Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
6 A ........1 ..' 1 Itt-Hon .......... 1993. Augusztus 3., Kedd A KCIÓ! Hazai és import szenek kedvezményes vására. Továbbá különböző bútorlapok, fürdőszobai felszerelések, burkolóanyagok, csempe- padlóburkolók, szigetelőanyagok értékesítése, valamint gázszilikát termékek, Bramac tetőcserép és LB-KNAUF nemesvakolat művi értékesítése a KOMPLEX GMK. Encs, TÜZÉP telephelyén. Nyitva tartás: hétfőtől - péntekig 7-16 óráig. Cím: 3860 Encs, Vasút út. 12. '30940*1Ifi ÓRÁSOK Óraeladás garanciával. Márkás fali-, kar-, ébresztő és Swatch órák Órajavítás, elemcsere, ékszerjavítás-készítés Óraeladás 1.000.-Ft alatt is garanciával. Használt órák eladása, javítási áron, garanciával. Miskolc, Kossuth út 4. (Pátria közben, Palotás Étteremmel szemben.) Tel: 328-625 Amerikai táras léapuskák kiállítása és vására! Enaedélv nélkül vásárolható és tartható. Elérhető árakon, közvetlenül az USA-ból. A kiállítás és vásár helve: Szikszó Művelődési Ház ideje: 1993. augusztus 5-én 8-16 óráig. — TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: ITT-HON ÍÉszak-Magvarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. *27678 10H* TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Időt, pénzt, és fáradságot takarítunk meg Önöknek. Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Várjuk hirdetni akaró olvasóinkat, vállalkozókat. Heti mellékletünkbe keretes hirdetéseket felveszünk az alábbi összegben: 118 oldal 3.300.-Ft + ÁFA 1/4 *> 6.600.-Ft + ÁFA 1/2 a 13.000.-Ft + ÁFA Hl ° 26.000.-Ft + ÁFA / Továbbá az Eszak-Magyarország c. napilapban is hirdethetnek szerkesztőségünkben. Legyen az apró lakossági, (ingatlan, bútor, állat, gép, szerszám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászjelentés, köszönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen: Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 461396-174 számon. *28Q65/1H* 1993. Augusztus 3., Kedd Itt-Hon A 3 Az alsóvadászi református egyházközség történetéből Dienes Dénes református lelkész 1758- ban „fejéritették és meg- meszoltették belől a templomot”, melynek költségét - 8 forintot - a prédikátor biztosította saját jövedelméből. A harangláb építésére pedig egyesz- tendei stóláját ajánlotta fel: 33 forint 35 dénárt. E célra többen is adakoztak, így a kis torony 1759- ben el is készült. A folyamatos építkezést mutatja, hogy 1763-ban a templom „nagyobb tomátza” készült el, majd 1767-ben „a templomnak nagyobb részét megsindelyez- ték Nagy Pál ur curátorságá- ban, amely munkára conferált nemes Faragóné Asszony 1 teászár aranyat, az akkori prédikátor Igaz Sámuel pedig 10 magyar forintot”. 1774-ben a karzatokat újították meg, 1778- ban a cintermet zsindelyezték. S a már említett ajtófelirat az 1792. évi renoválásról is hírt ad, mely valószínűleg a cinterem újítása volt. A század végén az eddigi folyamatos munkálkodást, egy nagyobb építkezés koronázta. Idézzünk erről az „Alsó Vadászi Nemes Refor- mata Ekklésiának Protucullu- mát”: „Anno 1789 Kis Márton uram az egész Consistorium megegyezésével curátöri hivatalában megmarasztatott. Ebben az esztendőben a templomnak megnagyobbitása tökéletességre vitetett; a kőmíveseknek a templomnak ötölnyi meghosszabításáért és kő karnak tsinállásáért conventió szerint fizettek 220 rénes forintokat, mellyek bonificaltattak 21 magyar forintokkal. A templom mennyezetinek tsinállásáért és a székek tsinállásáért az asztalosoknak fizettek 100 rénes forintokat, ezen felül bonificatióba két hordó borokat. Az átsmesterek megal- kuttak a templom fedele elkészítéséért 56 vonás forintokba és eszerint ki is fizettettek, azon kivül a sindelyezésért, ablakokért, azokra való rostélyokért fizettetett, megvan a curá- torok számadásáról irt könyvben ad 1787, 1788, 1789; ezen Fotó: a szerző építés véghez ment az ekklésia költségén, hozzájárulván a hallgatóknak önként való adakozások, mellynek lajstromát láthatod az említett számadás könyvben. Ezen szent munkában két esztendők alatt igen gondos, fáradhatatlan és költséget mérsékelni tudó cürátor volt nemes Kis Márton uram, mellyet méltó, hogy a következendő maradékoknak is emlékezete fenn maradjon és az Istentől jutalmat végyen. A chatedra felett lévő koronát tsináltatták magok költségeken Nagy János és Nagy Mihály uramék”. A templom tehát kicsinek bizonyult, bővíteni kellett. Már Igaz Sámuellel kapcsolatosan feljegyezték, hogy a vizitáló katolikus püspök kérdésére (az akkori törvények lehetővé tették ezt a reformátusokat bizony megalázó eljárást) - aki nem volt más, mint gróf Esterházy Károly - hogy tudniillik „nem nagy-e a templom a vadászi reformátusoknak”, önérzetesen így felelt: „még meg is szorulunk benne”. 1782-ben a prédikátor megszámlálta a lakosokat és eszerint 871 református és 3 zsidó élt Alsóvadászon, nem számítva az akkor közigazgatásilag külön álló János- dot. E bővítés során kerülhetett a szószék a mai helyére az északi falról, addig ugyanis a mai kiskar szomszédságában, a megtalált sekrestyeajtó közelében volt. A XIX. század úgy kezdődött, ahogy az előző végződött; építkezéssel: „1804 július 4-én tétetett le a torony ftmdámentoma...” s fel is épült még ez évben. 1808-ban magasították a tornyot „egy ölnyivel”, hogy a Kassán készült óraszerkezet elférjen benne. Ez tehát már a második óra, melyről tudunk. Ekkor már órásmestert is alkalmazott az egyházközség, akinek házat építtetett az alvégben vásárolt telken. 1811-ben elhatározta az egyháztanács, hogy „a fábul épült régi kis cinterem vgy porticus helyében már, a réginél jóval is nagyobb, köbül építtessen, hogy abba legalább 50 Asszony sze- méllyek elférjenek...” Ez a határozat április 21-én született s július 19-én már azt jegyezték fél, hogy: „elvégezték a kőművesek a czinterem kő falát egészen”. Szeptember 29-én pedig már arról számoltak be, hogy: „elvégeztetett a czinterem fa munkája is és minekutánna tökélletesen el készült, az Ekklésia curátora székeket tsinál- tatott belé, mellyel jóval bővült a Templom az Asszonyok részire”. S folyt tovább a munka, szinte minden évben volt valamilyen felújítása, 1814-ben külső és belső munkálatok folytak. Az egyháztanács megegyezett az ácsokkal, hogy: „a sindelynek ezerét 3 azaz három forintokon fogják felverni”. Ebben az évben a bővítés alkalmával készült szószék koronát kicserélték, mert: “...a Korona a Cat- hedrához belülről szegezett négy oszlopokon állván, a Pré- dikálló Személyre nézve igen alkalmatlanná és szorossá tették a négy oszlopok a helyet... az Ekklésia érdemes Curátora nemes Nagy István ur el men- vén Miskolzra, rúd vasakat vett, és azokat ide haza Bakos András és Bakos József kováts mesterek által el készitettvén... fel szegeztetvén a falakba a rúd vasakat tartó szegeket, a Cat- hedrátul el választotta a Koronát és mintegy a levegőbe függővé tévén, a Prédikálló Személyre nézve alkalmatosabbá tette a Cathedrát”. (Befejező rész a következő számunkban.) Képes diákszótár: 14 000 címszó Ez az új kézikönyv Grétsy László és Kemény Gábor munkája. A Képes diákszótár elsősorban a diákság, különösen a 10-15 éves iskolai tanulók számára készült, 14 000 címszóval. A szócikkek egyszerűek és áttekinthetőek. Ebben a könyvben a szöveges résszel legalábbis egyenrangú fontossága van annak a 80 képtáblának, melyeket Balogh Jenő rajzolt. A könyvet nemcsak diákoknak, hanem pedagógusoknak is bátran ajánljuk. Az iskolai és könyvtári foglalkozásokon is haszonnal lehet forgatni. — HETI JEGYZET — Varázs Nagy Zoltán Vizsolyból jövet Abaújkérnél egy nagy csapat tizenévessel találkoztunk a minap. Lányok és fiúk cipelték a hátizsákot. Szóba elegyedtünk. Elmondták, hogy az Alföldről jöttek és mennek a „várak”-ba. Értsd: Boldogkőváralja, Regéc és Sárospatak. Mi tovább kocsiztunk hazafelé Miskolcra, de a kirándulók látványa sokáig adott beszédtémát. Nosztalgiáztunk természetesen. Mert, hogy az iskolai kirándulások varázsát egy életen át magában hordja az ember. Máig emlékszem: mi az ózdi általános iskolába olvadt polgáriból leginkább a Bükkbe mentünk az osztállyal. A Sajóvelezd határában lévő Ilona-forrásnál, aztán oly mértékben rosszalkodtunk, hogy bizony sírva fakadt az egyébként nagyon szeretett osztályfőnöknőnk. Utána meg is kaptuk a magunkét, az igazgatónő kellően elmarasztalta a társulatot. A legkedvesebbek a madarak és fák napja tiszteletére rendezett tavaszi kirándulásaink voltak. Ilyenkor az iskola együtt volt valamelyik erdei tisztáson a tantestülettel és sok szülővel. Micsoda ebédek készültek! Aztán rúgtuk a labdát, „futottunk’’ zsákban, ki-ki játszott kedvére. Nyár van. A gyerekek vakációznak, a felnőttek üdülnének, ha volna rá pénz. Sajnos sok család nem engedheti meg magának ezt a luxust. Szerencsére leleményesek az emberek. Nézem hétvégén a bogácsi strandot. Ezrekre tehető a látogatók száma. Sok családnak épült itt hétvégi ház, mint Mezőkövesden is a Zsóri körül. E házak olyanok, amennyire futotta a pénztárcából, többnyire rokoni, baráti összefogás, hétvégi „barkácsolás” eredményei a száz négyszögölnyi telkekre épített kisebb-na- gyobb pihenőházak. Akiknek pedig nincs ilyen, marad a sátor. A strand egyik végébe néhány lakókocsit telepítettek. Ezek áramforrásként, hűtő és főzési lehetőségként szolgálják a körülöttük felvert sátrak lakóit. Felnőttek is pihennek itt szép számmal, nem beszélve a fiatalokról. Mert a nosztalgiához a fiatalkori kirándulások másik varázsa a sátor is hozzátartozik. Nagyobb és maradandóbb élményt hagynak maguk után, mint a jól szituált üdülőkben töltött napok, avagy hetek.
