Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-12 / 213. szám

1993. Szeptember 13., Hétfő Gazdaság ÉSZAKtMagyarország 7 Harminchatezer tokaji palack Miskolc (ÉM) - Amikor elsőként a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát privatizációja során megalakult a Tokaj-Hétszőlő Rt., többségi tulajdonosa a Grands Mil- lésimes de France (GMF) francia­japán közös vállalat lett. A részvé­nyek húsz százaléka a nemrég meg­alakult Tokaj Kereskedőház Rt. tu­lajdona maradt, öt százaléka pedig Tokaj városáé. Arészvénytársaság a Kopasz-hegy legszebb lejtőin negy­venöt hektár újratelepítésbe fogott, melyből húsz hektáron már végez­tek is a munkával, a többi pedig két éven belül elkészül. Saját termésű boraikkal jövőre rukkolnak elő, de csak kétezer körül várható a mint­egy kétezerötszáz hektoliteres fel­dolgozó kapacitás elérése. Nem cso­da, ha nagyobb nyereséget is csak ekkorra várnak, hiszen félmilliárd forintos befektetésük hét év múlva térül meg. Cserébe viszont az átla­gosnál magasabb szintű értékesí­tést, s jobb kiszolgálást, garantált minőséget kapunk. Az ÁVÜ irodája Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Regionális Vállal­kozásfejlesztési Központ az Állami Vagyonügynökséggel közösen hét­főn nyílja meg a vagyonügynökség ügyfélszolgálati irodáját Miskolcon. Áz ügyfelek az irodát Miskolcon, a Déryné utca 18. szám alatt találják. A Times a piacról London (MTI) - A budapesti keres­kedelmi ingatlanok piacán a háre m- négy évvel ezelőtti aranyláz átadta helyét a józan realizmusnak, és a fő­városi hatóságok már a piac össze­omlásáról beszélnek, attól tartva, hogy nem tejesül az idei 6-10 milli­árd forintos értékesítési terv - írta a Financial Times című brit lap pén­teki számában Vanessa Houldr pia­ci szerkesztő. Ingatlanügynökök szerint azonban csak egyensúlyba került a kereslet és a kínálat, és nem maradt tér a spekulációnak. Igaz, emiatt lelas­sultak az új fejlesztések és a külföl­di befektetókjobban jövedelmező in­gatlanokat keresnek más piacokon. Riasztják őket a rövid budapesti köl- csönbérletek is, meg az, hogy a meg­térülés nincs arányban a magyar gazdasáig bizonytalansága okozta kockázattal. Azt is felróják, hogy a hatóságok nem akarnak olcsón elad­ni telket. Expó adatbázis Miskolc (ÉM) - A Magyar Gazdasá­gi Kamara Expó ’96 néven Üzleti ajánlat címen létrehozta adatbázi­sát, amelyet azok a vállalatok, vál­lalkozók használhatnak, amelyek a világkiállítás megrendezéséig beje­lentkeznek az adatbázisba; A szá­mos gazdasági, szolgáltató adatköz­pontról az Észak-magyarországi Gazdasági Kamaránál adnak rész­letes felvilágosítást az ügyfeleknek. Hitel közraktárjegyre Miskolc (ÉM - BSZL) - A Magyar Külkereskedelmi Bank új hitel- konstrukciót dolgozott ki a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági ter­melők finanszírozási gondjainak enyhítésére. Ennek lényege, hogy alapvetően nem a mezőgazdasági egyéni és szövetkezeti termelőket hitelezi meg a pénzintézet, hanem a zárt konstrukciókban a közraktár- jeggyel igazolt árufedezetre, elsősor­ban gabonára nyújt hitelt. A konstrukció arra is lehetőséget ad, hogy a termelő, illetve az áru tulaj­donosa kihasználhassa az árkülön­bözetet az. áru felvásárlása és érté­kesítése közötti időpontban. Ebben a hitellehetőségben a mezőgazdasá­gi termelők, illetve terménykereske­dők a már megtermelt - közraktár­ban elhelyezett - árijukra közrak­tárjegyet kapnak, majd erre hitelt vehetnek fel valamely újabb terme­lői fázis, például őszi vetés beindítá­sához. Az árunak fedezetet kell nyújtania a hitelre, a kamatokra és a hitelnyúj­tással kapcsolatos költségekre. Ez­zel a hitelformával a bank elkerüli, hogy az áru tulajdonosát a hagyo­mányos adóminősítési rendszerben értékeje. Vagyonszerzés fillérekért Avagy: mennyit is ér Hubai Grúbek Miklós Borsodnádasd (ÉM) - Vegyes ér­zelmekkel - vagyishogy mit beszé­lek - keserű szívvel hallgatom KUegl Béla erdőmérnök szavait. Ha csak fele is igaz annak, amit az ózdi erdészet vezetője mond az erdők pri­vatizációjáról, tán egyik legnagyobb melléfogását csinálta a kormány, mikor ilyenre alakította a kárpótlá­si törvénynek ezt a részét. Ennyit, tényleg csak ennyit ér ne­künk a magyar erdő? Bonyolult, na­gyon szövevényes az ügy, s rég nem az egykoron károsultak kárpótlása folyik már - ember legyen a talpán, aki kiismeri magát benne. Á borsodnádasdi erdők sem jobbak, sem rosszabbak, mint az északi-kö- zéphegységbeni nagy átlag. Csere­sek uralják a gyengébb, bükkösök pedig az értékesebb termőhelyeket: 500 magyar forint aranykoronán­ként az ára, csakúgy, mint a szántó­földeké. Igaz, a törvény kizárja a jog­alap nélküli meggazdagodás lehető­ségét, ám a gyakorlat mást bizonyít: az állam nagyvonalúságát, mert­hogy lemond a kárpótlásra kijelölt erdőterület faállományának értéké­ről, így azután néhány száz forint el­lenében akár több milliós értékhez is hozzájuthat, aki érti a csíziót, s ügyeskedni sem röstell hozzá. Az er­dőtulajdonlásban hatalmas, több százszoros, de lehet akár ezerszeres is a nyerészkedési lehetőség. A Mátra-Nyugat-Bükki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnak az ország nagyon sok településén van érde­keltsége, s a törvény szelleme sze­rint azok mindegyikéből jöhetnek a licitálók. Nincs is hát benne semmi különös, hogy Borsodnádasdon is keverednek idegenből jöttek a haza­iak közé. Sötét szemüveg takarja egyikük arcát, durván utasítja el magától az újságírót-mástól tudom meg, hogy Mikófalváról jött. Szom­széd községbéli balatoniak tartanak együtt négyen, egy családból valók. Fiatalok, a leghátsó sorban marad­nak. Eger képviselteti még magát - ketten jöttek onnan - látszólagos nyugalommal ülnek le a középtáji sorok egyikében. Mások mondják, de ellenőrizni nem tudom: kettejük­nek több kárpótlási jegye van, mint a nádasdiaknak együttvéve.- Ha egy pesti idegen például csak húsz százalékkal is beszáll egy-egy területbe, minden ötödik köbméter fa az övé, ám az erdő kezelésével kapcsolatos gondokból ezreléknyi részt sem vállal, ott vannak rá a ha­zaiak. - Hatodmagával van itt a fia­talember, édesapja, nagybácsija, testvérei laknak egy bokorban a ta­nyán. A körülölelő erdőt szeretnék maguknak, talán sikerül. Mint mondják: bekerülnek az alig ezred­részekben kifejezhető tulajdonjog­Halálos sebet kaphat az erdő gal, s ha kényelmetlenné válnak a valódi tulajdonos számára, iszonya­tos összegű ,belépési” díjat kémek. Nincs ez jól sehogysem! Hasonló vé­leményen lehetnek más falubéli tár­sai is, akiknél azonban a hajlott kor nem jár együtt a meggondoltsággal. Nem veszi még kezdetét a procedú­ra, amikor székéről lökik le a Mikó­falváról érkezett szemüveget viselő embert, aki el is hagyja rövidesen a termet. Ezért-e vagy másért, meg nem ítélhetem, de a balatoniak haj­lanak elfogadni a felkínált erdőta­got, az egriek meg szavukat adják, hogy nem licitálnak. (A helyiek mo­hósága - később tudom meg- határ­talan: az erdőállomány közé ékelő­dött majd’ két hektárnyi gyönyörű tisztás azért nem kelt el, mert sokal- lották érte még a kikiáltási alap­összeget is.) A hadifogságból hazatértek akár egy egész községhatámyi területet is megvásárolhatnak, éljenek akár a túlsó felén is az országnak - hol rúg­hatna hát velük szemben labdába, aki a saját, vagy szüleitől elvett né­hány holdacskát akaija magának visszaszerezni. Valahol tényleg el van ez a dolog fu­seréivá. Akár 400 köbméter fatömeg is lehet egy jó bükkösben - nézem korábbi feljegyzéseimet - hatezer forinttal számolva is majd’ két és fél millióra rúg egy hektárnyi ilyen erdő értéke. Két és fél millió - ötszázért. Ki gon­dolhatta ezt komolyan? Útban idefelé körbemutatott az er­dészetvezető a kocsiból: a laikus szá­mára is szembeötlő, micsoda kü­lönbség van még negyvenvalahány esztendő után is a hajdani magán és kincstári erdők állapota között. Az előbbi kárára, az utóbbi javára. Az erdő nem gyárkémény - csenge­nek fülembe még mindig Khegl mér­nök szavai - amit ha két perc alatt lerobbantanak, két hét alatt újraé­Fotó: Laczó József píthetó. Itt nyolcvan, száz években mérik az időt, s aki ma meggondo­latlanul kivágja a fát, gyermekeit, unokáit sodoija bajba. De ha el is te­kintünk az oxigéntermeléstől - s ezt már csak én teszem hozzá - az erdők egyéb, védelmi és közjóléti szerepé­től: mi a biztosítéka, hogy a sok friss- keletű erdőtulajdonos mindegyike becsületes és tartamos erdőgazdál­kodást folytat? Mit tud tenni az ál­lami erdőfelügyelőség, ha valaki le­rabolja az állományt, s nem újítja föl a területet? Pénzbüntetésre ítéli ne­tán? Börtönbe dugja a többszörös milliomossá előlépett kontárt? Ne­vetséges! Az ózdi erdészet nem tudott elegen­dő erdőterületet árverésre kijelölni. Nagyobbak az igények, mint a lehe­tősége. Marad-e hát ezek után álla­mi erdeje az országnak? Nézem a vidék dombjait, a kopár hegyoldalakat. Ózd egykori olvasz- tárai ma kezükkel malmoznak oda­haza. Felvették, míg járt nekik a munkanélküli segély, de kifutottak az időből, ma már úgy élnek meg, ahogy tudnak. Őket követik a sok százezren még az országnakminden szegletében. Miért nem erdősíttet velük az állam? Nincs rá pénz? Vagy nem bíznak, hogy megtanulható a csemeteültetés? Netán a szaporítóa­nyag hiányzik hozzá? A spanyolok már egyszer megtették előttünk: beerdősítették az országot. Nem kitalálni kéne tehát, csak utá­nozni. Sajnos, honi erdeinkből lesz, ami lesz. Ügyeskedőknek lehetőség a meggazdagodáshoz, tűzifa meg ko­pár terület. A minap állítólag bicskát szorítot­tak Párádon egy messziről érkezett licitáló oldalába, Pilisvörösvár hatá­rában meg - Isten a tudója hányad­szor már ebben a mai világban - megint gyújtogatás áldozata lett az erdő. Haladunk Európa felé... Az őskohótól az űrkohóig A NASA laborjában a miskolci egyetem kemencéje Miskolc (ÉM) - Az észak-ma­gyarországi régió történetében, éle­mben, fejlődésében mindig megha­tározó fontosságú szerepet játszott az alapanyaggyártás. A kohászat­nak itt kétszáz évre visszatekintő történeti múltja van. Kétségtelen, hogy napjainkban több szó esik en­nek az iparágnak a súlyos válságá­ról, mint a jövő egyik igen ígéretes lehetőségéről, az úranyagtechnoló­giáról, melynek hazai fellegvára Miskolcon található. A Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékének dr. Bárczy Pál egyetemi docens által ve­zetett űranyagtechnológiai labora­tóriumában készítették el a világ el­ső, olyan sokzónás űrkemencéjét, amelyben a kristályosítási folyamat alatt nincs mechanikai mozgás. A Szovjetunió szétesését követően és az orosz űrkutatásban bekövetke­zett változások után a Nika-T űrha­jó fedélzetén való repülés már való­színűleg nem valósul meg, de ke­csegtető kilátásai vannak a berende­zés amerikai űrrepülőgépen való el­helyezésének. A miskolci űrkemencét hamarosan a NASA Marshall Space Centerének egyik laboratóriumába szállítják, ahol alapos tesztelésnek vetik alá. A teszteket az amerikai laboratórium­ban végzik majd, de az eredménye­ket - egy közvetlen számítógépes kapcsolat jóvoltából - a miskolci ku­tatók számítógépei dolgozzák majd fel, s itt történik az értékelés is. Az űrkemence további sorsa részben ezeknek a kísérleteknek a sikerétől, részben finanszírozási lehetőségek­től függ. A távolabbi tervek között szerepel a berendezésnek a Freedom űrállo­máson való elhelyezése. A miskolci úrkemencét a BNV ideje alatt a Bor­sod megyei, 30-as pavilonban tekint­hetik meg a látogatók. A vagyonügynökség házatájáról Miskolc (ÉM) - A Szolnok, a Nóg- rád, és a Somogy megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalatok részvénytársasággá alakításáról döntött az AVÜ igazgató tanácsa. A szolnoki cégből alakult Alföldi Ga­bonaipari Rt. valamint a somogy megyei Vállalatból alakult Déldu­nántúli Gabonaipari Rt. és a Nógrá­di Gabona Rt. 25% +1 szavazat ará­nyú részvénycsomagja a mezőgaz­dasági termelők részére kárpótlási jegy ellenében keiül értékesítésre. Az Alföldi Rt. 50 százalékos és a Dél­dunántúli Rt. 51 százalékos rész­vénypakettjét 1994-ben kell tőzsdé­re vinni. A Nógrádi Gabona Rt. rész­vényeinek 51 százalékát az ÁVÜ nyilvános pályázat útján értékesíti. A pályázatokat mind a három eset­ben október végéig írják ki. Az AGRO-M Rt. (volt Orosházi AG) és az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal között termőföld kár­pótlásra történő kijelölése ügyében folytatott vitában az IT a következő­képp foglalt állást. A volt állami gazdaságnak tudomá­sul kell vennie, hogy közel 4500 hek­tár szántóterületéből a Békés me­gyei Kárrendezési Hivatal 41 száza­lékot azaz kb. 1800 hektárt jelölt ki kárpótlásra. Az ÁGRO-M Rt. szerint a társaság működőképességét ez veszélyezteti és maga után vonhatja a tenyész- és haszonállat-állomány egy részének kényszervágását. Az igazgató ta­nács kimondta, hogy a kárpótlási törvény végrehajtását és a kárpót­lásra jogosultak igényének kielégí­tését az Rt. ne akadályozza.------------JEGYZET-----------­Optimista nyilatkozat Illésy Sándor Meglepőnek tűnik, amit a múlt hét végi kormányszóvivői tájékoztatón a pénzügy­minisztériumi államtitkár állított. Nem ke­vesebbről van szó: a választások után fel­lendülés várható. Hogy végezetül ezt mire alapozza - s miért pont most - nos, erre nincs válasz. Pontosabban azért sejthető. Az államtitkár ugyanis nem azt jelentette ki, hogy a gazda­ság fellendülése a gazdaság teljesítőképes­ségének javulása miatt következik be. Még S t sem mondta, hogy a magyar ipar, me- gazdaság technológiai, minőségi fejlődé­sen megy át, s ennek lehet majd köszönni a ^ödör fenekének” elhagyását. Nem, ilyenéi sem hangzott. Az annál inkább, hogy a fo­rint árfolyamának leértékelése ismét elke­rülhetetlen - bár erre most még nem kerül sor... Ismerősnek tűnik a kép, túlontúl is annak... Kétségtelen, a forint leértékelésével olcsób­bá tehető a külföldön eladandó termék, szolgáltatás, s mivel a hazai gazdaság ál­talános helyzete nagymértékben függ az ex­porttól -élnek is ezzel a lehetőséggel a ma­gyar gazdaság irányítói. Azért persze el­gondolkodtató: ka egy termék csak a nem­zeti valuta leértékelésével lesz versenyké­pes, érdemes-e ilyen döntéssel támogatni gyártását, a versenyképtelen termék ver­senyképessé történő beállítását.... A forint leértékelése egyébként az inflációt is gerjeszti, hiszen megdrágítja az impor­tot, növeli az árszínvonalat. Azt mondta az államtitkár, hogy a jövő évi gazdaságpoli­tikai célok között az első helyre került az or­szág pénzügyi egyensúlyának megtartása. Dicsérendő, ám még inkább az lehetne, ha ezt a célt a gazdaság tényleges fellendülésé­vel érhetnénk el, s nem az állam fokozottabb és mesterséges szerepvállalásával. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A részvénypiacot pén­teken is a Pick papírjaira szóló kötések ural­ták (67 üzletben 5700 részvény cserélt gaz­dát), mindazonáltal feltűntek ritkán látott részvények (az Agrimpex és a Bonbon He­mingway) a szeptember 10-i tőzsdenapon. Az árfolyamértéken számolt forgalom 149,986 millió forint volt, amiből a részvé­nyek 39,616 millióval részesedtek. A nem hi­vatalos, ideiglenes tőzsdeindex 2,36 ponttal, 942,27 pontra nőtt. (Hétfőtől, mint már jelen­tettük, új tőzsdeindex lesz.) Kárpótlási jegyi Index (ideiglenes) szept. 10-én: 942,27 +2,36 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 10. Valuta' Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás ^g0-lfSPl ___ *42,15 144,95 142 94 143 64 A usztrál doBSc ■ 60,21 61,45 6oÁ kok Beiga frank 264,68 269,34 268 37 2K Dau korona . 13,84 1410 : S I Fűin márka 16 07 í« J7 ‘s Holland forint !*§ ^ ' 16,43 Jan?*V ;• « 1-3359 n\A4 JapánvgÁ 87.03 88.23 86.9" 87 2? Kuvaiti dinár""ffff 3‘M ' 70'65 Sió TWI 13,33 13J61322 ők, • £& £8 „SS ■ ;:SS; ÜSÁ-dolláf■"• 9174 «H7 ECU (KP, 108.32 Hot SS J*® A megadott számok 1 egységre értendők, forint­100 egység, loop egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents