Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-29 / 175. szám

8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1993. Július 29, Csütörtök------------APROPÓ ——— úétédé Brackó István Egyengetés lehetőségének híján helyeslő egyetértéssel figyelem a Duna Televízió út­ját. A képet és a hangot fóllövik az űrbe Ma­gyarországról, s az égi Satellit jóvoltából az adás éppúgy fogható az erdélyi havasok­ban, mint Svédországban vagy Izraelben. Én is nézem néha, s az imént említett egyi­dejűség arra késztet, hogy más szemmel is nézzem a Détévét. Nekem is szól, neki is szól. De mivel rólam is szól, jussom van hozzá, hogy véleményezzem. Létrejöttének körülményei aligha érdeklik azt, aki a ha­táron túl élni kényszerül. Ám ez a telekom­munikációs akció a mi pénzünkre m.egy. És a mi bőrünkre is. Aki csak a Détévéből ér­tesül Hunnia híreiről, az semmit sem tud, vagy rosszul tudja. A műsor siralmasan gyengécske. Mintha a magyar televíziós mögött nem állna 35 éves múlt. A hírcsokor halovány, s a szlovák, olasz konzerv-sorozat aligha dobhatja föl a távoli nézőt. A magyaros jelleget nem szol­gálja Belmondó vagy Bujtor. A menetköz­ben becsempészett Ki mit tud? vetítése jó öt­let, s csak az a kérdés, hogy pusztán ez meg­ér-e annyi milliárdot, s legcdább annyi szemrehányást. Véleményem szerint a harmadik csatorna mindeddig nem produkálta azt, ami miatt életre hívták. Sugározná inkább a Híradót, az Esti Egyenleget, az Össztüzet, vagy a Hő­mérőt. De nem! A koncepciókészítők elmon­dották, hogy felállt az új stáb, az új tervek­kel. Úgy legyen! A kimondott elvvel én egyetértek - szóljunk a távoli magyaroknak a hazán belüli magyarokról - de munkál bennem a. kimondatlan gyanú. Kövezzenek meg érte, de nekem, mégis az az érzésem, hogy a. Détévé - holnap, de még a választá­sok előtt, sőt azután, egy bizonytalan szitu­ációban is - egy szűkebb hazai kör érdeké­nek szószólója lehet. A kezdés, az indíttatás, a finanszírozás erre utal. Mindegy, most minek nevezzük: pártnak, kormányzati té­nyezőnek, jövőre spejzoló bölcsek gyülekeze­tének... A nemzetiszín takaró alól kilóg a lóláb. Zenélő televízió Budapest (MTI) - Egy szusszanásnyi lélekpi- hentetők a vad rohanásban, az agresszív kusza­ságban Mozart gordonkaszólamai, Bach orgo­na-, s Chopin zongoramuzsikája. Ketchupos hamburgerek, Coca-colás és Mars-csokis idők­ben is kellők. Szükségletek. Népszerűek ezért az Óbudai Társaskörből köz­vetített Zeneórák és a Zeneszalon adásai, s ké­ső esti időpontja ellenére, Presser Gábor Kis es­ti zenélése. A tévé műsorszerkesztése havon­ként tervez egy-egy operaközvetítést. Ezek kö­zött évente hét-nyolc a külföldi. (Azért, mert ez az olcsóbb.) A hazai produkciókból sem marad ki a közön­ség. Ezekben a napokban veszik fel Szegeden az Aidát. A közeljövőben láthatjuk képernyőn Rossini Reimsi utazás című operáját, melyet Abbado dirigált még 1991-ben Bécsben, s sze­replői Monserrat Caballé, s Ruggiero Raimon­di voltak. Aztán Monteverdi operáiból Jean Pi­erre Ponelle készített fantasztikusan érdekes, látványos filmet, a zeneszerző halálának 350 évfordulója alkalmából. Hamarosan bemutat­ják. Csakűgy, mint azt az angol produkciót is, amely egy másfajta szentivánéji álommal is­mertet meg, mint a shakespeare-i. A korabeli szöveg, a történet meséje Purcell muzsikájával, sok-sok tánccal tárul elénk. A zenetörténeti jelentőségű tíz részes Toscani- ni-sorozat után folytatódnak a nagy karmeste­rek munkásságát, s a nagy előadókat bemuta­tó programok. Leonard Bernstein még 1978-79- ben készített egy tizenkét részes Mahler-soro- zatot, amelyben megszólal az összes Mahler- szimfónia. A népszerű karmesternek bemuta­tásra várnak azok a szalagjai is, amelyen Haydn-szimfóniákat és a Teremtés című orató­riumot dirigálja. Elkészült egy portréfilm Bársony Ágnes rende­zésében világjáró, világhírű zongoraművé­szünkkel, Schiff Andrással, amelyben ő Schu­bert muzsikájának értékét és szépségét osztja meg velünk. Készen van már a Dohnányiról szóló dokumentumfilm is. A tévé koncertközvetítéseinek legnagyobb ré­sze magyar művészek fellépését örökíti meg, de a zenei stúdió arról is gondoskodik, hogy a ma­gyar közönség se maradjon ki a világ jelentős zenei eseményeiből, élményeiből. így látható­hallható lesz a Berlini Filharmonikusok Abba- do-dirigalta Beethoven-koncertje, Rosztropo- vics közreműködésével egy Csajkovszkij-est, s élvezhetjük Placido Domingo és Jósé Carreras csodálatos tenorját. John Ferguson, a zongorista A Miskolci Nyári Fesztivál egyik meglepetésének ígérkezik: John Ferguson, az amerikai ragtime-zon- qorista július 31-én este fél kilenckor kezdődő koncertje. A Merlin Színház vendégeként tartózkodik hazánkban a népszerű zenész, s koncertsorozatának egyik helyszíne a Kossuth utcai Muzsikáló ud­var lesz. Fergusonról egyelőre annyit tudunk, hogy nem jazz-zongorista. Ragtime-t, Gershwint ját­szik úgy, ahogy az egy Klasszikus muzsikustól telik. A közönségének tudnia kell, hogy a koncerten nem jazz-improvizációkat fognak hallani, hanem ragtime-szerzok, illetve olyan komponisták darab­jait, akikre hatott ez az eredetileg nem néger, hanem Európából érkezett zene. Csak nézünk, mint a moziban Budapest (MTI-BT) - Az ötvenes évek filmjeit bemutató sorozat egy ’49-es filmmel indult, miként maguk az ötvenes évek, a szigorú sztálinis­ta terror évei. A Csak nézünk, mint a moziban című Tv-2-es sorozat ed­dig nyolc régi magyar játékfilmet su­gárzott (Dalol va szép az élet, Kis Ka­talin házassága, Becsület és dicső­ség, Tűzkeresztség, Ütközet béké­ben, Állami áruház, Gyarmat a föld alatt, Ifjú szívvel), július 31-én vetí­tik a kilencediket (Én és a nagya­pám), s utána még három van hát­ra. (A 9-es kórterem, a Csodacsatár, az Eltüsszentett birodalom). Arról kérdezem a sorozat egyik szerkesz­tőjét, Sipos Pál fiatal rendezőt, hogy azzal befejezik-e az egészet? • Nem. Az ötvenes évek végének és a hatvanas éveknek a játékfilmjei­vel folytatjuk, tehát a Kádár-kor­szak mozijával. □ Érdekli a, nézőket? • Örömmel tapasztaljuk: nagyon. Sok levelet és telefont kapunk idő­sebb emberektől, hogy csak azt bán­ják, ilyen késő este sugározzuk a műsort. Egyébként meglehetősen megbízható adataink szerint magas, 38 százalékos a nézői részesedés. □ Fordítsuk le ezt a műszót. •Azt jelenti, hogy akik kéthetenkint szombaton este 11 után tévét néz­nek, 38 százalékban ezt nézik és 62 százalék jut a Tv-l-re meg az összes többi (műholdas, kábeles, stb.) mű­sorra. □ Mi volt a sorozat alapötlete? • Még 1978-ban vagy ’79-ben, ifjú egyetemista koromban, a jogi karon, az úgynevezett Forradalmi Ifjúsági Napok keretében levetítették ne­künk a Dalolva szép az életet és még négy vagy öt Rákosi-korszakban for­gatott filmet. Három-négyszáz egye­temista nézte és fetrengtünk a röhö­géstől! Amikor később középiskolá­sokat tanítottam, egyszer elvittem őket a Találkozás az Elbán című, ha­sonlóképpen hazug és sematikus szovjet film vetítésére és ugyanazt a reagálást tapasztaltam. Azóta dé­delgetem a gondolatot, hogy ezeket a filmeket szélesebb körben kellene bemutatni. Ma már a lakosság többsége fiata­labb annál, semhogy láthatta volna valaha ezeket a filmeket, mert nem is élt akkor, vagy legfeljebb kisgye­rek volt. Hát hadd szórakozzanak, hadd nevessék ki a diktatúra hazug­ságait és képtelenségeit, hadd ta­nuljanak belőle, hadd ismeijék meg, milyen körülmények szorításában kellett élniük apáiknak, nagyapáik­nak. Mellesleg vannak ezeknek a fil­meknek pozitívumai is: a rengeteg nagyszerű magyar színész. Egy La- tabár zsenialitását például semmi­lyen diktatúra nem volt képes meg­nyomorítani. Intézményesített vállalkozóképzés Miskolc (ÉM - BG) - Tavaly júni­usban alakult meg a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem „védőszárnyai” alatt a budapesti székhelyű, alapít­ványi finanszírozású Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia. Hogy mi­ként kerül a képbe Gödöllő, ^Buda­pest, hogy miért alapítványi támo­gatottságú az iskola, és hogy kapcso­lódik mindehhez Miskolc, arról dr. Hauk Bélával, a Kereskedelmi és Vállalkozási Ákadémia igazgatójá­val beszélgettünk: • Három évvel ezelőtt, álékor még a külker főiskola igazgatóhelyettese­ként vetődött fel bennem egy új típu­sú felsőfokú oktatási intézmény be­indításának a terve, amire annál in­kább szükség van, mert sorra ala­kulnak Magyarországon a kis- és kö- zépvállalkozások, miközben a ma­gyar oktatási rendszer nem foglalko­zik kis- illetve középvállalkozók képzésével. Alihoz, hogy ezt megvalósíthassuk, három feltételnek kellett megfelel­ni. Elsősorban találni kellett egy olyan oktatási programot, amely színvonalas, főiskolai szintű képzést nyújt és erősen gyakorlat-központú. Eire a legalkalmasabbnak azok a kereskedelmi főiskolák látszottak, amelyek a Közös Piac tagországai­ban működnek. Ezt az oktatási prog­ramot kellett egy kicsit átalakítani a magyar viszonyokra. Nyugat-Euró- pában ezekre a főiskolákra döntő többségben vállalkozó-dinasztiák le­származottai mennek tanulni, akik már egy otthonról hozott úgyneve­zett vállalkozói szellemmel átitatva ülnek be az iskolapadba. Nálunk vi­szont még csak mostanában kezd felnőni az a másodgeneráció, akik­nek a szülei már megszenvedték a vállalkozások beindításának min­den keservét, buktatóját. A magyar- országi programba tehát feltétlenül be kellett építenünk a szemléletfor­málást, amelynek az a célja, hogy a tőlünk kikerülő diákok már profi, felkészült vállalkozókként vigyék tovább a szüleik - vagy indítsák be a saját vállalkozásaikat. Éppen emiatt egy évfolyamon csak hatvanan tanulnak a nappali illetve a munka melletti tagozaton, hiszen csak ilyen létszám mellett tudjuk elérni, hogy mindenkivel személye­sen tudjunk foglalkozni. Másodsorban elő kellett teremte­nünk az iskola működtetésének pénzügyi fedezetét. Első lépésben többnyire külker vállalatok segítsé­gével sikerült 25 millió forintot összehoznunk, amihez a későbbiek folyamán egyre több magánvállal­kozó is csatlakozott. A harmadik feltétel az induláshoz az engedély volt. Ezért csatlakoztunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem­hez, amelynek immár önálló jogállá­sú kara vagyunk. Tehát jelen pilla­natban mi vagyunk az egyetlen olyan főiskolai szintű oktatási intéz­mény, amely állami és egyúttal ala­pítványi főiskola. □ A hírek szerint az Önök felvételi rendszere is eltér a magyarországi hagyományoktól. • Volt alkalmam testközelből végig­nézni azokat a színjeles érettségi­zett diákokat, akik bejutottak a kül- kerre, végigüldögélték a tanulmányi idejüket, mindenből remekül levizs­gáztak, de - tisztelet a kivételnek - egy pár zoknit sem tudtak volna eladni. Sajnos a mai felvételi rend­szer talán a képzőművészeti és a színművészeti főiskolát kivéve nem fordít kellő figyelmet arra, a jelent­kező alkalmas-e egyáltalán az adott feladatra. Nálunk a felvételi vizsga első része a pályaalkalmassági vizs­gálatnak rendeltetik alá. Ez szemé­lyiségvizsgálatból, intelligencia­tesztből, a felvételiző gazdasági mű­veltségének felméréséből és logikai készségének vizsgálatából áll. Ez a legnagyobb szűrő. Az idén 850 felvé­telizőből kétszázötvenen „élték túl” ezt az írásbeli felvételit, őket bocsá­tottuk szóbelire egy bizottság elé, akik immár a jelentkező külső és belső személyiségét, belső motivált­ságát, gazdasági műveltségét és aje- lentkezők nagy száma miatt a nyelv­tudását vették górcső alá. UHogy találtak rá éppen Miskolcra ? • Egyre többen jelentkeznek az is­kolába vidékről, és miután önfenn­tartók vagyunk, és kollégium üze­meltetését a jövőben sem tervezzük, ezért a vidéki igényeket a helyszínen kívánjuk kielégíteni. A tavalyi év so­rán csatlakozott az alapítványhoz az Észak-magyarországi Tüzép Rt., amelynek igazgatója, Dudás Emil vállalta, hogy megszervezi a főisko­la miskolci konzultációs központját, amely 1994 szeptemberében kezdi majd el a működését. Mindez egye­lőre még csak feltételes módban ér­tendő, hiszen az indulás egyik alap- feltétele az, hogy Dudás úr elő tudja teremteni a konzultációs központ működtetéséhez szükséges tízmillió forintot. Ezenkívül feltételként szabtuk, hogy a helyi önkormány­zat, a helyi oktatási intézmények és a helyi vállalkozók is pártfogolják a kezdeményezést. Ha a feltételeknek sikerül eleget tenni, akkor semmi akadálya, hogy jövő szeptemberben Miskolcon is elinduljon a Kereske­delmi és Vállalkozási Akadémia negyven fős, úgynevezett munka melletti tagozata. * A hírek szerint Dudás Emil a napok­ban találkozott Kobold Tamással, Miskolc alpolgármesterével, aki tá­mogatásáról biztosította a miskolci konzultációs központ tervezetét. Vár a könyvtár Miskolc (ÉM) - A miskolci Városi Könyvtár a szabadságolások ellené­re is váija az olvasókat. Vörös Zol- tánnétól, a könyvtár megbízott igaz­gatójától kapott tájékoztatás szerint úgy osztották be a szabadságokat, hogy mindig legyen nyitva fiók­könyvtár. A megszokott rend szerint, délelőtt 10-től este 7 óráig vehetik igénybe az olvasók a Déryné utcai Szabó Lőrinc Könyvtár szolgáltatásait. A Szent- péteri kapui József Attila Könyvtár dolgozói jelenleg szabadságukat töl­tik, viszont augusztus 9-től újra vár­ják az olvasókat. A kutatók előtt nyitva áll a Lévay József Tudomá­nyos Könyvtár. Sajnos, vagy inkább szerencsére a diósgyőri Petőfi Sán­dor Könyvtár zárva tart. A májustól tartó teljes felújítás várhatóan au­gusztus végéig befejeződik. Szep­tembertől megújult környezetben, lényegesen jobb körülmények között olvashatnak, kutathatnak, kölcsö­nözhetnek az olvasók. Abaúj élni akar Boldogkőváralja (ÉM) - Az ünne­pi könyvhétre jelent meg a boldogkő- váraljai székhelyű Inter Leones Ki­adó gondozásában Maczó Agnes és G. Nagy Ilián Abaúj élni akar című szociográfiája­A könyv tartalmazza a szerzők 1991-es abaúji kőrútjának tapaszta­latait, beszélgetéseket vállalkozók­kal, parasztemberekkel, polgármes­terekkel és másokkal. A kötet máso­dik részében olvasható a nyolcvan­hat abaúji település egyenkénti leí­rása, a jelenlegi állapotukat tükröző korrajza. A könyv érdekessége, hogy egy átfo- gó abaúji tanulmány mellett megta- lálható benne a vizsolyi megyegyű­lésen elhangzott helyi református lelkész, Nagy Zoltán és Balczó And­rás beszéde is. Az adattárban pedig a települések polgármestereinek, jegyzőinek, iskolaigazgatóinak, pap­jainak, orvosainak és védőnőinek ‘teljes névsora található. Aki Abaúj múltjával és jelenével meg akar ismerkedni, a miskolci Ka­zinczy könyvesboltban szerezheti be az Abaúj élni akar című kötetet. Az abaújiak az encsi hírlapárusnál és a települések önkormányzatinál vá­sárolhatják meg a kiadványt. Kitüntetések Budapest (MTI) - A Magyar Köz­társaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - Lelkes István fes­tőművésznek tudományos, pedagó­giai és alkotóművészi munkássága; Szabó László trombitaművésznek, a Magyar Honvédség Zeneművészeti Honvéd Szakközépiskolája művész­tanáránál!: több évtizedes művésze­ti és pedagógiai munkássága; Taijá- ni Tóth Ida cimbalomművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la tanárának, művészi és zenepeda­gógiai munkássága elismeréseként; dr. Illés Sándornak, az Új Hírek fő­szerkesztőjének újságírói-szerkesz­tői életművéért; Rátlionyi János zsurnalisztának újságírói pályájá­ért és művelődéstörténeti munkás­ságáért ,a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Fe­kete György, az MKM helyettes ál­lamtitkára adta át. Múzeumi muzsika Budapest (MTI) - Barokk és rene­szánsz zeneművek csendülnek fel augusztus három vasárnapján a Kiscelli Múzeumban. A koncertek este 7 órakor kezdődnek. A nyitóhangverseny szólistája Ker­tész Ildikó fuvola-, Máté Balázs csel­ló- és Geoffrey Thomas csembalómű­vész. A Budapest Baroque együttes műsorában Johann Sebastian Bach, fia Carl Philipp Emmanuel Bach, Pi­etro Locatelli, Domenico Scarlatti és Joseph Haydn műveket hallhatnak az érdeklődők augusztus 1-jén. A Concerto Armonico Händel, Purcell, Telemarni, Vivaldi kompozíciókat játszik augusztus második vasár­napján. Vidám reneszánsz esttel zá­rul a koncertprogram augusztus 15- én. Mandel Róbert, Czidra László, Kállay Gábor, Lorenz Dávid, Harsá- nyi Zsolt, Újházy László szólaltatja meg a „korabeli” zeneszerszámokat. A Danubius együttes tagjai pedig re­neszánsz táncokat mutatnak be a Kiscelli Múzeumban.

Next

/
Thumbnails
Contents