Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

4 Ms Itt-Hon 1993. Szeptember 14., Kedd Ismét szórja Miskolc (ÉM) - Ismét szólja a szót M. Kiss Cs^aba, a miskolci tóksómen. A Szószóro című beszélgetőműsoráról is­mert újságíró a nyári szünet után a következő hónapok mindegyikében is­mét ismert embereket hív majd meg egy kis csevelyre. Legközelebb szep­tember 25-én váija majd az érdeklő­dőket a Mindszent téri Nemzetközi Kereskedelmi Központ színháztermé­be. A vendégek között lesz Zalatnay Sarolta énekesnő, Tahi Tóth László színművész és Zsilák György, valamint felesége. Hogy ők miben jeleskednek, miért tartotta érdemesnek őket M. Kiss Csaba arra, hogy meghívja a mű­sorába, kiderül a helyszínen. Nem jön Fejtő Miskolc (ÉM) - Betegsége miatt nem vehet részt Fejtő Ferenc, a Párizsban élő ismert gondolkodó azon a tanács­kozáson, amelyet a hét végén rendez­nek a nyolcvanas évekről a lillafüredi Palotaszállóban. A szeptember 17-től 19-ig tartó kon­ferenciát a Felsőmagyarország Irodal­mi Alapítvány szervezi. A háromnapos tanácskozáson elhangzott előadásokat az Apollon című félévkönyv idei máso­dik számában hozzák nyilvánosság­ra. Úgy volt, hogy a megnyitó előadást Jó­zsef Attila barátja és egykori szerkesz­tő társa, Fejtő Ferenc tartja majd, de betegsége miatt nem tanácsolja neki az utazást az orvosa. Az előadása így is elhangzik, és hangfelvételről kér majd elnézést a távolmaradásáért ba­rátaitól Fejtő Ferenc. A konferencián egyébként azt vizsgál­ják majd több szekcióban, hogy milyen hatással voltak a nyolcvanas évek az irodalomra, a zenére, filmre, filozófiá­ra, esztétikára. A tanácskozás nyitott, arra az érdek­lődők ingyen bemehetnek. A szervezők csupán annyit kémek, hogy ki-ki idő­ben foglalja el a helyét, a vitát a moz­golódás már ne zavaija. Az egyes elő­adások, illetve szekciós tanácskozások kezdésének időpontját a napi sajtóban teszik közzé. Kulturális kínálat A miskolci művelődési intézmények 1993. szeptember 14-e és 21-e közötti ajánlatából: Ifiúsági és Szabadidő Ház: kedd, 19 órától: Sexepil koncert csütörtök, 14 órától: íriszdiagnosztika Ferencsik István természetgyógyásszal Belvárosi Kulturális Menedzseriroda: szombat, 10 órától: bélyegklub ____________ _________________ S zenvednek a pedagógushiánytól Kít.-kbe igyekeznek az alulfizetett idegennyelv-tanárok Az általános és a középiskolák után szeptember első szombatján a Miskolci Egyetemen is megtartották a tanévnyitót Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Amíg koráb­ban Miskolcon mindig több pe­dagógus jelentkezett az isko­lákba, mint amennyit el tudtak volna helyezni, mostanra for­dult a kocka. Az idei tanév úgy kezdődött el a borsodi megye- székhelyen, hogy körülbelül harminc álláshely maradt be­töltetlenül a helyi oktatási in­tézményekben. A szakemberek szerint elsősor­ban az anyagi megbecsülés hi­ánya miatt kívánnak keveseb­ben dolgozni az iskolákban, mint annak előtte. Ez Miskolc­ra különösen igaznak tűnik. Tavaly szeptember óta nem rendezték a pedagógusok bérét, illetve bár elvileg idén május­tól járt volna neldk béremelés, erről csak augusztusban dön­tött a város közgyűlése. Mint azt az Itt-Hon a polgár- mesteri hivatalban megtudta: a leginkább az idegen nyelve­ket tanítókból van hiány. Az ál­talános és a középiskolákban is panaszkodnak rá, hogy nem tudnak idegennyelv-szákosokat alkalmazni. Volt olyan intéz­mény, ahol az első tanítási na­pon mondott fel az idegen nyelvet oktató szakember, mert jobb kereseti lehetőség kínálko­zott a számára. Az ilyen képzettségű pedagógu­sok részben magántanítványo­kat fogadnak, illetve különféle - elsősorban kereskedelmi - kft.-knél helyezkednek el. így akár az ötszörösét is megkeres­hetik annak, amit az iskolában valaha fizetni tudnának nekik. Hiány van azután magyar-tör­ténelem, magyar, matematika­fizika, illetve könyvtár szakos tanárokból is. A nyár elején egyébként még az állást kere­sők voltak többen, mint a meg* hirdetett álláshely. Mostanra azonban lasszóval sem könnyű pedagógusokat fogni. A városháza például lapunk­ban tette közhírré, hogy körül­belül tizenkét napközis neve­lőt tudnának alkalmazni Mis­kolcon. Jelentkeztek is néhányan, de az érdeklődők inkább a belvá­rosi iskolákban kívántak elhe­lyezkedni. A peremterületi ál­lások már nem keltették fel annyira az érdeklődésüket. Októbertől: tanoda a teátrumban Miskolc (ÉM) - Október 1-től működik majd a Miskolci Nemzeti Színház színitanodá­ja. A felvételit a napokban tar­tották meg. Az első felvételi napon még a vizsgáztatók voltak többen, nem a jelentkezők. Pedig negy­vennél is többen pályáztak a hat helyre. De úgy tűnik, az el­ső napra behívottak megriad­tak a kötelezően előírt felvéte­li anyagtól. A többi napon min­denesetre többen jöttek el. Góczán Judit Budapestről ér­kezett.- Nem vettek fel a színművé­szeti főiskolára. Ekkor gondol­tam úgy, hogy nem leime jó egy évet sem elvesztegetni, amíg jö­vőre ismét megpróbálom a dol­got. Mivel szerettem volna a színház közelében maradni, te­lefonálgatni kezdtem, sorra hívtam a vidéki társulatokat. Miskolcon azzal biztattak, hogy lesz saját színitanodájuk, ad­jam be a papírokat. Gondoltam: veszítenivalóm nincs. Ha pedig szerencsével járok, hasznos dol­gokat tanulhatok - mondta. A másik lány - bár nagyon sze­retné, hogy sikerüljön a felvé­telije - nem bízott a szerencsé­jében. Ha kudarcot vallana, nem akaija, hogy róla pletykáljanak az ismerősei, ezért kérte: a ne­ve maradjon titok.- Elég nehéz anyagokat jelöl­tek meg kötelező irodalomnak a felvételire. Megtanultam mind az öt verset, három mo­nológot, két próza-részletet és négy dalt. De nem vagyok biz­tos magamban, kavarog az egész a fejemben - bosszanko­dott. Arról is beszélt, hogy más­hová nem jelentkezett tovább­tanulni, pedig idén érettségi­zett. A nagymamája látta meg a színház hirdetését az újság­ban, ő ajánlotta az unokájának: jelentkezzen. A direktor, Hegyi Árpád Juto- csa arról nyilatkozott lapunk­nak, hogy októberben megkez­dik a tanítást. Várhatóan hat növendéket értesítenek ki a há­rom napig tartó felvételit köve­tő tíz napon belül, hogy jöhet­nek. tanulni. A szerencsések délelóttjei mozgással, tánccal, kondicionáló tréninggel telnek majd, és kiveszik a részüket a próbákból is. Kellékeznek, bútoroznak, dísz­leteznek. De tanulnak beszéd- technikát, versmondást, éne­ket, színész- és zenésmester­séget, kultúrtörténetet, kreatív drámaelemzéssel, illetve drá­matörténettel, helyzetgyakorla­tokkal is foglalkoznak. A későb­bi évfolyamokon pedig a gya­korlatban is kipróbálhatják a tudásukat: kisebb-nagyobb sze­repeket bíznak rájuk. A színház világába egyebek kö­zött a direktor, valamint Fa­ragó Zsuzsa vezető dramaturg, Kovács Kristóf dramaturg-ren­dező, dr. Végvári Lajos művé­szettörténész, Szervét Tibor, Quintus Konrád, Seres Ildikó színművész vezeti be őket. A színitanoda fő koordinátora pe­dig Honti György , a miskolci Nemzeti Színház tagja lesz. A legsikeresebb növendékek a hároméves kurzus végeztével a teátrumban helyezkedhet­nek el. 1993. Szeptember 14., Kedd Itt-Hon Ms 5 Hősök tere, hősök nélkül Iglói Gyula ■ ~ ~ Miskolc „főtere”, a Hősök tere, számos parádé színhelye, alig fél évszázados múltra tekinthet vissza. Még a húszas évek vé­ge felé sem térnek, hanem Szent Ferenc utcának hívták a mai tér északi oldalán lévő útvonalat. Persze a Déryné ut­ca neve akkor még Deák Fe­renc utca volt, s a tér déli vé­gén a nyílt árokban csörgede­ző Pece ezt és a Kazinczy ut­cát keresztezte. Az utcák és a Pece által határolt terület sű­rűn beépített volt. A tér még jócskán lakóépületekkel volt te­le, amikor 1945 tavaszán az itt állomásozó szovjet katonaság szovjet katonai emlékművek építését kezdte meg a városban két helyen. Az egyik a postapa­lotával szemben, a másik a Luther téren létesült. Az előb­bi emlékműtől délre volt beépí­tést fokozatosan bontották le, míg 1976. július 22-én a szov­jet obeliszkre is sor került. Szétbontották, s elemeit a te­temvári Hősök temetőjének fő­helyén állították fel, amfiteát­rum mértékű tereprendezéssel. A tér új szobra A Hősök terén, csaknem húsz éve nincs katonai emlékmű, no­ha egy időben oda tervezték fel­állítani az I. világháborús mis­kolci emlékművet. Az évekig tartó huzavona, majd a II. vi­lágháború következtében, terv- pályázatok ellenére, Miskolc vi­lágháborús emlékmű nélkül maradt. Pedig az 1917. évi Vm. törvénycikk előírta, hogy „minden község, város, anyagi erejének megfelelő emléken” örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták. Harminc évvel a II. világháború után napirendre került a Hősök tere rendezése. Hogy kiknek jutott eszébe, ma sem tudjuk, majd kiderítik ta­lán a történészek, de tény, hogy a szakszervezeti székház előtti „Felszabadulási emlékmű” ke­vésnek bizonyult Miskolc akko­ri vezetőinek. Makrisz Aga­memnon alkotását rövidesen elnevezték: „20 éve”-szobomak! így már jöhetett Somogyi Jó­zsef új szobra a Hősök terére: a „Felszabadulási emlékmű”! A közvélemény véleménye A helyi sajtóban 1975 tavaszán fényképes tudósítás jelent meg a Kossuth-díjas szobrász em­lékmű-tervezetének agyagmin­tázatáról. A szobor felállítási A Hősök fere a szoborral helyére javaslatot kért a „város politikai és állami vezetése”. Némi rosszmájúsággal ezt a fel­hívást analógnak tekinthetjük azzal, amit 1989-ben a Széche­nyi szobor helyválasztásra hir­dettek meg. Ä város polgárai komolyan vették a felkérést, akárcsak 1989-ben. Fél tucat­nyijavaslatra adott hivatali vá­lasz meglepő volt. „Döntött a végrehajtó bizottság, az emlék­művet a Hősök terén állítják fel”. Oda ugyanis egyetlen la­kossági javaslat sem történt. A Városház téri helyszín sem szerepel az 1989-es négy terü­let között, ahová akkor a mis­kolciak a Széchenyi szobrot el­képzelték. Még szerencse, hogy a város 1991-es rendelete sze­rint a „művészeti alkotás köz­területen történő elhelyezésé­ről a közgyűlés dönt... A lakos­ságjavaslatait a döntés megho­zatala során a lehetőséghez ké­pest figyelembe kell venni.” „Asszony az Avason!” Somogyi József alkotása való­jában nem kelti a „felsza­badulás” képzetét a szemlélő­ben. Már a felavatása utáni hó­napokban állandó kritika tár­gya volt a város lakosainak kö­rében. A tér funkcióját is zavar­Fotó: Laczó József ja a márványborítású emlék­fal és a térszintből kiemelkedő „térkép” és feliratmaradvány. Á Somogyi kompozíció talán jobban illene egy kisebb „térre”, modernebb építészeti környe­zetbe. Ilyen hely lehetne a volt Tanácsköztársaság, a jelenlegi Vörösmarty tér, ha az ottani, a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjára emlékeztető kompo­zíció sorsáról a közgyűlés hatá­rozatot hoz. A Somogyi-szobor a mester ke­vésbé sikerült alkotásai közé tartozik. A domináns női alak paraszti ábrázolása Miskolc ipari, kereskedelmi múltjától idegen. A szoknya aljáig felérő avasi jelképek szinte sugallják a kompozíció új nevét: Asszony az Avason”! Ha áthelyeznék a Hősök teréről, akkor végre megnyílna a lehetőség egy ma­gyar hősi emlékmű odahelyezé- sére. Azok számára, akik de­cember 3-át koszorúzással szokták megünnepelni, némi történelmi vargabetű után, megmarad e lehetőség a Mind­szenti téri alkotásnál. A Somo­gyi-szoborról az új helyen és környezetben talán lehámlana a ráerőltetett „mozgalmi név” is, melyet kifejezni még a Hő­sök terén sem tudott. Tanácsházból Városház lett Miskolc (ÉM) - Több olvasónk kéré­sének teszünk eleget, amikor meg­kezdjük a miskolci önkormányzat ál­tal az utóbbi években megváltoztatott nevű utcák listájának közlését. Sokan vannak ugyanis, akik még mindig ne­hezen igazodnak el a megyeszékhe­lyen, a közgyűlés döntéseinek követ­keztében. Mint ismeretes, a szenáto­rok több alkalommal foglalkoztak az utcanevekkel. Először 1991 szeptem­berében. Ekkor a következő változá­sokról döntöttek (a vastagabb betűk­kel szedett nevek az újak): Tanácsház tér - Városház tér; Szamuely T. utca - Csengey Gusz­táv utca; MSZB tér - Mindszent tér; Felszabadítók úija a Mindszenti temp­lomtól a Túri boltig - Görgey Artúr utca; Kun Béla utca - Soltész Nagy Kál­mán utca; Dimitrov tér - Szent Imre tér; Marx tér - Ujgyőri főtér; Lenin tér - Ogyár tér; Engels utca - Szentgyörgy út; Úttörő utca - Olvasztár utca; Élmunkás utca - Töbrös utca; Vöröskatona utca - Erkel Ferenc ut­ca; Vöröshadsereg utca - Egyetem út; November 7. tér - Templom tér; Tanácsköztársaság v. rész - Vörös­marty v. rész; Beloiannisz utca - Szentpáli utca; Szamuely T. utca Uitz és Rudas L. kö­zött - Csizmadia köz; Marx K utca a Lorántffy Zs. és Bor­sod ABC között - Andrássy utca; Korvin O. utca - Corvin utca; Rudas L. utca Szemere és Uitz között- Kandia utca; Rudas L. utca Papszer és Uitz között- Kálvin János utca; Szabó L. utca - Kis-Hunyad utca; Hofimann Ottó utca - Szent István utca; Szabadság tér - Erzsébet tér; Kommün utca - Tizeshonvéd köz; Zója tér - Kandó Kálmán tér; Dallos Ida utca - Bacsinszky And­rás utca; Prieszol József utca - Fábián kapu; Oprendek Sándor utca - Andor utca; Clara Zetkin utca - Virág utca; László Jenő utca - Szent László utca (folytatjuk) Zsolcai körök Felsőzsolca (ÉM) - Fafaragó szak­kört, balett- és citera tanfolyamot in­dít szeptemberben a felsőzsolcai mű­velődési ház. Az érdeklődők a Kassai út 9-ben lévő intézményben jelentkez­hetnek a kurzusokra.

Next

/
Thumbnails
Contents