Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-15 / 215. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Szeptember 15., Szerda------------JEGYZET-----------­ö ióderő idő Brackó István Nagy keletje van lent, a játszótéren az ököl- nyi köveknek, s a karhosszúságú fadara­boknak. A diófa termést kínál, a csonthéj még nem rúgta el a zöld burkot, s az alul­nézet olcsó zsákmányt kínál. A bérház ap­raja és nagyja a fa alatt sorjázik. Apuka po­hos, s nem lendül a magasba, az aszfalton nőtt gyerek nem tud fára mászni. Dobni, üt­ni kell, de a kies belvárosban kevés az esz­köz. Labda inkább akad. A szuperbiciklis, szuperszerelésben virító gyerekek szájtátva állnak a fa alatt. A diófa annyi idős leket, mint az első miskolci villamos. Látom, tu­dom, kínjait szenvedem: későn hajt levelet, korán sárgul. De földlabdás testvéreinél nagyobb árnyékot ad, s nagyapa korában is termést ígér. O a sztár a platánok és az újmódi japán törpefák között. Egyetlen üze­net a múltból, amikor Miskolcnak azon fer­tályán még egyvágányú volt a villamos, s lakói zöldségért, gyümölcsért, dióért nem jártak a Búza téri piacra. Rajta kívül nem maradt más. A talajgyaluk elpucoltak min­dent. Eltűnt a szedret termő bozót, a rozo­ga ház, a zöldséges kert, a szerszámos suf­ni. A buldózer átrendezte a tájat. Gáz, köz­ponti fűtés, aszfalt, panel. Es játszótér, az uniformis szabályok szerint. Mókuskerék, csúszda, mászóka. Fémből és műanyagból. Csodák csodájára megmaradt a diófa. Fej­szeérett volt már, de a városrendezők figyel­mét elkerülte. Azóta is él és terem. A veterán fa nemcsak az idősek kedvenc ül- dögélési helye lett. Ilyenkor, ősszel az uno­kák is meglátogatják. Hiába csobog iramo- dásnyira egy beton-acél szökőkút kolosszus, hiába csábít vendégeket a frissen megnyi­tott diszkó... Ősszel, dióverés idején az öreg a sztár. A bravúrral zsákmányolt termés a játszótér beton pingpongasztalán töretik fel, a karatés fiúk tenyéréllel aprítják a di­ót, a gyerekek pedig lakmároznak. Föl sem merül bennük, hogy vajon ki ültette ezt a fát... A karácsonyi bejgliig nem tart ki a tér egyetlen fájának diója. Nem is ez a dolga. O a világítótorony, az utolsó mohikán. Pe­csét az urbanizáció passzusán. Hagyományőrzésre hívnak Miskolc (ÉM) - „Mint oldott kéve... Pusztu­lunk, veszünk...” A költő szavaival élve kell ezen kis írásomat in- dítani-íiják a HOHE miskolci vezetői, majd így folytatják: „A rendszerváltozás sem tudott még rendet te­remteni az agyakban és lelkekben. Fájdalom­mal kell látni, hogy a szép magyar hagyomá­nyok, az erkölcs, a hit, az embertársaink meg­becsülése, hazaszeretet már-már kiveszőfélben vannak. Közönyösség uralkodik. A szép hagyományok őrzője a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület. Az egykor volt m. kir. hon­védség tagjait rendfokozatra való tekintet nél­kül hívjuk és várjuk a HOHE soraiba. Sajnálatosan kell megállapítani, hogy az idő múlik, soraink ritkulnak, s mind kevesebben le­szünk az igazi magyar erkölcsös szellemiség képviselői. Ezért minél többen lépjenek be a Honvéd Hagyományőrző Egyesület soraiba. A belépési szándék egyszerű levelezőlapon név, pontos cím, esetleg telefonszám feltüntetésével történik a következő címen: Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület 1250 Budapest, Postafiók: 7. Telefon: 156-95-22/190. Magyar vitéz Régi-új ellenségünk: a tbc A statisztikák igazolják, hogy szegénybetegség Lévay Györgyi Taktaharkány, Szerencs (ÉM) - A szervezetileg rendkívül fejlett tü­dőgyógyászatnak köszönhetően a ’80-as évekig zuhanásszerűen csök­kent a tbc-s megbetegedések száma. A csökkenés később lelassult. 1992 azonban vízválasztó évként kerül be a tuberkulózis magyarországi törté­netébe. Megyénkben tavaly 370 új tbc-s beteget találtak, 64-gyel töb­bet, mint egy évvel korábban. Jelen­leg 914 fertőzöttet tartanak nyilván. Sajnos azonban ennél többen lehet­nek. A WHO statisztikája szerint a leg­rosszabb a helyzet Romániában, azt a volt Jugoszlávia, majd Lengyelor­szág, a FAK-országok és Magyaror­szág követi. Tehát alulról az ötödi­kek vagyunk a sorban. A fejlett or­szágokban szinte már leírták a tbc-t a betegségek sorából, Angliában pél­dául a 16 körzeti egészségügyi ható­ság közül 12-ben meg is szüntették a védőoltásokat, mondván, a XX. század végén már elképzelhetetlen ennek a betegségnek az újbóli meg­jelenése. Tévedtek. Az idén Nagy- Britanniában 6000 új megbetege­dést észleltek és London keleti sze­génynegyedeiben 100 ezer ember közül 160 a tbc-s. Az emberek félnek Két évvel ezelőtt Taktaharkányban kiderült egy 45 éves férfiről, hogy tbc-s. Családjában azóta még né­gyen fertőződtek meg, köztük egy gyerek és egy tíz hónapos csecsemő. Időközben beteg lett egy másik csa­lád is. Az emberek félnek. Fanyar humor, de azt beszélik, csökken a harkányi kocsmák forgalma, mivel az érintet­tek igen gyakran megfordulnak ott. Attól tartanak, hogy egy gondatla­nul elmosott pohártól, egy köhögés­től, egy tüsszentéstől, egy nyál- fröccstől megfertőződhetnek. Félel­mük teljesén jogos. Félnek az óvodás és iskolás gyere­kek szülei is. Az akkor 45, most 47 éves férfit ter­mészetesen azonnal gyógyítani kezdték. Beutalták az Edelényi Vá­rosi Kórházba, ahonnan igen rövid időn belül megszökött. Ez nem is lett volna olyan igen nagy baj, ha az elő­írt gyógyszereket rendszeresen be­veszi és pontosan megjelenik a tüdő­gondozóban. Nem vette be, nem je­lent meg. Az önkormányzat illetéke­sei azt találták ki, csak akkor folyó­sítják számára a szociális segélyt, ha a igazolást hoz a szerencsi tüdőgon­dozóból, hogy a hívásra megjelent. A harkányi családorvos arra próbálta rávenni, hogy menjen be minden nap a rendelőbe és ott, az orvos sze­me láttára nyelje le a tablettákat. Alkoholisták, szegények A Szerencsi Rendelőintézet tüdő­gondozója 70 ezer ember gondozásá- értfelelős. Dr. Molnár Alice tüdőgyó­gyász szakorvos is statisztikákat ci­tál először: - A megyék között Sza­Nyomortanya, a betegség melegágya. Képünk nem a helyszínen készült. Fotó: Farkas Maya bolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet, aztán a mi megyénk következik. A jobb módú Dunántúlon viszonylagos csend van. Ahol nagyobb a munkanélküli­ség, ott nagyobb az alkoholizmus. Ahol nagyobb az alkoholizmus, ott rosszabb a táplálkozás. A rosszul tápláltak és az alkohol - és tegyük most már hozzá a kábítószert is - miatt legyengült szervezetű embe­rek ellenálló képessége csökken, könnyen fertőződhetnek. Azt is tud­juk, hogy az alkohol és a kábítószer deformálja a jellemet, ami esetünk­ben azt jelenti, hogy nem mennek el tüdőszűrésre, megszöknek a kór­házból, nem veszik be a gyógyszere­ket. □ Hogyan fertőződhet meg egy tíz hó­napos csecsemő, egy kisgyerek, hi­szen a BCG oltást mindenki megkap­ja születésekor? • Igen, a védőoltást minden újszü­lött megkapja a kórházban. Féléves korban a védőnő aztán ellenőrzi, hogy az oltás hatásos volt-e. Amennyiben nem, a csecsemőt el kell hozni, újra kell oltani. Ez a tak- taharkányi és más esetekben is el­maradt. Legközelebb tíz év múlva oltjuk újra a gyerekeket. Ez többnyi­re rendben is van, mert az oltás az általános iskolában történik. Tizen­hét éves korban következik a har­madik oltás, az ilyen korúakat már nem mindig lehet megtalálni. □ Szerencs körzetében milyen a hely­zet? • Azelőtt nem ismertem a gyerek tbc-t, az utóbbi három évben előfor­dult egy-egy eset. Egyébként szinte minden faluban van már egy-egy tbc-s beteg. A többség az említett, ve­szélyeztetett csoporthoz tartozik, de volt már tanár, sőt. orvos betegünk is. Az ellenálló képességet ugyanis nemcsak az alkohol és az alultáp­láltság csökkenti, hanem például a Steroid nevű gyógyszer is, amelyet asztmás, reumás betegek kapnak. Egyébként pedig a fertőzésnek min­denki ki van téve! □ Melyik korcsoport van leginkább veszélyben? • Az aktív középkorúak. A 40 év fe­lettiek. □ Gyógyítható a tbc? • Természetesen. Igaz, hosszú időt kell kórházban tölteni. De nem fel­tétlenül szükséges a kórházi tartóz­kodás sem, ha a beteg pontosan sze­di a gyógyszereket, otthonában is gyógyulhat. □ Angliában attól félnek, hogy olyan új bacilus mutációk jelennek meg, amelyek ellenállnak a ma használa­tos gyógyszereknek. • Igen, ez lehetséges. A tbc-nek kü­lönböző formái vannak, a mostani új fertőzötteknél sajnos az egyre súlyo­sabb kórformái jelennek meg. □ Hogyan terjed? 9 Cseppfertőzés útján. Tárgyak kö­zös használatával, egy kézfogással nemigen. A közös légtérben élő csa­ládtagok veszélyeztettek, ezért ta­pasztalhatók a családi halmozódá­sok. A családtagok kontakt gondo­zásban részesülnek, három havon­ként ellenőrizzük őket. □ Veszélyben vagyok-e, ha egy fertő­zött beteg rám köhög a buszon? • Igen. □ Vannak, akik azt mondják, a gü- mőkóros tehenek teje is fertőz. • Fertőzhetne, de a magyar tehénál­lomány gümőkór mentes, a tehené­szeket pedig évente szűrjük. □ Milyen tüneteket észlel az ember, ha megfertőződött? • A tbc sajnos nem fáj. Ha fájna, el­jönnének az emberek. A mostani kórformáknál vért sem köp a beteg, amitől, gondolom, megijedne és or­voshoz fordulna. A halálesetek száma nő. Tavaly hu­szonöt tbc-s halt meg. Rendszeres szűréssel lehet csak elkerülni a nagy bajt. □ A taktaharkányi eset a bizonyíték rá, hogy a fertőző betegek szabadon járkálnak közöttünk. • Tavaly még kérhettünk rendőri előállítást, most már nem. Szemé­lyes véleményem, de azt hiszem minden tüdőgyógyász osztozik eb­ben, hogy a demokráciában az egészségeseket is védeni kellene. Az egészségesek jogait. Ha nem lesz is­mét kötelező a tüdőszűrésen való megjelenés, ha továbbra sem lesz szankcionálási lehetősége az egész­ségügynek, a tuberkulózis, a morbus hungaricus újra népbetegséggé vá­lik. Gyufacímke — és sok-sok nosztalgia Miskolc (ÉM-F.Z.)-Amikor isme­rősöm ilyetén módon invitált kom- lóstetői lakásába: gyere fel gyufa­címkéket nézegetni, megvallom, elő­ször arra gondoltam, a hirtelen idő­járás változás ártott meg szegény­nek. Aztán kíváncsiságom mégsem hagyott nyugodni, mikor azt is elá­rulta, a világ hány tájáról, országá­ból jött össze a tekintélyes gyűjte­mény. Tulajdonképpen a fiamé - vallotta be Kis József, aztán hozzá­tette még, tudomása szerint nem sok hasonló nagyságrendű gyűjte­mény található az országban. A két vaskos albumba rendezett „kincs” - mely jóval több, mint ezer címkét tartalmaz - valóban figye­lemre méltó. A közelmúlt képi üze­netei sorjáznak a gondosan felra­gasztott nyomatokon, melyek egy­szerre emlékeztetnek és gyönyör­ködtetnek, sőt szólnak arról is, apá­ink mit tartottak értéknek, melyet ilyen alakban is érdemesnek véltek megőrizni számunkra. A Magyar Szépművészeti Múzeum állandó ki­állításának anyaga éppúgy megta­lálható, mint az őshüllőket bemuta­tó szlovák sorozat. • A legrégebbi címkék 1957-ből va­lók - kezdte az ismertetést házigaz­dám. Tóth Lajos, Robi fiam nagy­Gyűlnek a címkék Fotó: Laczó József bátyja akkor kezdte gyűjteni őket. A srác tulajdonképpen tőle kapta ajándékba azzal a szándékkal, hogy ő folytassa tovább a gyűjtést. Sajnos, ennek manapság nem kis akadálya az, hogy a mai gyufásdobozok jócs­kán összezsugorodtak, s a rajtuk lé­vő címkék mindenfélét reklámoz­nak, de esztétikai értékük alig van. □ Milyen értéket képviselhet a gyűj­temény? • Nos, a gyűjtő, gyűjtők számára va­lóságos kincs, hiszen évtizedek munkája van benne, valójában csak eszmei értéket képvisel, amit forint­ban nem lehet kifejezni. Annyit azonban elmondanék, hogy jó pár évvel ezelőtt egy bélyegkiállításon a Diósgyőri Vasas Művelődési Köz­pontban volt látható az anyag, s ar­ra az alkalomra a biztosító több százezer forintra biztosította. □ Mik a kedvencek, kuriózumok? 9 Ez ízlés kérdése. Számomra az 1960-61-es nemzeti labdarúgó baj­nokság résztvevőinek teljes mező­nye, vagy az angol királyi család es­küvői albuma a sláger, vagy a ’62-es chilei foci VB-re kibocsátott sorozat, de a fiam például a repülés történe­tét, vagy a Guliver Liliputban című mesesorozatot lapozza fel szemgyö­nyörködtetés cédából a leggyakrab­ban. □ Hogyan lehetett szert tenni, mond­juk a chilei, vagy a japán címkékre? m Főleg levelezés, csere útján, de nem elhanyagolható a saját gyűjtés sem, ami természetesen a hazai és környező országokban megjelent címkékre vonatkozik. Úgy érzem, ez is van olyan nemes hobbi, mint a bélyeggyűjtés, vagy éppen a horgászat. Újhelyi városháza Sátoraljaújhely (ÉM - U.J.) - Mint tudósítottunk róla, a polgár- mester megválasztása körül támadt bonyodalmak miatt néhányan el­hagyták az üléstermet a város ön- kormányzatának legutóbbi ülésén. A képviselőtestület ennek ellenére határozatképes maradt, s folytatta munkáját. így megtárgyalták és el­fogadták azt az előteijesztést, az ál­talános rendezési terv felülvizsgála­ti programjára vonatkozott. Új követelmények A jelenleg is érvényes rendezési ter­vet öt esztendővel ezelőtt, 1988 de­cemberében még az újhelyi tanács hagyta jóvá. Nem vitatható, hogy az elmúlt esztendők társadalmi, politi­kai gazdasági változásai új követel­ményeket támasztanak a városren­dezéssel kapcsolatban is. Fel kell hagyni a lakótelepszerú beruházá­sokkal, és a korábban központilag szabályozott lakásszámhoz rendelt alapfokú ellátások tervezésével. Ezen a területen is tanácsos felku­tatni a vállalkozások és az önkor­mányzati érdekek találkozási pont­jait, s részben azokhoz igazítva meg­határozni a fejlődés főbb irányait. Sátoraljaújhely számos belső terüle­tén pillanatnyilag építési tilalom van érvényben. Ennek fenntartása a következő években aligha lenne elő­nyös az önkormányzat számára. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy érintett tulajdonosok kártérí­tési igénnyel lépnek fel a várossal szemben. A városrendezési terv fe­lülvizsgálatának igényét az önkor­mányzat már az elmúlt esztendőben megfogalmazta. A munkával - tes­tületi döntés alapján - a „ Régió” Vá­rosépítészeti és Műemléki Tervezd Kft.-t bízták meg. Három fázisban A tervezési folyamat három fázisból áll. Elkészült a felülvizsgálat, és a programjavaslat. Jóváhagyásukat követően készül el a tervjavaslat. A programjavaslatot a városháza véle­ményezésre elküldte a minisztériu­moknak, az országos hatáskörű szerveknek. A fontosabb tervlap^ kát közszemlére tették, a városi könyvtárban pedig négy alkalom­mal tájékoztatták a munka eredmé­nyéről az érdeklődőket. Ez év márci­usában a képviselő-testület a prog­ramról közmeghallgatást tartott. Széleskörű egyeztetés, ha úgy tet­szik társadalmi vita előzte meg a program elkészítését, és a javaslato­kat természetesen hasznosították az utolsó simítások előtt. Körülbelül húszezren A város lakosságának létszáma az elmúlt években folyamatosan csök­kent. A népesség 1990 december 31* én 19 617,1992 végén pedig 19 555 fő volt. A jelenleg még érvényes terv a lakosság létszámára növekedő prognózist tartalmaz. Elkészítése­kor úgy gondolták, hogy 2010-ben 28 ezer főt számlál majd Sátoraljaúj­hely. A demográfiai tendenciák mai elemzése viszont azt támasztja alá, hogy az úlyhelyiek száma nem gya- rapszik, s éveken keresztül körülbe­lül húszezer fő lesz. Ugyanakkor az etnikai összetétel számottevően vál­tozik, s a cigánylakosság aránya az ezredfordulóra már meghaladja a 10 százalékot. Csak magánlakások A várostervezési program egyik lé­nyeges megállapítása szerint sem a közeljövőben, sem pedig hosszú, vagy nagy távon nem számíthatnak Zemplén központjában sem nagyobb mennyiségű állami lakásépítéssel- A jövőben tehát a magánlakásépítés támogatására helyezik a hangsúlyt- A városban a Kossuth tömbbelsőre új beépítési terv kidolgozása válik szükségessé. Családi házas telkek kimérésére pedig a Pataki út nyuga­ti oldalán, a Májuskút-völgyben, a Dörzsik és a Boda dűlőben, a Ben­czúr út térségében és a Köztársaság úton lehet számítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents