Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
4 Z Itt-Hon 1993. Augusztus 24., Kedd r— FALUSI KRÓNIKA — Karcsa Nagy Géza A Bodrogköz egyik legrégebbi települése. Ezt bizonyítja a XT-XII. században épült temploma is, mely a magyar- országi román kori építészet remekeként hazánk égjük jelentős műemléke. Először 1186-ban találkozunk nevével, amikor az „Ecclesiam S. Magarethae de Charca” nevű egyházát III. Orbán pápa elveszi a kereszteslovagoktól és saját fennhatósága alá helyezi. A falu neve szláv eredetű (ezt bizonyítják a falu határában a Somosdomb déli részén talált leletek is).E mellett találtak például a Tégláska egyik temetőjében honfoglalás kori tárgyat (vasnyílhegyet), valamint a Magospart és a Békahomok földjében ebből a korból származó kerámiadarabokat is. A falu határában ebben az időben több település volt. 1271-ben még falu volt Kenderhomok és Becsked, 1358-ban lakott helységként említik Dobrosnyát és 1466-ban Csekeszöget is. Elnevezése a történelem során többször is megváltozott: az Árpád-kori oklevelekben Karacha, Karacsa, Karasa- hel, Karucha, Charca változatokban fordul elő. Karcsa mindig is jelentős település volt, amit az akkoriban még jelentős folyónak számító Karosának köszönhetett. Ez abban az időben közhasznú vízi- útnak számított. (Főleg sót szállítottak rajta hajókkal.) Allaghy Menyhért 1613-ban hajóvámjogot kért és kapott rá. I. Rákóczi György 1646-ban kért fel velencei és belga mérnököket a folyó szabályozására vonatkozó tervek elkészítésére. A múlt század elejére eliszaposodott a folyó, s aki ma látja, el sem hiszi valamikori jelentőségét. Mivel a XIX. század végéig több volt ezen a területen a víz, a nád, a mocsár, mint a szántóföld, az itt élőknek nem is a földművelés volt a fő foglalatosság, a megélhetési forrás. Sokszor csak halat ettek, s nemegyszer előfordult, hogy „a sült hallal ették a főtt halat...” Még a pénzt is a mocsárból szerezték, ugyanis a csíkot Kassára hordták a piacra, amit egyébként a földesúr is szívesen látott az asztalán. Az 1860 utáni lecsapolás igen nehéz helyzetbe hozta ezért a falut. Ráadásul a lecsapolás révén nyert szántóföldeket a földesurak fondorlatos módon maguknak szerezték meg, s a lakosoknak csupán a kiélt jobbágyföldek jutottak. A településnek jelenleg 2037 lakosa van. A lakosság 1945-ig kizárólag a földművelésből élt, ezután egyre többen kerestek a falun kívül munkát. Mára romlott a helyzet, napjainkban jelentős számú munkanélküli él a községben. Több volt ez egy fesztiválnál Legmesszebbről a mexikói néptáncegyüttes érkezett Sátoraljaújhely (ÉM - M.I.) - Az idős néni már délután két órakor kiült a Városházával szemközt lévő padra augusztus 17-én. Jóllehet a IV. Zemplén Nemzetközi Szövetkezeti Néptáncfesztivál hivatalos és ünnepélyes megnyitója csak 5 órakor kezdődött, de ő már előre biztosította magának a „páholyt”. Hogy aztán mennyit látott a felvonulásból így ülve? Szerintem nem sokat, hiszen az útszakasz megtelt érdeklődővel, nézővel, úgyhogy a nénikének is valószínű állva kellett gyönyörködni a szépséges népviseletekbe öltözött együttesekben. Még a galambokkal is „beszéltek” • •• A város a fesztivált megelőzően zászlődíszbe öltözött, s a rendezők már hónapokkal ezelőtt elkezdték az ilyenkor szükséges szervezőmunkát annak érdekében, hogy minden rendben legyen a megnyitóra. Mindenre gondolniuk kellett, onnan kezdve, hogy időben kész legyenek a figyelemfelkeltő plakátok, hogy az érkező vendégegyütteseknek rendben legyen a szállásuk, egészen odáig, hogy a megnyitó ünnepség részeként elhangzó nemzeti himnuszok az előre betervezett időben hangozzanak el. Sőt, az egyik rendező hölgy még arról is gondoskodott, hogy a fesztivált nyitó ünnepségen fölröppenő galambok milyen irányba repüljenek... Mint tréfásan megjegyezte, az egyik szervezőnek feladatul adta: „beszélje meg” ezt a galambokkal, nehogy probléma legyen. De féke a tréfával, igazán nagy sikert aratott a felvonulás. Ezzel kezdetét vette a fesztivál: a népi viseletbe öltözött együttesek már az első napon, az első fellépésüknek számító - a Mozi-köztől a Városházáig tartó - zenés menetelésükkel nagy sikert arattak. Az újhelyi fesztivál a CIOFF katalógusban Jócskán megtelt ez az útszakasz nézőkkel, ahol a messzi országokból érkezett néptáncegyütteseket elsőként Laczkó Károly alpolgármester köszöntötte. A fesztivált dr. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFÉSZEK Országos Szövetségének alelnöke nyitotta meg, aki beszédében szólt arról, hogy az immáron hagyományos rendezvény igen jó alkalom a népek közti együttműködésre, a kapcsolatok ápolására. Az újhelyi rendezvényt megtisztelte részvételével Guy Landry, a CIOFF (ez egy nem-, zetközi folklór szervezet) elnöke is, aki egyenesen Kanadából utazott Sátoraljaújhelybe. Szakmai berkekben ez a szervezet igencsak jól ismert . Az a rendezvény, mely az általuk kiadott katalógusban szerepel, már igazán nemzetközinek nevezhető, hiszen ebben a világ összes ilyen fesztiválja megtalálható Argentínától kezdve Ausztráliáig. Márpedig - idén először - az újhelyi is benne van. A fesztivál, mint összekötő kapocs A beszédek után a résztvevő nemzetek himnuszai hangzottak el, majd léggömbcsokrok emelkedtek a magasba, melyekre felkötözték a fesztivál szórólapját, hogy ahol majd „földet érnek” tudassák, a határmenti város milyen rendezvénynek adott otthont. S fölröppentek a galambok is, miközben az Örömóda hangjait hallhatta az ünnepség közönsége, mely, mint tudjuk, az emberek közti testvériség himnikus kifejezője. S hol máshol lenne ez aktuális, mint éppen eme rendezvényen. Az ünnepi aktust követően visszavonultak a néptáncegyüttesek a művelődési központ szabadtéri színpadához, ahol a bemutatkozó műsoruk következett. A kis tér megtelt nézőkkel, ahol nagy sikert arattak a világ más-más pontjáról érkezett csoportok. Az első fellépést aztán sorra követte a többi: Zemplén, Bodrogköz településein élvezhették a nézők a színes, nemzeti hagyományaikat kifejező népviseletbe öltözött táncosok műsorát. Idén első alkalommal határainkon túlra is eljutott a fesztivál, ugyanis augusztus 18-án Királyhelmecen is műsort adott néhány együttes. Rónay Ferencnek, a művelődési központ igazgatójának az Újhelyben tartózkodó kárpátaljaiak is jelezték kívánságukat: szeretnék, ha a következő fesztivál keretében náluk is fellépnének az itt szereplő együttesek közül páran... Ez a kérés is mutatja, hogy a népek, földrajzi területek közt milyen fontos összekötő kapocs lehet egy ilyen nemzetek közti találkozó. 1993. Augusztus 24., Kedd Itt-Hon Z 5 Nő a szociális kérelmek száma Karcsa (ÉM) - A település képviselő-testülete mellett működő szociális és egészségügyi bizottság számára a legtöbb feladatot a segélykérelmek elbírálása adja. Ugyanis az utóbbi időben jelentősen megnövekedett ezeknek a száma. Az eddig eltelt időszakban több mint ötven ilyen kérelem érkezett az önkormányzathoz, melyekből harmincötöt elutasított a bizottság. Rendszeres szociális segélyt hárman kértek, akik közül kettőt elutasított a bizottság. Azok közül, akik rendkívüli nevelési segélyért folyamodtak, háromnak szavazták meg ezt a juttatást. Rendszeres nevelési segélyben két család részesül a településen. Az úgynevezett közgyógyellátási igazolványt hét fő kapta meg. Ezeken kívül még térítési díjkedvezményt, ingyenes napközit, illetve tízórait állapítottak meg a bizottság tagjai. Összességében a különféle segélyekért folyamodók kérelmeinek mintegy egyharmadát tudták kedvezően elbírálni. Ez év márciusától az új szociális törvény szerint a polgár- mesteri hivatal állapítja meg és folyósítja a munkanélküliek jövedelempótló támogatását. Erre - az anyagi helyzetet tekintve - azon munkanélküliek jogosultak, akiknek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ösz- szegének a 80 százalékát (jelenleg ez az összeg 5120 forint). Ez a szabályozás, illetve szigorítás felháborodást okozott az érintettek körében, mivel a korábban ellátásban részesülők közül sokaknak meg kellett szüntetni a támogatás folyósítását. Szintén ez év tavaszától állapítják meg és utalják ki a gyermeknevelési támogatást. Ez azok részére adható, akik háztartásukban legalább három kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodnak. (Három- és nyolcéves gj'erekekről van szó ez esetben.) Kitétel, hogy a kérelmező a legkisebb gyermek születését megelőzően legalább 180 nap biztosítási idővel rendelkezzék és családjában az egy főre eső jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát. Laktanyából szociális központ Az újhelyi épületre bizony ráfér a felújítás. Elkészülte után nemzetközi szociális központ lesz. Fotó: Fojtán László Sátoraljaújhely (ÉM) - Mint már lapunkban is beszámoltunk róla, július 26-án aláírták azt a dokumentumot, mely az újhelyi volt határőrlaktanya átadásáról szól. Az ünnepélyes aktuson Csilla von Boeselager kérte a jelenlévőket, hogy egy esztendő elteltével ismét találkozzanak. Ezzel valószínű azt akarta érzékeltetni, hogy ennyi idő múlva már valószínű sokkal másképp fog kinézni a jelenleg meglehetősen leromlott állapotban lévő épület. (Esetleg ekkorra már teljes egészében befejeződnek a felújítási munkálatok.) Mint megtudtuk, a felújító munkákat már elkezdte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Addig is, míg ez tart, már ez idő alatt is ide szállítják azokat az adományok, melyeket a rászorulóknak osztanak szét. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sátoraljaújhelyi csoportja 1990-ben alakult, s a napjainkig eltelt időszakban sok-sok emberen, családon segítettek már. A csoport feladatának tekinti - a város földrajzi fekvéséből is adódóan - a határokon túl élő rászorulók segítését is. A laktanya átadásával - azt mintegy bázisként használva - e törekvésük még inkább megvalósulhat. Épül a kerékpárút Elkezdték a szerencsi Rákóczi úton a kerékpárosoknak szánt szakasz építését. A járművezetőknek ezen a részen óvatosabban kell közlekedni, mert a nagy munkagépek elfoglalják az út |elentős részét. Fotó: Farkas Maya Fafaragók Tállyán Tállya (ÉM) - A falu vezetői nemrégiben felvették a kapcsolatot a tokaji fafaragó tábor művészeivel, akik a megbeszéléseket követően úgy döntöttek, hogy a jövőben Tállyán is táboroznak majd. Ugyancsak ezen a megbeszélésen határoztatott el, hogy több munkát készítenek mái- idén is a nagy- hírű településnek. Ennek jegyében már válogatják, gyűjtik az erdőkben azokat a fákat, melyekből a mesterkezek rövidesen szobrokat varázsolnak a helybeliek és az erre látogatók örömére. Ä község Mád felöli bejáratánál lesz felállítva két - szőlőmunkákat megjelenítő - oszlop. A központban kap helyet az a míves, faragott irányító tábla, mely a szőlészettel és a borászattal kapcsolatos információkat tartalmazza majd. A pinceszövetkezet udvarán (Rajna-udvar) helyezik el a tállyai Bacchus szobrot. A fafaragók (akik közt Erdélyből érkezettek is vannak) terveik szerint rövidesen elkészülnek a műveikkel. Várhatóan a szeptember végén megrendezendő tállyai szüreti napokon már megtekinthetők lesznek az alkotások.
