Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
4 É S ZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Augusztus 31., Kedd----------JEGYZET --------V olt egyszer egy Zsarnai Priska Tibor // Őszi hangulatú a Zsa,mai. (Van ember, ki nem ismeri'?) Az volt már a nyár kellős közepén, kánikula idejében is, most mégin- kább. Nem az a fajta ősz uralja, amely ezernyi színre festi az erdők fáit, cserjéit, mely áttetsző kékké színesíti az eget, villózó fényekkel szórja teli pazarlóan a tavak mozdulatlan tükrét, szóló szőlővel, csengő barackkal, mosolygó almával telíti a piacokat, nem, nem ez az őszi hangulat érződik a Zsarnain. Hanem, az ősz másik arca látszik. A kopottságé, szürkeségé, az elhalkulásé, az elmúlásé. Amikor már megszegényedtünk a vándormadaraktól, a színek elfakultak a mezőkön, ólmos, néhézkes felhők ásítanak fölöttünk, a tüzelőt várjuk és didergőnk a számlákra gondolva. A Zsamait, kedvelt-szeretett KGST piacunkat régóta keményen támadják már mindazok, akiknek van hozzá jogosítványuk. Ki ezért, ki azért. A hadijélentéseket az utóbbi napokban, hetekben részletesen olvashattuk a lapokban, most pedig kitnen- ve a helyszínre, ama bizonyos őszi hangulatfogad. Az elmúlásé. Pedig korábban költött rá a város, kerítéssel, padokkal, kövekkel, most mégis igencsak útban van valakiknek. Nincs egyetlen külföldi rendszámú kocsi sem! Ha néhányon mégis átvergődnek Kárpátaljáról, a romániai részekről, lengyelhonból, márcsak vonattal, busszal érkeznek, nehány bőrönddel, szatyorral, ezért árakat is kémek. A kárpátaljaiak tavaly még legföljebb száz forintot, mertek mondani, pironkodva azt is - azt hitték, ez nagy pénz - most viszont már egészen jól ejtik ki az ezer forintot is. De így is csak nehány ember lézeng itt, a műanyagjátékos, farmeres, pulóveres sátrak foglalták el a terepet. Helypénz is kevesebb folyik már be a város kasszájába. Olvasható a, hadijelentésekben. Hát igen. A helypénz jó lenne, de az meg nem jó, hogy a népek itt olcsón vásárolhatnak, emiatt a városi kereskedők butikjai károsodnak. Állítólag. Ki kellene találni a megoldást. Hogy helypénzt is fizessenek, meg ne is árusítsanak semmit a Zsibongó olcsó árusai. íme a megoldás! A szatyrokkal, táskákkal megrakott árusokat beengedik az első kapunál és ott azonnal megfizettetik velük a helypénz dupláját. Miért dupláját? Csak! No mármost! Az árusok a piacfelügyelők, a közterületfelügyelők, valamint rendőrök sűrű sorfala között megindulnak a kerítés mellett, mennek, mendegélnek sehol le nem térhetnek, így eljutnak a hátsó kapuig, ahol is kitessékelik őket a piac területéről. Ily módon hely- pénz van, árusítás nyema. Ha valaki jobbat tud; mondja! Fizetik a könyveket Szerencs (ÉM) - A város önkormányzata úgy határozott, hogy - kiegészítve az egyes intézmények pályázatok útján elnyert összegeit - a szerencsi állandó lakosú általános- és középiskolás tanulók tankönyveinek és füzeteinek a költségét megtéríti a most kezdődő tanévben. Természetesen azokra a tanulókra is vonatkozik ez, akik tanulmányaikat más települések oktatási intézményeiben folytatják. Ók iskolalátogatási igazolvány, valamint költségigazolás alapján igényelhetik a támogatást a szerencsi polgármesteri hivatalban. A térkép nem rajzolható át Szabó György a megyékről, az országos gyűlés után Szabó György aláírja a nyilatkozatot ©pusztaszeren Fotó: Udvardy József mellett kardoskodik, amely a nyilvánosság ellenőrzése mellett végzi munkáját. • Sohasem titkoltam, a területi (tehát nem a települési) önkormányzati érdekek legkézenfekvőbb és leghitelesebb megjelenítője a megyei középszint lehet. Természetesen elképzelhető más modell, például a regionális, vagy városkörnyéki szerveződés. Ezeknek megvalósítása viszont az egész magyar államigazgatás átszervezését jelentené. Ez százmilliárdos nagyságrendű költségekkel járna, és igen vitatható, kétes eredményeket hozna. Politikai pókerjátszma és kalandor vállalkozás lenne most átrajzolni úgy az ország térképét, ahogyan azt néhányan szeretnék. Szerencsére maga az állam sem törekszik rá. □ Hatáskör és jogosítványok nélkül viszont a megyék most. még nem, igazán képesek területi feladataik ellátására. Sokan éppen ezek hiányában kérdőjelezik meg létjogosultságukat. • Az ország ezer éve megyékben él és gondolkodik. Folyamatosan kezelhető információs rendszerek csak megyei szinten létznek. Több mint harminc különféle intézmény - a statisztikai hivataltól a bíróságon keresztül a rendőrségig - megyei tagoltságban működik. Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata jelenleg 6,5 milliárd forinttal gazdálkodik. Közel ötven intézmény munkáját irányítjuk, amelyekben nyolcezer alkalmazott dolgozik és a megye 800 ezer lakosának nyújt közszolgáltatást. Törvényi kötelmeinknek mindenképpen eleget tennénk, ha becsülettel ellátnánk a megyei közintézmények irányítását. □ Mégpedig? • A demokratikusan megválasztott hatvan megyei testületi tag felelősséget érez a terület foglalkoztatási, szociális gondjaiért, vagy az infrastrukturális elmaradottságért. A súlyos krízisből való kilábalás elősegítéséhez igazából sem pénzünk, sem törvényi felhatalmazásunk nincs. Ugyanakkor azok, akik a megyéi közgyűlés tagjait megválasztották, elvárják, hogy ne legyünk közömbösek az ilyen kérdésekkel szemben sem- Megkövetelik tőlünk, hogy térségi és megyei felelősséggel végezzük munkánkat, s ne azt centizgessük, mi tartozik hatáskörünkbe és mi nem. Aki választott funkciót lát el, sok mindent megtehet, de egyet nem, hogy az itt élők nyomorúságát és bajait látva a vállait vonogassa: ez nem az én asztalom. Ha pör, akkor legyen pör A főügyészség harcba száll a földek tehermentesítéséért Miskolc (ÉM-MSZ) - Az ügy meglehetősen hosszú időre nyúlik visz- sza és - mint jogi ügyeknél megszokhattuk - nagyon bonyolult. A tényekről és fejleményükről dr. Fejtő Ferenc, a megyei főügyészség csoportvezetője tájékoztatta lapunkat. Történt még 1989-ben, hogy Ricsén megalakult a Zöldmező Mezőgazdasági Szakszövetkezet, amelynek gazdálkodása hat község területére terjedt ki. Az alapítók közül hat- vanhatan 300 ezer-300 ezer forint újrakezdési kölcsönt vettek fel az OTP-toÍ, mivel a munkaügyi hivatal igazolta, hogy jogosultak erre és mert a szakszövetkezeti tagok így kívánták megteremteni a közös vagyont. Az OTP a pénzt annak rendje és módja szerint átutalta a közös gazdaságnak. A szakszövetkezet vállalta, hogy kézfizető kezesként helyt áll a kölcsönt igénybe vevő tagjainál. A hatvanhat tag és az OTP által megkötött szerződésben szó sem esett arról, hogy jelzálogjogot jegyeznek be a közös földekre. Az OTP sátoraljaújhelyi fiókja ennek ellenére kérte a helyi földhivatalt, hogy a szövetkezet tagi tulajdont képező ingatlanára 19 millió 800 ezer forint értékben jegyezzen be jelzálogot, amit a földhivatal meg is tett. (Időközben kiderült: az adósok nem tudják fizetni az újrakezdési kölcsön részleteit, ezért fizetési felszólítások után az OTP a szerződéseket felbontotta.) Az ügy szempontjából lényeges, hogy a szakszövetkezet eleget tett törvényben előírt kötelezettségeinek, elkülönítette és kimutatásaiban pontosan leírta, hány hektár, milyen aranykorona értékű és milyen művelési ágú földeket jelölt ki a részarány-tulajdonosoknak, a kárpótlásra jogosultaknak, menynyi a tagok és alkalmazottak számára képzett földalap, a magyar állam tulajdona és a maradványföld. Az így felosztott, összesen 3824 hektár a szövetkezet és a részarány-tulajdonosok birtokában és kezelésében voltak és vannak - mind a mai napig. A törvényben előírt földárverésre, a kárpótlásra ugyanis nem kerülhetett sor - egyszerűen azért, mert a földeket jelzálog terheli, s így forgalomképtelenné váltak. A megyei kárrendezési hivatal hiába hozott jogerős határozatot a fentebb említett földelkülönítéssel kapcsolatban még 1992 szeptemberében, amikor a földhivataltól megtudták, hogy jelzálog terheli a földeket, az egyezség azonnal semmissé vált. A sátoraljaújhelyi ügyészség óvást nyújtott be a jelzálog törlése érdekében, ám ezzel a helyi földhivatal nem értett egyet, mondván: nincs lehetőség egy határozat módosítására, valamint azért, mert az OTP jóhiszeműen szerezte meg a jelzálog jogot. A vitás felek a megyei földhivatalhoz fordultak. S itt a dolog pikantériája! A megyeiek ugyanis belátták: a jelzálogjogot valóban szabálytalanul jegyezték be. Többek között azért, mert a kölcsönszerződésben szó sem esik róla, másrészt, mert jelzálogot csak külön szerződéssel lehet kikötni, ami szintén elmaradt. Ennek ellenére elutasították az óvást. És itt lépett közbe a megyei főügyészség. Érvelésük szerint termelőszövetkezet tulajdonát képező, vagy használatában lévő föld eleve nem terhelhető zálogjoggal, mert az korlátozza a forgalomképességet, adott esetben teljesén lehetetlenné teszi nemcsak az adás-vételt, hanem a kárpótlást, névre írást is. Ezért ez év júliusában a megyei főügyészség benyújtotta keresetét a miskolci bíróságon a megyei földhivatal határozata ellen azért, hogy töröljék a jogtalan jelzálogot. Mint. gazdasági ügyekben megszokhattuk, ezúttal is hosszú, bonyolult eljárás várható, amely - reméljük - mindenki számára megnyugtató ítélettel zárul. S azzal, hogy a Bodrogköz hat falujában lesz végre személyes tulajdonosuk az eddig érinthetetlen földeknek. Újhelyi városháza Sátoraljaújhely (ÉM - U.J.) -. Zemplén fővárosában új polgármester megválasztása mellett határoztak. Mint emlékezetes, Katona Rezső, a település polgármestere betegség miatt a nyár elején meghalt.. Az önkormányzati törvény szerint ilyen esetekben többféleképpen is betölthető a tisztség. Sátoraljaújhely önkormányzati képviselő-tes- tülete korábban úgy döntött, hogy egy eseti, ad hoc bizottságot hoz létre, amelynek feladata a tájékozódás volt. A képviselő-testület tagjainak körében tudakozódtak arról, hogy a,', törvényes lehetőségek közül melyik megoldást részesíti előnyben az ön- kormányzat. Az ad hoc bizottság az önkormányzat legutóbbi ülésén beszámolt mun-, kájáról. Annak tapasztalatai alapján Sátoraljaújhelyen az új pol gármester megválasztásáról döntöttek. Adóbehajtások Az idei esztendő első hat hónapjában valamivel több mint 817 millió forintos bevételt könyvelhettek él a városházán. Ez a teljesítés a szűkös anyagiakkal gazdálkodó település számára mindenképpen megnyugtató. A bevételek különböző tételeit, elemezve viszont megállapítható, hogy Újhelyen is sok nehézség mutatkozik a helyi adóbevételeknél. A tervezett 15 millió forinttal szemben június végéig csak 10 millió 805 ezer forint érkezett meg a város számlájára. Időközben megtörtént az iparűzési adó megfizetésére kötelezettek végleges elszámolása. Az adatok alapján 17 gazdálkodó szervezetikéi 18 millió forint adóhátralékot, mutattak ki. A pénz behajtására inkasszót bocsátott ki a városháza. További 41 szervezetnél ugyanakkor 7 millió 840 ezer forint túlfizetés van, ennek visszautalásáról már intézkedtek. Szeptember közepéig 6 millió 300 ezer forint befizetésével számolnak a pénzügyesek, így az iparűzési adó tekintetében végül is többletbevétele lesz a városnak, Több pénz a szolgáltatásokból Az újhelyi intézmények jelentős összegű bevételre tesznek szert szolgálatosaik bővítése nyomón. Bérbe adják szabad helyiségeiket, tanfolyamokat szerveznek, hasznosítják szálláshelyeiket. Ugyancsak kedvezően alakultak az intézményi alap- tevékenységből származó bevételek. Ezen a soron a teljesítés közel hatvan százalékos. Énnek az az oka, hogy a djjak befizetésénél az intézményekben előnyre tettek szert. A év második hat hónapjában vjszont a befizetések elmaradnak az első félévitől. A kamatbevételeknél csupán félmilliós az elmaradás a tervezettel összehasonlítva. A város ugyanis az átmenetileg szabad pénzeket - a takarékosság és az eredményes gazdálkodás jegyében - különféle betér tekben helyezi el. Szintén kamatot hoznak a költségvetési számlán jó- váfrt napi bevételek is. Lakáseladások Az elidegenítésre kijelölt, önkormányzati lakások eladásából valamivel több mint 33 millió forint bevételt könyvelhetett el a városháza. A vásárlók számára kedvező feltételek miatt számos vevő vállalta a vételár egy összegben történő kifizetését. A befolyt összeg tartalmazza a városi bíróság számára értékesített Pipa utcai lakás árát, is. Ebben az utcában a városháza több lakást is szeretett volna eladni, ám azokra a jelenlegi árak miatt nincs kereslet. A hozzáértők szerint indokolt az árak csökkentése, vagy esetleg másképpen hasznosítani a bérleményeket. A Borsodi Nemzetközi Kereskedelmi Vállalat a Kazinczy 3. szám alatti ingatlan vásárlásától visszalépett, így azt ismételten meghirdették eladásra. Földterület eladásából Sátoraljaújhelyen eddig 17.6, garázs értékesítéséből pedig 551 ezer forint bevételre tett szert. ............ Ud var,DY József Ópusztaszer, Miskolc (ÉM) - Augusztus 18-án az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Magyarország tizenkilenc megyei közgyűlésének elnöke aláírta a Megyék Országos Gyűlésének Nyilatkozatát. A dokumentum hangsúlyozza a megyerendszer közel 1000 éves létének folytonosságát, majd leszögezi: „Együttlétünkkel és összefogásunkkal hitet teszünk a nemzetével azonos érdekeket hordozó országalkotó vidék mellett, amely tizenkilenc önkormányzó, a fővárossal és egymással is együttműködő egységet alkot.” □ Miért volt szükség egy ilyen országos rendezvényen kinyilvánítani, hogy a vidék, nevezetesen a megyék, a nemzettel azonos érdekeket hordoznak? Vanna.k, akik. netán mást állítanak?-Kérdeztük Szabó Györgytől a Borsod-Aba.új-Zemplén Megyéi Közgyűlés elnökétől. • A nyilatkozat szövegét előzetesen valamennyi megyében átgondolták, megvitatták és elfogadták. Körülbelül 1000 megyei önkormányzati képviselő közös állásfoglalást dolgozott ki. Ennek jelentőségét hazánk jelenlegi közéleti viszonyai között úgy hiszem nem kell bővebben méltatni. Mi nem engedhetjük meg, hogy az ország egymással acsarkodó, az ellenérdekű félre ordibáló csoportokra osztódjon. Közös akaratunk kinyilvánítására azért volt szükség, mert úgy ítéljük meg, hogy jónéhányan gyanúba fognak bennünket, amikor igényeljük és követeljük a területi autonómiát. Úgy vélik, a régi vármegyei, vagy a diktatórikus megye szerepét igényeljük vissza. Ezzel pedig - állítják néhányan - akadályozzuk a modern államiság kiépítését. Erről szó sincs. A politikai érdekharcokban, amelyek végül is eldöntik a középszint, illetve a megye szerepvállalási lehetőségét, nagyon sok érzelmi motivációt tartalmaz a korábbi megyerendszer bírálata, mintegy bibliai átokként folyamatosan visszahullva a megyei önkormányzatok fejére. □ Ezzel szemben önök állítják, hogy eszükbe sem jut visszasírni a pártállam pénzelosztó, hatalmaskodó, a kormány, de végső soron a párt akaratát közvetítő megyét. Éppen ellenkezőleg: a területi érdekek feltárására, közvetítésére és képviseletére törekednek többek között. De kivel, vagy mivel szemben? Nem. hiszem, hogy a kormány ne ismerné például a mi területünk szorongatott helyzetét, vagy nem. tudná, hogy a legfontosabb helyi érdekünk nem más, mint a gazdasági krízisből való kilábalás, a munkanélküliség további növekedésének megfékezése, az elszegényedés újabb súlyosbodásának. megállítása. Ha ezek a szomorú tények közismertek, mivel protestálhat a központi hatalommal szemben még a megye? e Például a vasút-korszerűsítési program kidolgozásakor szeretnénk elérni, hogy az ágazati szempontok mellett ne feledkezzenek meg a területi érdekekről sem. Az illetékes minisztériumi főtisztviselő állítja, hogy nálunk a vasút állapota semmivel sem rosszabb, mint az országos átlag. Ebben biztosan igaza van. Ugyanakkor foglalkoztatási szempontból viszont az országos átlagnál sokkal rosszabb helyzetben vagyunk. Lehet, hogy szakmai szempontból indokoltabb talán a vasúti rekonstrukció nyugat-magyarországi elindítása, de nekünk hasznosabb lenne, ha a korszerűsítési program Észak-Ma- gyarország súlyos munkanélküliségi gondjain is enyhítene. □ Hanem,? ® A vita abban áll, hogy a területi érdekek képviseletében melyek a célravezető megoldás eszközei. A megye lakosságát vajon az szolgál- ja-e jobban, ha a döntések csupán a kormány berkein belül születnek meg, vagy pedig az itt élők kapnak- e lehetőséget céljaik megfogalmazására, és végrehajtására. Ne értsenek félre, én nem hiszek olyan területi válságkezelésben, amejy a kormány közreműködése nélkül megoldható. A kérdés az, hogy a probléma kezelésére egy területi felelősséggel felruházott testület, vagy pedig egy állami hivatal alkalmasabb-e? □ Nem kétséges, ön a demokratikusan megválasztott önkormányzat Súlyosbodó terhek