Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
1993. Szeptember 15., Szerda z=zzzzzzz Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Közoktatási konferencia Budapest (MTI) - A közoktatási törvényből származó feladatok áttekintésére - Törvény és közoktatás címmel - kétnapos konferencia kezdődik szerdán a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban. A tanácskozáson az illetékes minisztériumok vezetői, főmunkatársai, a pedagógiai kutatóhelyek neves szakemberei nyújtanak segítséget az iskola- fenntartóknak és az intézmények irányítóinak a törvény értelmezéséhez, a végrehajtás szakmai kérdéseinek feldolgozásához. Kálmán Attila kultuszminisztériumi államtitkár a törvény oktatáspolitikai céljait ismerteti, Dobos Krisztina, a művelődési tárcától a napokban megvált volt helyettes államtitkár, a szakmai szabályozás kérdéseit világítja meg. Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a közoktatás finanszírozásáról tart előadást. Megalakult az MTV Felügyelő Bizottsága Budapest (MTI) - A Magyar Televízió Felügyelő Bizottsága kedden tartotta alakuló ülését. A testület elnöke Berta Bálint, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium igazgatója lett. A Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a tizenegy fős grémium egyelőre kilenc taggal jött létre. A további két tagot a soron következő, október 5-i ülésen választják meg -közölte az MTI kérdésére Rományi Béla, a Felügyelő Bizottság titkára, az MTV Elnöki Hivatalának igazgatója. Az MTV általános ellenőrző testületének megalakulásával kiépült a tárgyilagos, pártatlan nemzeti közszolgálati televíziós műsorszolgáltatás intézményrendszere - szögezi le az MTV vezetésének közleménye. A Magyar Televízió március 25-én hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a Felügyelő Bizottság rendszeresen figyeli az MTV műsorait, észrevételeit legalább negyedévente eljuttatja az intézmény elnökéhez. írásban rögzített megállapításait jogosult megküldeni az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elnökének is. A műsorstúdiók és főszerkesztőségek felelősei kötelesek együttműködni a testülettel, illetve annak műsorokkal kapcsolatos észrevételeit irányadónak elfogadni. A bizottság a műsorok készítésébe, a tervezésbe nem avatkozhat be, azokat csak utólag értékelheti. A Felügyelő Bizottságnak pártokon kívüli, elsősorban a tudomány és a kultúrá világában elismert személyiségek lehetnek tagjai, őket az MTV elnöke kéri fel. A kiválasztáskor irányelv, hogy öthét fő vidéki lakos legyen. Két festmény eltűnt Budapest (MTI) - Két festmény tűnt el a MOM Művelődési Házában csütörtökre meghirdetett árverés előtti bemutatóról, hétfőn délután. Ismeretlen XVIII. századi művész. Falusi életkép című, 12x15 centiméteres fára festett olajképét, illetőleg ugyancsak ismeretlen alkotó Anya {permekével című, 16x13 centiméteres olaj vászonképét tulajdonították el ismeretlen személyek - tudatta a hírt a Galerie Blitz képviselője kedden a távirati irodával. ÄXII. kerületi Rendőrkapitányság megkezdte a nyomozást az eltűnt műtárgyak ügyében, amelyek együttes értéke nem haladja meg a százezer forintot - közölte a rendőrség illetékese. Hidrológusok vándorgyűlése Szombathely (MTI) - A vízgazdálkodás csak megfelelően megalapozott térségi fejlesztési tanulmányok alapján lehet eredményes, ezért úgynevezett vízgyűjtő terveket kell készíteni - állapították meg a Magyar Hidrológiai Társaság XI. vándorgyűlésén, amely kedden fejeződött be Szombathelyen. A résztvevők, összegezve a négy szekció munkáját, záródokumentumot fogadtak el. Ebben kifejtették: ajánlatos megvizsgálni a külföldön alkalmazott igazgatási, technikai módszereket és a kedvező tapasztalatokat itthon is hasznosítani kell. Sürgető feladat az elmúlt aszályos időszak hatásának vizsgálata is. Nincs koncepcionális ellentet Szabó Iván a PM és az MNB közötti sajtóháborúról Budapest (MTI) - Nincs koncepcionális ellentét a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között a költségvetés finanszírozása kérdésében - mondotta Szabó Iván pénzügyminiszter kedden reagálva a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent hírekre. Mint ismeretes, Nagy Zoltán pénzügyminisztériumi államtitkár egy interjúban felvetette: gondolkoznak azon, hogy bővítsék a költségvetési hiány finanszírozásának lehetőségeit. E téren szóba került, hogy a finanszírozásba bevonják a lakossági deviza-megtakarításokat, valamint a Pénzügyminisztérium kötvénykibocsátóként önállóan kilép külpiacokra. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke e gondolatokat elvetette, mondván a költségvetés finanszírozásához forintra s nem devizára van szükség. A hazai megtakarítások a kamatszínvonal emelésével ismét gyorsabban növekedhetnek. Ehhez pedig a Pénzügyminisztériumnak emelnie kellene az állampapírok jelenleg alacsony kamatszínvonalát. A vitával kapcsolatban Szabó Iván elmondotta: e kérdésben szó sincs semmiféle új koncepció megalkotásáról. Még előterjesztés-tervezet sem született a kérdésben. Csupán néhány szakember gondolkodik a Pénzügyminisztériumban, s e gondolataikat fogalmazták meg. így nem is lehet szó intézmények, vagyis a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közötti vitáról. Az azonban biztos, hogy a költségvetés hiánya továbbra is jelentős... Szerdától: Jeszenszky Romániában Budapest (ISB — D.Á.) — Jeszenszky Géza szerdán délelőtt utazik Bukarestbe, s délután megkezdődnek a tárgyalásai román kollégájával, Melescanuval - hallhattuk a Külügyminisztérium keddi sajtótájékoztatóján. Herman János szóvivő elmondta, hogy a magyar külügyminiszter egészen vasárnap estig Romániában tartózkodik, s onnan előbb Moszkvába, majd Brüsszelbe utazik. Jeszenszky Gézát fogadja Iliescu elnök és Vacaroiu kormányfő is és az már biztos, hogy sor kerül egy beruházásvédelmi és egy kettős adóztatást megszüntető egyezmény aláírására. A magyar külügyminiszter csütörtökön előadást tat az RMDSZ székházában a kommunizmus utáni Magyarországról és Romániáról. Pénteken Marosvásárhelyre látogat a magyar delegáció, szombaton pedig egy erdélyi körutazás szerepel a programban, melynek állomása Korond, Farkaslaka, Segesvár és Székelyudvarhely. Vasárnap előbb Temesvárra látogat Jeszenszky Géza, majd délután Bukarestben ismét találkozik Melescanuval. A magyar külügyminiszter moszkvai programjában is szerepel két dokumentum aláírása. Az egyik a két külügyminisztérium közti, a másik pedig kulturális, tudományos és oktatási együttműködést rögzít. Moszkvából Brüsszelbe vezet Jeszenszky Géza útja, ahol az EK elnökségi trojka (Belgium, Görögország, Dánia), valamint az EK- val társulási szerződést aláírt hat közép- és kelet-európai ország (a négy „visegrádi” mellett Bulgária és Románia) külügyminiszterei találkoznak. A szóvivő bejelentette, hogy Tomaj Dénes helyére (aki Hágába került nagykövetnek) Pereszlényi Zoltánt nevezték ki helyettes államtitkárnak. Pereszlényi legutóbb Kairóban dolgozott nagykövetként, s jövőbeni feladata az afrikai, ázsiai, latin-amerikai térség „felügyelete” lesz. Nincs magyar-román határvita A külügyminiszter nyilatkozott a román hírügynökségnek Budapest (MTI) - Jeszenszky Géza külügyminiszter szerdán kezdődő romániai látogatása előtt nyilatkozatot adott a Rompress hírügynökségnek. Az alábbiakban ebből közlünk néhány fontos részletet, amelyek egyrészt jelzik a külügyminiszter látogatásának célját, másrészt érzékeltetik a két ország jelenlegi viszonyát. Igaz ugyan, hogy a rendszerváltozás óta magas szintű hivatalos látogatásra a két ország között nem került sor, de közel három és fél éves külügyminiszteri működésem során egymást váltó három román kollégámmal különféle nemzetközi konferenciák során igen sok alkalmat találtunk beható eszmecserékre. Román partnereim számos alkalommal jártak Budapesten (legutóbb Melescanu miniszter úrral a júniusi NATO munkamúhelyen tartott előadása után tárgyaltunk egymással), tehát indokolt, hogy most én utazzam Bukarestbe. Nemcsak a két ország politikusai, parlamenti képviselői találkoztak gyakran, de a két ország sajtója is sokat foglalkozik egymással. Mégis az az érzésem, hogy a román közvélemény nem ismeri eléggé Magyarországot, vagy talán nem jól ismeri, s talán a magyar társadalomra is ráférne Románia múltjának és jelen valóságának pontosabb ismerete. **** Véleményem szerint a kelleténél jóval több szó esik arról, hogy Románia és Magyarország viszonyában vannak feszültségek és kevesebb visszhangot kapnak kapcsolataink biztató elemei. A két ország között a katonai bizalomerősítés terén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a Nyitott Égbolt Egyezmény. A belügyi tárcák együttműködési megállapodása reményeim szerint előmozdítja a súlyos, gyakran nemzetközi összefüggésekkel is rendelkező bűncselekmények hatékonyabb üldözését. A gazdasági forgalmunkban már említett erőteljes fellendülésben minden bizonnyal jelentős szerepe van a mintegy ezer romániai telephelyű vegyes vállalatnak. Megnyíltak a kulturális intézetek, újra működik a történész vegyesbizottság, Pécsett igen aktív Magyar-Román Baráti Társaság működik, s bizalommal követem a kolozsvári székhelyű Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport működését is. Magyarország és Románia között nincs határvita, az 1920-as, illetve 1947-es békeszerződést a nagyhatalmak garantálták, ennek érvényességét Magyarország nem kérdőjelezi meg. A helsinki alapelvek és a Párizsi Charta következetes betartása kizárja, hogy Románia bármely állampolgára bizalmatlansággal tekintsen Magyarországra. De kénytelen vagyok felidézni, hogy a béke- szerződések aláírásakor Romániában az ott élő magyar kisebbségnek a maihoz képest vitathatatlanul jóval több iskolája, művelődési intézménye, joga és vagyona volt. Noha az 1920-as években a magyar kultúra intézményeit és a magyar egyházakat igen sok sérelem érte, 1947- ben Kolozsvárott még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széleskörben érvényesült a kétnyelvűség. Az 1948 utáni államosítások, a törvénytelen ítéletek, majd a Ceausescu-időszak- ban a magyar lakosságot érintő hátrányos intézkedések nagyon komoly sebeket okoztak a romániai magyarságnak. 