Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

1993. Augusztus 23., Hétfő Hírek - Tudósítások ✓ ESZAK-Magyarország 3 Torgyáni koncepció Zalaegerszeg (MTI) - A független kisgazdapártnak minden nemzeti törekvés élére kell állnia, meg kell nyernie a választásokat, s ehhez a pártot csak elnöki hatalommal lehet eredményesen irányítani. ,A legke­ményebb kézzel kell keresztül vi­gyem a párt akaratát, mert erre az országos vezetőség felhatalmazott.” Többek között ezt hangsúlyozta egy szombaton, Zalaegerszegen tartott nagygyűlés 1400 résztvevője előtt Torgyán József pártelnök. Több mint kétórás beszéde jelentős részében többször is keményen tá­madta a kormányt, mondván: kiáru­sítja az ország iparát, ezt készül ten­ni a termőfölddel, s az egész hatalom a fasizálódás irányába halad. Meg­jegyezte: pártja milliós blokádot szervez a parlament köré, ha a föld­törvény módosításával lehetővé te­szik a mezőgazdasági területek kül­földiek által történő megvásárlását. Torgyán József részletesen taglalta a kisgazdapárt választási céljait és követendő taktikáját. Kiejtette: a győzelem érdekében minden választókerületben két je­löltet kell állítani. Bejelentette, hogy szeptembertől a Független Magyar újság hasábjain közzéteszik az FKGP alkotmányozási, jogalkotási téziseit, amelyek - mint mondotta - egy új államalapítás igényével lép­nek fel. A példák sorában említette a kétka­marás - 176, illetve 50-70 tagú - or­szággyűlést, a közjogi méltóságok és a parlament ciklusának összehan­golását, a visszahívási jogot a köz- társasági elnök, miniszterelnök és a képviselők bérének segédmunkási szintre való lefaragását, az Alkot­mánybíróság jogkörének átalakítá­sát vagy annak esetleges megszün­tetését. Torgyán szerint az új alkotmányban ki kell mondani az eddigi privatizá­ció semmisségét is, mert az nem fe­lel meg a magyar érdekeknek. Kiej­tette: amennyiben a kisgazdák győz­nek, csökkentik az adókat, az állam- háztartási törvényt szemétdombra hányják, drasztikusan csökkentik az állami költségvetést és szigorú személycseréket hajtanak végre, megszüntetve vagy leépítve egy sor államhatalmi, igazgatási intéz­ményt és funkciót. A pártelnök beszédét megelőzően rö­vid ökumenikus egyházi szertartás keretében felszentelték az FKGP megyei zászlóját, amelyre emléksza­lagokat kötöttek a helyi szervezetek képviselői. „Múltunk jövője” fesztivál Szolnok (MTI) - Gondolkodók konferenciájával, falvédő, tetová­lás és haláljel-kiállítással, továbbá graffiti-akcióval zárult szombaton Szolnok városában a szabadelvűek Tisza menti fesztiválja, amelyet a népi kultúrának szenteltek. Az Európai Magyarországért Ala­pítvány és az SZDSZ által támoga­tott rendezvénysorozat egy héttel korábban kezdődött Szatmárcse- kén. A Felső-Tisza menti eseménysoro­zathoz kapcsolódott egy kenutúra is, amelynek csaknem 100 résztve­vője vizen jutott el a fesztivál egyik helyszínéről a másikra. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakció- vezetője nyitotta meg a szolnoki Városházán, azt a konferenciát, amelynek résztvevői a népi kultú­ra jövőjéről vallott nézeteiket osz­tották meg egymással és az össze­gyűlt szépszámú érdeklődővel. A frakcióvezető bírálta azokat, akik nagy magabiztossággal nyilatkoz­tatják ki, hogy mi tartozik a népi kultúra fogalmába, majd hozzátet­te: a napokban éppen Szárszón jön­nek össze páran, akik igencsak biz­tosak abban, hogy „ők az igaz őrzői a tűznek, s azt is tudják, kik azok, akik erre alkalmatlanok”. A Szol­nokon összegyűlt szabadelvűek Kuncze Gábor szerint nem ilyen magabiztosak, ellenben kíváncsiak és tudnivágyók. „Nem az a dol­gunk, hogy folyton nosztalgiát érezzünk mára eltűnt szokások hi­ánya felett, hanem az, hogy észre­vegyük mindazt, ami minket kö­rülvesz... a népi kultúrában élni el­sősorban életet jelent, s nem a múlt politikai okoknál fogva történő örizgetését, megidézését.” Eközben a városi művelődési központban „Szűk utcában kicsi ház, te szép le­ány ne tétovázz” címmel tekinthet­tek meg kiállítást az érdeklődők. A fesztivált záró gálaesten a szolnoki Szigligeti Színházban felolvasták azt a levelet, amelyet a rendez­vénysorozat fővédnöke, Göncz Ár­pád köztársasági elnök idézett a résztvevókhöz. A- népet nem megismerni kell, ha­nem közüle lenni egynek” - írta a köztársasági elnök. A nép újra meg újra helyreállítja a történelem és a társadalom természetes rend­jét. Csak arra hallgat, aki nem csapja be és nem vezeti félre, aki hajlik a meg- és kiegyezésre, a féltve őrzött hagyományok és értékek tisztele­tére. Arra, akinek nem csak hihető, de mégis valósítható jövőképe van. Ez a mércéje előtte minden pártprog­ramnak. A politikacsinálók ettől és nem a kinyilatkoztatásoktól válnak népi­vé, nemzetivé, vagy éppenséggel nép- és nemzetellenessé.” - áll a le­vélben. A köztársasági elnök ezután örö­mét fejezte ki, hogy a Szabad De­mokraták Szövetsége ezzel a sajá­tos Tisza-túrával tisztelgett né­pünk és hagyományaink előtt, és nem hivalkodva, de határozottan megvallotta magyarságát - a türe­lem és tiszteletjegyében. Szintén örömmel nyugtázta a köz- társasági elnök azt is, hogy a fesz­tiválra olyan időben került sor, „amikor néhányan a „magyar” szó fokozását vélik legfontosabb fela­datuknak és legeslegmagyarabb- ként ítélkeznek elevenek és holtak fölött.” De olyan időben, mikor po­litikai színpadunkon megjelent és egyre jelentősebb szerephez jut az a gyakorlatias fiatal nemzedék, amelynek élményvilágát és maga­tartását már nem közeli múltunk határozza meg, s amelynek világlá­tása és szakmai tudása Európa leg­jobbjaihoz mérhető. Viharsaki agrárfórum Sarkad (MTI) - A viharsarki pa­rasztság súlyos gondjaival szembe­sült szombaton a sarkadi mezőgaz­dasági fórumon Szabó János föld­művelésügyi miniszter. Bár beve­zető előadásában megindokolta, miért nyújtja be a tárcája a kor­mánynak két variációban a külföl­diek földszerzési lehetőségeire, és a birtokhatár koiiátaira vonatkozó javaslatát, egy-egy fölszólaló részé­ről már-már durva minősítést is kapott. Az egyik kisgazda nemzetellenes­nek mondotta azt a javaslatot, hogy a magyar földet külföldiek is megvásárolhassák. A miniszter vá­laszában egyebek közt arra is hi­vatkozott, hogy például Észtor­szágban, hogy pénzt szerezzenek, eladták harminc évre az erdőket, s most ebből a bevételből kereskedik a balti ország. Egy másik parasztember kijelen­tette, hogy a földművelőknek nincs szükségük állami támogatásra, ahelyett inkább vegyék meg a ter­ményeiket. Ez utóbbi fölvetésre hiába magya­rázták többen is, hogy a nyugati pi­ac a mi ajánlatunknál többet is át­venne, csak nincs megfelelő minő­ségi kínálatunk, a gazdák nem fo­gadták lelkesedéssel a minisztéri­umi vezetők érveléseit. A Gyulai Húskombinát vezetője a húsárak késedelmes kifizetését ki­fogásoló panaszra azt válaszolta, hogy gyára azért vásárolt az em­bargó idején is az eladhatónál töb­bet a termelőktől, hogy azok meg­szabaduljanak túlsúlyos disznóik­tól, ám a hús tárolása költséges, s a piac csak a közelmúltban szaba­dult föl - láthatóan ez a magyará­zat sem nyugtatta meg a gazdákat, akiktől pedig immár fölemelt áron vásárolja meg a húskombinát a disznóikat. A fórumon elhangzott, hogy a Par­lamentben valószínűleg előterjesz­tés hangzik majd el azok érdeké­ben, akik valamilyen okból időben nem kértek kárpótlást. Kisgazda-emlékülés az egységes pártért Balatonszárszó (MTI) - Ha a kis­gazdapártok nem tudnak összefogni és egy egységes pártként indulni a következő választásokon, akkor semmilyen beleszólásuk nem lehet saját sorsuk alakításába. Ezt elkerülendő szeptember első napjaiban érdekegyeztető megbe­szélésre hívja a Történelmi Függet- ' len Kisgazdapárt a többi kisgazda- pártot, hogy létrejöhessen az az egy­séges szervezet, amely szemben áll a Torgyán József által vezetett, s a valós kisgazda-érdekeket nem kép­viselő párttal. Egyebek között ez hangzott el vasárnap a Történelmi Független Ksgazdapárt ülésén, Ba­latonszárszón, ahol a párt 1988. au­gusztus 20-i szárszói újjáalakulásá­ról emlékeztek meg. Többen megfogalmazták: a kisgaz­da-erőket szétforgácsoló viszályko­dás helyett a szárszói örökség to- vábbéltetése a párt feladata. A nem­zet jövője érdekében össze kell fogni a kisgazdákat tömörítő pártoknak, mert széles körű konszenzus nélkül nem lehet megteremteni a demokra­tikus fejlődés lehetőségét. A résztvevők szerint e szellemiség megőrzését és az újjáalakult Törté­nelmi Független Ksgazdapárt prog­ramjának megvalósulását Torgyán József megakadályozta azzal, hogy személyes karrieijét helyezte előtér­be, s megosztotta a pártot. Horváth László, a párt történelmi tagozatának vezetője azt állította, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásá­ban jelentős szerepe volt a parla­menti frakció gyengeségének is. A résztvevők megállapodtak: még az ősszel össze kell hívni a nagyválaszt­mányt, s ekkorra már kidolgozott programot teijeszt be a választási iroda. Ez egyébként szeptember 1-jétöl működik majd, s koordinálja a vá­lasztási előkészületeket. Hazahívó szép ünnep, avagy két nap a gyökereknél Bogács (ÉM - Ha) - Szent István királyunk ünnepe alkalmából Bo­gács község önkormányzata - ha csak két napra is, de - hazahívta az országba, világba kirajzott bogácsi­akat. A hazahívó ünnep immáron a bogácsi I. (világ)találkozója néven kerül be a község, sót egész me­gyénk történetébe. Úgy mondják a dél-borsodi üdülő­falut ismerők, ám a gyökereiket te­kintve nem oda kötődők - olykor nem kis irigységgel - ezen a Bogá­cson mindig történik valami. így igaz, hisz ha csupán az elmúlt két- három hónap történéseit idézzük is fel, olyan eseményekről számolha­tott be a mi lapunk is, mint az I. Bükkaljai Borfesztivál, a kamara­énekesek, a fúvószenészek, a kép­zőművészek tábora, vagy a nem­zetközi népzenei találkozó. A mostani, és minden más telepü­lésnek is ötletet, példát adó, kétna­pos (világ)találkozó - amelyre sok­féléi hazajöttek a hajdani bogácsi­ak - augusztus 20-án délelőtt a mű­emlék Szent Márton templomban ünnepi szentmisével kezdődött. Azt követően a templom melletti II. világháborús hősi emlékműhöz, a térdeplő kőkatonához vonultak a résztvevők, ahol előbb Hegyi Imre, a Bogácsi Kör nevében emlékezett meg a világháború bogácsi áldoza­tairól - kihangsúlyozva, hogy ez a falu minden más települést mege­lőzve az országban elsőként, már 1946-ban emlékművet emelt az elesett magyar hősöknek és áldoza­toknak - majd az egykori, ma is élő bajtársak elhelyezték az emléke­zés és a kegyelet virágait az emlék­mű talapzatánál. A község művelődési házában foly­tatódott ezután a program. A zsú­folásig megtelt nagyteremben a Himnusz hangjai után Szajlai Sán­dor polgármester mondott ünnepi beszédet. Mindenekelőtt augusztus 20-a je­lentőségét, Szent István ünnepé­nek mához szóló üzenetét hangsú­lyozta. „A feladat nem volt kicsi Ist­ván idejében. Ó azt sikeresen meg­oldotta. A feladat nem kicsi ma sem. De képesek leszünk-e mi Ist­vánhoz hasonló tettekre? A vála­szok, miként a tettek sem - mivel az időnk szűkre szabott - nem kés­hetnek.” Az ünnepi beszéd után adták át az önkormányzat által egy évvel ko­rábban alapított, most első alka­lommal odaítélt díjakat azoknak, akik Bogácsért hosszú időn át so­kat tettek, településükért eredmé­nyesen munkálkodtak. A Bogácsért elnevezésű életműdí­jat első alkalommal Csiki János kapta, aki hosszú éveken át volt a község tanácselnöke. Az ő ideje alatt formálódott, alakult ki a köz­ség mai markáns arculata, s vált üdülőfaluvá. A Víg Rudolf-díjat hosszú, eredmé­nyes kulturális tevékenységükért a Hórvölgye Tsz. támogatásával létrejött pávakor alapító tagjai kapták meg. A harmadik elismerés az Alkotói- díj ugyancsak méltó kezekbe ke­Béke van és rend Szálka (MTI) - István király máig ható törté­nelmi tetteinek elemzése után, időszerű politi­kai kérdésekről beszélt Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke szombaton, azon az MDF-es fórumon, amelyet Szálka község művelődési házában tartottak a párt szekszárdi és bonyhá­di szervezetei. Szabad György elmondta: törvé­nyeket hoztunk, mégis hány helyen sóhajtanak föl, hogy nem érezzük a rendszerváltást. Nem azok rendelkeznek dolgainkban, akiket feltét­lenül irányadónak kellene tekintenünk. Hát akkor mit ér a törvény? Gondoljanak István ki­rályra! Nem azt mondta, hogy ne legyen több bűn az országban, hanem azt mondta, ne essék most már több olyan vétek, amelynek az elkö­vetője azzal számolhat, hogy úgysincs törvény. Az Országgyűlés elnöke leszögezte: a világnak még hosszú ideig nem lesz olyan országa, ahol bűnt el nem követnek. Az a leglényegesebb, hogy Magyarországon többé senki ne követhes­sen el bűnt annak reményében, hogy büntetlen maradhat. Szabad György végül arról beszélt, hogy az MDF nagy eróbedobással készül a vá­lasztásra, mert felelős az ország jövőjéért. Meg fogja teremteni a meggyőző bizonyítékokat, hogy érdemes rá szavazni - mondta. Az Or­szággyűlés elnöke, mint a Magyar Demokrata Fórum Elnökségének tagja nyolc új párttagnak adta át az igazolványt a szálkai fórumon, majd számos kérdésre is válaszolt, kivéve azokat, amelyek más pártok esélyeire vonatkoztak. Bajtársi találkozó Budapest (MTI) - Bajtársi találkozóra gyűltek össze a Politikai Elítéltek Közösségének tagjai szombaton. A résztvevőit levélben köszöntötte Antall József miniszterelnök. A gyűlést a szer­vezet elnöke Fehérváry István nyitotta meg. K- jelentette: a tagság legfontosabb feladata, hogy elősegítse ennek a kis országnak az újjászüle­tését. „Ez lesz az utolsó nagy felvonás az éle­tünkben, és ha együtt cselekszünk, lesz magyar feltámadás, lesz rendszerváltozás” - tette hoz­zá. Az elnök ezután átadta a szót Boross Péter belügyminiszternek, akit úgy mutatott be, mint az egyetlen felelős beosztású magyar államfér­fit, aki a börtönviseltek, internáltak és meghur­coltak érdekeit képviseli. Boross Péter leszögez­te: a magyar kormány megalakulásának első pillanatától kezdve fontosnak tartotta, hogy a gyilkosokat és hazaárulókat bíróság elé állítsa. Ez eddig nem sikerült, de a koalíciója nem mond le a méltó büntetésről. Rámutatott, hogy a PÉK tagjai saját sorsukból tanulták meg, mennyire ördögi volt az előző rendszer, amely - egy ag­resszív és erőszakos korszak után - utolsó más­fél évtizedében elaltatta a fiatal generációk óva­tosságát. Ennek a korszaknak az eredménye - a közöny, a nemzettudat és a magyar önérzet lerombolása - néha már „szent ünnepeinken” is érződik. Ezért azoknak, akiket az előző rezsim börtönbe vetett az ötvenes években, emlékez­tetniük kell a mai nemzedéket: aki közönyössé válik a politikai Uszonyok alakulásával kapcso­latban, az gyermekeinek és unokáinak a sorsát teszi kockára. A bajtársi találkozó másik díszvendége, Lezsák Sándor, az MDF alelnöke hangoztatta: 1990- ben a demokrata fórum csak első lett a válasz­tásokon, de nem tudott olyan arányban nyerni, hogy programját megvalósítsa. A párt tagjai mái- a voksolás éjszakáján rádöbbentek, hogy az elkövetkező években nagyon népszerűtlenek lesznek és nem sikerül véghezvinniük azt, amit elterveztek. Az író, politikus hangsúlyozta, hogy az MDF és a kormányzat „nyugodt erőként” teszi a dolgát, de a következő évi választás mindenképpen nagy próbatétele lesz a koalíciónak. Hozzátet­te: „önöknek szervezkedniük kell, mert már so­kan mások szervezkednek az országban, és fé­lő, hogy azok lesznek az erősebbek, aki méltat­lanok a magyarság képviseletére”. Új reformkor kell...! Keszthely (MTI) - Nekünk most nem szövet­ségeseket és ellenfeleket kell keresnünk, ha­nem a nemzet problémáinak feltárásán és azok megoldásán munkálkodnunk - hangsúlyozta Surján László pártelnök a vasárnapi balatoni kereszténydemokrata találkozón. A szónok vá­lasztási programadás helyett számos veszélyre, illetve feladatra hívta fel a figyelmet. Minde­nekelőtt a népesség fogyására. A gazdasági átalakulás alapvetően jó, de annak módja már kevésbé, mert nem lehet „ráereszteni” a piac- gazdaságot az ország lakosságára „támaszkodó mankók nélkül”. Az átalakulás döntő elemének egy erős magyar tulajdonosi réteg megteremté­sét és a szegényeknek nyújtandó támaszt ne­vezte meg. Aggódva szólt a kultúra helyzetéről. Kemelte: az ezredvég magyarságának új re­formkort kell elindítania, okosan átalakítva a gazdaságot, a tulajdonviszonyokat, az intéz­ményrendszert és a törvényhozást. A KDNP azon munkálkodik, hogy minderre hiteles ja­vaslatot dolgozzon ki a megújulást segítő legra­dikálisabb s egyben leghumánusabb eszme, az evangélium szellemében. V (világ)tdálkozó keretében felavatták Bogácson, az Újsoron a cözség szülöttének Víg Rudolf népzenekutatónak emléktábláját Fotó: Laczó József rült. Ezzel Daragó Károlynak, a művelődési ház igazgatójának or­szághatárokon túl is ismert kultu­rális munkásságát, szervezőképes­ségét jutalmazták. Délután falunéző, hatáijárás, majd baráti beszélgetés, illetve a hagyo­mányőrző együttes előadásában a Bogácsi fonó megtekintése szere­pelt a programban. Másnap, szombaton délelőtt az Újsoron, az 51. számú ház falán Hegyi Imre emlékbeszédével, a pá­vakor színes dalcsokrával - édes­anyja, özvegye és gyermekei jelen­létében - felavatták a (világitalál­kozó résztvevői Víg Rudolfnak, a Bogácsról elszármazott népzene- kutatónak, Kodály Zoltán tanítvá­nyának, munkatársának, a cigány­folklór nemzetközileg elismert ku­tatójának emléktábláját. Délután a bogácsi hőfürdó színpa­dán színpompás népitánc bemuta­tó következett, majd pincesori ki­rándulás borozgatással, tárogató muzsikával, s végül a Hófürdő ét­termében bállal zárult a kétnapos eseménysorozat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents