Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
1993. Július 7., Szerda Hitélet ÉSZAK-Magyarország 9 Zsinagóga, egyház Budapest (ÉM) - Az Ökumenikus Tanulmányi Központ (Budapest 1114, Bocskai út 15.) kiadásában megjelent az ökumenikus tanulmányi füzetek 5. száma. A Zsinagóga és egyház című kiadvány arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e antiszemitizmus a Bibliában, hol keresendők a zsidóellenesség gyökerei, hogyan vélekedtek az egyházatyák a zsidókról... Külön fejezetben foglalkoznak a zsidók magyarországi történetével, a magyar egyházak holocaust idején tanúsított magatartásával. A jelenlegi helyzet megítélését, és a teológiai és egyházi feladatok megfogalmazását segítik a kötetben található egyházi állásfoglalások. A Magyarországi Református Egyházi Zsinat nyilatkozatában a következőket hangsúlyozza. 1. Legyen békesség a Szentföldön, az Ószövetséget Szentírásként elfogadó vallások között. 2. Kifejezzük örömünket, hogy országunk diplomáciai kapcsolatot létesített Izrael állammal... 3. Keresztény lelkiismeretünkkel kinyilatkoztatjuk, hogy testvéri szívvel állunk a hazánkban élő zsidóság mellett, és készek vagyunk őket bajaikban támogatni, velük együttműködni. 4. A leghatározottabban elítéljük a sírgyalázásokat, illetve az antiszemitizmus rejtett vagy nyílt megnyilvánulásait. Az antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés elleni nyilatkozatában a Magyar Katolikus Püspöki Kar II. János Pál pápát idézi. A Szentatya magyarországi látogatása során a következőket mondta: „Fennáll a veszélye, hogy antiszemita érzelmek és megnyilvánulások támadnak és terjednek. Ennek sajnos mostanában máris nyugtalanító jelei mutatkoznak, a múltban pedig szörnyű eredményeit tapasztaltuk. E veszéllyel szemben az emberek lelkiismeretét arra kell nevelni, hogy az antiszemitizmus és a rasszizmus minden formáját úgy tekintsék, mint Isten és az emberiség elleni bűnt.” Linpiász-feszület A lillafüredi másolat Lillafüred (ÉM) - Zarándokoltunk Lillafüreden. Hosszan kacskaringózva ment végig a tömeg a Szent István barlang fölötti stációk mellett a felújított Szentkereszt- kápolnához. Ez nagyrészt társadalmi munkában készült el. Viszont az Erzsébet sétányon a Magyarok nagyasszonya-kápol- nát és a linpiászi keresztet központi pénzből, mintegy kétmillió forintból állították helyre. A felújítást tavaly ősszel kezdték, a felszentelés nemrégiben történt. Az Erzsébet sétány a ’30-as években készült, egyidóben a Palota szállóval. A város egyetlen kivilágított, kedvelt sétánya volt. Aztán elfelejtkeztek róla. Bár esküvőket később is tartottak a linpiászi keresztnél. Linpiász egyébként egy spanyol város, ahol 1919. március 30-án csoda történt. Többen látták úgy, hogy a kereszten függő Krisztus szeme és ajka mozgott. Később sok megtérés, gyógyulás történt annál a feszületnél. S ennek a másolata a lillafüredi. Kiknek van fülük a hallásra Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Hernádpetri (ÉM) - Valamennyien siketek, mégis hallanak. Némák, és mégis beszélnek. Megértették az Evangélium üzenetét, meghallották Krisztus tanítását, s a maguk módján vállalták az apostolkodást is. Tíz éve már, hogy Budapesten a Romai Katolikus Szeretetszolgálat keretében Szilágyi Vilma és Szilágyi Izabella nővérek vezetésével megalakult egy pantomim csoport. Jézus szenvedéseiről, csodáiról, Mária életéről, a szentolvasó titkairól szólnak előadásaik. A nagyothallókból álló közösség az ország számtalan helyén bemutatkozott már. Polgári Ferenc plébános meghívására egy évvel ezelőtt Hernádpetribe is eljutottak. A templom búcsújának napján a keresztút stációit járták végig. Most újra eljöttek; hogy szebbé tegyék az ünnepet. A július 4-i előadás Mária életéről szólt. A falu legmagasabb dombján a római katolikus és református templom közötti szabad tér, ha csak egy órára is, szentfölddé változott. Itt volt Mária, és megelevenedtek a rózsafüzér titkai: akit te Szent Szűz a Szentlélektől fogantál, Erzsébetet látogatva hordoztál, a világra szültél, a templomban bemutattál... És újra láthattuk Jézust a tanítványok között, tanúi lehettünk szenvedéseinek, keresztre feszítésének, s a fájdalmas anya néma szenvedésének. De megerősítettek abban is, hogy a történet folytatódik: Jézus feltámadott a halálból. Tudjuk, Mária is a mennybe jutott. Vigyáz ránk, segít bennünket. Életpéldájával tanít, ahogyan tanítanak a néma apostolok is. Arra, hogy méltósággal viseljük a szenvedést, legyen erőnk talpra állni, újrakezdeni, vállalni Jézus követését, szó nélkül viselni keresztünket. Még ha néha nagyon nehéznek is érezzük... Mocorgó mise a Minorban Miskolc (ÉM) - „Most lett a kenyér Jézus testévé...” — Oáááááááááááá! — a babakocsiban síró apróság kis híján felborul, hiszen nem sokkal idősebb pajtásai rohannak vele végig a szobán. Neki egyenest az ideiglenesen oltárként funkcionáló asztalnak. Lojzi atya azonban nyugodtan folytatja a misét a miskolci minorita templom első emeleti hittantermében. Néha ugyan olyan, mintha a levegőbe beszélne, mintha senki nem figyelne rá, hiszen nagy a zsivaj, a szülők pedig fél szemmel csemetéikre ügyelnek. Az Úrfelmutatásnál már kisebb a hangzavar, a nagyobb gyerekek le is térdelnek. Mise után vendégeskedés következik, teát, szendvicset kapnak, akik kérnek. Talán már fél éve is van, hogy minden hónap első vasárnapján délután négy órától a kisgyermekes szülőknek tartanak misét a rendházban. Hiszen sokan vannak köztük, akik nem tudják kire hagyni gyermekeiket, ezért gondot okoz nekik a miséken való részvétel. Általában Kartal Ernő atya tartja a „mocorgó miséket”, ám miután ő az elmúlt vasárnap nem volt itthon, most Tóth Alajos rendfőnök volt a kicsikkel.- Máskor még többen vannak - jegyzi meg a mise után Lojzi atya. Aztán elmondja, hogy szeretnék sűríteni az alkalmakat, hiszen nagy az érdeklődés. De eddig kevesen voltak papok. Hogy tarthatnák-e a templomban? Erre a kérdésre elmeséli az esetet, amikor egy Mikulás ünnepséget rendeztek ott. Természetesen nagy volt a zsibongás, az öröm, — ám később voltak, akik odamentek a papokhoz, s helytelenítették a dolgot. Féltvén a templom szakrális, szentség jellegét. Az atyák ezen csak mosolyogtak, de egyelőre mégis kitartanak a már bevált hittanteremnél. Lojzi atya „óvodája" „A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik.” (Márk 16,16.) Az öszeállítást készítette: Dobos Klára és Filip Gabriella Családi tűzhely Vatikánváros (MTI) - A katolikus egyház csatlakozik az ENSZ kezdeményezéséhez és szintén a család évének nyilvánítja az 1994-es esztendőt — jelentette be II. János Pál pápa vasárnap a Szent Péter téren, ahol misét mondott a római családkongresszusra összegyűlt 14 ezer részvevő előtt. A Familyfest elnevezésű rendezvényt a „Családi tűzhely” - egy katolikus, 50 éve indult, s ma a világ 80 országában jelen levő — társadalmi mozgalom szervezte. „A katolikus egyház együtt fog működni az ENSZ-szel abban, hogy a jövő évben méltóan előtérbe kerüljön az az alapvető érték, amit a család képvisel minden társadalomban, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Ez az egyetemes érték, a társadalom alapegysége testvériesebbé és segítőbbé teheti a világot a szeretet és az egymás iránti felelősség révén” - mondta a pápa. A Szent Péter téri misén húszezren vettek részt, s nem csak katolikusok, miután a Familyfestre öt földrészről jöttek mind a négy nagy világvalláshoz tartozók. Az egyházzenész Miskolc (ÉM) - Ki tudja, hogy az eltelt évtizedek alatt hány diákkal szerettette meg a zenét?! A gimnazistákon kívül kispapok százainak tanította meg a kottaolvasást, a gregorián-éneklést Soóky István. A pozsonyi zeneakadémia elvégzése után egy évig Dunaszerdahelyen élt az ifjú zenetanár. Onnan Tatára költözött, ahol 13 érig karnagyként dolgozott. A háború után a budapesti zeneakadémián szerzett középiskolai ének és zenetanári diplomát. 1949-től a miskolci konzervatórium orgona tanszakát vezette, majd négy év után a Földes Ferenc Gimnáziumba került, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. De ezután sem hagyta abba a munkát, az egri Hittudományi Főiskolán egyházi zenét és éneket tanított. Még gregorián szolfézskönyvet is írt a kis- papoknak. Arra a kérdésre, hogy miért tartja fontosnak az egyházi zenét, három jelzővel válaszol az idős mester: mert. szent, művészi és egyetemes. Egy tíz évvel ezelőtt született tanulmányában bővebben is kifejtette: „Az egyházi zene az ünnepélyes liturgiának szükséges és teljességhez tartozó része. Az egyházi zene tehát nem a liturgia díszítője, nem is hozzátoldás, nem is nevezhető egyszerűen a liturgia alázatos szolgálóleányának, hanem része és alkotó eleme. Az egyházi muzsika maga is liturgia, mert célja és rendeltetése is ugyanaz, mint az egész liturgiának : Isten dicsőítése és a hívek megszentelése.” S az egyházi muzsikus még akkor sem hagy fel a szolgálattal, ha már nehezére esik az utazgatás, ha a legmodernebb hallókészülékkel sem tudja élvezni a muzsikát. Csak legyint: Beethoven süketen is remekműveket komponált. Pista bácsi két évvel ezelőtt a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben általános és középiskolai tanárok részére szervezett egyházzenei szakképzést. Ezen a kurzuson vetődött fel, hogy nagy szükség lenne énekkönyvekre, hiányoznak az egyházi kórusmüveket tartalmazó gyűjtemények. így kezdte el összeállítani a Pedagógiai és Közművelődési Intézet gondozásában rövidesen megjelenő Ökumenikus egyházi karénekeskönyv anyagát a nyolcvanadik évében járó zenetanár. A kétszáz művet az egyházi év ünnepkörei szerint csoportosítva találjuk a gyűjteményben. A legtöbb alkotás a Bárdos Lajos által vezetett kórusmozgalom virágkorában született. „Bízvást hiszem - írja a könyv bevezetőjében Soóky István -, hogy a következő kiadás majd kibővül olyan anyaggal, ami színt és zenei értéket hoz az iskolai énekkarok repertoárjába. Ez már a fiatalokra vár...”
