Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Július 7., Szerda-----------APROPÓ----------­s 4 *j¥ét Horpácsi Sándor Hajdan az egyik legolvasottabb műfaj volt a tévékritika. Mára gyakorlatilag megszűnt, jelentéktelenné vált a műfaj. Oka? Gyakorlatilag nincs minősíthető magyar produkció a Magyar Televízió három csatornáján. Példaként vegyük a legutóbbi vasár­nap estét. A Swann szerelme cím,ű 1984-es francia-német produkcióról már megírtak mindet. Csaknem ezzel egy időben ment a kettesen a Játék ha­tárok nélkül című nemzetközi jópofás- kodás. De sem erről, sem a Família Kft.-ről, sem a délutáni gyerekszédítő Walt Disney giccsáradatról nincs mon­dandóm. Jobb híján marad hát A Hét, s nem azért, mert ez valaha is elkápráz­tatott. Nem, mert ez Matuz elvtársnő, s most Pálfy G. István idejében is unal­masan kormánypárti. Nyáron aratnak, ősszel szarvasbőgés van, tavasszal nyí­lik az ibolya, s mellesleg ez az történik a világban is. Például Csurka átvilágít­ja önmagát. Ez izgalmas lehetne, ha nem lenne egyedül, de lám még Tor­gyám is elhatárolja magát - a Magyar Úttól. Csak az uborkaszezonnak tud­ható be, hogy még mindig rágódunk a ta valy október 23-i balhén. A parlamen­ti bizottság kivizsgál, jelent, a belügy­miniszter visszautasít. Sajnos ismerős szöveggel, csupán a jelzők változtak. Már nem „imperialista ügynök”, aki bí­rálni mer, „csak” csúnya, kötekedő el­lenzéki. Tény viszont, hogy a köztársa­sági elnökbe belefojtották a szót. Kik? Majdnem mindegy lenne, ha nem ol­vashatnánk naponta a skinhead nevű erős fiúk hecceiről, s nem védené meg az aranyos gyerekeket egy érző szívű hona­nya. Különben probléma egy szál se. Közben, tudjuk meg mellékesen: a ma­gyar idegen forgalom összerogyott. Hiá­ba iható a. Balaton, mert a külföldi nem jön, a hazai polgár meg örül, ha villa- rposbérletre telik, így telik a nyarunk...-------------TÉKA----------— A fű íze Gyarmati Béla A „sok haza-puffogtatás” és „szörnyű ma­gyarság” közepette egy magyarul írt - ma­gyar mű: Sárközi Mátyás Torki Bizánccal című novel lás kötete. Egy rádió-interjú kel­tette fel a figyelmem: lássuk miként szólal meg Sárközi Márta és Sárközi György fia, Molnár Ferenc unokája? Bocsánatot kérek, honnan tudtam volna - a hitek, hagyomá­nyok, címerek és kiváltságok perzsavására idején - hogy a szerző nemcsak valakinek a valakije, hanem egyszeri és megismétel­hetetlen személyisége korunk irodalmá­nak. Ritka tálentum és mélyen magyar, va­gyis semmiképpen nem tévesztendő össze az úgynevezett „mélymagyarokkal”. Mitől író és mitől magyar? Kedvem volna azt mondani, hogy ezek születési adottsá­gok, s akkor szólhatnék végre a novellákról. Dehát a dolog mégsem ilyen egyszerű. Al­kotói karakterét mindenkinek magának kell kiformálnia. Kinek-kinek meg kell jár­nia, meg kell szenvednie a maga poklát. Magyarán: ki kell magunkból égetni a sa­lakot. Van akinek egy élet is kevés ehhez, Sárközi Mátyásnak - úgy ítélem meg - egy negyedszázad is elegendő volt. Legalábbis ahhoz, hogy a saját hangján szólaljon meg. De nem volt elég ahhoz, hogy ez a kötet megszülessen. Az író katartikus élménye — életének vízválasztója 1956 volt. A forrada­lom után elhagyja az országot, de a Mene­külők című novelláját csak 28 év múlva ír­ja meg. Az első év című írás, mely a hazá­tól csak most megvált (mert Sárközi, illet­ve szereplői soha nem tudnak elszakadni) fiatalember érzéseit tükrözi 38 évvel ko­rábbi élményeket elevenít föl. De olyan ér- zékletességgel, mintha minden itt és most történne. „Itt más a rágcsált fű íze... itt a cinke sem mondja, hogy „nyitnikék” vagy „kicsicsűr”, csak fütyülget összevissza.” Mi tartja meg, mi élteti kinn a dissziden- seket? A londoni hunokat, Bakost és Blum- ot, meg a többieket? Sárközit az anyanyelv tartotta meg, amit kevesen művelnek ilyen természetes könnyedséggel, s ilyen meste­ri fokon. Talán csak azon kevesek képesek erre, akik a Temze mellett sem felejtik el a Duna szagát. Gömöri hímzés a Vatikánba Terítőrészlet Miskolc - Vatikán (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművészeti Egyesület tagja, Vastag Györgyné nemrégiben a Minorita kórussal Rómában járt. Természetesen meglátogatták a Szent Péter-bazilika altemplomá­ban a magyar kápolnát, s úgy vél­ték, Varga Imre, Amerigo Tot és Szervatiusz Tibor munkái mellé szép lenne egy igazán magyar ol­tárterítő. Itthon elmesélte az öt­letet az egyesület tagjainak, akik vállalták, hogy elkészítik az ajándékot. Elkészült. Jó féléves munkába telt, és csodaszép alkotás szüle­tett belőle. A gömöri csomós hím- zéses mintát Ember Mária Úri­hímzések című könyve alapján Paranai Józsefné tervezte. A hím­zést Urbán Jánosné vállalta, a széldíszt, a kézi vertcsipkét Gesz­telyi Tiborné készítette. A terítő 320 x 80 centiméteres, az értékét 80 ezer forintra becsülik. Az aján­dék az apostoli nunciatúrán ke­resztüljuttatják ki a magyar ká­polnába. Nagy Feró, a templomvédő Megyaszó (ÉM - FG) - „XV. szá­zadból való gótikus stílusú r.k. templom, belsejében barokk kori festett mennyezettel. Kertjét négyszögletes, sarokbástyás fal övezi” — ennyit írnak Megyaszóról a Magyarország útikönyv hato­dik átdolgozott kiadásában. Ez igaz is, hiszen az Árpád kori köz­ség temploma valóban katolikus volt, a sokat emlegetett „ecclesia conserata” felirat is azt bizonyít­ja, hogy valamikor anyaegyház lehetett. De aztán a török uralom ideje alatt református lett. A fes­tett mennyezet is stimmel, az egyik táblára még azt is felfes­tették, hogy 1735 februárjában készítették miskolci mesterek Is­ten segedelme által. Viszont ami­kor a század első éveiben átalakí­tották, megnagyobbították a templomot, lebontották a festett mennyezetet is, a kazetták múze­umba kerültek. De nemcsak azért lesz csalódott a megyaszóra látogató turista, hogy nem lát­hatja a híres mennyezetet, ha­nem azért is, mert rendkívül rossz állapotban találja a templo­mot. Pataky László református lelkész szerint 15 - 20 millió forintba ke­Amikor még Hamlet, dán királyfi volt Nagy Feró Fotók: Dobos Klára rül a teljes felújítás. Alulról a ta­lajvíz, felülről az eső pusztítja az épületet. Szigetelni kell, új tetőt építeni, kijavítani az erődítmény­fal hibáit, sőt a lelkész azt szeret­né, ha visszakerülne eredeti he­lyére a festett mennyezet is. Kap­tak már némi segítséget az Ame­rikában élő magyaroktól. Örül­nek a támogatásnak, de maguk is megpróbálnak önmagukon segí­teni. Meglehetősen szokatlan módon. A református lelkész a príigyi Móricz-napokon találkozott Nagy Feróval, akkor beszélték meg a rocksztárral, hogy rendeznek egy nagyszabású koncertet a temp­lomért. Úgy tervezik, hogy több alkalom­mal is a megyaszói sportpályára hívják a fiatalokat. Áz első kon­certjúlius 24-én, szombaton délu­tán lesz. A fővédnökséget Kupa Mihály or­szággyűlési képviselő vállalta. A helyi önkormányzaton kívül kap­tak segítséget a Borsodi Ruháza­ti Kereskedelmi Rt.-től, a Kiss- Privát Kft.-től és a szerencsi Mű­velődési Központtól is. A műsorban fellép a Beatrice együttes, a Deák Blues Band, Vaszlavik Velorex Gazember László, meghívták az újra együtt­muzsikáló P. Mobilt, s a „hazai” együttesek közül itt lesz többek között a Ramses, a Kabinet Rt. és a Rotor is. Kártya az értelmiségieknek Eger (ÉM) - A vásárlói kártya- rendszerek lassanként senki előtt nem ismeretlenek, azt viszont ke­vesen tudják, hogy nemcsak ke­reskedelmi, de jótékony céllal is létrejöhet ilyen szerződés. A „Művészekért és a jövő értelmisé­géért” alapítvány elsőként próbál ezzel a módszerrel támogatni szí­nészeket, festőket, zeneművésze­ket, valamint a felsőoktatási in­tézmények hallgatóit. Az alapítvány létrehozója és köz­ponti szervezője a Mustos Gábor vezette egri Matrix Stúdió. A ta­valy Franciaországból elindult láncolathoz (melyhez számos nyugat-európai művészeti szövet­ség csatlakozott) szeptemberig bekapcsolódik az ország összes főiskolája, egyeteme, színháza, ezenkívül jelentkezhetnek a tá­mogatást igénylő alkotóműhe­lyek. Ez a támogatás olyan iga­zolvány (kártya) kiosztásából áll, mellyel tulajdonosaik a láncolat­ba már belépett kereskedelmi, il­letve szolgáltató egységekben kaphatnak árengedményt. A ked­vezmény mértéke öt és tíz száza­lék között mozog, a hálózathoz üzletek, butikok, éttermek, szál­lodák és presszók, valamint taxi­vállalatok is hozzátartoznak. Az igazolványhoz bármilyen mű­vészeti tevékenységet folytató (azt persze igazoló) csoport, mű­hely vagy személy, és minden fő­iskolai, egyetemi hallgató alanyi jogon, tehát ingyenesen juthat hozzá. Figyelembe véve a jelenleg forgalomban lévő kereskedelmi kártyák tizenötezertől ötveneze­rig terjedő árait, a támogatás nem csekély. Szeptemberig megjelenik az ala­pítvány katalógusa is. A könyv a támogató vállalatok, kedvezmé­nyező egységek reklámjait, hir­detéseit tartalmazza, de szerepel­nek benne az alapítvány céljai­val egyetértő művészek szándék- nyilatkozatai is. Ilyen nyilatko­zat kiadásával az alkotók passzív tagjává válnak a kuratóriumnak, szemben a valódi munkát vállaló művészekkel, akik üléseznek, szekciókat hoznak létre és meg­választják a döntőbizottságot, amivel működőképes lesz a ku­ratórium. Innentől kezdve a „Művészekért és a jövő értelmisé­géért” alapítvány munkája nem korlátozódik pusztán a kártyák kiosztására, és a támogató egysé­gek további szervezésére. Pályázatok, tudományos munkák kiírását, kiállítások szervezését, és - a kiadók együttműködésé­nek függvényében -, ígéretes fia­tal tehetségek köteteinek kiadá­sát is tervezik. Megduplázódtak a zeneiskolák Tatabánya (ÉM) - A magyar ze­neiskolák és zenei nevelési intéz­mények június végén tartották II. kongresszusukat Tatabányán, ahol a zeneiskolák, ének-zene ta­gozatos általános iskolák, zene- művészeti szakközépiskolák, va­lamint az alapfokú művészeti is­kolák képviseletében 300 zene- pedagógus és szülő vett részt. A kongresszus résztvevői ered­ményként könyvelték el, hogy a zeneiskolai tanulók száma az el­múlt időszakban dinamikusan emelkedett, sőt növekedtek a képzési lehetőségek is, hiszen há­rom év alatt közel 50 új zeneisko­la alakult és 10 év alatt csaknem megduplázódott a zeneművésze­ti szakközépiskolák száma. Ép­pen emiatt szembetűnő és ré­misztő az az adat, mely szerint a zeneiskolákban, zenei általános iskolákban közel ezer szaktanár hiányzik, vagy helyüket nem megfelelő képesítésű oktató tölti be. Szükségesnek tartják ezért a tanárképző főiskolák felvételi lét­számkeretének növelését, a két­szakos zenetanárképzés vissza­állítását (hangszer és szolfézs-ze­neelmélet szak). Véleményük szerint emellett lehetőséget kell biztosítani a másoddiploma meg­szerzésére, és fontos lenne az ok­levélszerző speciális képzés újra­indítása, valamint a tanárképző főiskolákon a kiegészítő ének szak kialakítása. A problémák megoldásában sokat segítene egy zeneiskolai módszertani informa­tikai központ. Ez foglalkozhatna olyan fontos dolgokkal, amelyek­kel ma senki Magyarországon: az innovációk, kísérletek összefo­gásával, a hazai és külföldi ered­mények figyelemmel kísérésével, és általában a művészeti nevelés menedzselésével. Ugyanakkor kérték, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium működtes­sen Zenepedagógiai Tanácsot, amelyben a zenei nevelés minden szintje egyenlő arányban képvi­seltetné magát. De nemcsak a pedagógusok, a szülők is igénylik az összefogást. A kongresszuson megalakult a Zeneiskolai Szülők Országos Egyesülete. Amerikából jött Miskolc (ÉM) - Sean Deibler a Philadelphiában élő karmester vezényli a Miskolci Szimfonikus Zenekart július 9-én, pénteken este hét órától a minorita temp­lomban. A hangversenyen a Ma­gyar Állami Énekkar közremű­ködésével megszólal Mozart: Ve- ni sancte Spiritus, Ave verum cor­pus és a c-moll mise. Az est szó­listái: Ardó Mária, Lukin Márta, Keönch Boldizsár és Fried Péter. Nyári Fókusz Miskolc (ÉM) - Megjelent a Fó­kusz művelődési és közoktatási havilap júniusi száma. A pedagó­gusnap elvi értékelése, nevelési problémák és lírai „iskolaképek” mellett foglalkozik a könyvün­neppel, ökológiai kérdésekkel, és nem maradhat el a már megszo­kott könyvajánlat, illetve a szín­házi bemutatók és képzőművé­szeti tárlatok értékelése sem. Cigány történelem Budapest (ÉM) - „A világ létra, melyen az egyik fel, a másik le megy” címmel a magyar cigány­ság XX. századi történetét bemu­tató kiállítást réndeznek a Nép­rajzi Múzeumban. A tárlatot július 9-én délután 3 órakor Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nyitja meg. A megnyitó műsorában a józsef­városi Aranyos Rajkók, a Lindri együttes és a csobánkai Phrala- szamon kívül két Borsod-Abaúj- Zemplén megyei cigány hagyo­mányőrző együttes is fellép. Ott lesz a miskolci Romafolk, és be­mutatkozik az edelényi Gagyi La­jos és zenekara. Verskoncert Miskolc (ÉM) — A Kaláka Nem­zetközi Folkfesztivál idén három­napossá bővült, így már július 9- én, pénteken is lesznek progra­mok. Este hét órától a Rónai Sándor Művelődési Házban verskoncert kezdődik, ahol Bródy János, Gryl- lus Vilmos, a Kaláka illetve Sel- meczi György „verséneklők” ad­ják elő többek között Cselényi Bé­la, Kalász László, Kukorelly End­re és Vári Fábián László költe­ményeit. Este 10 órától az Ifjúsá­gi és Szabadidő Házban folk- és jazzkoncert lesz, ahol a SzaMaBa együttes, a Montanaro Trio és a Makám együttes mutat­kozik be. Lord a barlangban Aggtelek (ÉM) - A Baradla-bar- íang megújult koncerttermében ismét nagyszabású hangversenyt rendeznek. Július 11-én, vasár­nap délután fél 3-tól a Lord együttes ad koncertet. Jegyek az előadás előtt a helyszínen is vált­hatók. Megújul a Petőfi Miskolc (ÉM) - A Petőfi Sándor Középiskolai Kollégiumban nem­rég fejezték be a tetőszigetelést, ez a beruházás mintegy 4 millió forintba került. Megkezdődött a kollégium fűtésé­nek teljes felújítása és korszerű­sítése, a zuhanyozók szellőzésé­nek kiépítése. Ennek közel 13 millió forint a költsége. A felújításokat részben saját erő­ből, részben önkormányzati tá­mogatásból fedezik. A kollégium vezetői és dolgozói azon fáradoznak, hogy szeptem­berben kényelmesebb otthont biz­tosítsanak a beköltő közel ötszáz diáknak. Utazik a hercegnő Győr (ÉM) — A győri nyári játé­kok keretében a Miskolci Nem­zeti Színház is vendégszerepei a dunántúli városban. Az elmúlt évadban bemutatott Cirkuszher­cegnő című nagyoperettet július 7-én és 8-án láthatja a győri kö­zönség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents