Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Szeptember 14-, Kedd----------- APROPÓ----------E gy okos ötvenes Brackó István A televízió nagyhatalom, s fuxcsa varázsa révén egyik percről a, másikra ismertté teheti az embert. Itt van például ez az új vetélkedő sorozat, a Mindent vagy semmik Gondolom,, nem vagyok az egyetlen, aki elmondhatja, hegy M. Nagy József belopta magát a szívem,be. Ez a jó svádájú, ötvenes férfi magabiztos okossággal válaszol a kérdésekre, féltucat fordulón át bizonyult verhetetlennek, szimpatikus elszántsággal menetel a, végső győzelem felé, s én neki szurkolok, hogy beülhessen a fődíj, a Seat Toledo volánja mögé. Annyit tudunk róla, hogy vállalkozó, az építőiparban dolgozik. Szerteágazó műveltségét aligha egyetemen szerezte, hiszen minden témában otthonos, s ennyi diplomát nem gyűjthetett be. Biztosan nem tagja az akadémiának, doktori címe nincs. De ez nem is érdekes. Intelligenciahányadosa biztosan tetézi a hazai átlagot. Hallatlan gyors reakciókészséggel rendelkezik, az alkalmi kudarcot elegánsan, agyakon sikert bölcs szerénységgel viseli. Azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz a műveltségi vetélkedő végső kimenetele. Ijehet, hogy elveszíti pontjait, de egy ország rokonszenvét bizonyára megnyeri. Kicsit irigylem is, de ezt az alantas érzést legyűri bennem a büszkeség: lám,, milyen bravúrokra képes egy magyar vállalkozó. A műsor kapcsán a jövő rémlik föl előttem, egy okos ötvenes fejével gondolkodva. Egy ilyen, országos hírnévre szert tett férfiból még akármi lehet, mindent megérhet. Köztudott, hogy elvált. Hány tucat levelet kapott, hogy Józsi, te vagy a mindenem... Több nő közül választhat új asszonyt, mint - nevek emlegetése nélkül - a naponta képernyőn szereplő politikusok vagy pop-énekesek. A második jövendölésem az, hogy hősünket megkeresi a reklámszakma. Kínálja, adja el, népszerűségével népszerűsítse az egyedül üdvözítő terméket: fogkrémet, öltönyt, rádiót, autót... A legnagyobb dobás az lenne, ha valamelyik párt fölkérné jelöltnek a közelgő választások előtt. Biztos befutó lenne. Szimpatikus, okos, az egész ország ismeri, s a lényeg, előző életéről semmit sem tudunk. Büntetlenül s a siker reményével szállhatna a ringhe. Mindent vagy semmit alapon...----------TELEVÍZIÓ---------E gy óra a tehetségről Hoepácsi Sándor Vitray mindig kitalál valamit. Legújabb ötlete ugyan nem teljesen új, mert hasonló műsorokat már láttunk tóle, de ez mintha igazodna az új ideológiához, közhangulathoz. Ha új ideológiát mondok, elsősorban az amerikai milliárdosra, szállodák tulajdonosára gondolok. Hajói értettem az „eszmei mondanivalót”, akkor „a korlátlan lehetőségek országában” elég tehetség és szorgalom, s egy idő után óhatatlanul milliomos lehet az ember. Tetszik ez a gondolat. Főleg az, hogy Amerikában előbb van a pénz, a gazdaság, s csak utána az ideológia. Ez utóbbi akár el is hagyható, elhanyagolható. Minden gonoszkodás nélkül jegyzem csak meg, hogy kis hazánkban, de Kelet-Európa más országaiban is sokan a hatalom, a politika védettségében, illetve annak segítségével próbálnak vagyont gründolni. Megható volt a másik történet, amelyet a szerető feleség leveléből tudtunk meg. Még a jó házasságokban sem gyakori, hogy a partner sikerélményhez akarja juttatni a társát. A mi családunkban is volt fúró-faragó, lényegében pályatévesztett ember (nagybácsi), aki csodás dolgokat művelt a tanyáján a fával. Csodabogárnak tartották, míg élt... Az eset nem rendhagyó: igen sokan élik le pályatévesztőként az életüket, hogy sose derül ki, mihez is lenne tehetségük. Nincs ennél szomorúbb sors. Ellentmondásos volt a harmadik történet. Ha valaki egyszerre tehetséges tenor, futballista stb, az nem tudom miért választja a paprikatermelést. Valószínűleg, mert az jövedelmezőbb, mint egy falusi iskolában tanítani. Mélységesen megértem az öregurat. Az értelmiségi sorshoz nem elég a tehetség, ha nem párosul elszántsággal, hivatástudattal, így láttunk, hallottunk egy kicsit operettízű történetet (egy liter konyak reggel, aztán bor!), amivel nem tudunk mit kezdeni. Jópofa - mondanám rezignáltan, de nem állítanám példaképül á tanítványaimnak. Mert a tehetség nem mindig váltható pénzre, de aki nem vállalja a tehetségét, az lehet sikeres, de a sztorija érdektelen. Vállalkozik a hazatért iskola Új nyelvi és számítástechnikai labor az újraindult izsófálvi iskolában Fotó: Farkas Maya Izsófalva ÍÉM - NZ) - Húsz évvel ezelőtt a körzetesítés nyomán az Ormosbányán megszűnt gimnázium épületébe kerültek az izsófálvi felső tagozatos gyerekek. Ezt a húsz év során többször kifogásolta a falu. Most az izsófálvi nagyközségből kivált Ormosbánya. Furcsa módon, az izsóiak ennek köszönhetik az ismét önálló iskolájukat. Eddig csak az alsó tagozatosok tanultak lakóhelyükön, az ormosbányai intézmény tagiskolájaként. Most már a felsősök is hazakerültek, és kétszáz diák kezdte meg az új tanévet Izsófalván. Az igazgatónő dr. Csontos Jánosnénak sok kezdeti nehézséggel kellett megbirkóznia, de ezeken sok jó ötlettel, kezdeményezéssel láthatóan hamara felülemelkedtek. • A legnehezebb a tárgyi feltételek megteremtése volt - mondja az igazgatónő -, hiszen eléggé kopott, kevés technikai eszközzel ellátott intézmény kezdte meg működését, bár nagyon sok pénzt költött rá a helyi önkormányzat. Gondjainkat úgy oldottuk meg, hogy a volt pártházban - később rendőrségi épület - kialakítottunk három tantermet és kiszolgáló-helyiségeket, az eddigi tagiskolában pedig hat tantermet. Szakos ellátottságunk szinte teljes, óraadókat alkalmazunk a tizenkét állandó kolléga mellett. Ez a kevés óraszámú tantárgyaknál bizonyul jó megoldásnak. Három nyelvet oktatunk: angolt, németet, oroszt. Ezenkívül máris számos szakkört működtetünk. □ A környék csodájára jár az új nyelvi és számítástechnikai labornak, amelyet egymillió forint beruházással hívtak életre. • Valahogy fel kell zárkóznunk, és az egészséges rivalizálásra is szükség van. Jó alap a labor, egyfajta vállalkozó iskola kialakításához is. Most még csak a gyerekek élvezik előnyeit, de úgy halljuk, felnőtt érdeklődés is mutatkozik. Szívesen fizetnének a nyelvtanulásért, a számítástechnikai alapismeretek elsajátításáért, hiszen ez ma már mindinkább hozzátartozik az általános műveltséghez. A vállalkozások sorába tartozik, hogy van egy nagy kertünk, és lesz még egy nagyobb, így megtermelhetjük a zöldséget, borsót, ami a háztartási fakultáció gyakorlatához elegendő. A területünk ipari jellege jócskán halványult, így logikus az áttérés az ipari technika tanításáról a mezőgazdaságra. □ A szegény ember vízzel főz - a szegény iskola pályázik és alapítványt hoz létre... • Több pályázatot nyújtottunk be, a megyei önkormányzattól is nyertünk 200 ezer forintot. Mindemellett egy alapítványt hoztunk létre az iskola támogatására. □ (Mint megtudtuk, ezt az iskola i- gazgatója kezdeményezte, saját pénzéből áldozva e célra, társult, azön- kormányzat, valamint többen a helyi és környékbeli vállalkozók közül.) • Amolyan varázsló munka ez egy kicsit, mármint pénzt keríteni szinte a semmiből... Fájó pontunk például a tornaterem hiánya. Ez szerepel egy majdani új iskola elképzelésében. Egyelőre csak tervünk van, meg erős akaratunk, de hát nem könnyű összehozni 30 milliót. Ez már egy ideális iskolaépület lenne, méltó névadónkhoz. Szeretnénk ugyanis felvenni Izsó Miklós nevét. Falunk két nagy szülöttjének, Izsó Miklósnak és Lenkey Zoltánnak galériát is létesítenénk - az iskolán belül - alkotásaik állandó bemutatására. □ Nemcsak iskolaigazgatóként, de mini alpolgármester is átéli a község minden gondját, bajái... • Az önkormányzat szűkös lehetőség között dolgozik. Szomorú, hogy kevés jut a kultúrára, a minőségre, mert a szegénység ellensúlyozása, a segélyezés sok pénzt visz el. Növekszik a munkanélküliek száma, már száz embernek kell adni az ötezer forintos járadékot. Szociális segélyekre más forrásokból is kénytelenek vagyunk átcsoportosítani. Szolid őrület a livin’ blues-ban Miskolc (ÉM - BG) - Böbék Zsolti ideges. Pedig nem ez az első alkalom. Nem az, hogy ideges, hanem hogy nem ez az első buli. Az idén igen, de a Club livin’ blues néhány száz nappal ezélőtt már bevált péntek esti programnak számított, és bár néhány száz nap elég nagy idő, de nem annyira, hogy végképp elfelejtsük. Különösen nem a Kiliános Öregdiákok Spontán Baráti Körének. Igen rendesen összeverődtünk itt a Vörösmartyban, csak szerény túlzás, hogy minden második arc tulajdonosa annak idején a külvárosi gimnáziumban koptatta a padokat. Szóval a Böbék Zsolti ideges. Pedig a pódium rendesen kivilágítva, a benti asztaloknál már elvétve sincs hely, a kinti asztaloknál pláne, a büfénél is gyülekezünk szépen és Török Ádámék is „elvegyültek” a tömegben. Szerencsés asztalfoglalást követően rég nem látott ismerősökkel megtárgyaljuk, hogy kösz’ szépen, a körülményekhez képest nem jól, de ennél tovább nem nagyon jutunk, mert a Marshall-ládák félreérthetetlenül tudtunkra adják, a színpadon minden kétséget kizáróan megjelent Török Ádám és a R.ATB.B. Innentől kezdve némi nehézségekbe kerül a kommunikálás, mert a Vörösmarty nem egy túl nagy hely, az erősítés azonban hozza magát, következésképpen választhatunk, vagy két milliméterről üvöltünk egymás fülébe, vagy jelentőségteljesen hallgatunk. Ismerős közéig, nagyon megörülünk egymásnak, szélesen mosolygunk, aztán rájövünk, fogalmunk sincs, ki a másik. Ez egy nagyon jó társalgási téma, repkednek az időpontok, helyszínek, de valahogy nem akar a kép összeállni, de az biztos, hogy pár ezer évvel ezelőtt nagyon jó haverok voltunk. Há tunk mögött családapa megjegyzi, nagyon jól kijönnek az asszonnyal, soha nincs vita arról, ki vigyázzon a gyerekre. Az asszony elmegy a Szan- di-koncertre, ó eljön a R.A.B.B.-ra, a lurkó mindig élvezheti a szülői gondoskodást. Az első résznek lassan vége, a nép elözönli a büfét és ez még egyszer megismétlődik, mert R.A.B.B.-ék úgy döntöttek, három részből áll a buh. A középső harmadban Török Ádám fején amúgy menyecskésen megkötött kis kék kendőcske, nem mintha eszeveszettül fújna a szél, csak úgy miért ne. A hangulat nem fokozódik, mert az már rég a tetőponton van, a zene tradicionális, annak ellenére, hogy a fuvola nem igazán autentikus blues- hangszer, de hát istenkém, az a lényeg, hogy egyrészt újra beindult a Club livin' blues, másrészt, ha hinni lehet a kósza híreknek, Török Ádámék minden hónapban ellátogatnak a klubba. Jubileumi évad az Operaházban Budapest, (MTI) - A Magyar Állami Operaházban ezen a héten megkezdődik jubileumi, 110. évad. A dalszínház igazgatója, Ütő Endre az évadnyitó társulati ülésen érintette a színház nehéz pénzügyi helyzetét is. Ügy vélekedett, hogy amíg az ország gazdasági helyzete nem tudja azokat az anyagi kondíciókat biztosítani, amit a nagy európai operaházak megkapnak, addiglegalább egy tiszta pénzügyi rendszert kellene kidolgozni. Ez úgy nézne ki, hogy a béralapot és a dologi kiadás költségeit az állam fedezné a jegy- és bérletárból, valamint más forrásból származó saját bevételével pedig az Operaház szabadon rendelkezhetne a produkciók színvonalának emelésére. Az igazgató sajnálattal jegyezte meg: jelenleg minél magasabb a bevételük, annál nagyobb elvonással kell számolniuk. Áz elmúlt időszakban a dalszínház jegyárbevétele folyamatosan nőtt: az 1990-91-es évadban csaknem 74 millió forint, azt követően 95 millió 359 ezer forint, az elmúlt évadban pedig 103 millió 600 ezer forint folyt be. Anyagi forrásokat többek között díszletek és jelmezek bérbeadásával is szereztek. Ezt a tevékenységet a most induló évadban tovább folytatják, sőt, külföldi operáknak is kölcsönöznek, mert erre szintén van igény. Az Operaház főzeneigazgatói tisztére kiírt pályázattal kapcsolatban elmondta: a beérkezett pályázatokat elbíráló bizottság, valamint a művészeti tanács Lamberto Gardelli pályázata mellett döntött. A kulturális minisztérium azonban még nem válaszolt az igazgatónak 1993. június 7-én e témában írott levelére. Ütő Endre leszögezte: bár nem tekinti lezártnak a pályázatot, a maga részéről Gardellit tartja az Operaház fózeneigazgatójának. Az évadnyitó ünnepségen az Operaház örökös tagjai sorába lépett Bende Zsolt magánénekes és Seregi László koreográfus. Posztumusz kapta meg az örökös tag címet Sergio Failoni karmester, Komor Vilmos karmester és Varga Lívia magánénekes. Juven- tus-díjat nyert el Galina Danyilova és Kaposy Gergely; a Mándy Andor és felesége díjat Szilfay Mártának, a Melis György-díjat Berkes Jánosnak ítélték. Az évadnyitó társulati ülést követően Fekete György kultuszminisztériumi helyettes államtitkár az Operaház zenekarának béremelésével kapcsolatban elmondta: a zenészek hamarosan megkapják a követelt fizetésemelést. Ő személy szerint ezt már két hónappal ezelőtt is biztosra ígérte nekik, nem is érti tehát a művészek szeptemberi ultimátumát. Szabadegyetem . Tiszaújváros (ÉM) - Egyház és társadalom címmel szabadegyetemi sorozatot rendeznek a helyi önkormányzat támogatásával szeptember 16-tól 18-ig a tiszaújvárosi Der- kovits Művelődési Központban. A szeptember 16-i megnyitó után délután fél háromtól Prof. dr. Gaiz- ler Gyula, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke aktuális bioetikai kérdésekről tart előadást, majd Fekete András görög katolikus pap az egyház szociális tevékenységéről beszél. Másnap, szeptember 17-én délelőtt 9 órától dr. Varga Károly egyetemi tanár Katolikus és protestáns válaszok a kor nézeteiről, dr. Kamarás István vallásszociológus A katolikus egyház a rendszerváltás után, dr. Tóth Albert református lelkipásztor, országgyűlési képviselő A keresztyén ember politikai felelőssége és Horváth Barna református esperes Az aktív participáció jelentősége és motívumai az egyházi és társadalmi együttműködés kialakításában címmel tart előadást. A szabadegyetem utolsó napján, szeptember 18-án dr. Király Émó görög katolikus pap, iskolaigazgató az ifjúság vallásos neveléséről, Bölcskei Gusztáv főtiszteletű professzor az egyház és a gazdaság viszonyáról és Kádár Ferenc nagytiszteletű református léikész a bibliai hit társadalmi hatásiról beszél. A tér tudománya Budapest (MTI) - Az Európai Elméleti és Kvantitatív Földrajzi Kollokvium budapesti tanácskozásán a geográfia kutatási módszereinek robbanásszerű fejlődését elemzik a szakemberek. A hétfőn kezdődött háromnapos kollokviumon a számítógéppel segített környezeti vizsgálatok eredményeiről, az urbanizáció által felvetett kérdésekről és a régiónkban zajló társadalmi-gazdasági változások feltárására és bemutatására kidolgozandó földrajzi információs rendszerek tartalmáról és felépítéséről tanácskoznak a résztvevők. A földrajz mint tértudomány, a természeti tényezők, társadalmi összetevők és gazdasági körülmények kölcsönhatását vizsgálva általános következtetéseket von le a Föld felszínén bekövetkezett változásokról. Az ezekről tanúskodó adathalmazok rögzítéséhez, a légi" és űrfelvételek matematikai statisztikán alapuló kiértékeléséhez, térképek felújításához is számítógépet használnak. Csipogó táncosok Miskolc (ÉM) - A Csipogó Néptánc Egyesület október 5-től néptáncban- folyamot indít 3-8 éves gyermekeknek. A foglalkozásokat hetente egy alkalommal, kedden délutánonként 4 órától tartják. Jelentkezni szeptember 30-ig lehet munkanapokon délelőtt 9-tól délután 4 óráig az MSZP politikai centrumában. (Miskolc, Corvin u. 9. sz.) Tanfolyamok Miskolc (ÉM) - Néptánciskolábm balettiskolába jelentkezhetnek mát ötéves kortól a gyerekek. A foglalkozásokat külön tartják az alsósoknak, felsősöknek és az ifjúsági csoportnak. De más tanfolyamok is kezdődnek a Bartók Béla Művelődési Házban, így társastánctanfolyam szombati foglalkozásokkal, jazztánc tiniknek, illetve felnőtt kezdő és haladó csoportnak. Jelentkezhetnek azok is, akik karatézni szeretnének megtanulni, vagy sportként az aero- bicot választanák. A művelődési házban modem gf pekkel felszerelt konditerem is működik, melyet bárki igénybe vehet hétfőn, szerdán és pénteken délután egytől este nyolc óráig. _____ Diákönkormányzat Miskolc (ÉM) - A Szocialista Párt’ a Baloldali Ifjúsági Társulás és az Ifjú Szocialisták Társulása szeptember 16-án, csütörtökön délután {élvkor diákfórumot rendez az MSZP politikai centrumában (Miskolc- Corvin u. 9. sz). Az összejövetelen az Új közoktatási törvényben biztosított diákönkormányzati jogosítványokról, s egy jövőben tervezett miskolci diákpolgármester választásim lesz kötetlen beszélgetés a szervezők képviselőivel.
