általános iskolája ifjúsági tagozata kimaradt az oktatás rendszeréből. Meggyőződésem, hogy most is van Miskolcon 100-120 olyan gyerek, akinek oda kellene járnia. Olyan esetekre gondolok, amikor még mindig a 4. osztályba jár egy 14 éves gyerek. Az előző törvényi szabályozás ilyen szempontból kedvezőbb volt, mert megtehettük azt, hogy ha a 10 éves gyerek 2 évvel idősebb a korosztályánál, akkor a dolgozók általános iskolája ifjúsági tagozatára irányíthattuk. Köny- nyített tananyagot tanulhatott, és sikeresebben végezhette el az általános iskolát. M. Gy.: - Azért meg kell néznünk, mit mond a törvény a szakiskolákról, a speciális iskolákról. Én nem vettem észre, hogy ennyire élesen jelentkezne ez a probléma. A 9., 10. osztályt el lehet végezni. Ez pontosan azt mutatja, hogy a későn éretteknek nagyon sok lehetőségük van a felzárkózásra, az alapvizsga későbbi letételére. És ez a tanköteles kor speciális esetekben kiterjeszthető. L. B.: - Én két dologban szerettem volna változást. Először is nézzük a késői végrehajtási időpontokat. Ez egyrészt indokolható azzal, hogy kifutási időt akarunk adni az átalakításnak, a másik oldalról azonban van néhány dolog, ami nagyon hiányzik. A nemzeti alaptantervre, a kerettantervekre, a hozzátartozó taneszközökre gondolok. Ha 1994-ben meglesz a NAT, utána 3 év múlva lép kötelezően érvénybe, akkor már 1997 lesz. Mondok egy konkrét példát. Ma Abaújszántón voltam, ahol a Kőrössy Sándor mezőgazdasági szakközépiskolának egy világbanki projekthez való kapcsolódásáról tárgyaltunk. Ez a tervezet -nagyon helyesen - a közoktatási törvény szellemében már azt tartalmazza, hogy az első két évben csak közismereti tárgyakat lehet tanítani. De tessék megmondani, hogy az első két évben mit és hogyan tanítsunk?! Ha bevezetik a nemzeti alaptantervet, kiderülhet, hogy valami olyat csinálunk, amit módosítani, változtatni kell. Másik örök probléma a finanszírozás. A pedagógusbérezés 1995-től más rendszerű lesz. A béreket központi keretből fedezik, a többi költséget pedig az önkormányzatnak kell állnia. De hogy miből, ez még nem látszik. K. Sz.-né: - A másik ilyen probléma, hogy a NAT életbelépése után a tanulók terheinek enyhítése miatt csökkennek az óraszámok, viszont a finanszírozást már a következő évtől ennek megfelelően állapítják meg. Ha megnézzük a 52. és 114. paragrafust, ez az ellentmondás egyértelműen kiderül. F. K.-né: - Ugyancsak a finanszírozáshoz tartozik az is, hogy csak nagy általánosságban fogalmaz a törvény. Azt mondja, hogy az önkormányzatoknak megfelelő színvonalon kell gondoskodni az intézményekről. De hogy mi ez a megfelelő színvonal, ez nem derül ki. Szükség lenne valami mértékre, amihez lehetne viszonyítani. M. Gy.: — Már készül ez a mutatórendszer is. Csak türelemre van szükség. Én nem tudok belemenni ebbe, hogy mi rossz ebben a törvényben. Ezek a megjegyzések előremutatók. De azt kellene előbb megnéznünk, hogy mi az, ami már most is érezteti hatását. Arról nem szólunk semmit, ami már szeptember 1-től igenis életbe lépett?! Csak arról beszélünk, hogy minek kellene még lenni, mi nincs meg?! Beszéljünk például a képesítésről. Beszéljünk erről! Nyugodtan, nyíltan. Tehát a képesítéseknek meg kell lennie. A türelmi idő benne van a törvényben. Viszont, ha új embert vesz fel akármelyik intézmény, nincs joga nem képesítettet felvenni. A törvény már életbe lépett, ezt tudatosítani kell, mert akadnak intézményvezetők, akik ezt nem tudják vagy nem akarják tudni. Ezt egyébként a Tankerületnek ellenőrizni kell...- Senkit nem akarok arra buzdítani, hogy rosszat mondjon a törvényről. Viszont szeretném, ha sorra vennénk azokat az ellentmondásokat, amelyekről már most látszik, hogy a későbbiekben nehézséget fognak okozni. M. Gy.: - Én pedig még azt szeretném elmondani, 1993 végére ígértetett a nemzeti alaptanterv alapelvek című része, a következő év elejére fokozatosan elkészül a követelményrendszer, és az erre épülő kerettantervek. Gőzerővel dolgoznak ezen a szakemberek. Már igencsak ott tartanak, hogy hamarosan lesz mit a nyilvánosság elé tárni. Most még arról, hogy miért nem volt NAT. Véleményem szerint nem bírálták a NAT-ot, hanem sorozatosan támadták. Alig a- kadt olyan szakmainak nevezett vagy szakmai tanácskozás, ahol ne a NAT-ot ócsárolták volna. Meg kell-mondjam, ebből politikai kérdés kavarodott. Egyébként a törvénybe belekerültek az alapvető nevelési célok, feladatok, ugyanez van a NAT alapelvek című részében. Ez csodálatosan szép, és Eötvös óta nem alkottak ilyet Magyarországon. Nagyon mértékadó nemzetközi szalünai körök szerint másodiknak, reális számítások szerint harmadiknak számít Európában K. S.: - Jelen pillanatban ez a törvény nem mond semmi újat, amit mi alkalmazni tudnánk. A kinevezések kapcsán megjegyezném: az iskola szelleme azt diktálja, hogy ott tanítás folyjék. Na már pedig, ha nem leime képesítés nélküli tanító, tanár, akkor nagyon sok iskolát be lehetne zárni. Nyelvtanárt nem lehet kapni, közgazdászt nem lehet kapni, matematika-fizika szakos tanárt nem lehet kapni, és még hosszan sorolhatnám. Hiába úja elő a törvény, hogy csak képesített embert lehet alkalmazni, ha nincs rá lehetőség! A nemzeti alaptanterv pedig több helyen megbukott, vagy nem engedték, hogy megjelenjen. Hogy miért történt így, hogy politikai vagy más egyéb okok miatt bukott meg, ez engem nem érdekel. Csak az érdekel, hogy nincs. Ha ’94-ben indul a NAT, akkor is csak '99-ben tudunk az első eredményekről beszélni. Addig ne mondjuk meg előre, hogy milyen jó ez a törvény. Elég sok törvényt végig olvastam már eddig. Nekem már a '85-ösről is azt mondták, hogy ez a legjobb, aztán kiderült, hogy mégsem. Most még csak sötétben tapogatódzunk, hiszen a passzusokban nincs benne, hogy ez miként fog működni a gyakorlatban.- Viszont már ebben a félévben létre kell hozni az iskolaszékeket! K. Sz.-né: - Igen, ez az egyik legsürgetőbb feladat. Úgy kell létrehozni az iskolaszékeket, hogy a szülők, az önkormányzat és a tantestület is 3-3 fővel képviseltesse magát. Miskolcon van körülbelül 100 iskola. Hogyan fog ennek eleget tenni az önkormányzat? Fizikai képtelenségnek tűnik, hogy egy képviselő 5- 6 iskolaszéknek is a tagja legyen. És túlzottnak találom azt is, hogy ilyen rövid idő áll csak a rendelkezésünkre. M. Gy.: - Ez is olyan kérdés, amihez nagyon szükséges a minisztérium rendelete. Nem lehet sokáig várni. A holnapi igazgató- tanácsi ülésen a mi intézményünk, a Tankerületi Oktatási Központ hangsúlyozni fogja, hogy erre sürgősen szükség van. Nyilvánvaló, hogy ezt is csak egyeztetésekkel lehet megoldani. Egyebek között ez a Tankerületi Központok feladata, hogy a szakma élő gondjait frissen az igazgatótanács elé vigye. L. B.: - Ez nemcsak Miskolcon, de a megyében is problémát jelentene, hiszen csak 59 képviselő van. Viszont, ha alaposabban megnézzük a törvényt, kiderül: az iskolaszékben a fenntartó képviselőjének nem feltétlenül önkormányzati képviselőnek kell lennie. Csupán azt úja, hogy a fenntartó képviselőit a fenntartó bízza meg. A megyei önkormányzattal abban állapodtunk meg, ha ezt a végrehajtási utasítás nem akadályozza, akkor mi nem önkormányzati tagokat is fel fogunk kérni az iskolaszéki tagságra. K. S.: - Egyébként nem is biztos, hogy három önkormányzati képviselő elég az iskolaszékbe, egy Fábián Károlyné Fotók: Laczó József nagy intézmény esetén nagyobb testületre lesz szükség. Viszont én azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az önkormányzat egy szülőt bíz meg azzal, hogy képviselje az önkormányzatot az iskolaszékben. M. Gy.: - Ebben az esetben meg kell nézni az önkormányzati törvényt, az önkormányzatok autonómiáját, és minisztériumok közötti egyeztetés is kell. Ez nem ilyen egyszerű. L. B.: - Nekem van egy másik aggályom ezzel kapcsolatban. Ha azt nézzük, hogy itt MiskolCsak ottfog jól működni az iskolaszék, ahol a saját érdekeiket felismerő szülők, az önkormányzat és az iskola érdekeit összeegyeztetni tudó önkormányzati tagok, és a saját iskolájukért tenni akaró pedagógusok lesznek a tagjai. con lesz 100 iskolaszék, az 100 érdeket jelent. Most akkor képzeljük el, hogy fogja az önkormányzat,ezt a sokféle érdeket kezelni. Én attól félek, hogy az iskolaszéki döntések önkormányzati érdekeket érintő része lesz kezelhetetlen. K. S.: - Én ezt nem látom ilyen tragikusnak. Ha megnézzük az iskolaszék jogosítványait, akkor azok maximum az egyetértési jogig terjednek. Ilyen szempontból az önkormányzatnak mint fenntartónak lehetősége van - durván fogalmazok- vagy egyszerűen leseperni az asztalról vagy meghallgatni az iskolaszék véleményét. Nincs kötelező érvényű döntési jogköre az iskolaszéknek. M. Gy.: - Ha jobban megnézzük nem csak egyetértési joga van az iskolaszéknek. Nem említettük még, hogy ott van a diákszervezet. Igenis, ezek demokratikus testületek... K. S.: - Csak annyit közbevető- leg, hogy az iskolaszék döntési joga arra vonatkozik, hogy a saját programját elfogadja. M. Gy.: - Természetesen... K. S.: - Akkor ez gyakorlatilag nem jelent semmit. Az önkormányzat irányában semmit. M. Gy.: - De az intézmény irányában csak jelent valamit. Pedagógiai programmal kapcsolatban egyetértési, fegyelmi vétség esetén felülvizsgálati joga. Ha a diákokat érintő dologról van szó, akkor meg kell hívni a diákok képviselőjét... Kubatov Szaniszlóné- Visszatérve az iskolaszékhez, szükség van ezekre a testületekre? K. S.: — A puding próbája, hogy megeszik. A Németországban működő iskolaszékeknek iskola- fenntartó joga van. Ó nevezi ki az igazgatót, megválasztja a tanárt. Nálunk ennek pillanatnyilag demokratikus színezetű hatása van. Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen lesz a gyakorlatban. Majd meglátjuk, hogy' él a véleményezési, egyetértési meg javaslattevő jogával. L. B.: - Az 1985-ös törvény is létrehozta az iskolatanácsokat. Saját tapasztalatból tudom, hogy az teljesen formalitásba süly- lyedt. Általában olyan embereket delegáltak az iskolatanácsba, akiktől várhattak valamit. Gyakorlatilag az történt, hogy az iskola megpróbált ilyen módon társadalmi szponzorokat szerezni. Ha ez lesz a gyakorlat, akkor nem érjük el a célt. Mint oktatás- történettel is foglalkozó pedagógus először nagyon tiltakoztam az iskolaszék ellen, mert a régi iskolaszéki gyakorlat a pedagógus, a tanító megnyomorítója volt. De örömmel látom, hogy ebben a törvényben egészen másról van szó. Viszont csak ott fog jól működni az iskolaszék, ahol a saját érdekeiket felismerő szülők, az önkormányzat és az iskola érdekeit összeegyeztetni tudó önkormányzati tagok, és a saját iskolájukért tenni akaró pedagógusok lesznek a tagjai.- A törvény bizonyos korábban megindult folyamatokat is legalizált. Már évekkel ezelőtt megjelentek a hatosztályos gimnáziumok, majd nyolcosztályosok alakultak, azóta újabbak és újabbak indulnak. Ezzel együtt megkezdődött az iskolák közötti rivalizálás. Nem érzik úgy, hogy ezt valamiképpen szabályozni, területileg koordinálni kellene? K. S.: - Az oktatási törvény lehetőséget ad a korábbi struktúra megváltoztatására. Ha most szülőként közelítek ehhez a kérdéshez, akkor azt mondom, hogy elviszem az általános iskolából a gyermekemet a 4. osztály után, ha nem tudom, akkor 6. után, ha még ekkor sem sikerül, akkor a 8. után mindenképpen. Az általános iskola 9. 10. osztályában Dr. Lénárt Béla maradnak azok, akik egyébként is nehezen jutottak előre, akik nehezen kezelhetők. Itt megnő az általános iskolák bizonytalansági tényezője. És felveti azt is, hogy az általános iskola mindvégig vizsgacentrikus lesz. Valamilyen mérésre szükség lesz a 4-, a 6., a 8., és a 10. év végén is. Ha ez az egész szépen beindul, és minden meg lesz hozzá, még akkor sem fog úgy működni, ahogy a törvény szelleme megkívánna' Mert van egy óriási bizonytalansági tényező, ez pedig az infot' mációhiány. Tehát fórumokat kell szervezni, hogy minél többen megismerhessék ezeket a 1^ hetóségeket. Ha a végrehajtási utasítások meglesznek, ezt a munkát sürgősen kezdeni kell' L. B.: - De itt vannak az általános iskolák! Az ő érdekük ezzel ellentétes. A normatív támog0' tás minden iskolát arra készteti hogy a tanulóit megtartsa, a középiskolákat pedig arra, hogy 3 tanulókat megszerezze. Én neiü vagyok meggyőződve arról, hog? minden gimnázium feltétlenig oktatási és egyéb magasztos célból indítja a hat-, nyolcosztály03 gimnáziumi osztályokat. Éppe3 ezért a finanszírozásnak valaná más módját kellene kitalálni hogy senkit se az anyagi okok késztessenek erre az elvtelen harcra. A hat- és nyolcosztály00 gimnáziumokkal kapcsolatba3 azt is felvetném: a szülőknek meg kell mondani, ha a NAj, alapján minden iskolában l3 éves korig ugyanazt a tanagya' got kell tanítani, akkor egy F’ minőségi általános iskola úgy a3' olyan szinten meg tudja tanítani, mint a gimnázium. , K. Sz.-né: - Ha a legjobb tanulj inkát mindig elviszik, nyolcadik' ra alig marad valaki. Az idén ép" pen ilyen okok miatt negyvenöt" tel csökkent az iskola létszál30' Ez 300-400 ezer forint elvoná3 K. S: - Ez nem lehet anyagi kérdés, mert jóval kevesebb az általános iskola normatívája, mi3" gimnáziumé. Tehát, jobban járnék, ha hagyományos gimnáziumi osztályokat indítanék.. . M. Gy.: - Véleményem szerint, jövő fogja eldönteni, hogy melYj* iskolatípus marad életben, de 3 zonyos fokú területi koordin lást ez is igényel. Nekünk nü3 Tankerületnek meg van az a j® adatunk, hogy a távlati lesztés érdekében a régió köz° tatási helyzetét elemezzükK. S.: - Az iskola létesítései szakok indítása az önkormány zat feladata, elsősorban ó d° erről el a kérdésről. . L. B.: - Pillanatnyilag nl°^ olyan szerv, amelyik megsza ná, hogy itt ne indítsanak y3* milyen szakot, mert a közeli rosban már van. Ellenben J3^ guk az iskolák ismerik fel enn a szükségességét.
