Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

SZABADIDŐ Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1993. SZEPTEMBER 9. Kertészpraktikák A csemegeszőlő szüreteléselcor tegyük külön ládába a tárolás­ra szánt fürtöket. Csak a hibát­lan, laza fürtöket rakjuk el. A felkötözésnél is ügyeljünk, hogy a fürtök ne érjenek egymáshoz. Az erős vagy vastag héjú, húsos 1 Ví ; yr Jionap első fele. Csalt a savanyú Kemhatású, mészmentes tálai­kon díszlik, ezért az esetek többségében ki kell cserélni az oltetőgödör talaját. Esővízzel öntözzük! A hónap végéig telepíthetünk [nég a kertünkbe évelő virágo­dat. A meglévőket időnként síét kell ültetni, különben besűrű­södnek, nem fejlődnek. Új faj­tákkal is gazdagíthatjuk gyűjte­ményünket, <;?erebere vagy vá­sárlás útján, ültetéskor frissítsük fel komposzttal a virágágyakat, s alaposan öntözzük meg. téli sarjadékhagyma szárán fejlődő sarjhagymákat szedjük le és ültessük el 20 cm sortávol­ságra. Ezekből tavaszra zsenge zöldhagymánk lesz. Az idősebb hagymatöveket ássukki, a töve­ket szétosztva ültessük újra el, 20-25 cm sortávolságra. Még vethetünk rövid tenyészidejű hónapos retket is. A fenyőfélék, lomblevelű örökzöldek ültetésére is a legjobb a szeptember. Kizárólag földlabdás növényt ültes­sünk. Ha a földlabda száraz, jól ön­tözzük be. A fóliát vagy edényt távolítsuk el, a jutazsákot a földlabdán hagyhatjuk, csak a gyökémyaknál oldjuk meg a kötést. Útközben, szót valtva, avagy? a kertbarát sem mindig víg Hajdú Imre Ezen a mintegy öt hektárnyi asztalsi- maságú területen kéklik a ta|. Finom tó­nusú, halványkék minden, mint ilyen­koeősszel a szellő fodrozta tavak vize. Az apró „hullámtaréjok" fehérbe haj­lanak, a „hullámvölgyek" mélyét vi­szont az árnyék sötétíti. Am nem tó ez, víz is csak annyi van, amennyi éjjel esett. Emiatt ma csizma kell, mert a földfelület ennyi csapadéktól elszappa- nosodott, bizony csúszkál, s maszato­lódik az ember. Ez a kis eső most in­kább bosszúság - persze nem túl nagy -, az viszont igen, hogy korábban, amikor bőven kellett volna belőle, bez­zeg akkor semmi nem esett. Pedig ez a „kéktó” itt a homrogdi ha­tárban ugyancsak óhajtotta volna a szomjat oltó esővizet. Ugyanis nem más ez, mint egy hatalmas brokkoli tábla, már pedig a brokkoli a káposz­tafélékhez tartozik, s köztudott, hogy a káposztafélék nem tesznek „vízivási” fogadalmat. Sót. Nagyon is vízigényes a karfiol „testvére”, amely elsősorban abban más, hogy a „rózsája” jellegzetesen zöld színű. Persze nem csak ebben! Abban is, hogy míg a karfiolt nálunk sokan szeretik és kedvelik, a brokkolinak nincs ekkora „szurkolótábora”, mi több, sokan azt sem tudják, mi fán terem. Pedig a tápértéke nagyobb a karfiolénál: 12 százalék szárazanya­got, 6 százalék szénhidrátot, 4,2 szá­zalék fehéijét, sok C-vitamint és je­lentős mennyiségű kalciumot, fosz­fort, vasat tartalmaz. Ezenkívül A-, Bl-, B$2-, PP-vitamin is található benne. Nagy értéke ezek mellett jó mélyhűthetósége is. Az öthektáros brokkoli táblában, ott a homrogdi határban emberek se­rénykednek. Hogy kik ók, s mi célból vannak ott? - erre a kérdésre Perge Sándor válaszol. Aki - nyilván, ha itt van - brokkoli termesztő.- Bizonyos értelemben igen, hisz' öten összeálltunk, s vállalkoztunk a termesztésre, és ez már nem az első év. Egyébként a homrogdi mezőgaz­dasági szövetkezeten belül létesült ez a vállalkozás, ahol jómagam - mint mezőgazdasági gépészmérnök _ műszaki vezető vagyok. Magáról a brokkoli termesztésről azt mondja el Perge Sándor, hogy a Miskolci Hűtöházzal van szerződé­sük, nekik szedik most a „főrózsát”, majd pedig később folyamatosan a „mellékrózsákat” is. A hűtőháztól kapták a vetőmagot is, Neptun és Sógun fajták Fl-es hibrid vetőmag­ját Ez aminőség - legalábbis a ve­tőmag oldaláról - garancia a nagy es jó termésre. Csak hát tudjuk, nem egyedül „magból áll a világi, jo talaj, csapadék, napfény épp úgy szükse­-Összességében 100-120 mázsának meg kell lennie egy hektáron - mondja Sándor gazda. Hogy ez forintosítva mit jelent? Állí­tólag a hútőház - ami majd ameri­kai és svéd exportra küldi tovább a homrogdi brokkolit - kilójáért 25-28 forintot fizet. Tessék számolni! Hogy van ettől a világon jobb üzlet is? Nyilván. Csakhogy ez a vidék se természeti, se közgazdasági adott­Brokkoli-betalcarítás a homrogdi határban ságait tekintve nem olyan, hogy na­gyon tudna válogatni a jobbnál jobb üzletek között. Lám, a homrogdi ha­tártól alig megyünk tovább néhány kilométerrel, újabb „vállalkozókkal” találkozunk. Felsővadászon az út A jó isten tudja, látunk-e forintot belőle...? mellett, két hatalmas, messzire sár­gálló tökök mellett ül két csapat asszony 1-1 férfival megerősítve, s majdnem mondtam, mit csinálnak... - Leírhatja nyugodtan, hogy tökö­lünk - mondja az egyik fehércseléd legalább úgy nevetve, mint mérge­sen. Tulajdonképpen szó szerint azt csi­nálnak, amit mond. de hogy egyesek félre ne értsék, megmagyarázom mi is történik itt. Maghéj nélküli olajtököt (latin neve Cucurbita pepo L. convar pepo) előbb kisbaltával ketté hasítanak, majd pedig kiszedik belőle a zöldes színű magot, aminek nincs héja. Ez már egy ilyen flancolós tök! De pont’ ez a flanc az értéke! Ugyanis 35-45 százalékban jó minőségű növényi olajat tartalmaz. (Azt mondják egye­sek, e tökmag hatásos a prosztata­betegségek ellen.) Nos, ezt a kisze­dett magot előbb meg kell szárítani, ami most éppen nehezen megy, mert esik az eső - ezért is fakadt ki az imént idézett asszony, az imént idé­zett módon -, mert így valóban szi­szifuszi ez a munka, szó szerint az, amit mondott... Ám másért méginkább az!- Látott már maga ilyet! Még a ta­valyi mag árát sem fizették ki! Le­het, hogy ezt is feleslegesen csinál­juk! - fakadnak ki most már vala­mennyien.- Mennyit kellene kapniuk érte? - kíváncsiskodom, mert speciál a tök­mag világpiaci árával nem vagyok tisztában. Szégyellem, de ez az igaz­ság.- Egy mázsáért 14 ezer forint járna- válaszolják. - Csoda, hogy ideges­kedünk, látunk-e forintot belőle? Maguk mit tudnak nekünk ebben a dologban segíteni? Egyáltalán kik maguk? Adóellenőrök? Mert ide csak azok járnak az utóbbi időben. Pedig nincs innen már semmit elvin­ni. A téeszt széthordták. Jószág nincs, ami megenné például ennek a töknek a húsát. Látják ott azt a ko­csit? Zöldséget árul, Sajóvalahon- nan hozza ide a maszek a paprikát, paradicsomot, itt már az sem terem. Mit szólnak mindehhez? Ha ez falu­riport lenne, elmondanám, hogy mit szólok mindehhez, mit látok ugyan­úgy, mit látok másképp. De mivel ez Kertbarát oldal, inkább leírom, mi­re jó a homrogdi határban termesz­tett brokkoli. Például erre: Tejfölös brokkoli leves: 40-50 de­ka zsenge brokkolit rózsácskáira szétszedünk, mosás után kevés zsí­ron gyökér, petrezselyemzöld és sár­garépa hozzáadásával megdinszte- lünk. A végén liszttel meghintjük, késhegynyi sóval, borssal, törtpapri­kával megkeverjük, majd 2 liter hi­deg vízzel, vagy gyenge csontlével felengedjük. Forrástól számítva kö­rülbelül 15 perc alatt puhára főzzük, 1 deci tejföllel tálaljuk. Pirított brokkoli: A sós, fokhagy­más vízben megfőzött rózsácskákat borsozzuk, petrezselyemzölddel meghintjük, majd fedő alatt forró zsírban megpirítjuk. Forrón tá­laljuk. Brokkoli saláta: A sós vízben félig megfőtt, majd kihűlt brokkolira cuk­ros, citromos felöntólevet öntünk. Az elfelejtett szilva SzéllImre Miskolc (ÉM) - A hamvas kék, zamatos szilva igen hasznos és élvezetes gyümölcse a magyar kerteknek! így nyár végén lesz igazán mézédes, enyhén savas aromájú, kívánatos gyümölcse a piacnak! Kiváló tulajdonsága, hogy cseppet sem émelyítő, de jellegzetesen zamatos és üdítő gyü­mölcs. Felhasználhatósága sokoldalú. Akár frissiben nyersen együk, akár tölteléknek tegyük a szilvás gombócba, üdítőitalt, lekvárt vagy befőttet készítsünk belőle, nem bánjuk meg amiért bíztunk benne, szorgoskodtunk ve­le! Nagyanyáink még rangos gyümölcsnek tar­tották és nagyra becsülték a szilvát. Fő helye volt a kamrában a szilva befőttnek, lekvárnak, resztemek! De nem hiányozhatott a padlásról a különleges csemegének számító aszalt szilva sem. (Azt már ne is említsük, hogy nagyapáink jóféle toroköblítője a szilvórium is méltán di­csérte, idézte a hamvas kék szilvát.) A szilva bármely formájában igen élvezetes gyümölcs. Kiváló étrendi hatása, gazdag vita­min és ásványi anyag tartalma miatt az egész­séges táplálkozás modem étlapiáról sem hiá­nyozhat! Rendkívül finom és harmonikus mel­léklete a húsételeknek, pecsenyéknek, sültek­nek! Dzsemnek, lekvárnak elrakva a sütemé­nyek és tésztafélék nemes ízesítője. A felezve vagy egészben tartósított szilva a gombóc feje­delmi tölteléke. De nemcsak a népszerű gyúrt- fótt tésztákban felhasználva örülhet neki a csa­lád apraja-nagyja, mert a szilvalekvár vagy a dzsem természete egészségügyi szolgálatot te­het a gyermekek és felnőttek reggeli és uzson­nakenyerén. A mostanában oly divatos (és drága) agyoncuk­rozott, mesterségesen „aromatizált” gyümölcs- konzervek, készítmények helyett nagyobb becs­ben kellene tartani a hazai termésű, házilag tartósított, természetes íz- és zamatanyagokat tartalmazó, vitamindús, egészséges szilvát is. A mai nehéz gazdasági helyzetben levő csalá­dok egészséges, változatos táplálkozását színe­sítheti a sokoldalúan hasznosítható szilva. S nem mellékes, hogy a szilva igen olcsón szerez­hető be a piacon friss gyümölcs formájában. (Egy kilogramm banán árán pl. akár 4 kg szil­va is vásárolható, és a hulladéka is kevesebb!) A modem háztartásokban is előkelő helye lehet a szilvának. Kevés hozzáértéssel és némi fára­dozással minden háziasszony sokféle szilva-ké­szítménnyel gazdagíthatja éléskamráját. Kedvcsinálónak és ötletadónak bemutatunk néhány szilva-receptet! Szilva cukorban: Frissen szedett vagy vásá­rolt szép, nagy szemű szilvákat ketté vágva ki- magvazzuk és üvegekbe rakjuk. ízlés szerinti édességü sziruppal leöntve légmentesen lezár­va 15-20 percig forráspont körüli vízben gőzöl­jük és letakarva hűlni hagyjuk. A szirupba fő­zés közben literenként 1-2 mokkáskanál benzo- esavas nátriumot tegyünk. Ha literenként egy fél mokkáskanálnyi borként is teszünk bele, a szilva színe szép élénk marad. Szilva fagyasztva: (gombócba kiváló): A teljesen egészséges nem túl érett szilvát alapo­san megmossuk és lecsurgatjuk. Elegendő vizet forráspontig melegítünk és literenként egy mokkáskanál benzoesavas nátriumot (vagy egy kávéskanál szalicilt) oldunk fel benne. A szilvát adagolva szűrőkanálra rakjuk és pár pillanat­ra a melegvízbe mártjuk. Kiemeljük, lecsurgat- juk és fóliába csomagolva fagyasztjuk. Ecetes szilva: Szép nagy szemű keményebb szilvát alaposan megmossuk, lecsurgatjuk, tű­vel megszúrkáljuk és üvegekbe rakjuk. Majd elegendő mennyiségű vízhez literenként 2 dl 10 %-os ecetet, 4-5 evőkanál cukrot, egy mok­káskanál benzoesavas nátriumot, vagy egy ká­véskanál szalicilt, fél mokkáskanál borként ke­verünk és felfőzzük s kihűlve a szilvára öntjük. Légmentesen lezárva, hűvös helyre állítjuk, ízles szerint pici sót és fűszereket (szegfűszeg, szerecsendió) is tehetünk a felöntőlébe! Úgy dolgoznak, hogy közben nem tudják van-e az egésznek értelme Fotók: Farkas Maya Híres borvidékek Két hete kezdtük el, most folytatjuk a világ je­les, rangos borvidékeinek a bemutatását. Ezút­tal is dr. Török Sándor 1990-ben megjelent Bo­rászok új zsebkönyve van a segítségünkre. Badacsony: Magyarország egyik leghíresebb borvidéke a Balaton északi partján. Mintegy 2500 hektáron, vulkanikus eredetű hegyek - a Badacsony, a Szent György-hegy, a Gulács, a Csobánc - lejtőin termelik a kiváló badacsonyi borokat. A tájegység híres szőlőfajtái az Olasz rizling, a Szürkebarát, sajnos már csak muta­tóban a Kéknyelű, a Rizlingszilváni, a Budai zöld és a Zöldszilváni. Baden: német borvidék a Rajna és a Fekete­erdő között. A Rizlingszilváni (errefelé Müller- Thurgaunak nevezik a fajta előállítójáról), a Szürkebarát, a Chasselas a fó fehérborszóló faj­tái a tájnak, vörösbort pedig a Pinot noir-ból ké­szítenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents