Észak-Magyarország, 1993. augusztus (49. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-03 / 179. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993. Augusztus 3., Kedd Törékeny lét Búcsú Böszörményi Sándortól Igen zaklatott voltál az utóbbi hetekben, Sándor!... Emlékszem, pár napja odajöttél hozzám a népkerti megállónál, s azt mondtad, a temetőből jössz... Költőnek tartottad magad, ki képes fájdalmat s derűt szavakba önteni, költőnek, kinek szavára megnyílnak lelkünk titkos kútjai. Tudom már: siettél, mert hitted, nincs több időd s helyed e miskolci létben. De időd, az volt, Sándor! Tudom, könnyű nekem a szó: kívülálló vagyok! Nem rokon, csak egy társ a végtelen úton,... tarisznyás költő. Kerested a Szellem szent tüzét s melegét, - melyre mindannyian annyira vágyunk. Családi problémák, anyagi gondok, személyes ellentétek a Kelet és Új Bekezdés irodalmi csoportok vezetőivel... Pedig, hidd el, Sándor: aköl- tészeti-esztétikai viták nem személyed ellen irányultak... Nem akartad ezt megérteni. Nem tudtuk, hogy ily törékeny vagy! Bocsáss meg nekünk. Elmondtam volna, ha tudom: költőnek lenni manapság is: életveszély. Ezen a keleti pusztán még lőnek az igazsággal vonító sovány farkasokra... Búcsúzunk tőled, Sándor! A folyó, mely jegén télvíz idején átsétálhatsz a túlsó partra, nyáridon sötét mélységeket rejt. A halál léte csak nekünk valóság. Magányosan hallgatva lobog a szent tűz, mely emészti álmaink. Az anyafóld, mely átölel, nem csupán szorít, de óv is. Vajon nem árnyakként kóborlunk- e a néma tereken, és zsákunkban a múlt porladt vágyai?... Horváth Gyula, Tatár Iván--------------TÉKA--------------I skolai ördögűzés Budapest (ÉM - FG) - Márciustól tudjuk, hogy a felsőoktatási intézményekben 2000-re megduplázódik a hallgatói létszám. Sőt, egy újabb dokumentum szerint, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium számításaira hivatkozva, a 2000-re feltételezett létszám már 1996- ra elérhető. Ezek szerint néhány év múlva körülbelül 40 ezer diák fog tanulni a magyar egyetemeken és főiskolákon. Ez igazán nagyszerű, csak éppen képtelenség. Legalábbis ez olvasható ki Timár János: A felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei és korlátái című tanulmányából. A Magyar Tudomány legutóbbi számában megjelent írás még a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvénytervezetek vitájának idején született, így bizonyos részletek azóta megváltozhattak. De mint a szerző úja, az ördög ez alkalommal nem a részletekben, hanem az egészben, az oktatás- politikai koncepció és a stratégia hiányában rejlik. A felsőoktatás fejlesztésének helyes megítéléséhez szükség van a közoktatás rendszerének áttekintésre, és természetesen a demográfiai adatok vizsgálatára, a tudományos prognózisok szerint várhatóan 1994-től gyorsan csökken az általános iskolát befejezők létszáma. Hogy a továbbtanulók aránya a jövőben növekedjen, ehhez elsősorban a közoktatás színvonalának emelésére van szükség. A középiskola gyorsabb fejlesztését és sürgős átalakítását, nemcsak a demográfiai változások, és a felsőoktatás mennyiségi fejlesztési igényli, hanem az ország gazdaságának alakulása. A 80-as években tapasztalhattuk, hogy a középiskolai oktatás gyors kiterjesztése nem hozta meg a várt eredményt. Nem az érettségizettek, sokkal inkább az alacsonyan iskolázott és szakképzet- len fiatalok száma növekedett. (Az előző évek 33-35 ezer főjéről 1990-ben 52 ezerre, 1991-ben pedig 54 ezer főre, az összes kilépő fiatalok számához viszonyított arányuk 25 százalékról 34 százalékra ugrott.) A szerző jelenleg nem lát garanciát arra, hogy elkerüljük 3 hasonló kudarcot. ,A rendkívül terjedelmes törvényjavaslat, amely a szervezeti és finanszírozási kérdésekben szinte kínosan aprólékos, az oktatás fejlesztésében döntő szerepet játszó jövőbeni iskolaszerkezetet nem határozza meg.” Sorra véve a törvényjavaslat hibáit, arra az következtetésre jut, ha nem történik lényeges változás a közoktatásban, akkor az eddigi továbbtanulási arányok mellett a nappali tagozatra beiratkozó érettségizettek száma 1995 után legfeljebb 20- 22 ezer fő lehetne, tehát alig a felét érné el a fejlesztési programban előirányzott létszám- nak.Hibásnak tarja a szerző a szakok közötti megoszlás tervét is. „Mind a gazdaság jelenlegi szakember-ellátottsága, mind a gazdasági szerkezet előrelátható változásai arra utalnak, hogy a szakirányok szerinti struktúra eddig ismert előirányzatai nem annyira a nemzetgazdaság jövőbeni szükségleteinek mérlegelésén, mind inkább a koncepciót kidolgozó intézmények érdekérvényesítő konszenzusán alapulnak”. Amikor a 1964-ben a Magyar Tudományban megjelent Timár János Oktatási rendszerünk fejlesztésének néhány problémája című tanulmánya, az oktatáspolitika akkori irányítói megtorló intézkedéseket kívántak tenni az „illetéktelen beavatkozóval” szemben. Most azzal a reménnyel tette közzé a szerző újabb tanulmányát, hogy „demokráciánk több lehetőséget ad az ördögűzésre, mint korábban”. Gershwintől a marslakókig John Fergusonnal ragtime-ról, Bartókról és a tökről Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Egy szikla tetején áll. Egy hegycsúcson. Körötte hegyek (egyik sem ér magasabbra nála), rajta szmoking. Elegánsan és eltökélten néz bele a világba, igen, ilyen magasra jut majd a művészetben is. Legalább kétezer méterre... Mert tényleg ott van kétezer méteren, a Roan-mountain csúcsán, Észak-Karolina legmagasabb hegyén. Nem montázs a fotó, igenis gyalog ment fel, alatta négyszáz méteres szakadék, s barátai ráadásul jót szórakoztak rajta, míg átöltözött, míg „pózolt”. Mosolyogva emlékezik erre a koncert után, melyet nemrégiben Miskolcon a Muzsikáló udvarban adott. Mert ne felejtsem a koncertet, bármennyire kellemes is volt utána a beszélgetés. A műsor első felébe ragtime-muzsikát hallhattunk, amely, mint mondta a művész a közönségnek, az afrikai, az európai és az amerikai kultúra találkozása. Ötvöződik bennük a német menetelés, az afrikai szellemvilág, meg a felszabadított amerikai rabszolgák öröme. A XIX. században élte a műfaj a fénykorát, ma is születnek újabb művek, de már nem olyanok, mint az akkoriak. A bevezető darabot ki más szerezhette volna, mint Scott Joplin... Aztánjött a michigani szerző, William Bolcon 95 évesen írt műve, melyben már kicsit Gershwint is érezhettük. Mint kiderül, jól. Hiszen hatottak egymásra a szerzők s a műfajok. Következett Eubi Blake, majd Adám és Éva története ragtimében egy mai szerzőtől. A kígyó mindent elkövet, hogy csókot adjon Évának, s Ferguson cup- pantásából tudjuk, végül sikerül is neki. A második részben Gershwin következett. A Kék rapszódia, melyben a szerző klasszikus alakja jelenik meg. Érdekesen játszotta Ferguson. Elegánsan, de nem túl nagy erővel. Valahogy másként, mint megszoktuk. Majd Gershwin broadway-dal- lamaival folytatta a műsort. Ráadás kettő is, egy mai ragtime-szerző hölgytől. Ám a koncertnek második szünete is volt. Mikor már mindenki azt hitte, hogy vége, s hazament a közönség, egy kisfiú ült a zongorához. Társával bementek ugyanis a művészhez, elmondták, hogy iskolájukban, a „hatosban” egy ragtime-zenekart szeretnének alakítani. Ferguson pedig a zongorához „parancsolta” őket, rövid figyelem, s néhány segítő mondat után négykezest játszott a kisle- génnyel. Talán maradandóbb élmény volt ez, mint a hangverseny. Pedig ott aztán kellett tapsolni... □ Hogy tetszett a koncertjei - kérdezem, mikor már tényleg mindenki elhagyta a helyszínt. • Örömmel játszottam itt, még ha a zongora nem is volt az igazi. De szabadtérre ritkán adnak jó zongorát. Viszont a közönség nagyon jó volt. John Ferguson, a tanár Előző nap Pesten koncerteztem, olyan helyen, ahol asztalok körül ültek az emberek, s fogyasztottak, néha beszélgettek is. Mikor délután bejöttem az udvarba, itt is ezt láttam. Úgyhogy nagyon örültem, mikor estére már az asztalok nem, csak a székek* maradtak.. . □ Pedig ezt a zenét talán kevésbé zavarja az „asztalkörüliség"... • Lehet, de mégsem szeretem. Zavar. Az a jó, ha az emberek odafigyelnek a zenére, sőt csak a zenére figyelnek. Biztos, azért van ez így, mert én klasszikus zenész vagyok, nem pedig jazz-zongorista. □ Miért hangsúlyozza annyira, hogy klasszikus zenész? Nekem ez aszó azt jelenti, hogy Chopint, vagy mondjuk Bartók-zongoraversenyeket játszik... • Játszom is. Bartókot különösen szeretem, ő szinte a szomszédom. Hiszen amikor beteg lett, Ashevillé- be szállították kórházba. Én sokáig abban a városban éltem, mégpedig szemben a kórházzal. Ott írta a III. zongoraversenyét, ebben van egy rész, ahol madarak énekelnek. Ugyanazok a madarak énekelnek az én házam előtt is... A mostani koncertekre egyébként az amerikai nagykövetség kért fel, az a célja, hogy megismertessük más népekkel az amerikai kultúrát. Gershwint egyébként nálunk a klasszikusok között tartják számon. □ Mégis azt hiszem, nagyon hálás feladat ragtim,e-ot játszani... Fotó: Dobos Klára • Szerintem pedig csak arról van szó, hogy érdekes az európai embernek egy amerikaitól hallani amerikai zenét. így talán másként hat. Olyan ez, mint amikor Amerikában magyarok tolmácsolják Lisztet, Bartókot. ű Ezek szerint nagyon másként értelmezzük az Önök zenéjét? • Ezt így nem mondanám. Itt van például egy CD-lemez, Vukán György játszik rajta. És nagyon jól. De sok európai' mégis úgy adja elő ezt a zenét, miűtha jazz volna, pedig nem kell improvizálni. □ A zene a hobbija? •Nem, nem. Nagyon szeretek például tanítani, bár mióta Hollandiában élek, erre nincs sok lehetőségem. Mostanában inkább csak koncertezem. De egy farmon élek, a kertemben a világ minden részéből hozott zöldségeket, gyümölcsöket termesztek. A pumpkin például hatalmasra nő, és télen levest csinálnak belőle. Van a farmon egy lovam, negyven tehenem, tíz kecském, két kutyám és egy jó zongorám... A tolmáccsal együtt gondolkodunk, mi is lehet az a híres pumpkin, aztán beugrik: tök. • Tök? - ejti John kicsit nehézkesen a szót, majd anyanyelvén folytatja: - Azt szoktam mondani, hogy biztosan itt szálltak le a marslakók, azért ilyen a magyar nyelv... De ha küldenének nekem magyar tökmagot, vagy más növényt, nagyon örülnék neki... Több jut oktatásra a GDP-ből Budapest (ISB-D.Á.)-1989és '91 között az oktatási kiadások aránya a bruttó hazai termék (GDP) százalékában 4,87-ről 6,48-ra, a társadalmi közkiadások százalékában 7,47- ről 9,08-ra ugrott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium kimutatása szerint ez az emelkedés jelzi a tárca erőfeszítéseinek sikerét. Mint hangoztatják: a közoktatásban a legfontosabb változás, hogy megszűnt az állam iskolafenntartó monopóliuma. Szaporodnak a magán- intézmények; az általános és középiskolák közel két százaléka egyházi, egy százaléka pedig alapítványi, illetve magániskola lett. A rendszerváltozás kormánya nem ígérhetett feltűnő javulást, de céljának tűzte ki a művelődés feltétel- rendszerének, működőképességének megőrzését és megújítását. Szavatolta a művészi, a tudósi, a pedagógusi szuverenitást és szabadságot, az európai és a nemzeti kulturális értékek rehabilitációját. A minisztérium az eredmények közé sorolja a Regionális Oktatási Központok hálózatának kialakítását. A közoktatási törvény óta Tankerületi Oktatási Központ a nevük, s bekerült még a törvénybe az a mondat is, hogy ezek kötelesek együttműködni az iskolafenntartókkal. Az elmúlt évtizedekben a körzetesítés során felszámolt iskolák egy része ismét működik, a kistelepülések kiemelt támogatást kapnak iskoláik fenntartásához. A tárca vezetői szerint ezzel ésszerűtlen folyamatok is beindultak. Célszerűnek tartják a továbbiakban az önkéntes iskolatársulások támogatását. Sikernek tekintik azt is, hogy az elmúlt három évben annyi iskolát, tantermet, tornatermet adtak át, amennyit (az ország területéhez viszonyítva) soha előtte. Nem sikerült viszont megfelelő mértékben előrébb lépni a pedagógus béremelés és a tartalmi megújítás kérdésében. A tankönyvkiadás új rendszere viszont épülőben van. A művelődési kormányzat rendkívül fontosnak tartja a felsőoktatás és a tudományos kutatás eddig széttagolt hálózatának összehangolt fejlesztését. Ezt szolgálják a Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Alap jelentős hazai és világbanki pénzeszközei, valamint az új felsőoktatási törvényalkotással elindult intézményfejlesztési programok. A főváros mellett így alakulnak ki regionális felsőoktatási és tudományos centrumok Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Győrött. Létrejöttek és működnek az első alapítványi és magánfőiskolák, az egyházi felsőoktatás egyenjogú tagjává vált az akadémiai szférának. Az elmúlt három évben 10 ezerrel emelkedett a felsőoktatási intézménybe felvett hallgatók száma, amely ma meghaladja a 100 ezret. Többszörösére nőtt a külföldi lektorok, a vendégoktatók, s főleg a környező országokból jött magyar vendéghallgatók száma, csakúgy, mint az idegen nyelveket tanuló, és külföldi munkára, részképzésre utazó magyar diákoké és oktatóké. A minisztérium a nemzeti kultúra szerves részeként kezeli a testnevelés és sport keretein belül az iskolai testnevelést és diáksportot, illetve ezek létesítményeinek ügyét. Megállapították: az évtizedek során kialakult mély válságból megindult a kilábalás. A demokrácia felé mozdulás sokszor lassan, ellentmondásosan, de mindenképpen határozott, céltudatos programmal valósítható meg - szögezik le a tárca vezetői. Operett finálé Miskolc (ÉM) - A Víz özvegy című Lehár-operettet már csak ma este láthatja a közönség. A tapolcai Ak- ropolisz Szabadtéri Színpadon este fél kilenckor kezdő előadás főszereplői: Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző. Vezényel: Kesselyák Gergely. Bétel központ Budapest (ÉM)-Az elmúlt hétvégén avatták fel Jehova tanúi budapesti Bétel (Isten háza) központjukat. Az irodaépületet január elején kezdték építeni, s június 13-án már készen állt. Hogy öt hónap alatt elkészülhetett, az köszönhető a nemzetközi építőbrigád önkéntes munkásainak, a gyorsépítési technológiának. A vasárnapi átadáson minden gyülekezetből jelen volt hat küldött, akik meghallgatták többek között Lyman Swingle előadását. A budapesti Bétel 210 gyülekezetre visel gondot, melyek kilenc körzetet és egy kerületet alkotnak Magyarországon. Tanári könyvesbolt Budapest (MTI) — Az Országos Közoktatási Intézet pedagógus könyvesboltot nyitott az V. kerület Dorottya utcában. A könyvesboltban nemcsak a tanárok, hanem a szülők is találnak hasznos könyveket: pszichológiai, gyógypedagógiai, logopédiai és képességfejlesztő kiadványokat. Kisgyerekek számára kreatív játékokat árusítanak. Kaphatók az OKI tankönyv és taneszköz fejlesztésére kiírt pályázatának nyertes kiadványai is. A szakemberek pedagógiai szaktanácsadással is segítik a vásárlókat. Magyar jazzgála Miskolc (ÉM)—Nagyszabású zenei rendezvény színhelye lesz augusztus 6-án, pénteken este fél 9-től a miskolci Muzsikáló udvar. (Ha esne, a színházteremben tarják meg a koncertet.) A Miskolci Nyári Fesztivál keretében megtartandó magyar jazzgálán a következő művészek lépnek fel: Nagy János (zongora), Babos Gyula (gitár), Hárs Viktor (bőgő), Kőszegi Imre (dob), Jávori Vilmos (dob), Ablakos Lakatos Dezső (szakszofon), Sipos Endre (trombita, Desseő Csaba (hegedű), Szaló- ki Béla (pózán), Bontovics Kati (ének), Czakó Péter (szakszofon) és Bundzik István (billentyűs). Mozart-fesztivál Budapest (MTI) — Az Európai Mozart Alapítvány és a prágai Mozart Akadémia első alkalommal rendezi fesztiválját Budapesten. A rangos zenei eseménynek augusztus 6. és 13. között az Arany János Színház ad otthont. A fesztiválon Mozart-, Schumann-, Schubert-, Dvorak-, Prokofiev-, Póulenc- és Bartók művek mellett három - XX. századi - amerikai zeneszerző művei csendülnek fel. Samuel Barber, illetőleg az ugyancsak nemrégiben elhunyt Aaron Copland muzsikáját is hallhatja a közönség a Paulay Ede utcában. Várhatóan a fesztivál egyik legérdekesebb előadása lesz Lou Harrison: Rapunzel című operája koncertváltozatának magyarországi bemutatója. Az opera európai ősbemutatóját ez év júniusában tartották Bonnban. A fesztivál szólistái többek között Ránki Dezső, Klukon Edit és Gulyás Dénes. Fazekaspályázat Siklós (MTI) - Az országos fazekaspályázatnak és kiállításnak tizenkettedik alkalommal ad otthont Siklós. Az idén meghirdetett pályázatra ötvenkét fazekas nevezett: több mint hétszáz tárgyat küldött. Valameny- nyi munka megfelelt a zsűri igényeinek, a nagydíjat azonban egyetlen pályázó sem nyerte el. A zsűri értékelése szerint a díjazottak munkái tükrözik a hagyományos fazekasság eddig még fel nem tárt részletei iránti érdeklődést, és sikerült visszaadniuk a kevésbé ismert fazekasközpontok stílusjegyeit is. Az előző évekhez képest ugyan kevesebben küldték el munkájukat az idei megmérettetésre, de a szakma neves megújítói - ifi. Fazekas Lajos, Kozák Éva és Végh Ákos - most sem maradtak távol a rendezvénytől.
