Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-14 / 214. szám
A SZELLEM VILAGA Az Eszak-Magyarország keddi melléklete • 1993. szeptember 14. Egyetemi emlékezés Szeged (MTI) - Szent-Györgyi Albert születésének századik évfordulója alkalmából szeptember 16-án és 17-én ünnepségsorozatot rendez az 1986-ban elhunyt világhírű tudós nevét viselő szegedi orvosegyetem. A megemlékezés tudományos üléssel kezdődik, amelyen Szent-Györgyi több, külföldön élő tanítványa is tart előadást. Érkezek neves kutatók az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból és hazai kutatók is beszámolnak legújabb eredményeikről. A második napon Suiján László népjóléti miniszter nyitja meg a Móra Ferenc Múzeum Szent-Györgyi emlékkiállítását a Fekete Házban, majd a Dóm téri Pantheonban koszorút helyeznek el a nagy tudós mellszobránál. Délután a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepi egyetemi ^ tanácsülésen Mádl Ferenc művelődési miniszter emlékezik Szent-Györgyi Albertre, majd előadások hangzanak el a tudós életéről, munkásságáról. A tanácsülésen kerül sor a Szent-Györgyi Emlékérem átadására a Svédországban élő Diczfalusy Egon, valamint Straub F. Brúnó professzoroknak. A centenárium alkalmából az egyetem emlékérmet adott ki, amelyet Fritz Mihály szegedi szobrászművész készített. Vérgyár New York (MTI) — David Wu, a New York-i Rochester Egyetem kutatója nem kevesebbet állít, mint hogy a jelenlegi vértranszfúzió helyettesítésére egy különleges bioreaktorban korlátlan mennyiségben előállított vérrel, sót csontvelővel is el tudja majd látni a rászorulókat. Csoportja olyan bioreaktor kifejlesztésén dolgozik, amelyben csontveló- és vérsejteket lehet majd előállítani, illetőleg elszaporítani a leukémiában és más vérbetegségben szenvedők számára. Igaz - bevallja -, még csak félúton van a végső sikerhez. A csontvelő a szervezet vérsejtjeinek a „gyára”, és körülbelül tízféle, különböző feladatokat ellátó sejtet állít elő. A limfocitáknak (a falósejteknek) fontos szerepük van a kórokozó mikroorganizmusok elpusztításában: A vörösvérsejtek szállítják el az oxigént a szervezet minden részébe, és így tovább. Wu oly an bioreaktort akar szerkeszteni, amely a csontvelő működését utánozza. A leukémiában szenvedők csontveleje hibás, és ez zavarokat okoz szervezetük vérellátásában, immunrendszerük működésében. Viszonylag gyakori örökletes betegség a sarlósejtes vérszegénység vagy a vérzékenység. E betegek számára is áldás lenne egy ilyen „vérsejt- gyár”, hiszen nemcsak hogy feleslegessé tenné függőségüket a véradóktól, hanem meggátolná azt is, hogy például a fertőző májgyulladás vagy az AIDS-vírusa kerüljön a szervezetükbe. A csontvelő-donorok szervezetéből jelenleg körülbelül egy liternyi anyagot kell kivenni, nem is túl egyszerű beavatkozással. Wu szerint egy fecskendőnyi is elegendő lenne, és bioreaktora azután ebből korlátlan mennyiségben termelhetné ezt az anyagot a csontvelóátülte- tésre szorulók számára. Békafogyás (MTI) - Az európai ínyencek mohósága miatt Indonéziában nemsokára a kipusztulás határára kerül néhány békafajta, ha nem nyilvánítják őket védetté. Az Európai Közösség 1990-ben 6200 tonna békacombot importált. A legtöbb békacomb Indonéziából származott. A békacombok 42 százalékát Franciaország, a többit Belgium, Luxemburg és Olaszország fogyasztotta el. 1987-ig India volt Franciaország legnagyobb békacomb szállítója. Egész vidékeket fosztottak ki, és például Kalkutta környéke gyakorlatilag teljesen békák nélkül maradt. Ennek következtében elszaporodtak a szúnyogok és a haszonnövények kártevői. Az ellenük folytatott vegyszeres harc többe került, mint amennyi hasznot a békacombok kivitele hozott, ezért India megtiltotta a további exportot Tényleg őrült majmok vagyunk Száz éve született Szent-Györgyi Albert biokémikus Dobos Klára Talán illene elnézést kérni a címért. Szent-Györgyi Albert csak Az őrült majom címet adta könyvének, ami még nem jelenti feltétlenül, hogy rólunk, az emberiségről van szó. Aztán a borítón belül lévő betűtömeg - a szerveződés magasabb szintjén - már szégyentől meghajtott fejeket provokál. Alapkérdése, hogy képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek. A neki „ma élőt” a ’70-es évek emberei jelentették, akkor született a könyv, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában. A Nobel-díjas tudós akkor már régen Amerikában élt, Az őrült majmot elsősorban az amerikaiaknak írta, ám ennek tudatában is rosszul esik egyetlen mondata: „Mi, amerikaiak tudtuk, vagy legalábbis sejtettük a My Laibán történtekhez hasonló eseményeket, és a cinkosok felelősségével sokkal súlyosabb gaztettekben és kínzásokban is bűnrészesek vagyunk.” Mi, amerikaiak... Ez a személyes névmás, ez a bele- nyugvó azonosulás zavar egy kicsit. Persze elég nagy tudós volt ahhoz, hogy tudja mit, miért csinál. És a nagy tudósok általában nem csak nemzetiséget vagy otthont adó hazájukért, de az egész világért felelősséggel tartozónak érzik magukat. „Uram! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban, Megértsük és megszépítsük a Te kezed munkáját, Hogy ez a mi Földünk biztos otthona lehessen Gazdagságnak, Szépségnek, Boldogságnak és Békességnek.” Nem, azt nem mondhatnánk, hogy vallásos volt, de az idézet az ő imádságából való. Hitt ugyan a Teremtő létezésének lehetőségében, óm mindenekelőtt (és fölött) a tudományban. „A tudományos módszer lényege, hogy nemazt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság. Áz igazságot keresve adatokat gyűjtünk, és hideg fejjel, rendíthetetlenül becsületesen elemezzük őket, érdekek vagy érzelmek, félelem vagy gyűlölet nem befolyásolhatnak bennünket...” Kutatásaiban mindig az az elképzelés vezette, hogy csak egyféle élő anyag van, amely mindenhol alkalmazkodott az eltérő körülményekhez. A változatos megjelenési formák ellenére az élet azonos, véges számú alapelvre épül, a „varangyos béka és a királyfi” között valójában nincs különbség, ahogy az ember és az általa lekaszált fű között sem. Ezért kezdett el foglalkozni a növényi légzéssel Cambridge-ben. E kísérletsorozatban figyelt fel egy különleges anyagra, amely mind az állati, mind a növényi szervezetben megtalálható, Ezt az igen erős redukáló tulajdonsággal rendelkező anyagot szívesen hívta volna „Godnose”-nak (Isten tudja), de miután ezzel „nemtetszést aratott”, hexuronsavnak nevezte el a hat szénatomja miatt. Narancsból, citromból, mellékveséből sikerült kikristályosítania, ám igen csekély mennyiségben, így nem volt lehetősége ä teljes analízisre, szintézisre. Majd Szegedén, a paprikaipar központjában jött az isteni szikra: ezt a növényt még nem vizsgálta. „Bevittem a laboratóriumba, és úgy éjfél körül már tudtam, hogy a C-vi- tamin kincsestára.” így aztán dúskálhatott a már végső nevén aszkor- binsavnak nevezett anyagban, amely azonos a C-vitaminnal. S ezzel érdemelte ki magyar állampolgárként 1937-ben a Nobel-díjat. Aztán csak úgy mellékesen - mint a C-vitamin mellett található flavon- származékot - felfedezte a P-vitá- mint, amely tudósi szerénysége miatt kapta ezt a betűt. Nem volt egészen biztos benne, hogy valóban vitamin-e. S miután az ábécé még csak az F-ig volt fogiáit, bőven lehetett Volna zavarkeltés nélkül törölni a P-t, ha a vitamin természete megcáfolódnék. Persze ez nem vált szüksé„Ha létezik a teremtő, azzal adhatjuk meg neki a legnagyobb tiszteletet, hogy tanulmányozzuk, megértjük és megbecsüljük alkotását. A tudomány ezt teszi, és ha kutatómunkámat végzem, úgy érzem, mintha istentiszteleten volnék; ugyanazt érzem, mint Havdn, amikor komponált: mindig ünneplőbe öltözött, mintha templomban lett volna." EM-repró Nemes növények Kompolt (ÉM-DK) - Persze könnyű volt az igazi parasztembernek. Nem azon gondolkodott, hogy diploid vagy tetraploid-e a fajta, hanem a gyönyörű szólásokban összefoglalt tapasztalatokat használta fel. A lucemavetés például akkor jó, ha a lucemamag meghallja a harangszót -.vagyis nem szabad túl mélyen vetni... A termesztőknél sokkal nehezebb dolguk van a kutatóknak, akik - az igények alapján - kitalálják, milyen tulajdonságok lennének igazán optimálisak az egyes fajoknál, s megpróbálnak előállítani különböző fajtákat. Ez történik a kompolti kutatóintézetben is, immár háromnegyed százada. Fleischmann Rudolf és követőinek eredményes munkája a mezőgazdasági tudományos életben világszerte ismertté tették az intézet nevét. Ez a legrégebbi magyar növénynemesítő intézmény, amely egyébként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kutatóintézete. 1918-as alapítása óta többször átszervezték az intézetet, volt rész-, vénytársasági egység, állami és kísérleti telep, tájintézet. 1976 óta a GATE önálló kari intézete. A kísérletek végzésére, a fajtáik magas biológiai értékű (szuperelit, elit) vetőmagok előállításához mindössze 375 hektár szántóterület áll rendelkezésükre, ezért a vetőmag egy részét mezőgazdasági üzemekkel termeltetik. A kutatási feladatokat alapvetően három tudományterületen végzik: növénynemesítés (fajtafenntartás, honosítás); agrotechnikai kutatások; tájgazdálkodás-fejlesztés és ökonómiai kutatások. Egyik kutatási területük a takarmánynövény- nemesítés. Több lucemafajtát is nemesítettek már, célkitűzésük a nagy szárazanyag-termésre képes fajták és hibridek előállítása, a szapo- nintartalom csökkentése, a gombarezisztens növények előállítása. Van ami már megvalósult, így a Szapko fajta azzal az egyedülálló tulajdonsággal rendelkezik, hogy gyakorlatilag nincs benne szaporán, ami káros az egygyomrú állatok növekedésére, tömeggyarapodására. Ez a lucerna sertéssel és baromfival - szári talányok formájában - etethető, így import szójafehérje váltható ki vele. A Verko fajtát pedig Ver- tícillúm gomba ellenállóságra és nagy takarmánytermő képességre szelektálták. Az utóbbi idők eredménye a kompolti kender, amelynek rosttartalmát több mint kétszeresére növelték, mostanában foglalkoznak a tarka koronafiirt honosításával és nemesítésével, a vörösherét télállóságra és perzisztenciára szelektálják, de kísérleteznek búzával, őszi, tavaszi árpafajtákkal, sót még a csicseri borsó nemesítésével is. Szakemberek lucemanézőben Fotó: Dobos Klára Az influenza ellen A legtöbb áldozatot követelő vírusmegbetegedés az influenza. Az eddigi védőoltások csak egyes törzsek ellen nyújtottak védelmet, ezért az orvosok csak a rizikócsoportok - öregek, cukorbetegek, asztmások - beoltására szorítkoztak. Az új, virulens törzsek óriási járványokat okoztak. így teijedtek el az egész világon 1900* ban, 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban az pj, többnyire Kínából származó vírustörzsek. Az első világháború után, 1918-19 telén fellépő influenzajárványnak 20 milliónál több áldozata volt. A mostani új gyógyszer a céltudatos kutatómunka diadala. Nagyszámú anyag kipróbálása helyett az ausztráliai Biota Vállalat kutatói olyan molekulát szerkesztettek, amely blokkolja a sialidase nevű vírusproteint. Enélkül az enzim nélkül a vírusok nem képesek a sejteket megfertőzni. A molekula felépítését az tette lehetővé, hogy tíz évvel ezelőtt röntgensugárhajlással megállapították a sialidase szerkezetét. Az új gyógyszerrel már sikerült influenzával megfertőzött menyéteket meggyógyítani. Az emberkísérleteket ebben az évben fogják önkéntes jelentkezőkkel megkezdeni. gessé. Ma is vitamin a „P”, amely véd az erek törékenysége ellen, sőt bizonyos segítő hatása van a sugárártalommal szemben is. Foglalkozott az izomösszehúzódás biokémiájával, és a lebontó folyamatok biológiai oxidációja kutatásaival hozzájárult, hogy Hans Krebs leírhassa a trikarbon- sav körfolyamatot, amelyet neveznek Szent-Györgyi - Krebs ciklusnak is. hogy szégyellné magát az óriási óceán előtt, ha csak jelentéktelen, seké- lyes gondolatai támadnának. Életének utolsó éveit a rákkutatásnak szentelte, megalkotta a falak nélküli laboratóriumot. Nehezen gyűlt össze a pénz, a Nemzeti Rákkutatási Alapítványra. Szent-Györgyi vezette a tudományos munkát, támogatva a világ minden táján a jó tudósokat, köztük több Nobel-díjast. Jstenem, ne hagyjad, hogy leromboljam az élet oltárát, Tedd hogy tudásomat javamra használjam és felemeljem vele az életet, Méltóságot adva arasznyi létemnek. ” A tudós után - ha már így alakult a sorrend - következzék az ember. (Bár természetesen a két dolog egy és ugyanaz.) Hogy csillog a szeme a fényképen. Milyen béke, szeretet sugárzik belőle, még kora (és élete) által megtörtén is. „Anyai ágon egy természettudós család negyedik generációját képviselem. Apámat a gazdálkodás érdekelte. Zene töltötte be a házat, és az asztal melletti beszélgetés bekalandozta az egész világ szellemi eredményeit. Gondolatainkban a politikának és a pénzügyi dolgoknak nem volt helye. Magam is azért lettem tudós, mert korán megtanultam, hogy csakis szellemi értékekért érdemes küzdeni, hiszen a legnagyobb cél a művészi vagy tudományos alkotó munka.” Aztán az első világháború egyenruhában találta, de hogy visszatérhessen a tudományhoz, inkább átlőtte a karcsontját. A háború után Pozsonyban lett tanársegéd, ám amikor a várost Csehszlovákiához csatolták, mennie kellett. A technikai berendezéseket azonban megmentették, egy éjszaka munkásnak öltözve vitték ki az egyetem szigorúan őrzött kapuján... Ember- és hazaszeretete a második világháborúban kisebb kémtevékenységbe sodorta. Isztambulba ment, hogy ott egy előadás ürügyén érintkezésbe lépjen angol és amerikai diplomatákkal, és a segítségüket kérje. Ám küldetésének titka kiszivárgott, így házi őrizet után kalandos úton feleségével Mr. és Mrs. Swensonként menekültek Svédországba. Haláláig, ’86 őszéig az Egyesült Államokban, a Massachusetts-i Wood Hole tengerbiológiai laboratóriumában folytatta munkáját; Gyakran jöttek össze tudós barátaival, Bay Zoltánnal, Neumann Jánossal, s beszélgettek, vitatkoztak az Atlanti-óceán partján, a néhány sziklából lett „magyar laborban”. Egyszer megjegyezte, „Uram! Szívemet megtanítottad a szeretetve, mely után szomjazik, Elmémet képessé tetted a gondolkodásra és alkotásra. És szívemet megtöltöttem gyűlölettel és félelemmel, És szívem megmérgezi elmémet mely a gyilkolás óriási gépeit szerkeszti Hogy ezekkel elpusztítsa a Te világod, s vele elpusztítson engem is, És megcsorbítsa a szent anyagot, amelyből Te az életet formáltad. Istenem! Tisztítsd meg szívemet, Emeld fel elmémet hogy testvérem testvére lehessek.” Mikor megkapta a Nobel-díjat, a vele járó nagy összeget részvényekbe fektette. Tudva, hogy közeledik a második világháború, és félve attól, hogy ha olyan részvényei vannak, melyek értéke háború esetén emelkedik, ő is kívánni fogja az öldöklést, aiTa kérte ügynökét, olyan részvényeket vegyen, melyeket a háborúban elveszít. És lón... Gyűlölte az öldöklést, a háborút. „Amikor felfedeztem a C-vitamint, büszke voltam, hogy olyasmivel vittem előre a tudományt, ami semmiképpen nem járulhat hozzá az öldökléshez. Egy napon aztán, mikor meglátogattam egy gyárat, hatalmas tégelyekre lettem figyelmes, és megtudtam, hogy ezek aszkorbin- sav-készítményt tartalmaznak. A német tengeralattjárókon helyezték el őket, így hónapokig teljesíthették a nyílt tengeren halált osztó küldetésüket anélkül, hogy legénységüket leverte volna lábukról a Skorbut...” Beszélhetnénk még arról, milyen nagy sportember volt, hetvenéves korában tanult meg vízisízni, hogy kétszer járt itthon (a Szegedi Biológiai Központ megnyitásakor illetve a koronát visszajuttató amerikai küldöttség tagjaként); vagy beszélhetnénk arról, hogy mindig hitt a fiatalságban, At őrült majom című könyvét is nekik ajánlotta. Akkor ott volt Vietnam, de mit sem sejtett még a máról, környékünkről, Szerbiáról. Most - ahogy ismeijük - valószínű, újabb könyvet írna...