1989 decembere az orvoslásnak nemcsak a lehetőségét teremtette meg, s a biztató ígéreteket nem felejtettük el. Én úgy látom, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség józan, felelősségteljes politikát folytat, célja a többség és a kisebbségviszonyának harmonikus rendezése, mindenekelőtt pedig biztosítani kívánja azt, hogy az Erdélyben több mint ezer éve élő magyar lakosság alapvető életfeltételei és kulturális igényei teljesítését érezve biztos jövőt lásson maga előtt. Nem értem, hogy az RMDSZ augusztus végén kiadott, Románia európa tanácsi felvételével kapcsolatos memoranduma miért, váltott ki olyan heves kritikákat. Nem tartom feladatomnak, hogy a román parlament illetékességébe tartozó .javaslatokról nyilatkozzam, de azokkal a román véleményekkel értek egyet, amelyek a magyar népközösség kívánságainak tanulmányozását javasolják, összhangban a világ minden demokráciájának azzal a törekvésével, hogy az állampolgárok panaszait kivizsgálja és az igényeket lehetőleg teljesítse. Elsődleges és rendkívül sürgető feladat, hogy a két ország közös határátkelőhelyein kialakult lehetetlen viszonyokon változtassunk. Míg Magyarország legtöbb határállomásán az utas perceket, rossz esetben fél órákat tölt el, keleti határunkon a határátkelés a személyforgalom több órát, a teherforgalomban több napot igényel. Ez a helyzet Románia nemzetközi kapcsolatainak sem tesz jót. A meglévő határállomások bővítése mellett elodázhatatlan új határátkelők nyitása, pontosabban a kommunista korszakban bezárt, egykor működő átkelőhelyek újbóli megnyitása. Ez alapfeltétel ahhoz, hogy a két ország egymást jól kiegészítő gazdasága felélessze a régi szálakat, illetve, hogy az egyformán európai integrációra törekvő Románia és Magyarország egymást közt is előkészítse az árok, a pénz, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását. A meglévő jelentős gazdasági forgalom és a szerteágazó rokoni és baráti kapcsolatokra is épülő kölcsönös idegenforgalom igényli és indokolja a konzuli képviseletek nyitását, pontosabban a diktatúra által bezárt és az 1989 decemberi fordulat után megnyitni ígért főkonzulátusok újbóli működtetését. Ugyan aligha lehet összevetni a romániai magyarság mintegy századrészét kitevő magyarországi románok helyzetét és igényeit az erdélyi magyarokéval, de örömmel tölt el, hogy a magyarországi románok elégedettek helyzetükkel és nagyra értékelik a magyar Országgyűlés által az idén elfogadott kisebbségi törvényt, amely az eddig is jelentős kulturális támogatáson túlmenve messzemenő önkormányzati, ön- igazgatási lehetőségeket biztosít számukra. A fentiekkel érzékeltetni próbáltam, hogy országaink kapcsolataiban vannak biztató tendenciák, de rengeteg még a teendő. Biztosítani kell a kiét ország valutájának átválthatóságát, idegenforgalmi, vasúti és légügyi egyezmények megkötését. A két nép történelmének dokumentumait kutathatóvá kell tennünk, egymással szorosan érintkező történelmünk tárgyi emlékeit, emlékműveit megkell becsülnünk, helyre kell állítanunk és ahol indokolt és lehetőség van, új szobrokat, emlékhelyeket kell avatnunk. Mindezekkel párhuzamosan indokolt a két állam között új szerződést kötni és ebben a vélt vagy valódi félelmekre, panaszokra orvoslást kell biztosítanunk. Politikai akarattal és jó szándékkal mindez megoldható.----------JEGYZET----------A kocsik hazatérnek Gyöngyösi Gabor Határőrök, vámosok, valamint ezek felügyelő szervei mind-m ind a keleti határokra figyelnek „széles Európában”, most már esztendők óta. Kinek a szökevényekkel, másoknak a menekülőkkel gyűlt és gyűlik meg még most is a baja, de a csempészekkel, az üzletelőkkel is meg kell küzdeni nap mint nap. Azokkal, akik valamelyik félnek, határokon innen, vagy onnan élőknek valamilyen hátrányát, hiányát kihasználva próbálnak meggazdagodni, vagy csak valamivel jobban megélni, mint az átlag. A helyzet világos, magyarázni se kell, mire gondolunk. A valamikori csomaghoz, ilyen-olyan pénzküldeményhez jutók, majd a rendezetten érkező, de kiválogatott bálás áruk között turkálók egyszerre csak szem be találták magukat a szabad piaci „működés” szabályozhatatlan, vagy alig szabályozható kínálatával, s most próbálnak közötte üggyel-bajjal eligazodni. Nem tudnak még könnyedén, mert nem ezt szokták meg. Nem ismerték a piac törvényeit, mert elosztó társadalmakban éltek, amelyek mérhettek ugyan szűkebb, vagy telibb marokkal, de lényegüket tekintve mégiscsak megszabták az ember, az egyén számára, hogy honnan és merre meddig. A piac felszabadulásával és elszabadulásával mindez most megváltozott. A szabadsággal együtt terjeszkedő szegénység persze sok mindennek gátat szab, de az elszegényedés is megtalálja a maga tapaszait a ki- marjult sebekre. A fájdalmak ezektől ugyan meg nem szűnnek, de enyhülnek. Most például a gépkocsi ez a tapasz. A vámmentesen, majd felemelt vámmal behozható nyugati használt kocsi után'a vámmentesen kivihető használt keleti. Amelyet nem is akárhová, hanem egyenesen hazavisznek. Haza Romániába a Daeiakat, ARO- kat, Öltőiteket, s Ukrajnába, valamint a többi közelebbi szovjet utódállamba a Ladákat, Moszkvicsokat, Zsigulikat, sőt még a Zaporozseceket, Nivákat is. Ilyen piaca használt kocsiknak nálunk még nem volt, hacsak nyugatiaknak nem, de akkor még mi is tökéletesen Keletnek számítottunk. Most viszont, legalábbis a keleti kocsik tekintetében már Nyugatnak, ahonnan viszonylag - és ismékcsak a keleti kocsi - már olcsón beszerezhető. Viszik is, mint a cukrot, hiszen ezekhez a gépkocsikhoz mindeddig éppen ott volt legnehezebb hozzájutni, ahol gyártották őket. Most, végre kaphatók lesznek, ha a külföldön ilyen-olyan mértékben elhasznált saját gyártmányú, kocsik hazatérnek. Gyógyírként a sajgó szegénységre. Hát nem kár, hogy eleddig mi nem gyártottunk. gépkocsit? Az MNB a turizmus bevételeiről Budapest (MTI) - A Magyar Nemzeti Bankban megalapozatlannak tairtják azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint az ország idei idegenforgalmi bevétele az úgynevezett nem hivatalos csatornákkal együtt 3,5 milliárd dollár lesz. A, jegybank illetékese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az idén óvatos becslés szerint a hivatalos idegenforgalmi bevétel 1 milliard 350 millió dollár lesz, ami az elmúlt évhez képest mintegy 10 százalékos bevételtöbbletet jelentene. A kiadás 750 millió dollár körül prognosztizálható. Ez 15 százalékos növekedés, ami elsősorban a 300 dollárral megnövelt évi lakossági keret hatása. így az aktívum, akárcsak tavaly, 600 millió dollár körül várható. A Magyar Nemzeti Bankban hangsúlyoztak, hogy a 3,5 milliárd dolláros becslés azt jelentené, hogy a hivatalosan regisztráltnál több mint 2 milliárd dollárral több folyik be különböző csatornákon. Ez a vélt összeg azonban nem jelenik meg a lakossági devizaszámlákon és a folyó fizetési mérleg tételei között sem. Utaltak arra is, hogy a forint hivatalos és fekete árfolyama közötti különbség eltűnt, azaz visszaszorult az illegális valutaváltás. A jegybankban ezért nem értik, hogy hol képződik az em lített plusz kétmilliárd dollár. A legújabb adatok szerint 1993 májusának végéig az idegenforgalomban 341,1 millió dollár bevétel keletkezett, ami 15 százalékos növekedést mutat. A kiadás 252,8 millió dollár volt. Ez pedig 49 százalékos emelkedés. így az aktívum öt hónap után 88,3 millió dollár, szemben az 1992 első öt havi 127,6 millió dollárral.
