Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

1993, Augusztus 31., Kedd —- hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Nincs megegyezés — új menetrend Budapest (MTI) -Az érdekképvise­let nem fogadta el az Aeroplex veze­tésének azt a hétfő délelőtti ajánla­tát, mely a repülőgépszerelők béré­nek 32,4 százalékos emelésére vo­natkozott - mondták el a szakszer­vezetnél. A szakszervezet ugyanis még a munkáltató korábbi - idei 22 százalékos és jövő évi 2-szer 10 szá­zalékos emelés-javaslatánál is ked­vezőtlenebbnek találta a mostani ajánlatot. A béremelés ráadásul a következő 18 hónapra szól, míg a szakszervezet eddig 50 százalékos béremelést követelt december 31- éig. A szakszervezet és a vezetőség ezért újabb egyeztető tárgyaláson próbál mindkettőjük számára elfo­gadható kompromisszumra jutni. Megváltozik a repülőgépek keddi menetrendje - tájékoztatta a Malév az MTI-t hétfőn. A módosítást az tet­te szükségessé, hogy a menetrend­változtatás utolsó lehetséges idő­pontjáig nem született végleges megállapodás a repülőgépszerelők bérvitájában, így a sztrájkfenyege­tés sem szűnt meg. Az utasok a jegy­váltás helyszínén, a Malév budapes­ti és vidéki irodáiban, valamint a re­pülőtéri információnál érdeklődhet­nek a változásokról a 267-4333, a 266-9033, vagy a 157-9123-as tele­fonszámon. Tüntetést fontolgató katonák Budapest (MTI) - A Katonák Ér­dekvédelmi Szövetsége (KÉSZ) azt fontolgatja: csendes, egyenruhás tüntetést szervez a Parlament elé, hogy a katonák ily módon is sürges­sék a honvédelmi és a tiszti szolgá­lati törvény megszületését, továbbá illetményük növelését. Ez a Kato­nák Érdekvédelmi Szövetségének hétfőn tartott tájékoztatóján hang­zott el. Sörös István alezredes, a szervezet elnöke hozzátette: a tünte­tés tervéről a jövő heti választmányi ülésükön tárgyalnak- Ha a tagszer­vezeteknél jelentős lesz az igény és a részvételi szándék, akkor dönte­nek a demonstráció megtartása mel­lett. A tájékoztatón indoklásként el­mondták, hogy tovább csökkent a honvédségi dolgozók életszínvonala. Postharvest ’93 szimpózium Kecskemét (MTI) - Megnyitották Kecskeméten hétfőn a Postharvest ’93 Nemzetközi Szimpóziumot. Sza­bó János földművelésügyi miniszter, az ötnapos rendezvénysorozat fő­védnöke megnyitójában rámutatott: a minisztérium azt várja ettől a kongresszustól, hogy segíteni fogja az átalakulóban levő magyar mező- gazdaság munkáját. A postharvest angol kifejezés, mind­azt a tevékenységet jelöli, ami a zöldség, gyümölcs leszedése után kö­vetkezik: a tárolást, csomagolást, tartósítást, a marketing munkát. Mindezek korábban elhanyagolt te­rületei voltak a hazai mezőgazda­ságnak, a jelenlegi piaci viszonyok között viszont az értékesítés sikere függ tőlük. A zöldség- és gyümölcstermelés évi bevétele átlagosan negyvenmilliárd forint, s ennek körülbelül húsz szá­zalékát veszítjük el értékben a nem megfelelő tárolás következtében. Valójában azonban ennél sokkal több a kár, mert a kevésbé értékes termék nagy része meg sem jelenik a piacon. A kecskeméti postharvest kongresszusra 40 országból 200 résztvevő érkezett. Határhelyzet Budapest (MTI) - Hegyeshalomnál két órát kellett várniuk a kilépő uta­soknak az élénk turista- és tranzit- forgalom miatt - közölte hétfőn dél­ben az MTI-vel a Határőrség helyet­tes szóvivője. Kőműves József el­mondta: a hét végén a magyar ha­tárőrök 134 határsértőt fogtak el, valamint hat személyt, akik segítet­tek, illetve részt vettek az ember- csempészésben. Az osztrák határő­rök 32 illegális átlépőt küldtek visz- sza a magyar hatóságokhoz. Ugyan­csak a hét végén 7300 külföldi ál­lampolgár beléptetését tagadták meg a határőrök, mert a beutazni szándékozók nem rendelkeztek ele­gendő pénzzel, illetve megfelelő ok­mányokkal. Az expó egyik pillére a vidék A vállalkozók állami céltámogatásokat igényelnének A tervek szerint az expó egyik alappillére a vidéki rendezvények sora. Ha így lesz, a világkiállítás kabalafigurája is feltűnik majd országszerte. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (ISB - S.Z.) - A világkiállí­tást ma már nem szabad és nem is le­het politikai kérdésként kezelni - ez a Világkiállítási Fórum, az expó meg­valósítása érdekében létrejött, vállal­kozókat és civil szerveződéseket ma­gába foglaló társadalmi szervezet el­nökségének véleménye. Sokkal in­kább úgy kell tekinteni, mint egy, de nem az egyetlen lehetőséget a vállal­kozás élénkítésére. A fórum hétfői kibővített elnökségi ülésén részt vett többek között Barsiné Pataky Etelka, a világkiál­lítás főbiztosa, aki a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kijelen­tette; a rendezvény finanszírozási tervét nem kell módosítani, legfel­jebb pontosítani néhány részletet. A külföldi befektetések mértékét firtató újságírói kérdésekre nem tudott egyértelmű választ adni, he­lyette azt hangsúlyozta, hogy 45 or­szág részvételére számítanak, s ed­dig már 35 kormánytól kaptak va­lamilyen visszajelzést. Két ország jelezte, hogy nem kíván megjelen­ni a rendezvényen (fájó, hogy ezek közül az egyik éppen az Egyesült Államok), a többiek részben vagy egészben máris elkötelezték magu­kat a részvétel mellett. Ami a terü­let- és az ingatlanhasznosítást ille­ti, Barsiné arra hívta fel a figyel­met, hogy ez szinte mindenütt a vi­lágon utólag hozza meg a kívánt eredményt. A főbiztosasszony elmondta; a be­vételek szempontjából 10 millió lá­togatóra számítanak, a létesítmé­nyek méretezésénél azonban 15 millió látogatót vesznek alapul. A rendezvény két alappillére a vidé­ki rendezvények köre, valamint az idegenforgalmi koncepcióra épülő expó-turizmus - jelentette ki. Mint mondta, a világkiállítások történe­tében egyedülállónak számít a ma­gyar expó, ahol nem csak egy város, de az egész ország részt vesz a ren­dezésben. A vidék számára a világ- kiállítás nemcsak egyszeri ese­mény lesz, hanem sok esetben meg­alapozhatja a régió hosszú távú fej­lődését is. Ötletekben nincs hiány - jelezte a főbiztosasszony -, hiszen eddig csaknem 400 pályamunka került az illetékes bizottság elé. A vállalkozók számára mái' bebizo­nyosodott, hogy a világkiállítás csak egyetlen kitörési lehetőség a sok közül, nem szabad úgy kezelni, mint a gazdasági fellendülés kizá­rólagos megalapozóját - hangoz­tatta Kassai Róbert, a Világkiállí­tási Fórum elnöke. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy a vidéki ren­dezvények ötletgazdái, szervezői pénzhiánnyal küszködnek, amin célszerű lenne állami céltámogatá­sokkal, preferált pénzügyi forrá­sokkal enyhíteni. A vállalkozók na­gyon nehezen jutnak hitelhez, első­sorban garanciális problémák mi­att. Legrosszabb a viszonyuk az ál­lami alapítású és többségi tulajdo­nú kereskedelmi bankokkal - hal­lottuk a Világkiállítási Fórum hét­fői sajtótájékoztatóján. Szlovákiai magyarok tiltakozása Pozsony (MTI) - A szlovákiai ma­gyar kisebbség vezetői hétfőn azzal vádolták meg a pozsonyi kor­mányt, hogy nem tesz eleget a ki­sebbségijogok tiszteletben tartásá­ra tett korábbi ígéretének. A Reu­ter hírügynökségnek adott nyilat­kozatukban elmondták, hogy tilta­kozó levelet fognak küldeni ezzel kapcsolatban az Európa Tanács­nak. Az Együttélés nevű szlovákiai ma­gyar politikai mozgalom szóvivője, Molnár László szavai szerint „fel szeretnénk hívni a Szlovákia euró- pa tanácsbeli tagságát támogató országok figyelmét arra, hogy Po­zsony nem teljesíti a kisebbségi jo­gok védelmére tett ígéreteit”. Szlovákia július végén vált az Eu­rópa Tanácsnak, ennek a regioná­lis emberi jogi szervezetnek a tag­jává. Ezt megelőzően ígéretet tett arra, hogy tiszteletben fogja tarta­ni az ország 600 ezer fős magyar ki­sebbségének jogait. Molnár közölte, hogy a levelet vár­hatóan még ezen a héten eljuttat­ják az Európa Tanácshoz. A ma­gyar kisebbség tiltakozó üzenete több olyan súlyos jogsértést sorol fel, amelyet Vladimir Meciar kor­mánya követett el. Ezek között van az a törvény, amely betiltotta a szlovák-magyar kétnyelvű hely­ségnévtáblákat. A levél egyebek között arról is tájé­koztat, hogy Meciar a múlt hónap­ban visszautasította annak a tör­vénytervezetnek az aláírását, amely törvényessé tette volna a magyar család- és keresztnevek hi­vatalos használatát. A magyar kisebbség vezetői múlt pénteken fogalmazták meg a leve­let azon a Komáromban megrende­zett gyűlésen, ahol négy szlovákiai magyar politikai párt szervezésé­ben csaknem kétezer magyar nem­zetiségű személy vett részt egy kor­mányellenes tüntetésen. Frakcióhétvége Hajdúszoboszlón Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Sóvágó László több­szöri kezdeményezésere, s a legna­gyobb kormánypárt kelet-magyaror­szági képviselőinek javaslatára az MDF-frakció úgy határozott, hogy legközelebbi ülését Hajdúszoboszlón tartja. A hétfőn született döntés értel­mében így a Tiszántúlon először tart frakcióülest az MDF, s a jövő hétvégi eseményen a miniszterek mellett va­sárnap megjelenik Antall József is. A tervek szerint a miniszterelnök szeptember 12-én általános belpo­litikai értékelést tart, s szól arról is, milyen fontos feladatokat kell még elvégeznie a kormánynak a jö­vő évi választások előtt. Sóvágó Lászlótól megtudtuk: a kihelyezett frakcióhétvége pénteken kezdődő háromnapos programjának legfon­tosabb pontjai szerint tárgyalni fognak minden olyan kérdésről, amelyeknek a megoldása a párt szempontjából döntő lehet a vá­lasztások előtt. Végleges napirendi javaslat ugyan még nem készült, de bizonyos, hogy elemezni fogják az elkövetkezendő hónapok törvé­nyalkotási menetrendjét, a válasz­tási előkészületek lépéseit és a kép­viselőjelölt-állítással kapcsolatos teendőket. A hajdú-bihari képvise­lő elmondta; speciális megyei prob­lémáról ugyan nem tárgyalnak a frakcióhétvégén, de lehetőség lesz arra, hogy a megye társadalmi, po­litikai és gazdasági vezetői talál­kozhassanak és eszmét cserélhes­senek a kormány tagjaival, illetve a párt parlamenti képviselőivel, így például a parlament önkor­mányzati bizottságának tagjai va­lószínűleg tanácskoznak majd a helyi önkormányzatokat reprezen­táló szakemberekkel. Sóvágó László a frakcióhétvége po­litikai súlya kapcsán elmondta; nem kell eltúlozni az esemény je­lentőségét, de a politikai élet sze­replői bizonyosan megértik milyen jelentősége van annak, ha a legna­gyobb kormánypárt frakciója e tér­ségben tartja egyik legfontosabb összejövetelét. Nyilvánosságot kapnak a dossziék Washington (MTI) - Az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal, a CIA szóvivője vasárnap megerősítette a The New York Times aznapi szá­mában megjelent értesülést, amely szerint a titkosszolgálat jö­vőre nyilvánosságra hozza legfél­tettebb hidegháborús dossziéit. A lap magát meg nem nevező forrása szerint a nyíltság jegyében elhatá­rozott lépés valószínűleg hátrányo­san érinti majd a CIA-ról kialakult képet, ám a szervezet új igazgató­ja, Robert Gates kinevezése előtt - tekintettel a hidegháborús korszak lezártságára - kötelezettséget vál­lalt a nagyobb nyitottságra és be- számoltathatóságra. Az eddig szigorúan titkosként ke­zelt iratok tömegében közszemlére kerülnek majd azok a történelmi léptékkel mérve is jelentősnek mondható CIA-múveletek dossziéi, amelyeket az amerikai hírszerzés ügynökei 1950 és 1963 között vég­rehajtottak. De úgyszintén olvas­hatók lesznek a Szovjetunióról ké­szített CIA-helyzetjelentések, amelyekben a titkosszolgálat érté­kelte a szovjet katonai program alakulását és várható irányait. A lap szerint az 50-60-as években a CIA tevékenységét az a szupertit­kos jelentés határozta meg, ame­lyet 1954-ben állított össze egy el­nöki bizottság. Az okmány a CIA fi­gyelmébe ajánlotta, hogy „titkos pszichológiai, politikai és félkato­nai műveletei végrehajtása során legyen hatékonyabb, eredetibb és szükség esetén könyörtelenebb, mint az ellenség hírszerző szerve­zete”. A nyilvánosságra hozandó dosszi­ék között lesznek egyebek között az Ajax és a Disznó-öbölbeli akció részletei:- Ajax művelet, 1953: a CIA tevő­leges támogatásával Iránban Mo­hammed Reza Pahlavi sah jut ha­talomra.- Disznó-öböl, 1961: a Siker műve­let irányítói kubai emigránsokat képeznek ki és maffiózókat bérel­nek fel a Fidel Castro elleni akció céljára. A művelet csúfos kudarcot szenved, miután John Kennedy el­nök - visszariadva a CIA hatalmá­tól - nem engedélyezi az amerikai légierő bevetését a Disznó-öbölben. Szlovén petíció a kisebbségiek miatt Lendva (MTI) - A lendvai járásban él a szlové­niai magyarság zöme, így hát természetes, hogy itt jelentkeznek először az együttélésből fakadó gondok is. A személyi okmányokról rendelkező törvény például meghatározza, hogy a nemze­tiségileg vegyesen lakott járások - vagy ahogy itt mondják: községek - lakosainak kötelezően kétnyelvű szlovén-magyar személyi okmányo­kat kell kapniuk. Ezt a határozatot megerősí­tette a szlovén parlament nemzetiségi bizottsá­ga is. A gond abban van, hogy nem az egész község(járás) vegyesen lakott, vannak tehát tiszta szlovén települések is, és ezek lakosai, de ugyanúgy a nemzetiségileg vegyesen lakott te­rületen élő szlovének is, egyre gyakrabban til­takoznak az ellen, hogy kétnyelvű útlevelük, személyi igazolványuk, vezetői jogosítványuk vagy más okmányuk legyen. Azt állítják, a sa­ját országukban nekik legyen szlovén doku­mentumuk, a magyar kisebbség pedig, ha úgy akaija, ám legyen neki kétnyelvű útlevele és más okmánya. A sokasodó tiltakozások után a lendvai közsé- gifjárási) vezetés levelet írt a belügyminisztéri­umhoz, amelyben ismerteti a kialakult helyze­tet, a minisztériumi válasz azonban megismét­li a törvény előírását és kötelezi a községet en­nek betartására. A válasszal elégedetlen hely­beli szlovének most petíciót írtak és ezt Íratják alá mindazokkal, akik egyformán gondolkod­nak - vagyis elvetik a kétnyelvű dokumentu­mokat. És mivel Szlovénia éppen azzal adott példát a múltban, hogy a kétnyelvűség, beszédben és írásban, mindenki számára kötelező volt, pél­dául az iskolákban (csak a nemzetiségileg ve­gyesen lakott területen) a szlovén és a magyar gyerek egyaránt kötelezően tanulta mindkét nyelvet, a Mura vidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség és a muravidéki ma­gyarság most attól tart, hogy a példásan meg­szerkesztett jogszabály ellenére a gyakorlatban hamarosan megszűnik a nemzetiségi különjo- gok megvalósítása. A következő lépés talán ép­pen a kétnyelvű iskola elleni lázadás, petíció- aláírás lesz? - teszik fel a kérdést egyre gyak­rabban.---------------HÁTTÉR------------------­A z Európai Demokratikus Unióról Budapest (MTI) - Az 1978-ban létrejött Euró­pai Demokratikus Unió (EDU) az európai ke­reszténydemokrata, konzervatív és néppárto­kat tömöríti. Célja, hogy közös programokat és alapelveket dolgozzon ki európai és külpolitikai téren, elősegítse a tagpártok és politikusaik sze­mélyes kapcsolatait, biztosítsa a tagpártok köl­csönös segítségét és támogatását. Az EDU-nak ma 32 tagpáríja és 11 állandó megfigyelője van. A szervezet a kelet-európai változások bekövet­kezte óta nagy figyelmet szentel a térségnek, igyekezve átadni eszméit- szabadság, gyarapo­dás, haladás - a reformországoknak. Áz Euró- j pai Demokratikus Unió már 1988-ban felvette a kapcsolatot a magyar és a lengyel politikai szervezetekkel, demokratizálási törekvéseik támogatása és csatlakozásuk elősegítése érde­kében. Az elnöki tisztet 1979 óta Alois Mock osztrák al- kancellár, külügyminiszter, az Osztrák Nép­párt tiszteletbeli elnöke tölti be, az öt alelnök között van Antall József is. A Magyar Demok­rata Fórumot az EDU 1990. augusztus 30-án Helsinkiben tartott konferenciáján vették fel a szervezet tagjai közé, és ekkor választották a magyar kormányfőt az EDU elnökhelyettesévé. Az Európai Demokratikus Uniónak 1990 óta teljes jogú tagja a Kereszténydemokrata Nép­párt is. A Torgyán József vezette FKgP tagsá­gát 1992-ben felfüggesztették, ezzel egyidejűleg megfigyelői státust kaptak a történelmi kisgaz­dák. A mostani, szeptember 1-jén kezdődő budapes­ti tanácskozás elsősorban Európa integrációjá­val, az Európai Unió keleti irányba történő ki­terjesztésével, az új demokráciák helyzetével, valamint - a délszláv válság fényében - a kon­tinens biztonsági kérdéseivel foglalkozik majd. Tervezik azt is, hogy vitát folytatnak a közép- és kelet-európai régió környezetvédelméről. Tagfelvételre is sor kerül m^jd a találkozón: tel­jesjogú taggá válik az RMDSZ és szó van a szlo­vákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom állandó megfigyelői státusának megerősí­téséről is. A konferenciával egyidóben az EDU világszer­vezete, az IDU is vezetőségi ülést tart Budapes­ten. Az EDU 15 esztendős történtében nem volt még arra példa, hogy olyan sok magas rangú politi­kus vegyen részt a tanácskozáson, mint ahá- nyan igent mondtak a mostam meghívásra. El­jön Helmut Kohl német kancellár, aki hosszú évek óta nem volt jelen hasonló EDU-rendezvé- nyen, itt lesz John Major brit, Micotakisz görög, valamint Carl Bildt svéd, Fenech Adami mál­tai, Vaclav Klaus cseh, Oddsson izlandi minisz­terelnök, és Budapestre várják Albánia és Cip­rus államelnökét is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents