Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

1993. Szeptember 1., Szerda ~ Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Balsai balesetéről Budapest (MTI) - Dr. Balsai István igazságügy-miniszter péntek esti autóbalesetével kapcsolatban dr. Halász Gizella, a tárca szóvivője az alábbiakról tájékoztatta az MTI-t kedden. „Dr. Balsai István - aki egyébként 22 év óta vezet baleset- mentesen - augusztus 27-én este ne­gyed kilenckor hazafelé tartott fele­ségével, gyermekével és unoka- öccsével az általa jól ismert útvona­lon. A XII. kerületi Városmajor utca és Szilágyi Erzsébet fasor kereszte­ződésében szabályosan haladt sze­mélyi használatú gépkocsijával, amikor vele összeütközött egy fehér Skoda 120 típusú személyautó. Mint az igazságügy-miniszter elmondta: megnyugodva észlelte közvetlenül a baleset után, hogy sem saját utasai, sem a balesetet okozó másik gépko­csiban utazók nem sérültek meg, il­letve nem szorultak orvosi ellátásra. Az egyetlen szokatlan körülmény az volt, hogy a Skodában ülő középko­rú férfi a miniszter által értesített rendőrök megérkezése előtt a hely­színről eltűnt. A jelentős anyagi kár­ra tekintettel a rendőrség vizsgálja az ügyet.” Romániai vendégek Szabó Jánosnál Budapest (MTI) - Szabó János, földművelésügyi miniszter kedden fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének küldöttségét - tájé­koztatta a Földművelésügyi Minisz­térium kedden az MTI-t. Az erdélyi mezőgazdaság szervezését, fejlesz­tését célul tűző szervezet küldöttei beszámoltak a romániai agrárgaz­daság nehéz helyzetéről és támoga­tást kértek gondjaik orvoslásához. Csávossy György, a szervezet elnöke elmondta, hogy bár Erdélyben a me­zőgazdaság létkérdés, olykor alap­vető feltételek - például közlekedési eszközök - hiányoznak a munkához, a szakoktatás beindításához, vagy a gazdakörök megszervezéséhez. A magángazdálkodást legjobban az alacsony színvonalú gépesítés aka­dályozza, ezért ennek enyhítésére gépszövetkezeteket szerveznek. Szabó János együttérzéséről biztosí­totta a szervezetet, ám azt is kifej­tette, hogy jelenleg nincs átfogó program és anyagi forrás a határon túli magyarság támógatására. A Charta a rendszert temeti Budapest (MTI) - A Demokratikus Charta - egy nappal Horthy Miklós kenderes) újratemetése előtt - szep­tember harmadikén, a Vérmezőn „vesz végső búcsút a Horthy-rend- szertől”. A résztvevők ezen a rendez­vényen kívánják eltemetni a milita- rizmust, az irredentizmust, az anti­szemitizmust, a feudalizmust, a megfélemlítést, a kiszolgáltatottsá­got és az úri gőgöt. Ezt a Charta szóvivői jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon. Kon- rád György rámutatott: minden em­bertársunkat megilleti a kegyelet, de nem helyes, ha ennek az aktus­nak politikai üzenete van. Az író le­szögezte: nem helyes az sem, ha a kormányfő és a magyar politikusok történészként beszélnek a kérdés­ről. A Charta-rendezvény - amelyen korabeli írók és költők művei hang­zanak el - nem elsősorban a kor­mányzóról, hanem a polgárokról, a lakosságról, és a korszak áldozatai­ról szól majd — tette hozzá Konrád György. Aláírás nélkül A Miskolc Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatal Adó- és Megyei Illeték Hivatala a napokban közel 40 000 db „Értesítés”-t küldött ki ügyfelei részére a helyi adók és a gépjármű súlyadó számlák egyenle­géről. Többen kifogásolták, hogy az értesítésen nincs aláírás, ezért a hi­vatal az alábbiak közlését kérte szerkesztőségünktől: A kiküldött értesítésen azért nincs aláírás, mert az nem határozat, nincs rá konkrét formai előírás, csu­pán tájékoztató jellegű, annak sem­milyen joghatása nincs. A nyomtat­vány számítógépen készült, konkrét előadója nincs. Az tény, hogy az ér­tesítés nehezen érthető, de azon pontosan szerepel a hivatal címe, te­lefonszáma, a hivatal dolgozói kész­séggel állnak az érdeklődők rendel­kezésére. Mától EDU-konferencia Budapesten Harmincöt ország 130 vezető politikusa Magyarországon Budapest (MTI) - A szerdán Budapes­ten kezdődő 15. EDU-konferenciájá- val az Európai Demokratikus Unió ta­nácskozásara először kerül sor kelet­európai országban - hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden, a tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón, az MDF székházá­ban. A miniszter hozzátette: a tanács­kozás egyik fő témája a kelet- és kö- zép-europai országok támogatása, különös tekintettel a kisebbségi kér­désre, amelynek biztonságpolitikai jelentőségét a kontinensen elsőként az EDU ismerte fel. A sajtókonferencián az is elhang­zott, hogy az EDU háromnapos 15. pártvezetői konferenciáját Antall József miniszterelnök, MDF-elnök meghívására tartja a magyar fővá­rosban. Antall József egyben az EDU alelnöke is. A konferencia négy fő témával foglalkozik: az eu­rópai integráció továbbfejlesztésé­vel, az európai biztonsággal, a kon­tinens, ezen belül elsősorban Kö­zép- és Kelet-Európa környezetvé­delmi problémáival, valamint Alo­is Mock EDU-elnök intézkedési tervével a közép- és kelet-európai demokráciák megerősítésére. Az európai integráció témakörében nagy hangsúlyt kap a visegrádi ál­lamok csatlakozása az Európai Kö­zösséghez, és az EDU budapesti pártvezetői konferenciája külön tárgyalja azt a kérdést is, hogy ha­zánk ezt a célt hogyan érhetné el minél gyorsabban és hatékonyab­ban. Az európai biztonságpolitikai problémák sorában a pártvezetők a tervek szerint foglalkoznak az eu­rópai új „népvándorlás” biztonság- politikai kihatásaival, a Balkánon kialakult helyzettel és a Baltikum problémáival. A konferencián Európa 35 országa kereszténydemokrata és konzerva­tív pártjának mintegy 130 vezető politikusa vesz részt. Hazánkba váiják az albán és a ciprusi állam­elnököt, Helmut Kohl német kan­cellárt, Micotakis görög, Carl Bildt svéd, Fenech Adami máltai, Václav Klaus cseh, Oddsson izlandi mi­niszterelnököt, valamint számos pártelnököt, így Jacques Chirac-ot, a francia RPR elnökét is. Hazánkat Antall József miniszterelnökön kí­vül Surján László, a KDNP elnöke képviseli. Az EDU-konferencián tisztújításra is sor kerül: a megújí­tandó elnökség és főtitkár mandá­tuma 1995-ig tart. Új tagok felvétele is szerepel a na­pirenden, így Budapesten kerül sor az RMDSZ, a Román Keresztény- demokrata Nemzeti Parasztpárt, az Albán Demokrata Párt, vala­mint a két Észt Kormányzó Párt tagfelvételére, és a szlovákiai Ma­gyar Kereszténydemokrata Moz­galom állandó megfigyelői státusá­nak megerősítésére. Nem emelkednek jelentősen az árak A külföldi gyógyszereknél 2,7 százalékos növekedés várható Budapest (ISB - S.Z.) - Október 1-től 30-35 százalékos gyógyszeráreme­lés várható - adta hírül a keddi Világ- gazdaság. Az üzleti napilap tudni vé­li, hogy a gyógyszergyárak kérésére emelkednek egy hónap múlva az árak ilyen drasztikusan. A gyógy­szergyártók azonban nem tudnak ilyen kezdeményezésről, mint aho­gyan az országos főgyógyszerész is cáfolja a hírt. A nagyobb gyógyszergyárak közül lapunk az Egis-nél és a Richter Ge­deonnál érdeklődött, ám egyik he­lyen sem tudtak az áremelésre vo­natkozó kérésről. Az Egis Gyógy­szergyár illetékesei elmondták, hogy általában január 1-től emel­kednek az árak - tehát október 1- tól semmiképp -, viszont minden ilyen kezdeményezést előbb az or­szágos főgyógyszerésszel kell egyeztetni. Ezzel kapcsolatos meg­beszélés pedig nem volt mostaná­ban. Megyeri Béla, a Richter Gede­on belkereskedelmi igazgatója la­punk kérdésére elmondta, hogy gyógyszeráremelésre már csak azért sem gondolhatnak mostaná­ban, mert előbb meg kell ismerni­ük az egészségbiztosítás új támo­gatási rendszerét, amelynek kidol­gozása még folyamatban van. Az egészségbiztosítási önkormány­zatnál megtudtuk, hogy a támoga­tási rendszer reformjának egyik fontos lépcsője lesz az évi 130 mil­lió recept feldolgozására alkalmas számítógépes rendszer kialakítá­A forintleértékelés miatt a külföldi gyógyszereknél 2,7 százalékos áremeléssel kel! számolnunk Fotó: Laczó József sa, melynek segítségével ellenőriz­hetik a hatékony gyógyszerfelhasz­nálást. Az önkormányzat tervezi azt is, hogy gyógyszercsoporton­ként megállapítja, mely készítmé­nyek a legalkalmasabbak az egyes betegségek kezeléséi-e, s csak eze­ket támogatja jelentős mértékben. A többi készítmény ára így emel­kedhet, de nem a közeljövőben, hi­szen az ezzel kapcsolatos szakértői tárgyalások még hetekig-hónapo- kig is tarthatnak. Matejka Zsuzsa, országos főgyógy­szerész alaptalannak tartja a drasztikus áremelésekkel kapcso­latos híreszteléseket, egyetlen ha­zai gyógyszergyár sem jelezte ilyen szándékát. Annyi igaz az egészből - nyilatkozta lapunknak hogy az import gyógyszerek árai növeked­nek egységesen 2,7 százalékkal, a közelmúltban történt forintleérté­kelés miatt. Nem csökkentik egye­lőre a támogatási mértékekét sem, hiszen az ezzel kapcsolatos tárgya­lások még csak a kezdeti szakasz­ban vannak. Minden vállalkozónak adóznia kell Jövőre csökkennek az alacsony jövedelműek adóterhei Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Párhuzamosan a jö­vő évi költségvetési törvénytervezet beterjesztésével, a kormány a szemé­lyi jövedelemadó és a társasági adó­törvények módosítását is kezdemé­nyezte. A képviselők asztalára tett ja­vaslatok két igen lényeges módosítást tartalmaznak: egyrészt a jelenlegi 40 százalékról 38 százalékra mérséklő­dik a társasági-adókulcs, másrészt a szja-adótábla átalakítása mellett be­vezetik a 10 százalékos devizabetét forrásadót. Jóllehet az adótábla részletes mó­dosítási tervével még nem készült el a kormány - ez az elképzelések szerint várhatóan szeptemberben ölt írásos formát a változtatások alapelvei már tisztázódtak. A kor­mány szándékai szerint az ala­csony jövedelműek adóterhei csök­kennek, s a 10 ezer forint körüli mi­ni málbért keresőknek ezután nem kell adózniuk. Ezt a kiesést - olvas­hatjuk az indoklásban -, a közepes és a magas jövedelműek fokozot­tabb adóztatásával pótolják, s pél­dául a felső szja-kulcsot 44 száza­lékra emelik. A tervek szerint az adótábla korrekciója során meg­szüntetik az alkalmazotti kedvez­ményt, de a nyugdíj- és egészség- biztosítás címén befizetett össze­get már nem adóztatják. A társasá­gi- és a személyi jövedelemadó összehangolása kihat a természet­beni juttatásokra is: eszerint a jö­vőben - a meghatározott kivételek­től eltekintve-, minden természet­benijuttatás után adóznia kell an­nak, aki adja. A juttatás után a fel­ső szja-kulcs szerint kell adót fizet­ni, s az értelmezés szerint a ma­gánszemély már adómentesen ré­szesül a kedvezményben. A javaslat tartalmaz némi könnyí­tést is, hiszen a természetbeni jut­tatás költsége és az utána fizeten­dő közterhek - ideértve a szja-t is - a társasági adóban elszámolhatók. A kormány előzetes számításai szerint ez a módosítás mintegy 5,5 milliárd forinttal növeli meg a költ­ségvetés bevételeit. A bevételi források bővülését várja a kormány a devizabetétek kama­tainak megadóztatásától is. Olva­sóink előtt bizonyára ismert, hogy az elmúlt időben komoly szakmai vita folyt arról, hogy miért nem egységesen alkalmazzák hazánk­ban a forrásadót, s miért nem vo­natkozik a devizabetétekre is. Nos, az említett tervezet szerint a kor­mány elszánta magát a döntő lé­pésre, igaz, szemben a forintbeté­tek 20 százalékos forrásadójával, a devizabetétek kamatát csak 10 százalékos adóteherrel sújtja. Ezen túlmenően a totó és a lottó utáni forrásadó 20 százalékról 30 százalékra nő, s ezáltal mintegy 3 milliárd forint plusz bevételre tesz szert a költségvetés. A módosítás kiteljed a mezőgazdasági vállalko­zókra is; a tervek szerint az infláci­ós hatások kiküszöbölése és a me­zőgazdasági termelés ösztönzése miatt az adómentes árbevételi ha­tárt az eddigi 750 ezer forintról 850 ezerre emelik. A társasági adó kétszázalékos csökkentése kapcsán a kormány előterjesztésében elismeri: a mér­séklés ugyan szerény, de a gazda­sági recesszióból való kilábalás egyik feltétele a beruházásösztön­zés, s ehhez többek között adómér­séklés is szükséges. A tervezett mó­dosítások másik pontja azokat a társaságokat részesíti előnyben, amelyek munkanélkülieket alkal­maznak: az a vállalkozás például, amelyik munkanélkülit vesz fel, egy éven át csökkentheti adóalap­ját akkor, ha közben az alkalma­zottak létszáma nem változik. S végül a vállalkozók szempontjá­ból talán leglényegesebb módosí­tásról: a tervezet szerint a kor­mány bevezeti a minimális hozam- követelményt. Eszerint minden be­vételt realizáló adózóra kiterjed az adómegállapítás: ha az adóalap nem éri el az árbevétel 1,5 százalé­kát, akkor a 1,5 százalék 38 száza­lékát kell adóként befizetni, ha pe­dig ennél nagyobb az adóalap, ak­kor a vállalkozó, illetve a társaság annyi adót fizet, amennyire egyéb­ként is köteleznék.----------JEGYZET----------­E gyoldalúan Szarvas Dezső Példázatok sokaságát lehetne felsorakoz­tatni az egyszerű, civil állampolgár kiszol­gáltatottságáról; miként packáznak véle ki- sebb-nagyobb hivatalokban, miként keserí­tik meg életét különféle rendű-rangú hiva­talnokok. Eme „packázásra” már Shakes­peare is utalt annak idején, úgyhogy okkal tételezhetjük fel, a hivatal, illetve a hivatal­nokok eme viselkedésformája, munkastílu­sa, ha nem is olyan régi keletű, mint az em­beriség; de bizonyos, hogy a hiva talok meg­születésével megszületett a packázás is. Úgyhogy, ha tehetjük, széles ívben kerüljük el a hivatalokat. De nem tehetjük, mert a hivatal keresztül-kasul átszőtte életünket, belénk ivódott, mint itatósba a tinta, hiva­tal nélkül nem létezhetünk. Bölcsen tesszük hát, ha megbékélünk a kialakult helyzettel, annál is inkább, mert a játék - mármint a hivatal és az ügyfél játszadozása - túlságo­san egyoldalú, s a mérkőzéseket néhány rit­ka kivételtől eltekintve rendszerint az utób­bi veszíti el. Példának okáéit mit tehet az a néhány ezer ember, akinek átutalási betétszámlájáról az OTP törölt egy tételt, nevezetesen a víz- díj-átutalást. Teljesen egyoldalúan, hiszen ügyfeleit, akikkel pedig szerződéses vi­szonyban áll, üzletet kötött, meg sem kér­dezte, vajh hozzájárulnak-e a szóban forgó tétel törléséhez. Nem kérdezett, csupán in­dokolt, hogy a vízművek nem hajlandó fi­zetni a szolgáltatásért, ugyanis az OTP „ne­héz gazdasági helyzete miatt” a vízművek­re is kivetette a sarcot a szolgáltatásért. Nem sokat, számlánként 15 forintot kelle­ne fizetni, de hát ez a mamutcég ezt is so­kallja. Hogy mennyire tartozik az ügyfélre az OTP és a vízmű vitája, nem tudni. Min­denesetre most mára vízdíjat postán kell fi­zetni, csekken. Ha egyáltalá n fizethet a pol­gár, mert csekket azt nem küldenek, a vízó­rát sem igen olvassák le, megállapítanak viszont amolyan hasraütéses átalánydíjat, ami aztán olyannyira eltér a valós fogyasz­tástól, hogy az már valóságos csoda. Bizo­nyára ezért telefonált mostanában számos nyugdíjas olvasónk a miskolci vasgyári la­kótelepről nagy mérgesen sérelmezve a négy-ötezer forintos számlákat két-három évre visszamenőleg. Eléggé el nem ítélhető módon nem akarják elhinni a vízmüvek il­letékesének nyilatkozatát, miszerint: az ál­taluk készített adatállomány jóval korrek­tebb a korábbinál. Osztrák aggodalmak a szomszédok miatt Bécs (MTI) - A magyar és a szlovák kormány szóvivője is cáfolta és abszurdnak nevezte a múlt héten Werner Fasslabend osztrák védel­mi miniszter azon félelmeit, hogy a két ország között fegyveres konfliktus törhet ki - úja ked­den a Der Standard című bécsi lap. Mindamel­lett - fűzi hozzá az Ausztria szomszédos orszá­gainak nemzetiségi gondjairól zóló összeállí­tás egyik cikkében - egy ilyen összecsapás lehe­tősége nem csak ausztriai benyomás. Az ezzel járó válságkép eloszlatása érdekében Pozsony és Budapest mindenesetre viszályát láthatóan visszafogja, legalábbis átmenetileg-jegyzi meg a cikk. Az osztrák újságíró úgy véli, hogy a ma­gyar helységnévtáblák szlovákiai eltávolítása Bécsben nagyobb bosszúságot okozott, mint Bu­dapesten, ahol még csak be se kérették a nagy­követet a külügyminisztériumba, hanem beér­ték azzal a magyarázattal, amit Bába Iván ál­lamtitkár Pozsonyban kapott. Az összeállítás egy másik cikke a szomszédságban létrejött két új nemzeti kisebbségről ír: a szlovákiai csehek- ról és a csehországi szlovákokról. Az osztrák sajtót élénken foglalkoztatja Auszt­ria geo- és katonapolitikai helyzete, amely nagy mértékben kapcsolódik a keleti szomszédorszá­gokhoz. Ezért is tulajdonítanak megfigyelők nagy jelentőséget az ezekben a napokban befe­jeződött katonai attasé-váltásoknak: az idén ősszel Budapesten, Pozsonyban, Prágában kez­di meg munkáját ezen a poszton új osztrák dip­lomata, míg a volt jugoszláviai köztársaságok új követségein ez a funkció egyelőre nem léte­zik, a feladatot a belgrádi katonai attasé látja el. A Die Presse főszerkesztője ezzel kapcsolatos elemzésében a napokban külön kitért Szlováki­ára, s elmagyarázta, miért oly fontos ez a szom­szédos ország katonapolitikai szempontból Ausztria számára. Ha a lappangó magyar-szlo­vák ellentét történetesen felszínre tör - írja Thomas Chorherr -, az Ausztriára is kihathat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents