Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
6 B — ■ ■ ii';..".,, = Itt-Hon . vr. 1993. Szeptember 14., Kedd FUVAROZÁSI és KERESKEDELMI tevékenységet folytató Kft. Keres közgazdasági technikumi végzettséggel és könyvelési ismeretekkel rendelkező munkatársat Polgár, Tisza-híd hídláb- nál lévő telepére. Pályázatokat „PRECÍZ MUNKA” jelgére 6701 Szeged, Pf.: 150. *32915/tH* ^______________________________________________________í FUVAROZÁSI és SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI KÖZÉPVÁLLALAT beruházásban és üzemszervezésben jártas, önállóan dolgozni tudó TELEPVEZETŐ férfi munkatársat keres Polgár, Tisza-híd hídlábnál lévő telepére. Pályázati feltételek: középfokú vagy felsőfokú közgazdasági vagy műszaki végzettség maximum 35 éves kor. Pályázatokat „RÁTERMETTSÉG” jeligére 6701 Szeged, Pf.: 150. ‘32917/1H* HIRDESSEN AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN! TISZAÚTVÁROS, BARTÓK BÉLA U. 7. SZÁM (3. emelet) alatti irodánkban várjuk Kedves ügyfeleinket! Telefon: 49/343-316 A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 71.000.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 35.500.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 35.000.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 17.500.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 8.800.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 4.400.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók/ ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Észak-Magyarországban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseiket is! •28155/1H* TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON (Észak-Maffvarorszáp szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. •27678/10H* 1993. Szeptember 14., Kedd Itt-Hon B 3 Az önállóság erősíti a települést Az elvándorlás iránti vágyakozás szűnőben van imí'i T I.. í Az itt maradás biztos jele az építkezés Fekete Béla Hejőkürt (ÉM) - Hagyományos alakzata dél-borsodi település, amelyet itt is kettéhasít egy közút, ami egyben a főutcát jelenti az itt lakóknak és csak egy megállónak számít Ti- szaújváros és Mezócsát között. Aki néhány évvel ezelőtt erre a tájra tévedt, egyhangú nádfe- deles családi házakat láthatott tágas portákkal az út két oldalán és a semmiből irányt mutató római katolikus templomot a település közepén. Vagy az italboltot, amely függetlenül a napszaktól soha nem volt üres. Az utóbbi három évben sok minden megváltozott. Az eddigi közös, ami öszekötötte a szomszédos Tiszataijánnal fokozatosan megszűnik és más arculattal fogadja az idelátogatót. Hejőkürt jelenéről, terveiről a másodállású polgármestert, Varga Gyulát kérdeztük. Ami három év alatt megvalósult A település jelenlegi lélekszá- ma 333, ebből 136 a nyugdíjas és 41 a gyerek. A lakosság több mint fele inaktív. Munkalehetőséget továbbra is a tiszaújvá- rosi üzemek biztosítanak, s még az autóbuszok menetrendje is a munkába igyekvőkhöz igazodik. A falu egyetlen mező- gazdasági szövetkezete annak idején egyesült Tiszapalkonyá- val, de mindez mára a múlté, legalábbis ami a fennmaradást illeti. Az egykori tsz kettészakadt, s mára egyike jóformán csak vegetál. Az infrastruktúra kiépítése vegyes képet mutat. Van vezetékes ivóvízhálózat, az önerős telefonhálózat kiépítése lassan befejeződik és 25 családi házban már megcsörren a világot közel hozó készülék. Az elmúlt három év alatt járdák, utak épültek, mert az éves, alig több mint 11 milliós gazdálkodási összegből többre nem igen futja. A pénz jórészét elviszi az alaplétesítmények fenntartása. Igaz, nincs önálló iskola, óvoda, de a gyerekeket nap mint nap szállítani kell Ti- szataijánba. Az egyre több öreg nyugdíjas segítségre szorul, ezért szociális étkeztetést biztosít számukra a helyi önkormányzat, de az ebédet Tisza- taijánban főzik és onnan hozzák a rászorulóknak. A település mindenese a falugondnok Alattyán József főállásban Hejőkürt falugondnoka. Munkája a település szinte minden területén érezhető. Számára mind-' egy, hogy a polgármesteri hivatal ügyes-bajos dolgait intézi, vagy viszi-hozza a falu diákjait a szomszédos település iskolájába, a kisebbeket az óvodába, vagy a napi kosztat fuvarozza idősebb társainak. Két évvel ezelőtt kapott egy Barkasz gépkocsit, ami azóta megállás nélkül futja a kilométereket. 0 felel azért is, hogy Hejőkürtön a rászorulók időben megkapják azokat a gyógyszereket, amit a körzeti orvos számlikra felírt. Sokszor kilónyi orvosságot kell beszereznie Tiszaújvárosból vagy Mezőcsátról, mert ez nem túr halasztást. De az ő feladata az anyagbeszerzés, az írószertől a cementig, ha a szükség úgy kívánja. De idehozza, ha kell a körjegyző urat, vagy az önkormányzat tagjait fuvarozza egy fontosabb értekezletre. Egyre több fiatal marad a községben A polgármester érdekes adatokkal szolgál, ami jól tükrözi Hejőkürt lélekszámúnak alakulását. Az 1869-re visszamenő összesítés tudatja, hogy ebben az esztendőben 423 lelket számoltak, de 1949-re ez a szám már 534-re emelkedett. Az akkori körülményeket ismerve többen ragaszkodtak földjeik műveléséhez, majd az ötvenes évek nagy iparosítása nyomán megindult az elvándorlás a szomszédos városokba. Az utóbbi években egyre több fiatal marad a községben, itt alapít családot, épít új házat. A szép és tetszetős épületek nem csak a falu képét formálják, de a benne lakók felfogásán is változtatnak. Ezen a helyen, csakúgy mint a szomszédos települések szűk határán fog húzódni az új autópálya, ami alapjaiban nem sok változást ígér az itt élőknek, hacsak azt nem, hogy az eddigi megszokott csend megtörik és akarva akaratlanul „élvezhetik” a mobilizáció áldásait. Az egyetlen római katolikus templomnak nincs állandó gazdája. Vasárnap vagy jeles alkalmakkor a tiszaújváro- si plébános úr misézik, s hiába van plébánia, nem lakja senki. Ami az utóbbi hónapokban felserkentette az itt élők érdeklődését - főleg reményét —, az a gáz bevezetése. De ehhez sok, nagyon sok pénzt kell áldoznia mind a polgármesteri hivatalnak, mind Hejőkürt állampolgárainak.-------HETI JEGYZET — A hangadók Mészáros István Állóvíz van itt kérem! Zavaros, pos- hadt, mocsaras állóvíz... -fakadt ki az egyik falu állampolgára, mikor a település fejlődési esélyeiről, lehetőségeiről kérdezem. Majd keserűen hozzáteszi: nem történik itt semmi, pedig az adottságok is meglennének. Csak körül kell nézni a többi községben, bárki meglátja, micsoda különbségek vannak hozzánk képest! Végigfut az agyamon: egy ilyen kis közösségben, faluhelyen mindenki tud mindent - és legtöbbnyire — mindenki a saját rokoni, egyéb kapcsolatai, s az ebből következően adódó szálak mentén ítéli meg a helyzetet. Születnek hát pletykák, olyanok, melyek saját avagy családi, ismerősi kötődések előtérbe helyezése révén akarják „kicsinálnia másikat, netán elsorvasztani, rossz színben feltüntetni cselekedeteit. Ezzel szemben persze, ott sorakoznak a tények. Melyek köztudottan makacsságukról ismertek. Az már más kérdés, hogy ezek kerülnek- e mindig előtérbe... Az említett faluba n is keverednek a valós és a kitalált, kiszínezett, esetleg teljesen alap nélküli állítások, t Jóllehet, ez esetben is figyelembe veendő az, hogy nem zörög a kárászt, ha...) Hogy jól bevásároltak a nemrégiben kinevezettjegyzővel, mert... (és itt következik ama bizonyos szóbeszéd, mely vagy igaz vagy sem, netán csak részben). Hogy a képviselők közt van egy-két hangadó (akik például a már említett jegyzőt is kiválasztották, ki tudja miféle okok miatt, holott annak kissé zavaros múltja már kezdettől fogva ismert volt). Ők azok, akik viszik a prímet, s ha egy kérdésről dönteni kell, biztos, hogy az ő véleményük lesz a döntő és megmásíthatatlan (még akkor is, ha az merő botorság), mert a többi képviselő csak ott üldögél, egy árva kukkot sem szól az üléseken, akárcsak holmi bábuk... Hogy néhány - kimondottan szakmai hozzáértést igénylő-témában is csupán bizonyos, egyébiránt homályban maradó (egyénit) érdekek a meghatározó mozgatórugók. Ezt látva, tapasztalva a község lakói már csak legyintenek egyet, a forróbb vérűek pedig, no ezt már le sem írom. Sok mást úgysem tudnak tenni. A legnagyobb baj persze az, hogy a „vezetők” közti ellentét gerjeszti, mintegy elősegíti - egyebek közt - a lakosok egymás közti kapcsolatának megromlását. Mindez rendkívül sok kárt okoz a falunak is, a környéknek is, nem utolsósorban pedig az ott élő embereknek, így aztán: tényleg nem fejlődik ez a falu semmit.
