Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

1993. Július 7., Szerda Gazdaság ESZAK-MagyaroRszág 7 Vasutasosok jeles napja megyénkben Miskolc (ÉM) - A vasutastársa­dalmat köszönti az ország ezen a héten. A 125 éves fennállását ünneplő MÁV a kiegyezést követő évben jött létre, s mint ismeretes, annak idején az 1867 évi XII. törvény­cikk alapján az Országgyűlés 60 millió ezüst forintot bocsátott a kormány rendelkezésére vasúté­pítésére. A MÁV megalakulását követő tíz esztendőben 1000 kilométer hosszúságú új pályaszakasz épült. A tervszerű vonalbővítés elősegítette a gazdaság, a keres­kedelem gyors fejlődését, és szá­mos új települést kapcsolt be az ország vérkeringésébe. A magán­vasúti társaságok még működtek egy ideig, míg végül is az 1890-es évek elejére a MÁV egységes ke­zelésébe került a vasút. A jeles évfordulóhoz kapcsolódva, a kö­zelgő vasutas ünnep tiszteletére vasúttörténeti kiállítás nyílt a vá­rosligeti Közlekedési Múzeum­ban. Az idei, immár 43. vasutasnap al­kalmából Miskolcon, a MÁV Üz­letvezetőségen csütörtökön tart­ják a központi ünnepséget. A je­les esemény kapcsán szombaton a tokaji állomás elé egy 424-es so­rozatszámú gőzmozdonyt állíta­nak ki, s vasúttörténeti kiállítást is rendeznek az állomás épületé­ben. Üzleti lehetőségek Ázsiában Miskolc (ÉM) - Érdekesnek ígérkező tájékoztató előadást ren­dez az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara július 15-én Mis­kolcon, a kamara Arany János ut­cai székházában. A Távol-Kelet országaiból - India, Sri Lanka, Indonézia, Malajzia, Thaiföld, Singapur, Dél-Korea - váiják a magyar kereskedelmi kirendelt­ségek képviselőit, akik Ázsia üz­leti lehetőségeiről tájékoztatják régiónk üzletembereit. A cukorgyárak privatizációja Budapest (MTI) - Nem felelnek meg a valóságnak a cukorgyárak külföldi társaságoknak történő kiárusításáról és a cukoripari mo­nopóliumok kialakulásáról han­goztatott állítások — nyilatkozta Fábián Károly, a Cukor Termék- tanács elnöke. A cukorgyárak három éve tartó privatizációja során a három kül­földi befektető a hazai cukorter­melésnek csupán 30 százalékát szerezte meg. A 12 cukorgyárból az osztrák Ag- rana cég a petőházi és a kaposvá­ri vállalatban szerzett többségi tulajdont. A francia Beghuin-Say csoport a hatvani, a szerencsi, a szolnoki és a selypi gyár 40 szá­zalékos, a francia-angol érdekelt­ségű Eastern Sugar csoport pe­dig a kábái gyár 35 százalékos tulajdonához jutott. Az ácsi, a sarkadi, a mezőhegye- si, a sárvári és az ercsi-i cukor­gyárak privatizációját a vagyon­ügynökség egyben kívánja meg­hirdetni és erre elsősorban a ha­zai befektetők pályázatait vár- jak. _______ MOSZ-kormányzat megbeszélés Budapest (MTI) - Pénteken délelőtt tartják első egyeztető tár­gyalásukat a kormányzat, vala­mint a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetségének képviselői. A MOSZ levélben fordult a mi­niszterelnökhöz, melyben július közepéig adott határidőt a kor­mányzatnak, a mezőgazdaság ka­tasztrofális helyzetének enyhíté­sére. Ellenkező esetben a szövet­kezetek országos demonstrációt helyeztek kilátásba. Ha a két fél nem tud megegyezni, az országos demonstrációt meg­tartják. Arról azonban, hogy a fi­gyelemfelhívás melyik formáját választják, csak hétfőn tárgyal az szövetség vezetősége. Adó a devizakamatokra is Beszélgetés Bőd Péter Ákossal a Magyar Nemzeti Bank elnökével Nagy József Budapest (ÉM) - Napjainkban, amikor az ország költségvetése majd többszáz milliárdos deficit­tel küszködik, minden megfogha­tó forint és fillér számít, ami for- gathatóvá, eloszthatóvá tehető. Ez motiválhatja azokat akik újra és újra felvetik a devizabetétek kamatjövedelmének megadózta­tását. Hiszen a forint megtakarí­tások kamatjövedelme után for­rásadót kell fizetni. A devizabeté­tesek mentessége tehát egyálta­lán nem logikus. Bőd Péter Ákos az elmúlt időszakban kétszer is felvetette ezt, egyben kitartó szorgalmazója a devizakamatok jövedelme megadóztatásának. A sajtó mindkét esetben nyilvános­ságot adott ennek a véleményé­nek és az sem titok, hogy mind a két alkalommal csökkent a devi­zabetétek összege hazánkban. Nem kell hozzá pénzügyi szakér­tőnek lenni, hogy ezeknek a dol­lár, márka, schilling stb. megta­karításoknak a sorsa hogyan ala­kult, kevés a valószínűsége an­nak, hogy forintra átváltva ke­rültek vissza a magyar bankok­ba. Vélhető, hogy Bécsben, vagy Münchenben helyezték el a szó- banforgó betéteket. □ Elnök úr, változatlanul szor­galmazója annak,hogy a deviza­kamatok jövedelmét megadóztas­sák? Nem tart attól, hogy ha. erre sor kerül, az ország jelentős meg­takarításoktól esik el? • Mindenesetre elöljáróban tisz­tázni szeretném, nem lenne jó, ha a devizakamatok megadóztatá­sának kérdésköre a nevemhez kapcsolódna és főleg azt nem, ha ez munkásságom fontos része­ként rögződne a közvéleményben. Történelmileg érthető, hogy a közvélemény nehezen fogadja el az új adóztatás gondolatát. Ámi- kor a rendszer már szétesőben volt, a hangulatjavító intézkedé­sek között szerepelt a könnyítés: nem kell bevallani ki, honnan ju­tott külföldi pénzekhez. Ezt olyannyira tabunak tekintette a kormányzat, hogy a betétek hasz­nának megadóztatására nem is gondolt. Mindenesetre furcsa, hogy az ember a munkajövedel­me, a tőkejövedelme után, egyál­talán minden után fizet adót, csak ez után nem. Amikor én ezt kitaláltam, nem az vezetett, hogy a költségvetés számára leljek va­lamilyen újabb bevételi forrást. Mert ez a szempont elhanyagol­ható, hiszen olyan kicsi összeg­ről van szó. □ Tudtommal éppenséggel igen jelentősek a hazai devizabetétek és neves szaktekintélyek szerint is nehéz helyzetbe hozná az orszá­Bod Péter Ákos az MNB elnöke Fotó: Laczó József got, ha ehhez minden betétes hoz­zányúlna. ® Amiről én beszélek, az a kama­tok adója. A kamat három száza­lék körül mozog, nem úgy, mint a forinté. Mondjuk a dollár beté­teknél nem három százalék rea­lizálódna a betétes javára, hanem 2,90 százalék. Részemről még csak nem is etikai okai vannak, hogy ezt újra, meg újra felhozom, hanem egészen más. Az ország­nak igazából az lenne jobb, ha a lakosság nem dollárban, hanem forintban takarékoskodna. Nem szerencsés az, hogy nálunk a be­tétek nagy része devizában fek­szik. Hiszen forintra van szüksé­ge hitelek felvételekor a Kovács és társának is. Szerintem már nem tabu a devizák megadóztatá­sa. Minderről két alkalommal két mondatot ejtettem el, és ebből a sajtó egyet közölt, egyet hallott meg belőle a kormány is. Lehet, hogy ennek a politikai izgalma nagyobbra sikerült, mint amek­kora valójában várható volt, és így a kimenekítés is szóba jöhe­tett. Mert abban a gondolati kör­nyezetben hangzott el mindez, (arról a bizonyos második mon­datról van szó) hogy a forint húsz százalékos forrásadóját magas­nak tartom. Ez része annak, ami miatt ilyen magas a hitelek ka­matszintje. Persze nem akarom erre kenni a hitelkamatok ilyen magas szintjét. De ha az ember elhelyezi a pénzét az OTP-ben, akkor kap érte a kezéhez 12 szá­zalékot és ha lakáshitelért folya­modik, akkor fizet érte 29 száza­lékot. Ebben a tűrhetetlen mérté­kű présben sok minden benne van. Az is, hogy húsz százalék­kal terhelik a lakossági megta­karításokat. Ha ez nem húsz vol­na, hanem tíz, akkor százalékok­kal lehetne lejjebb menni a hitel­kamatokkal. □ Mi lesz a lakosság reakciója el­nök úr szerint, ha mégis bevezetik- a devizakamatok megadóztatá­sát? • Ha a polgárok megértik, hogy' nem a betétet adóztatják, hanem csak a kamatokat, ha érzik, hogy a pénzük így is biztonságban van, akkor jó reakciókra számítha­tunk. Mert jártak és járhatnak olyan hírek is, hogy előbb mega­dóztatják, azután meg elszedik a dollárt, a márkát. Aki itt megért negyven évet vagy hetvenet, ab­ban félelmet kelthet minden ilyen intézkedés. Pedig csupán elhatá­rozás kérdése ez is, mert a beté­tes egyszer csak azt konstatálja, hogy mostantól, mondjuk holnap­tól nem három ötvenet kap a dol­lár után, hanem mondjuk három tizennégyet. Ha egyáltalán ész­reveszi. Mert ha megkérdezne tíz járókelőt, hogy mennyit kap a fo­rint betétje után, hét nem tudna biztos választ adni, legfeljebb azt mondaná, hogy keveset, de hogy pontosan mennyit, azt nem biz­tos. El tudom képzelni azt is, hogy valaki kiviszi a pénzét. Azt azért tudni kell, hogy kamatadó mindenhol van, Áusztriában, Né­metországban és Svájcban is. Ez utóbbiban negyven százalék, Né­metországban huszonvalahány, Ausztriában huszonkettő. Való­ban, amikor a rádió óránként be­mondta, hogy szóba került az adóztatás kérdése, sokan kivet­ték a pénzüket, nálunk is sorban álltak. Ez tíz napig tartott és ki­vitték, ahol szembe találkoztak a már emlegetett szabályokkal. Az­tán néhány hét és a pénz jórésze ismét itt volt. Részben azért, mert itthon nem változott sem­mi, külföldön meg igazán maga­sak a kamatadók. El tudom kép­zelni, hogy a mindent jól tudók, az izgága emberek, a hisztériára hajlamosak megmozdítanak egy párszáz millió dollárt, ha az in­tézkedésre sor kerül. Ha két ma­gyar törvényt megszegnek, akkor nem fizetnek kamatadót kint, de- hát az is meggondolandó, mire adja a fejét ezért a minimális kü­lönbségért az ember és ezzel mek­kora kockázatot, felelősséget vál­lal magára. Lehet, hogy most vi­szonylag közel a választásokhoz, a külföldi pénznemben elhelye­zet összegek kamatainak mega­dóztatását már nem lehet meg­lépni. Jóllehet változatokra van­nak elképzelések, olyanok, hogy fel a valuta, le a forint kamatai­nak adója. Á kormányzat felelős­sége ezt mérlegelni, a döntés a politikusok dolga. Jó arányok magtalálásával éppen a betétes járhatna jól s mi is ezt szeret­nénk. Gépszemle után - irány a határ Kalászos betakarítás Felsődobszától Baksáig Felsődobsza (ÉM - B.Sz.L.) ­Néhány napja még vitatkoztak a sörárpa sorsáról, az árpatermesz­tés jövőjéről a hernádkércsi Me­zőgazdasági Ipari Kereskedelmi Szövetkezetben, mára már elin­dultak a kombájnok, hogy learas­sák a „kalászié” fontos alapanya­gát. A négy község - Felsődobsza, Hernádkércs, Nagykinizs, Szent- istvánbaksa - határában alakult (és újjáalakult) szövetkezet mező- gazdasági főmérnöke az aratás megkezdésétől pár hétig nem igen alszik majd nyugodtan, hisz' amerre csak nézünk a határban, a kalászos mindenfelé szőkül, váija, hogy biztonságos helyre ke­rüljön. — Oszibúzából 886 hektárt vetet­tünk — mondja Gergulics Péter és hozzáteszi, hogy a kevés csapadé­kot nemcsak a mennyiség, de a minőség is megérzi majd. Tavaszi árpa területük sem egy átlagos szövetkezetre jellemző - 598 hek­táron szinte egyidőben érett be a sörnekvaló. Fajtától, az eltérő mennyiségű csapadéktól függően változik a várható hozam is, a­Aratás előtt fajtabemutatón... hogy a szakember elmondja: „Ma­gunkhoz mérten gyenge termés lesz, a minőségét még nem tud­Fotó: Fojtán László juk, de az átlagtermés úgy 5 ton­na körüli hozam lesz hektáron­ként.” JEGYZET taCÁlputoJí Marczin Eszter Hamarosan tetőzik a pályakezdő mun­kanélküliek. száma. Az eddigi tapaszta­latok szerint ugyanis az augusztus és a szeptember az az időszak, amikor a munkaügyi központok kirendeltségein megjelenik a 16-24 év közötti korosz­tály. Ok azok, akik még be sem kapcso­lódhattak a munka világába, máris az utcán találják magukat. Mindegy, hogy szakmunkások, érettségizettek, vagy diplomások, a munkaerőpiac nem kí­méli egyiküket sem. Sőt, 1990. nyara óta. egyre romlik a helyzet. Ekkor még alig háromezren voltak az iskolapadból éppen csak kikerült állásnélküliek, a következő évben már közel 30 ezerrel nőtt a számuk, tavaly pedig újabb 30 ezren csatlakoztak a táborhoz. Az előre­jelzések szerint nem lesz ez másként idén sem, hiszen az a néhány munka­helyteremtő beruházás amely a közel­múltban indult nem elsősorban a kez­dőkre számít. A Munkaügyi Minisztérium - a prob­léma kezelésének sürgőssége miatt - a társtárcákkal, az ifjúsági, érdekképvise­leti szervekkel karöltve, komplex prog­ram kidolgozását és megvalósítását kezdeményezte. En nek célja a pályakez­dő fiatalok foglalkoztatásának, elhe­lyezkedésének előmozdítása. „Valamennyien voltunk pályakezdők, segítsük, az iskolából kikerülő fiatalok első lépéseit az életben” - hangzik a program mottója, és máris megjelent az első felhívás, mely a m unkaadók, és a munkavállalók egymásra találását kívánja segíteni. Ajkkor lesz igazán hatékony ez a feltá­ró munka, ha minél több cég jelzi: sze­retne pályakezdő fiatalt alkalmazni, szeretne esélyt adni nekik, szakmájuk, hivatásuk megkezdéséhez, önmaguk kipróbálásához. ezftgita&ia­-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 61 üzletben össze­sen 286,1833 millió forint forgalmat bonyo­lított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a mai napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (40 kötés) névértéken 21,8800 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy wmm Tőzsde - mmmmssmn Index (ideiglenes) július 6-én: 722,08 —6,86 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 6. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 137,24 140,04 138,31 139,01 Ausztrál dollár 61,38 62,62 61.73 : 62.03 Belga frank* 259,97 ■ 264,63 261,61 262,77 Dán korona 13.90 14,16 14.01 M.07 Finn márka 16,00 16,40 16,12 16.22 Francia fiánk 15,83 16.-1) 15,91: 15,99 Holland forint 47.66 48,52 47,92 48,14 ír font 130,25. 132,85 131,1.5 131,79 Japán yen* 84,52: 85,72 84.79 85,09 Kanadai doBát 70,86 72,26 71,29 71.6S Kuvaiti dinár 302.49 307.99 304.35 305.73 Nemet marka v ’ 53,55 54,51 53.84 Norvég korona 12,61 12,85 12,69 12.75 Olasz ’ ■’ " 58,97 60,25 59.17 •5,9,49 Osztrák schil.* 761,42 775,02 765 59 768,99 Portugál esc.*' 56,27 57.37 56,62 56,90; Spanyol peseta* 70.0Ó 71,52 70,50 70,88 Svájcifrank 60,05 61,13 60,55 60.83 Svéd korona 11,70 11.96 11.72 11,78 HSA dollar :> 81,28 92,84 91,83 92 23 ECU (K. Piac) 104,65 106,61 105,43 105,93 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents