Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

4 É S ZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Augusztus 31., Kedd----------JEGYZET --------­V olt egyszer egy Zsarnai Priska Tibor // Őszi hangulatú a Zsa,mai. (Van ember, ki nem ismeri'?) Az volt már a nyár kellős kö­zepén, kánikula idejében is, most mégin- kább. Nem az a fajta ősz uralja, amely ezer­nyi színre festi az erdők fáit, cserjéit, mely áttetsző kékké színesíti az eget, villózó fé­nyekkel szórja teli pazarlóan a tavak moz­dulatlan tükrét, szóló szőlővel, csengő ba­rackkal, mosolygó almával telíti a piaco­kat, nem, nem ez az őszi hangulat érződik a Zsarnain. Hanem, az ősz másik arca lát­szik. A kopottságé, szürkeségé, az elhalku­lásé, az elmúlásé. Amikor már megszegé­nyedtünk a vándormadaraktól, a színek el­fakultak a mezőkön, ólmos, néhézkes felhők ásítanak fölöttünk, a tüzelőt várjuk és di­dergőnk a számlákra gondolva. A Zsamait, kedvelt-szeretett KGST pia­cunkat régóta keményen támadják már mindazok, akiknek van hozzá jogosítvá­nyuk. Ki ezért, ki azért. A hadijélentéseket az utóbbi napokban, hetekben részletesen olvashattuk a lapokban, most pedig kitnen- ve a helyszínre, ama bizonyos őszi hangu­latfogad. Az elmúlásé. Pedig korábban köl­tött rá a város, kerítéssel, padokkal, kövek­kel, most mégis igencsak útban van vala­kiknek. Nincs egyetlen külföldi rendszámú kocsi sem! Ha néhányon mégis átvergőd­nek Kárpátaljáról, a romániai részekről, lengyelhonból, márcsak vonattal, busszal érkeznek, nehány bőrönddel, szatyorral, ezért árakat is kémek. A kárpátaljaiak ta­valy még legföljebb száz forintot, mertek mondani, pironkodva azt is - azt hitték, ez nagy pénz - most viszont már egészen jól ej­tik ki az ezer forintot is. De így is csak ne­hány ember lézeng itt, a műanyagjátékos, farmeres, pulóveres sátrak foglalták el a te­repet. Helypénz is kevesebb folyik már be a város kasszájába. Olvasható a, hadijelentések­ben. Hát igen. A helypénz jó lenne, de az meg nem jó, hogy a népek itt olcsón vásá­rolhatnak, emiatt a városi kereskedők bu­tikjai károsodnak. Állítólag. Ki kellene ta­lálni a megoldást. Hogy helypénzt is fizes­senek, meg ne is árusítsanak semmit a Zsi­bongó olcsó árusai. íme a megoldás! A szatyrokkal, táskákkal megrakott árusokat beengedik az első kapunál és ott azonnal megfizettetik velük a helypénz dupláját. Miért dupláját? Csak! No mármost! Az árusok a piacfelügyelők, a közterületfelü­gyelők, valamint rendőrök sűrű sorfala kö­zött megindulnak a kerítés mellett, men­nek, mendegélnek sehol le nem térhetnek, így eljutnak a hátsó kapuig, ahol is kitessé­kelik őket a piac területéről. Ily módon hely- pénz van, árusítás nyema. Ha valaki job­bat tud; mondja! Fizetik a könyveket Szerencs (ÉM) - A város önkormányzata úgy határozott, hogy - kiegészítve az egyes intéz­mények pályázatok útján elnyert összegeit - a szerencsi állandó lakosú általános- és középis­kolás tanulók tankönyveinek és füzeteinek a költségét megtéríti a most kezdődő tanévben. Természetesen azokra a tanulókra is vonatko­zik ez, akik tanulmányaikat más települések oktatási intézményeiben folytatják. Ók iskolalátogatási igazolvány, valamint költ­ségigazolás alapján igényelhetik a támogatást a szerencsi polgármesteri hivatalban. A térkép nem rajzolható át Szabó György a megyékről, az országos gyűlés után Szabó György aláírja a nyilat­kozatot ©pusztaszeren Fotó: Udvardy József mellett kardoskodik, amely a nyil­vánosság ellenőrzése mellett végzi munkáját. • Sohasem titkoltam, a területi (te­hát nem a települési) önkormány­zati érdekek legkézenfekvőbb és leghitelesebb megjelenítője a me­gyei középszint lehet. Természete­sen elképzelhető más modell, pél­dául a regionális, vagy városkör­nyéki szerveződés. Ezeknek meg­valósítása viszont az egész magyar államigazgatás átszervezését je­lentené. Ez százmilliárdos nagy­ságrendű költségekkel járna, és igen vitatható, kétes eredménye­ket hozna. Politikai pókerjátszma és kalandor vállalkozás lenne most átrajzolni úgy az ország térképét, ahogyan azt néhányan szeretnék. Szerencsére maga az állam sem tö­rekszik rá. □ Hatáskör és jogosítványok nélkül viszont a megyék most. még nem, igazán képesek területi feladataik ellátására. Sokan éppen ezek hiá­nyában kérdőjelezik meg létjogo­sultságukat. • Az ország ezer éve megyékben él és gondolkodik. Folyamatosan ke­zelhető információs rendszerek csak megyei szinten létznek. Több mint harminc különféle intézmény - a statisztikai hivataltól a bírósá­gon keresztül a rendőrségig - me­gyei tagoltságban működik. Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megye Önkor­mányzata jelenleg 6,5 milliárd fo­rinttal gazdálkodik. Közel ötven intézmény munkáját irányítjuk, amelyekben nyolcezer alkalmazott dolgozik és a megye 800 ezer lako­sának nyújt közszolgáltatást. Tör­vényi kötelmeinknek mindenkép­pen eleget tennénk, ha becsülettel ellátnánk a megyei közintézmé­nyek irányítását. □ Mégpedig? • A demokratikusan megválasz­tott hatvan megyei testületi tag fe­lelősséget érez a terület foglalkoz­tatási, szociális gondjaiért, vagy az infrastrukturális elmaradottsá­gért. A súlyos krízisből való kilába­lás elősegítéséhez igazából sem pénzünk, sem törvényi felhatalma­zásunk nincs. Ugyanakkor azok, akik a megyéi közgyűlés tagjait megválasztották, elvárják, hogy ne legyünk közöm­bösek az ilyen kérdésekkel szem­ben sem- Megkövetelik tőlünk, hogy térségi és megyei felelősség­gel végezzük munkánkat, s ne azt centizgessük, mi tartozik hatáskö­rünkbe és mi nem. Aki választott funkciót lát el, sok mindent megte­het, de egyet nem, hogy az itt élők nyomorúságát és bajait látva a vál­lait vonogassa: ez nem az én aszta­lom. Ha pör, akkor legyen pör A főügyészség harcba száll a földek tehermentesítéséért Miskolc (ÉM-MSZ) - Az ügy meg­lehetősen hosszú időre nyúlik visz- sza és - mint jogi ügyeknél meg­szokhattuk - nagyon bonyolult. A tényekről és fejleményükről dr. Fejtő Ferenc, a megyei főügyészség csoportvezetője tájékoztatta la­punkat. Történt még 1989-ben, hogy Ricsén megalakult a Zöldmező Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet, amelynek gazdálkodása hat község területé­re terjedt ki. Az alapítók közül hat- vanhatan 300 ezer-300 ezer forint újrakezdési kölcsönt vettek fel az OTP-toÍ, mivel a munkaügyi hiva­tal igazolta, hogy jogosultak erre és mert a szakszövetkezeti tagok így kívánták megteremteni a közös va­gyont. Az OTP a pénzt annak rend­je és módja szerint átutalta a közös gazdaságnak. A szakszövetkezet vállalta, hogy kézfizető kezesként helyt áll a kölcsönt igénybe vevő tagjainál. A hatvanhat tag és az OTP által megkötött szerződésben szó sem esett arról, hogy jelzálogjo­got jegyeznek be a közös földekre. Az OTP sátoraljaújhelyi fiókja en­nek ellenére kérte a helyi földhiva­talt, hogy a szövetkezet tagi tulaj­dont képező ingatlanára 19 millió 800 ezer forint értékben jegyezzen be jelzálogot, amit a földhivatal meg is tett. (Időközben kiderült: az adósok nem tudják fizetni az újra­kezdési kölcsön részleteit, ezért fi­zetési felszólítások után az OTP a szerződéseket felbontotta.) Az ügy szempontjából lényeges, hogy a szakszövetkezet eleget tett törvényben előírt kötelezettségei­nek, elkülönítette és kimutatásai­ban pontosan leírta, hány hektár, milyen aranykorona értékű és mi­lyen művelési ágú földeket jelölt ki a részarány-tulajdonosoknak, a kárpótlásra jogosultaknak, meny­nyi a tagok és alkalmazottak szá­mára képzett földalap, a magyar állam tulajdona és a maradvány­föld. Az így felosztott, összesen 3824 hektár a szövetkezet és a részarány-tulajdonosok birtoká­ban és kezelésében voltak és van­nak - mind a mai napig. A törvény­ben előírt földárverésre, a kárpót­lásra ugyanis nem kerülhetett sor - egyszerűen azért, mert a földeket jelzálog terheli, s így forgalomkép­telenné váltak. A megyei kárrendezési hivatal hiá­ba hozott jogerős határozatot a fen­tebb említett földelkülönítéssel kapcsolatban még 1992 szeptem­berében, amikor a földhivataltól megtudták, hogy jelzálog terheli a földeket, az egyezség azonnal sem­missé vált. A sátoraljaújhelyi ügyészség óvást nyújtott be a jelzálog törlése érde­kében, ám ezzel a helyi földhivatal nem értett egyet, mondván: nincs lehetőség egy határozat módosítá­sára, valamint azért, mert az OTP jóhiszeműen szerezte meg a jelzá­log jogot. A vitás felek a megyei földhivatalhoz fordultak. S itt a do­log pikantériája! A megyeiek ugyanis belátták: a jel­zálogjogot valóban szabálytalanul jegyezték be. Többek között azért, mert a kölcsönszerződésben szó sem esik róla, másrészt, mert jelzá­logot csak külön szerződéssel lehet kikötni, ami szintén elmaradt. En­nek ellenére elutasították az óvást. És itt lépett közbe a megyei főü­gyészség. Érvelésük szerint termelőszövet­kezet tulajdonát képező, vagy használatában lévő föld eleve nem terhelhető zálogjoggal, mert az korlátozza a forgalomképességet, adott esetben teljesén lehetetlenné teszi nemcsak az adás-vételt, ha­nem a kárpótlást, névre írást is. Ezért ez év júliusában a megyei fő­ügyészség benyújtotta keresetét a miskolci bíróságon a megyei földhi­vatal határozata ellen azért, hogy töröljék a jogtalan jelzálogot. Mint. gazdasági ügyekben meg­szokhattuk, ezúttal is hosszú, bo­nyolult eljárás várható, amely - re­méljük - mindenki számára meg­nyugtató ítélettel zárul. S azzal, hogy a Bodrogköz hat falu­jában lesz végre személyes tulajdo­nosuk az eddig érinthetetlen föl­deknek. Újhelyi városháza Sátoraljaújhely (ÉM - U.J.) -. Zemplén fővárosában új polgármes­ter megválasztása mellett határoz­tak. Mint emlékezetes, Katona Re­zső, a település polgármestere be­tegség miatt a nyár elején meghalt.. Az önkormányzati törvény szerint ilyen esetekben többféleképpen is betölthető a tisztség. Sátoraljaúj­hely önkormányzati képviselő-tes- tülete korábban úgy döntött, hogy egy eseti, ad hoc bizottságot hoz lét­re, amelynek feladata a tájékozódás volt. A képviselő-testület tagjainak körében tudakozódtak arról, hogy a,', törvényes lehetőségek közül melyik megoldást részesíti előnyben az ön- kormányzat. Az ad hoc bizottság az önkormány­zat legutóbbi ülésén beszámolt mun-, kájáról. Annak tapasztalatai alapján Sátor­aljaújhelyen az új pol gármester megválasztásáról döntöttek. Adóbehajtások Az idei esztendő első hat hónapjá­ban valamivel több mint 817 millió forintos bevételt könyvelhettek él a városházán. Ez a teljesítés a szűkös anyagiakkal gazdálkodó település számára mindenképpen megnyug­tató. A bevételek különböző tételeit, ele­mezve viszont megállapítható, hogy Újhelyen is sok nehézség mutatko­zik a helyi adóbevételeknél. A terve­zett 15 millió forinttal szemben júni­us végéig csak 10 millió 805 ezer fo­rint érkezett meg a város számlájá­ra. Időközben megtörtént az iparű­zési adó megfizetésére kötelezettek végleges elszámolása. Az adatok alapján 17 gazdálkodó szervezetikéi 18 millió forint adóhátralékot, mu­tattak ki. A pénz behajtására in­kasszót bocsátott ki a városháza. To­vábbi 41 szervezetnél ugyanakkor 7 millió 840 ezer forint túlfizetés van, ennek visszautalásáról már intéz­kedtek. Szeptember közepéig 6 mil­lió 300 ezer forint befizetésével szá­molnak a pénzügyesek, így az iparű­zési adó tekintetében végül is több­letbevétele lesz a városnak, Több pénz a szolgáltatásokból Az újhelyi intézmények jelentős összegű bevételre tesznek szert szol­gálatosaik bővítése nyomón. Bérbe adják szabad helyiségeiket, tanfo­lyamokat szerveznek, hasznosítják szálláshelyeiket. Ugyancsak kedve­zően alakultak az intézményi alap- tevékenységből származó bevételek. Ezen a soron a teljesítés közel hat­van százalékos. Énnek az az oka, hogy a djjak befizetésénél az intéz­ményekben előnyre tettek szert. A év második hat hónapjában vjszont a befizetések elmaradnak az első fél­évitől. A kamatbevételeknél csupán félmilliós az elmaradás a tervezettel összehasonlítva. A város ugyanis az átmenetileg szabad pénzeket - a ta­karékosság és az eredményes gaz­dálkodás jegyében - különféle betér tekben helyezi el. Szintén kamatot hoznak a költségvetési számlán jó- váfrt napi bevételek is. Lakáseladások Az elidegenítésre kijelölt, önkor­mányzati lakások eladásából vala­mivel több mint 33 millió forint be­vételt könyvelhetett el a városháza. A vásárlók számára kedvező feltéte­lek miatt számos vevő vállalta a vé­telár egy összegben történő kifizeté­sét. A befolyt összeg tartalmazza a városi bíróság számára értékesített Pipa utcai lakás árát, is. Ebben az ut­cában a városháza több lakást is sze­retett volna eladni, ám azokra a je­lenlegi árak miatt nincs kereslet. A hozzáértők szerint indokolt az árak csökkentése, vagy esetleg máskép­pen hasznosítani a bérleményeket. A Borsodi Nemzetközi Kereskedel­mi Vállalat a Kazinczy 3. szám alat­ti ingatlan vásárlásától visszalépett, így azt ismételten meghirdették ela­dásra. Földterület eladásából Sá­toraljaújhelyen eddig 17.6, garázs értékesítéséből pedig 551 ezer forint bevételre tett szert. ............ Ud var,DY József Ópusztaszer, Miskolc (ÉM) - Augusztus 18-án az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Magyarország tizenkilenc megyei közgyűlésének elnöke aláírta a Me­gyék Országos Gyűlésének Nyilat­kozatát. A dokumentum hangsú­lyozza a megyerendszer közel 1000 éves létének folytonosságát, majd leszögezi: „Együttlétünkkel és összefogásunkkal hitet teszünk a nemzetével azonos érdekeket hor­dozó országalkotó vidék mellett, amely tizenkilenc önkormányzó, a fővárossal és egymással is együtt­működő egységet alkot.” □ Miért volt szükség egy ilyen or­szágos rendezvényen kinyilváníta­ni, hogy a vidék, nevezetesen a me­gyék, a nemzettel azonos érdekeket hordoznak? Vanna.k, akik. netán mást állítanak?-Kérdeztük Szabó Györgytől a Borsod-Aba.új-Zemp­lén Megyéi Közgyűlés elnökétől. • A nyilatkozat szövegét előzete­sen valamennyi megyében átgon­dolták, megvitatták és elfogadták. Körülbelül 1000 megyei önkor­mányzati képviselő közös állásfog­lalást dolgozott ki. Ennek jelentő­ségét hazánk jelenlegi közéleti vi­szonyai között úgy hiszem nem kell bővebben méltatni. Mi nem enged­hetjük meg, hogy az ország egy­mással acsarkodó, az ellenérdekű félre ordibáló csoportokra osztód­jon. Közös akaratunk kinyilvánítá­sára azért volt szükség, mert úgy ítéljük meg, hogy jónéhányan gya­núba fognak bennünket, amikor igényeljük és követeljük a területi autonómiát. Úgy vélik, a régi vár­megyei, vagy a diktatórikus megye szerepét igényeljük vissza. Ezzel pedig - állítják néhányan - akadá­lyozzuk a modern államiság kiépí­tését. Erről szó sincs. A politikai ér­dekharcokban, amelyek végül is el­döntik a középszint, illetve a me­gye szerepvállalási lehetőségét, nagyon sok érzelmi motivációt tar­talmaz a korábbi megyerendszer bírálata, mintegy bibliai átokként folyamatosan visszahullva a me­gyei önkormányzatok fejére. □ Ezzel szemben önök állítják, hogy eszükbe sem jut visszasírni a párt­állam pénzelosztó, hatalmaskodó, a kormány, de végső soron a párt akaratát közvetítő megyét. Éppen ellenkezőleg: a területi érdekek fel­tárására, közvetítésére és képvisele­tére törekednek többek között. De ki­vel, vagy mivel szemben? Nem. hi­szem, hogy a kormány ne ismerné például a mi területünk szoronga­tott helyzetét, vagy nem. tudná, hogy a legfontosabb helyi érdekünk nem más, mint a gazdasági krízisből va­ló kilábalás, a munkanélküliség to­vábbi növekedésének megfékezése, az elszegényedés újabb súlyosbodá­sának. megállítása. Ha ezek a szo­morú tények közismertek, mivel protestálhat a központi hatalom­mal szemben még a megye? e Például a vasút-korszerűsítési program kidolgozásakor szeret­nénk elérni, hogy az ágazati szem­pontok mellett ne feledkezzenek meg a területi érdekekről sem. Az illetékes minisztériumi főtisztvise­lő állítja, hogy nálunk a vasút álla­pota semmivel sem rosszabb, mint az országos átlag. Ebben biztosan igaza van. Ugyanakkor foglalkoz­tatási szempontból viszont az or­szágos átlagnál sokkal rosszabb helyzetben vagyunk. Lehet, hogy szakmai szempontból indokoltabb talán a vasúti rekonstrukció nyu­gat-magyarországi elindítása, de nekünk hasznosabb lenne, ha a korszerűsítési program Észak-Ma- gyarország súlyos munkanélküli­ségi gondjain is enyhítene. □ Hanem,? ® A vita abban áll, hogy a területi érdekek képviseletében melyek a célravezető megoldás eszközei. A megye lakosságát vajon az szolgál- ja-e jobban, ha a döntések csupán a kormány berkein belül születnek meg, vagy pedig az itt élők kapnak- e lehetőséget céljaik megfogalma­zására, és végrehajtására. Ne ért­senek félre, én nem hiszek olyan te­rületi válságkezelésben, amejy a kormány közreműködése nélkül megoldható. A kérdés az, hogy a probléma kezelésére egy területi felelősséggel felruházott testület, vagy pedig egy állami hivatal al­kalmasabb-e? □ Nem kétséges, ön a demokratiku­san megválasztott önkormányzat Súlyosbodó terhek

Next

/
Thumbnails
Contents