Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-05 / 181. szám

1993. Augusztus 5., Csütörtök ■ Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Ganz-beruházás Budapest (MTI) - Az elmúlt három év során összesen mintegy 15 millió dolláros beruházást hajtott végre a Ganz Ansaldo olasz-magyar vegyes vállalat. Az olasz Ansaldo magyar- országi érdekeltségénél folyik a gyártás korszerűsítése, ennek nagy része már megvalósult, az év hátra­lévő részében azonban még sor keiül néhány nagy értékű gép felszerelé­sére. Kara Gábor elnök elmondta: a cég vezetése úgy véli, mindezek ellenére nehéz lesz talpon maradniuk, amennyiben a magyar gazdaság be­látható időn belül nem indul fejlő­désnek. Ez nemcsak azért hátráltat­ná a céget, mivel a beruházások el­maradásával nem jutna belföldi megrendeléshez, hanem külföldi pi­acot is vesztene vele. A hazai szállí­tások ugyanis általában referencia­ként szolgálnak a külföldi pályáza­tokon. Jelenleg a vállalat termelésé­nek csupán 30-35 százaléka irányul a belföldi piacra, miközben 50 száza­lék lenne ideális. Az Ansaldo 1991-ben azzal a straté­giai elképzeléssel jött Magyaror­szágra, hogy 1994-től már nem lesz veszteséges itteni vállalkozása. Aje- lenlegi állapotok alapján a cég az idén veszteséget kénytelen elköny­velni, mindezt 3,3-3,4 milliárd forin­tos forgalom mellett. Jó esetben 1995-ben lehet 0-szaldós a vállalat - jellemezte a helyzetet Kara Gábor. Az Ansaldo fejlesztési célú beruhá­zásaihoz legutóbb alaptőkeemelés­sel szerzett forrásokat. A cég köz­gyűlése az év első felében úgy dön­tött, hogy a mintegy 2 milliárd forin­tos alaptőkét 4 milliárdra emeli, amelyet teljes egészében az olasz tu­lajdonos jegyzett. Ezzel az olasz fél több, mint 74 százalékra növelte tu­lajdonhányadát a cégben, a magyar rész pedig 25 százalék felett van. A vállalat vezető fontolgatják, hogy a közeljövőben - esetleg jövőre - ha­sonló módon von be újabb pénzeket a Ganz Ansaldo. Földárverés, mérsékelt ütemben Budapest (MTI) - Az elmúlt héten megtartott 191 kárpótlási földárve­résen 371 450 aranykorona értékű földhöz jutottak hozzá a kárpótol­tak, s ezzel már több mint 12 millió aranykorona értékű föld kelt el a kárpótlási árverések kezdete óta. Az elmúlt hét árverései mérsékelt ütemben folytak, ami nagyrészt an­nak a következménye, hogy a kár­pótlási hivatalok időt kívánnak biz­tosítani a földhivataloknak az őszi árverésekre való felkészülésekre. Ennek is tulajdonítható az, hogy Veszprém és Zala megyében, vala­mint Budapesten egyetlen árverést sem tartottak. A megtartott árveré­seken továbbra is érvényes az a ten­dencia, hogy a kialakuló átlagárak az 1000 Ft/aranykoronás ár alatt vannak. Az elmúlt hét legmagasabb licitárát Vas megyében jegyezték föl, ahol egy parcelláért aranykoro­nánként 23 600 forintot ígértek kár­pótlási jegyben. Ugyanakkor két olyan megye is akadt - Komárom- Esztergom és Tolna - amelyikben egyetlen egy esetben sem haladták meg az 500 Ft/aranykoronás mini­málárát a licitálók. A legtöbb föld ezúttal is Békés megyében talált gazdára, ahol az árverések révén összesen 340-en jutottak földhöz, itt egyébként 1700 Ft/aranykorona volt a legmagasabb licitár. Katalizátor-diadal Bonn (MTI) - Igazán büszke lehet a német kormány a tíz éve hozott gép­jármű-rendeletre, amely új utat nyi­tott a környezetszennyezés vissza­szorításában. Az 1983 nyarán megszületett intéz­kedés, amelynek középpontjában az ólommentes benzin forgalmazása és a vezérelt háromutas katalizátor el­terjesztése állt, fontos stratégiai döntés volt a levegő tisztaságának védelmében - hangoztatta hétfőn Bonnban Klaus Töpfer környezetvé­delmi miniszter (CDU). Adatai sze­rint immár a Németországban for­galomba kerülő új személygépko­csik 98,9 százaléka rendelkezik ve­zérelt katalizátorral. Az idei év első hat hónapjában értékesített motor­benzin-mennyiség 88,4 százaléka nem tartalmazott ólmot. A tavalyi­hoz képest az idén várhatóan 4 200 tonna ólommal kevesebb keiül a né­met légtérbe a járművek kipufogói­ból. Erdészeti törvényre várva Az Erdészeti Választmány javaslata is beépülhet Miskolc (ÉM - BSZL) - Bár rekord gyorsasággal dolgozott a Tisztelt Ház az elmúlt három évben, még­semjutott idő minden törvény meg­alkotására. Természetes, hogy azok a törvények amelyek nem égetően sürgősek, a végére maradnak. (Más kérdés, hogy a törvényalkotás me­netrendjében ki, melyik törvényt ré­szesítené előnyben.) Tény, hogy az erdészeti törvény eddig még nem született meg. Igaz, a törvényterve­zet több változatát is véleményezték már az érintett szervezetek,köztük az érdekképviseletek, például a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsége, valamint a megyei Mezőgazdasági Érdekvédel­mi Szövetség. Borsod megyében a MÉSZ megala­kította erdészeti választmányát, amelynek titkára dr. Farkas Attila. A szakembert arra kértem, mondjon véleményt a közösségi erdöhaszná- latról, valamint az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvényjavaslat­ról. — Éppen most járt le az a határidő, amelyet a Földművelésügyi Minisz­térium szabott, hogy az érdekképvi­seletek véleményezzék a törvényja- vaslat-tervezetet - mondja Ez a törvény szabályozza a közösségi er­dőhasználatot, valamint az erdőbir­tokossági társulat alapítását, szer­vezetét, annak működését, a társu­lat és tagjainak jogait, kötelezettsé­geit, a társulat, gazdálkodását, szer­vezeti változásait, felügyeletének és ellenőrzésének rendjét.- A tervezetet munkatársaimmal „átrágtuk”, így egy-egy pontjának véleményezése, kritikája nemcsak az én magánvéleményem. Sok kény- szeijelleget látok például a közössé­gi erdőhasználattal kapcsolatban. A tervezet szerint ugyanis azok az er­dőtulajdonosok, akiknek együttesen 6 hektár, vagy azt meghaladó, a ter­mészetben összefüggő egységet ké­pező erdejük van, kötelesek a közös­ségi erdőhasználatra alkalmas szer­vezetet alapítani. Én ezt kényszer­nek érzem, mint azt is, hogy akik nem alapítanak ilyen szervezetet, akkor az illetékes erdészeti hatóság elrendeli egy társulat alapítását. Ér­dekes módon, e javaslat szerint a 60 hektárnál nagyobb erdő tulajdono­sainak nem kötelező a közös erdő­használat, ugyanakkor a társula­tok, a tagok személyes közreműkö­désével és vagyoni hozzájárulásával az önkormányzat keretében gazdál­kodnak. Tehát, az én vagyonommal az önkormányzat is rendelkezik? Furcsa a törvénytervezetben az is, hogy a társulat használatában lévő erdőterület oszthatatlan, a társulat használatából ki nem vonható. Igen ám, de akkor mi a helyzet kiválás, szétválás után? □ Ügy látja, hogy túlzott a bábásko­dás, a felügyelet? • Igen. Hiszen ma már hangoztatjuk az önkéntességet az erdőgazdálko­dásban is. Ennek megnyirbálását érzem a törvénytervezet több fejeze­tében is. Eszerint, ha a tulajdonosok nem jelölnek maguk közül elnököt, akkor az erdészeti hatóság hivatal­ból rendel ki egy személyt. Másik példa, ha a tulajdonosok az alakuló közgyűlés előkészítésével kapcsola­tos kötelezettségeiket nem teljesí­tik, akkor az elsőfokú erdészeti ha­tóság a megalakuló társulat költsé­gére intézkedik. Számtalan olyan pontja is van az FM által kidolgozott törvénytervezetnek, amelyből az sejlik ki, hogy túl nagy hatáskört kap az erdőfelügyelóség. Még az é- ves gazdasági terv elfogadása, mó­dosítása is az erdőfelügyelőségtől függ, nem a közgyűléstől. a Ezek szerint a társulatok tevékeny­ségét gúzsba köti az erdészeti tör­vény? • Szó sincs róla, sőt! Van ellenpélda is, de rossz irányban. Az FM javas­lata szerint a társulat minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény nem utal más gazdálkodó szervezet, vágj: állami szerv kizáró­lagos tevékenységi körébe. Ebbe igen sok minden tartozhat, itt, van például a vadászat. Saját területén vadászhat? Nem. Az erdőfelügyelő­ség nélkül telepíthet, termelhet? Nem. A törvénytervezet szelleméről még egy példa: ,A késedelmes fize­tés esetében járó tagsági járulék és kamat közadó módjára hajtható be.” Az érdekképviseletek augusztus el­sejéig juttatták el véleményeiket az erdészeti törvénnyel kapcsolatban. Van még idő bőven, hogy a törvény- tervezetbe a korrekciókat beépítsék. A MÉSZ is elküldte javaslatát, azt megyénk országgyűlési képviselői is megismerhetik. Reméljük, az új tör­vény figyelembe veszi majd a gya­korlati szakemberek véleményét ja­vaslatát is. Amiért meghalni sem érdemes Nem szűnik meg a CSÉB - csak részben átalakul Miskolc (ÉM - SZD) - Csaknem .évtize­des múltra tekinthet vissza a CSEB. An­nak idején a kiterjedt, hatásos propa­ganda révép megyénkben is sok ezren váltak az Állami Biztosító ügyfelévé, biztosították mpgukat különböző kate­góriában a CSEB 20-tól a CSÉB 150-ig. Ami azt jelentette, hogy havonta 20, 40,80, vagy 150 forintot vontak le au­tomatikusan a fizetésből, és utaltak át a biztosító számlájára. A CSÉB jó ideig a viszonylagos biztonságot jelentette, a reklámszöveg szerint; segített a baj­ban. De hol van már a tavalyi hó, illetve, mit ér ma már a 20,40, vagy akar 60 ezer forint? - kissé morbid ugyan az állítás, - de mint szokás mondani, ennyiért még meghalni sem érde­mes, ha számba vesszük, mennyibe is keiül manapság egy tisztességes temetés. Egyszóval, az infláció mér­tékének megfelelően devalválódott a CSÉB is; úgyhogy e sorok írója, ha netán nagy hirtelen feldobná a tal­pát (amire mellesleg gyakorolt mun­kájából következően egészen jó esé­lye van) - bizony nem örvendezhet­ne egy elsőosztályú temetésnek, ugyanis CSÉB 80-as biztosítást kö­tött sok-sok évvel ezelőtt; ezért az­tán amit ezután (a megboldogult után) kapna a család, az sajna”, só­ra sem lenne elég! Mmt ahogyan a bajból sincsen soha elég. Ráadásul hírek keringenek ar­ról, hogy a CSÉB-et megszünteti a biztosító, s eme hír pedig sok ezer embert nyugtalanít az északi régió­ban. Úgy vélik, kidobták a pénzüket az ablakon, s megszűnik a CSÉB- bel kapott parányi biztonság is. Igaz-e a hír - kérdeztük Szepesi Zol­tánt, az ÁB-Aegon miskolci 2-es szá­mú fiókjának igazgatóját.- Nem szűnik meg, csak átalakul - mondja - és nem is teljesen, hiszen a régi CSÉB-forma megmarad az 55 évet elért., vagy ettől korosabb ügy­feleink esetében. Ók tehát a régi di­jakat fizetik - a korábban megkötött biztosításuknak megfelelően -, de mert jobbára nyugdíjasokról van szó, aidknek fizetéséből már nem vonják le automatikusan a pénzt - arra kérem ügyfeleinket, pontosan fizessék a díjat, mert három hónap elmaradás után, automatikusan megszűnik biztosításuk. Megtudtuk az igazgatótól, hogy az idősebb, az 55 éves kort meghaladó ügyfeleikkel nem kötnek újabb szer­ződést, illetve nem módosítják az úgynevezett alacsonyabb fokozatú biztosítást nagyobb tételre. Az AB kidolgozott ugyanis egy újabb konst­rukciót, az úgynevezett CSÉB 500- ast.- Ez egy modernek mondható, a je­lenlegi ' gazdasági követelmények­nek megfelelő életbiztosítás - mond­ja az igazgató. - Az 55 év alatti ügy­feleinket felkeressük és ajánlatot te­szünk korábbi biztosításának átdol­gozására. Bízunk benne, hogy siker­rel, Íriszen jó érveink vannak. Az például, hogy az infláció a mostani­hoz hasonló ütemben emelkedik, ak­kor a befizetett 150 forintokért tíz, vagy tizenöt év múlva, úgyszólván semmilyen védettséget nem kap az ügyfél, hiszen teljesen értékét veszí­ti a biztosítás. A régi CSÉB ugyanis nem volt - szaknyelven szólva: ér­tékkövető. Az új viszont az. Mint fentebb írtuk: a bajból soha nem elég, illetve nem jár egyedül. Szomorú adatokat, számokat sorol az igazgató. Ijesztően megnöveke­dett a közlekedési balesetek száma, egy-egy hét végén harminc-negyven ember hal meg az utakon; a társa­dalmi változások gerjesztette fe­szültség, a felerősödő stresszhatás, a munkanélküliség, vagy éppen a munkahely változtatás, az életvitel minőségében bekövetkezett negatív változás, változtatott az elhalálozás számaiban is; — sajnos egyre több CSÉB-biztosítás szűnik meg végle­gesen... Jómagam - köszönöm -, még meg­vagyok. A CSÉB-nyolcvanasommal együtt. És velem mái- nem is kötnek újat. Ebben a korban? - sajnos. Kis ideig még maradok - mert ezért a pénzért... aztán majd meglátjuk...-----------JEGYZET----------­r r rr Barono Bekecsi Szabó László / Állítólag visszahozzák a rangok, címek vi­selésének jogát. A baronessek, kegyelmesek és méltóságosak, miegyebek ezután hivata­losan is titulusuk szerint szólíttatnak. Azó­ta félve töprengek, hogy, ha e nemes elkép­zelés, törvényerőre emelkedik, akkor mi lesz azokkal, akik például a fentebb említett cí­meket, titulusokat ki sem tudják ejteni szá­jukon. Mi lesz azzal a jóemberrel, aki nem tudja megszólítani például a bárónőt. Pe­dig a bárónő azt a néki dukáló megszólítást esetleg elvárja. A bárónő ugyanis eldön tötte, hogy - kerül amibe kerül - az ő szövetkezetében pedig nem lesz földosztás. El is hangzott ez a rá­dió szerda délutáni adásában a Hír-vidék­ben. Mert a képviselőnő, aki egyébként a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tsz elnöke, kijelentette, hogy az ő szövetkezetében (melynek elnöknője is) nem lesz kárpótlás, amíg ő elnök. Nem nézte jó szemmel e döntést a megyei kárpótlási hivatal sem, ezért hivatalból rendelt ki szakembereket a kárpótlási föld­területek kimérésére. A képviselőasszony, aki egyébként az Ag­rárszövetség tagja is, kötötte az ebet a karó­hoz. De a törvény az törvény, amit éppen Pi­ros Ildikó képviselőnő - nem azonos a szí­nésznővel -jelenlétében szavazott meg az Országgyűlés, ám ennek ellenére sem volt hajlandó a kötelező érvényű szankciót érvé­nyesíttetni. Ezért került sor a kényszerin­tézkedésre. Persze, hogy jogosa n tiltakoznak a régi-új téesz elnökök a „zöldbárózás”ellen. És iga­zuk is van, miért kell mindjárt „zöld- bárózni”. Az elnökasszony persze nem ne­vezhető bárónak, legfeljebb bárónőnek...--------ÁRFOLYAMOK--------­B udapest (MTI) - A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 94 üzletben 140,01200 millió forint forgalmat bonyolí­tott le a Budapesti Értékpapírtőzsde a teg­napi napon árfolyamértékén. A részvények forgalma (58 kötés) névérté­ken 11,6000 millió forintot, árfolyamérté­ken számolva 22,1220 millió forintot tett. ki. A befektetési jegyek együttes árfolyamérté­kű forgalma 307 000 forint volt. A kárpót­lási jegy árfolyamértékű forgalma 19,6020 millió forintot ért el. A kamatozó kincstár- jegyek és az államkötvények együttes for­galma 3,1310 millió forint volt árfolyamér­téken. A FOTEX Rt. részvényére hét üzletet kötöt­tek. Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) aug. 4-én: 885,68 +71,49 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. augusztus 4. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 141,89 144,69 143,23 143,93 Ausztrál dollár 65,15 66,39 65,54 65,84 Belga frank* 261,34 266,00 267,12 268,28 Dán korona 14.00 14,26 14.11 14,17 Finn márka 16,21 16,61 16.53 16,63 Francia frank 15,94 16.22 16.17 16,25 Holland forint 49.26 50,12 49,65 49.87 ír font 133.11 135,71 134,48 135,12 Japán yen* 90,64 91,84 90,91 91,21 Kanadai dollár 73,49 74,89 73,96 ' 74.30 Kuvaiti dinár 314,64 320,14 316.29 317,67 Nemet márka55.41 56,37 55,82 ' 56.06 Norvég korona 12,81 13.05 12,95 13,01 Olasz líra** 59.24 50,52 59.78 60,10 Osztrák schiií.* 787.92 801.52 793.76 797,16 Portugál escudo* 54.81 65,91.5 6,18 55,46 Spanyol peseta* 68.62 70,14 69,09 69.47 Svájci frank 62,90 63,98 63,26 63.54 Svéd korona 11,77 12,03 11,97 12,03 USA-dollár 94,88 96.44 95,37 95,77 ECUiKP) 106.20 108,16 107,26 107,76 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Az erdő, a fa végigkíséri az ember éleiét a bölcsőtől a koporsóig Fotó: Laczó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents