Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

A SZELLEM VILAGA Az Eszak-Magyarország keddi melléklete • 1993. szeptember 14. Egyetemi emlékezés Szeged (MTI) - Szent-Györgyi Al­bert születésének századik évfordu­lója alkalmából szeptember 16-án és 17-én ünnepségsorozatot rendez az 1986-ban elhunyt világhírű tudós nevét viselő szegedi orvosegyetem. A megemlékezés tudományos ülés­sel kezdődik, amelyen Szent-Györ­gyi több, külföldön élő tanítványa is tart előadást. Érkezek neves kuta­tók az Amerikai Egyesült Államok­ból, Svédországból, Németországból és hazai kutatók is beszámolnak leg­újabb eredményeikről. A második napon Suiján László népjóléti mi­niszter nyitja meg a Móra Ferenc Múzeum Szent-Györgyi emlékkiál­lítását a Fekete Házban, majd a Dóm téri Pantheonban koszorút he­lyeznek el a nagy tudós mellszobrá­nál. Délután a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepi egyetemi ^ ta­nácsülésen Mádl Ferenc művelődé­si miniszter emlékezik Szent-Györ­gyi Albertre, majd előadások hang­zanak el a tudós életéről, munkássá­gáról. A tanácsülésen kerül sor a Szent-Györgyi Emlékérem átadásá­ra a Svédországban élő Diczfalusy Egon, valamint Straub F. Brúnó professzoroknak. A centenárium al­kalmából az egyetem emlékérmet adott ki, amelyet Fritz Mihály sze­gedi szobrászművész készített. Vérgyár New York (MTI) — David Wu, a New York-i Rochester Egyetem ku­tatója nem kevesebbet állít, mint hogy a jelenlegi vértranszfúzió he­lyettesítésére egy különleges biore­aktorban korlátlan mennyiségben előállított vérrel, sót csontvelővel is el tudja majd látni a rászorulókat. Csoportja olyan bioreaktor kifejlesz­tésén dolgozik, amelyben csontveló- és vérsejteket lehet majd előállítani, illetőleg elszaporítani a leukémiá­ban és más vérbetegségben szenve­dők számára. Igaz - bevallja -, még csak félúton van a végső sikerhez. A csontvelő a szervezet vérsejtjeinek a „gyára”, és körülbelül tízféle, külön­böző feladatokat ellátó sejtet állít elő. A limfocitáknak (a falósejtek­nek) fontos szerepük van a kórokozó mikroorganizmusok elpusztításá­ban: A vörösvérsejtek szállítják el az oxigént a szervezet minden részébe, és így tovább. Wu oly an bioreaktort akar szerkesz­teni, amely a csontvelő működését utánozza. A leukémiában szenvedők csontveleje hibás, és ez zavarokat okoz szervezetük vérellátásában, immunrendszerük működésében. Viszonylag gyakori örökletes beteg­ség a sarlósejtes vérszegénység vagy a vérzékenység. E betegek számára is áldás lenne egy ilyen „vérsejt- gyár”, hiszen nemcsak hogy felesle­gessé tenné függőségüket a véradók­tól, hanem meggátolná azt is, hogy például a fertőző májgyulladás vagy az AIDS-vírusa kerüljön a szerveze­tükbe. A csontvelő-donorok szerve­zetéből jelenleg körülbelül egy liter­nyi anyagot kell kivenni, nem is túl egyszerű beavatkozással. Wu sze­rint egy fecskendőnyi is elegendő lenne, és bioreaktora azután ebből korlátlan mennyiségben termelhet­né ezt az anyagot a csontvelóátülte- tésre szorulók számára. Békafogyás (MTI) - Az európai ínyencek mohó­sága miatt Indonéziában nemsoká­ra a kipusztulás határára kerül né­hány békafajta, ha nem nyilvánítják őket védetté. Az Európai Közösség 1990-ben 6200 tonna békacombot importált. A legtöbb békacomb Indo­néziából származott. A békacombok 42 százalékát Franciaország, a töb­bit Belgium, Luxemburg és Olaszor­szág fogyasztotta el. 1987-ig India volt Franciaország legnagyobb békacomb szállítója. Egész vidékeket fosztottak ki, és pél­dául Kalkutta környéke gyakorlati­lag teljesen békák nélkül maradt. Ennek következtében elszaporod­tak a szúnyogok és a haszonnövé­nyek kártevői. Az ellenük folytatott vegyszeres harc többe került, mint amennyi hasznot a békacombok ki­vitele hozott, ezért India megtiltotta a további exportot Tényleg őrült majmok vagyunk Száz éve született Szent-Györgyi Albert biokémikus Dobos Klára Talán illene elnézést kérni a címért. Szent-Györgyi Albert csak Az őrült majom címet adta könyvének, ami még nem jelenti feltétlenül, hogy ró­lunk, az emberiségről van szó. Aztán a borítón belül lévő betűtömeg - a szerveződés magasabb szintjén - már szégyentől meghajtott fejeket provokál. Alapkérdése, hogy képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik gyak­ran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek. A neki „ma élőt” a ’70-es évek emberei jelentették, akkor született a könyv, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjá­ban. A Nobel-díjas tudós akkor már régen Amerikában élt, Az őrült maj­mot elsősorban az amerikaiaknak írta, ám ennek tudatában is rosszul esik egyetlen mondata: „Mi, ameri­kaiak tudtuk, vagy legalábbis sejtet­tük a My Laibán történtekhez ha­sonló eseményeket, és a cinkosok fe­lelősségével sokkal súlyosabb gaz­tettekben és kínzásokban is bűnré­szesek vagyunk.” Mi, amerikaiak... Ez a személyes névmás, ez a bele- nyugvó azonosulás zavar egy kicsit. Persze elég nagy tudós volt ahhoz, hogy tudja mit, miért csinál. És a nagy tudósok általában nem csak nemzetiséget vagy otthont adó hazá­jukért, de az egész világért felelős­séggel tartozónak érzik magukat. „Uram! Engedd, hogy társaid le­gyünk az alkotásban, Megértsük és megszépítsük a Te ke­zed munkáját, Hogy ez a mi Földünk biztos otthona lehessen ­Gazdagságnak, Szépségnek, Boldog­ságnak és Békességnek.” Nem, azt nem mondhatnánk, hogy vallásos volt, de az idézet az ő imád­ságából való. Hitt ugyan a Teremtő létezésének lehetőségében, óm min­denekelőtt (és fölött) a tudomány­ban. „A tudományos módszer lénye­ge, hogy nemazt kérdezzük, hogy ki­nek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság. Áz igazságot keresve adatokat gyűjtünk, és hideg fejjel, rendíthetetlenül becsületesen ele­mezzük őket, érdekek vagy érzel­mek, félelem vagy gyűlölet nem be­folyásolhatnak bennünket...” Kuta­tásaiban mindig az az elképzelés ve­zette, hogy csak egyféle élő anyag van, amely mindenhol alkalmazko­dott az eltérő körülményekhez. A változatos megjelenési formák elle­nére az élet azonos, véges számú alap­elvre épül, a „varangyos béka és a ki­rályfi” között valójában nincs kü­lönbség, ahogy az ember és az álta­la lekaszált fű között sem. Ezért kez­dett el foglalkozni a növényi légzés­sel Cambridge-ben. E kísérletsoro­zatban figyelt fel egy különleges anyagra, amely mind az állati, mind a növényi szervezetben megtalálha­tó, Ezt az igen erős redukáló tulaj­donsággal rendelkező anyagot szíve­sen hívta volna „Godnose”-nak (Is­ten tudja), de miután ezzel „nemtet­szést aratott”, hexuronsavnak ne­vezte el a hat szénatomja miatt. Na­rancsból, citromból, mellékveséből sikerült kikristályosítania, ám igen csekély mennyiségben, így nem volt lehetősége ä teljes analízisre, szinté­zisre. Majd Szegedén, a paprikaipar központjában jött az isteni szikra: ezt a növényt még nem vizsgálta. „Bevittem a laboratóriumba, és úgy éjfél körül már tudtam, hogy a C-vi- tamin kincsestára.” így aztán dús­kálhatott a már végső nevén aszkor- binsavnak nevezett anyagban, amely azonos a C-vitaminnal. S ez­zel érdemelte ki magyar állampol­gárként 1937-ben a Nobel-díjat. Aztán csak úgy mellékesen - mint a C-vitamin mellett található flavon- származékot - felfedezte a P-vitá- mint, amely tudósi szerénysége mi­att kapta ezt a betűt. Nem volt egé­szen biztos benne, hogy valóban vi­tamin-e. S miután az ábécé még csak az F-ig volt fogiáit, bőven lehetett Volna zavarkeltés nélkül törölni a P-t, ha a vitamin természete megcá­folódnék. Persze ez nem vált szüksé­„Ha létezik a teremtő, azzal adhatjuk meg neki a legnagyobb tisz­teletet, hogy tanulmányozzuk, megértjük és megbecsüljük alkotá­sát. A tudomány ezt teszi, és ha kutatómunkámat végzem, úgy ér­zem, mintha istentiszteleten volnék; ugyanazt érzem, mint Havdn, amikor komponált: mindig ünneplőbe öltözött, mintha templom­ban lett volna." EM-repró Nemes növények Kompolt (ÉM-DK) - Persze könnyű volt az iga­zi parasztembernek. Nem azon gondolkodott, hogy diploid vagy tetraploid-e a fajta, hanem a gyönyörű szólásokban összefoglalt tapasztala­tokat használta fel. A lucemavetés például ak­kor jó, ha a lucemamag meghallja a harangszót -.vagyis nem szabad túl mélyen vetni... A termesztőknél sokkal nehezebb dolguk van a kutatóknak, akik - az igények alapján - kita­lálják, milyen tulajdonságok lennének igazán optimálisak az egyes fajoknál, s megpróbálnak előállítani különböző fajtákat. Ez történik a kompolti kutatóintézetben is, immár háromne­gyed százada. Fleischmann Rudolf és követői­nek eredményes munkája a mezőgazdasági tu­dományos életben világszerte ismertté tették az intézet nevét. Ez a legrégebbi magyar nö­vénynemesítő intézmény, amely egyébként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgaz­dasági Kutatóintézete. 1918-as alapítása óta többször átszervezték az intézetet, volt rész-, vénytársasági egység, állami és kísérleti telep, tájintézet. 1976 óta a GATE önálló kari intéze­te. A kísérletek végzésére, a fajtáik magas bio­lógiai értékű (szuperelit, elit) vetőmagok előál­lításához mindössze 375 hektár szántóterület áll rendelkezésükre, ezért a vetőmag egy részét mezőgazdasági üzemekkel termeltetik. A kutatási feladatokat alapvetően három tudo­mányterületen végzik: növénynemesítés (fajta­fenntartás, honosítás); agrotechnikai kutatá­sok; tájgazdálkodás-fejlesztés és ökonómiai ku­tatások. Egyik kutatási területük a takarmánynövény- nemesítés. Több lucemafajtát is nemesítettek már, célkitűzésük a nagy szárazanyag-termés­re képes fajták és hibridek előállítása, a szapo- nintartalom csökkentése, a gombarezisztens növények előállítása. Van ami már megvaló­sult, így a Szapko fajta azzal az egyedülálló tu­lajdonsággal rendelkezik, hogy gyakorlatilag nincs benne szaporán, ami káros az egygyomrú állatok növekedésére, tömeggyarapodására. Ez a lucerna sertéssel és baromfival - szári talá­nyok formájában - etethető, így import szójafe­hérje váltható ki vele. A Verko fajtát pedig Ver- tícillúm gomba ellenállóságra és nagy takar­mánytermő képességre szelektálták. Az utóbbi idők eredménye a kompolti kender, amelynek rosttartalmát több mint kétszeresé­re növelték, mostanában foglalkoznak a tarka koronafiirt honosításával és nemesítésével, a vörösherét télállóságra és perzisztenciára sze­lektálják, de kísérleteznek búzával, őszi, tava­szi árpafajtákkal, sót még a csicseri borsó ne­mesítésével is. Szakemberek lucemanézőben Fotó: Dobos Klára Az influenza ellen A legtöbb áldozatot követelő vírusmegbetege­dés az influenza. Az eddigi védőoltások csak egyes törzsek ellen nyújtottak védelmet, ezért az orvosok csak a rizikócsoportok - öregek, cu­korbetegek, asztmások - beoltására szorítkoz­tak. Az új, virulens törzsek óriási járványokat okoztak. így teijedtek el az egész világon 1900* ban, 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban az pj, többnyire Kínából származó vírustörzsek. Az első világháború után, 1918-19 telén fellépő inf­luenzajárványnak 20 milliónál több áldozata volt. A mostani új gyógyszer a céltudatos kutató­munka diadala. Nagyszámú anyag kipróbálása helyett az ausztráliai Biota Vállalat kutatói olyan molekulát szerkesztettek, amely blokkol­ja a sialidase nevű vírusproteint. Enélkül az en­zim nélkül a vírusok nem képesek a sejteket megfertőzni. A molekula felépítését az tette lehetővé, hogy tíz évvel ezelőtt röntgensugárhajlással megál­lapították a sialidase szerkezetét. Az új gyógy­szerrel már sikerült influenzával megfertőzött menyéteket meggyógyítani. Az emberkísérlete­ket ebben az évben fogják önkéntes jelentkezők­kel megkezdeni. gessé. Ma is vitamin a „P”, amely véd az erek törékenysége ellen, sőt bizo­nyos segítő hatása van a sugárárta­lommal szemben is. Foglalkozott az izomösszehúzódás biokémiájával, és a lebontó folyamatok biológiai oxidá­ciója kutatásaival hozzájárult, hogy Hans Krebs leírhassa a trikarbon- sav körfolyamatot, amelyet nevez­nek Szent-Györgyi - Krebs ciklus­nak is. hogy szégyellné magát az óriási óce­án előtt, ha csak jelentéktelen, seké- lyes gondolatai támadnának. Életének utolsó éveit a rákkutatás­nak szentelte, megalkotta a falak nélküli laboratóriumot. Nehezen gyűlt össze a pénz, a Nemzeti Rák­kutatási Alapítványra. Szent-Györ­gyi vezette a tudományos munkát, támogatva a világ minden táján a jó tudósokat, köztük több Nobel-díjast. Jstenem, ne hagyjad, hogy lerombol­jam az élet oltárát, Tedd hogy tudásomat javamra hasz­náljam és felemeljem vele az életet, Méltóságot adva arasznyi létemnek. ” A tudós után - ha már így alakult a sorrend - következzék az ember. (Bár természetesen a két dolog egy és ugyanaz.) Hogy csillog a szeme a fényképen. Milyen béke, szeretet su­gárzik belőle, még kora (és élete) ál­tal megtörtén is. „Anyai ágon egy természettudós család negyedik ge­nerációját képviselem. Apámat a gazdálkodás érdekelte. Zene töltötte be a házat, és az asztal melletti be­szélgetés bekalandozta az egész vi­lág szellemi eredményeit. Gondola­tainkban a politikának és a pénzü­gyi dolgoknak nem volt helye. Ma­gam is azért lettem tudós, mert ko­rán megtanultam, hogy csakis szel­lemi értékekért érdemes küzdeni, hiszen a legnagyobb cél a művészi vagy tudományos alkotó munka.” Aztán az első világháború egyenru­hában találta, de hogy visszatér­hessen a tudományhoz, inkább át­lőtte a karcsontját. A háború után Pozsonyban lett tanársegéd, ám amikor a várost Csehszlovákiához csatolták, mennie kellett. A techni­kai berendezéseket azonban meg­mentették, egy éjszaka munkásnak öltözve vitték ki az egyetem szigorú­an őrzött kapuján... Ember- és haza­szeretete a második világháborúban kisebb kémtevékenységbe sodorta. Isztambulba ment, hogy ott egy elő­adás ürügyén érintkezésbe lépjen angol és amerikai diplomatákkal, és a segítségüket kérje. Ám küldetésé­nek titka kiszivárgott, így házi őri­zet után kalandos úton feleségével Mr. és Mrs. Swensonként menekül­tek Svédországba. Haláláig, ’86 őszéig az Egyesült Államokban, a Massachusetts-i Wood Hole tenger­biológiai laboratóriumában folytat­ta munkáját; Gyakran jöttek össze tudós barátaival, Bay Zoltánnal, Neumann Jánossal, s beszélgettek, vitatkoztak az Atlanti-óceán part­ján, a néhány sziklából lett „magyar laborban”. Egyszer megjegyezte, „Uram! Szívemet megtanítottad a szeretetve, mely után szomjazik, Elmémet képessé tetted a gondolko­dásra és alkotásra. És szívemet megtöltöttem gyűlölettel és félelemmel, És szívem megmérgezi elmémet mely a gyilkolás óriási gépeit szerkeszti Hogy ezekkel elpusztítsa a Te vilá­god, s vele elpusztítson engem is, És megcsorbítsa a szent anyagot, amelyből Te az életet formáltad. Istenem! Tisztítsd meg szívemet, Emeld fel elmémet hogy testvérem testvére lehessek.” Mikor megkapta a Nobel-díjat, a ve­le járó nagy összeget részvényekbe fektette. Tudva, hogy közeledik a második világháború, és félve attól, hogy ha olyan részvényei vannak, melyek értéke háború esetén emel­kedik, ő is kívánni fogja az öldöklést, aiTa kérte ügynökét, olyan részvé­nyeket vegyen, melyeket a háború­ban elveszít. És lón... Gyűlölte az öldöklést, a háborút. „Amikor felfedeztem a C-vitamint, büszke voltam, hogy olyasmivel vit­tem előre a tudományt, ami semmi­képpen nem járulhat hozzá az öldök­léshez. Egy napon aztán, mikor meglátogattam egy gyárat, hatal­mas tégelyekre lettem figyelmes, és megtudtam, hogy ezek aszkorbin- sav-készítményt tartalmaznak. A német tengeralattjárókon helyezték el őket, így hónapokig teljesíthették a nyílt tengeren halált osztó külde­tésüket anélkül, hogy legénységü­ket leverte volna lábukról a Skor­but...” Beszélhetnénk még arról, milyen nagy sportember volt, hetvenéves korában tanult meg vízisízni, hogy kétszer járt itthon (a Szegedi Bioló­giai Központ megnyitásakor illetve a koronát visszajuttató amerikai küldöttség tagjaként); vagy beszél­hetnénk arról, hogy mindig hitt a fi­atalságban, At őrült majom című könyvét is nekik ajánlotta. Akkor ott volt Vietnam, de mit sem sejtett még a máról, környékünkről, Szerbiáról. Most - ahogy ismeijük - valószínű, újabb könyvet írna...

Next

/
Thumbnails
Contents