Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1993. Július 29, Csütörtök------------APROPÓ ——— úétédé Brackó István Egyengetés lehetőségének híján helyeslő egyetértéssel figyelem a Duna Televízió útját. A képet és a hangot fóllövik az űrbe Magyarországról, s az égi Satellit jóvoltából az adás éppúgy fogható az erdélyi havasokban, mint Svédországban vagy Izraelben. Én is nézem néha, s az imént említett egyidejűség arra késztet, hogy más szemmel is nézzem a Détévét. Nekem is szól, neki is szól. De mivel rólam is szól, jussom van hozzá, hogy véleményezzem. Létrejöttének körülményei aligha érdeklik azt, aki a határon túl élni kényszerül. Ám ez a telekommunikációs akció a mi pénzünkre m.egy. És a mi bőrünkre is. Aki csak a Détévéből értesül Hunnia híreiről, az semmit sem tud, vagy rosszul tudja. A műsor siralmasan gyengécske. Mintha a magyar televíziós mögött nem állna 35 éves múlt. A hírcsokor halovány, s a szlovák, olasz konzerv-sorozat aligha dobhatja föl a távoli nézőt. A magyaros jelleget nem szolgálja Belmondó vagy Bujtor. A menetközben becsempészett Ki mit tud? vetítése jó ötlet, s csak az a kérdés, hogy pusztán ez megér-e annyi milliárdot, s legcdább annyi szemrehányást. Véleményem szerint a harmadik csatorna mindeddig nem produkálta azt, ami miatt életre hívták. Sugározná inkább a Híradót, az Esti Egyenleget, az Össztüzet, vagy a Hőmérőt. De nem! A koncepciókészítők elmondották, hogy felállt az új stáb, az új tervekkel. Úgy legyen! A kimondott elvvel én egyetértek - szóljunk a távoli magyaroknak a hazán belüli magyarokról - de munkál bennem a. kimondatlan gyanú. Kövezzenek meg érte, de nekem, mégis az az érzésem, hogy a. Détévé - holnap, de még a választások előtt, sőt azután, egy bizonytalan szituációban is - egy szűkebb hazai kör érdekének szószólója lehet. A kezdés, az indíttatás, a finanszírozás erre utal. Mindegy, most minek nevezzük: pártnak, kormányzati tényezőnek, jövőre spejzoló bölcsek gyülekezetének... A nemzetiszín takaró alól kilóg a lóláb. Zenélő televízió Budapest (MTI) - Egy szusszanásnyi lélekpi- hentetők a vad rohanásban, az agresszív kuszaságban Mozart gordonkaszólamai, Bach orgona-, s Chopin zongoramuzsikája. Ketchupos hamburgerek, Coca-colás és Mars-csokis időkben is kellők. Szükségletek. Népszerűek ezért az Óbudai Társaskörből közvetített Zeneórák és a Zeneszalon adásai, s késő esti időpontja ellenére, Presser Gábor Kis esti zenélése. A tévé műsorszerkesztése havonként tervez egy-egy operaközvetítést. Ezek között évente hét-nyolc a külföldi. (Azért, mert ez az olcsóbb.) A hazai produkciókból sem marad ki a közönség. Ezekben a napokban veszik fel Szegeden az Aidát. A közeljövőben láthatjuk képernyőn Rossini Reimsi utazás című operáját, melyet Abbado dirigált még 1991-ben Bécsben, s szereplői Monserrat Caballé, s Ruggiero Raimondi voltak. Aztán Monteverdi operáiból Jean Pierre Ponelle készített fantasztikusan érdekes, látványos filmet, a zeneszerző halálának 350 évfordulója alkalmából. Hamarosan bemutatják. Csakűgy, mint azt az angol produkciót is, amely egy másfajta szentivánéji álommal ismertet meg, mint a shakespeare-i. A korabeli szöveg, a történet meséje Purcell muzsikájával, sok-sok tánccal tárul elénk. A zenetörténeti jelentőségű tíz részes Toscani- ni-sorozat után folytatódnak a nagy karmesterek munkásságát, s a nagy előadókat bemutató programok. Leonard Bernstein még 1978-79- ben készített egy tizenkét részes Mahler-soro- zatot, amelyben megszólal az összes Mahler- szimfónia. A népszerű karmesternek bemutatásra várnak azok a szalagjai is, amelyen Haydn-szimfóniákat és a Teremtés című oratóriumot dirigálja. Elkészült egy portréfilm Bársony Ágnes rendezésében világjáró, világhírű zongoraművészünkkel, Schiff Andrással, amelyben ő Schubert muzsikájának értékét és szépségét osztja meg velünk. Készen van már a Dohnányiról szóló dokumentumfilm is. A tévé koncertközvetítéseinek legnagyobb része magyar művészek fellépését örökíti meg, de a zenei stúdió arról is gondoskodik, hogy a magyar közönség se maradjon ki a világ jelentős zenei eseményeiből, élményeiből. így láthatóhallható lesz a Berlini Filharmonikusok Abba- do-dirigalta Beethoven-koncertje, Rosztropo- vics közreműködésével egy Csajkovszkij-est, s élvezhetjük Placido Domingo és Jósé Carreras csodálatos tenorját. John Ferguson, a zongorista A Miskolci Nyári Fesztivál egyik meglepetésének ígérkezik: John Ferguson, az amerikai ragtime-zon- qorista július 31-én este fél kilenckor kezdődő koncertje. A Merlin Színház vendégeként tartózkodik hazánkban a népszerű zenész, s koncertsorozatának egyik helyszíne a Kossuth utcai Muzsikáló udvar lesz. Fergusonról egyelőre annyit tudunk, hogy nem jazz-zongorista. Ragtime-t, Gershwint játszik úgy, ahogy az egy Klasszikus muzsikustól telik. A közönségének tudnia kell, hogy a koncerten nem jazz-improvizációkat fognak hallani, hanem ragtime-szerzok, illetve olyan komponisták darabjait, akikre hatott ez az eredetileg nem néger, hanem Európából érkezett zene. Csak nézünk, mint a moziban Budapest (MTI-BT) - Az ötvenes évek filmjeit bemutató sorozat egy ’49-es filmmel indult, miként maguk az ötvenes évek, a szigorú sztálinista terror évei. A Csak nézünk, mint a moziban című Tv-2-es sorozat eddig nyolc régi magyar játékfilmet sugárzott (Dalol va szép az élet, Kis Katalin házassága, Becsület és dicsőség, Tűzkeresztség, Ütközet békében, Állami áruház, Gyarmat a föld alatt, Ifjú szívvel), július 31-én vetítik a kilencediket (Én és a nagyapám), s utána még három van hátra. (A 9-es kórterem, a Csodacsatár, az Eltüsszentett birodalom). Arról kérdezem a sorozat egyik szerkesztőjét, Sipos Pál fiatal rendezőt, hogy azzal befejezik-e az egészet? • Nem. Az ötvenes évek végének és a hatvanas éveknek a játékfilmjeivel folytatjuk, tehát a Kádár-korszak mozijával. □ Érdekli a, nézőket? • Örömmel tapasztaljuk: nagyon. Sok levelet és telefont kapunk idősebb emberektől, hogy csak azt bánják, ilyen késő este sugározzuk a műsort. Egyébként meglehetősen megbízható adataink szerint magas, 38 százalékos a nézői részesedés. □ Fordítsuk le ezt a műszót. •Azt jelenti, hogy akik kéthetenkint szombaton este 11 után tévét néznek, 38 százalékban ezt nézik és 62 százalék jut a Tv-l-re meg az összes többi (műholdas, kábeles, stb.) műsorra. □ Mi volt a sorozat alapötlete? • Még 1978-ban vagy ’79-ben, ifjú egyetemista koromban, a jogi karon, az úgynevezett Forradalmi Ifjúsági Napok keretében levetítették nekünk a Dalolva szép az életet és még négy vagy öt Rákosi-korszakban forgatott filmet. Három-négyszáz egyetemista nézte és fetrengtünk a röhögéstől! Amikor később középiskolásokat tanítottam, egyszer elvittem őket a Találkozás az Elbán című, hasonlóképpen hazug és sematikus szovjet film vetítésére és ugyanazt a reagálást tapasztaltam. Azóta dédelgetem a gondolatot, hogy ezeket a filmeket szélesebb körben kellene bemutatni. Ma már a lakosság többsége fiatalabb annál, semhogy láthatta volna valaha ezeket a filmeket, mert nem is élt akkor, vagy legfeljebb kisgyerek volt. Hát hadd szórakozzanak, hadd nevessék ki a diktatúra hazugságait és képtelenségeit, hadd tanuljanak belőle, hadd ismeijék meg, milyen körülmények szorításában kellett élniük apáiknak, nagyapáiknak. Mellesleg vannak ezeknek a filmeknek pozitívumai is: a rengeteg nagyszerű magyar színész. Egy La- tabár zsenialitását például semmilyen diktatúra nem volt képes megnyomorítani. Intézményesített vállalkozóképzés Miskolc (ÉM - BG) - Tavaly júniusban alakult meg a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem „védőszárnyai” alatt a budapesti székhelyű, alapítványi finanszírozású Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia. Hogy miként kerül a képbe Gödöllő, ^Budapest, hogy miért alapítványi támogatottságú az iskola, és hogy kapcsolódik mindehhez Miskolc, arról dr. Hauk Bélával, a Kereskedelmi és Vállalkozási Ákadémia igazgatójával beszélgettünk: • Három évvel ezelőtt, álékor még a külker főiskola igazgatóhelyetteseként vetődött fel bennem egy új típusú felsőfokú oktatási intézmény beindításának a terve, amire annál inkább szükség van, mert sorra alakulnak Magyarországon a kis- és kö- zépvállalkozások, miközben a magyar oktatási rendszer nem foglalkozik kis- illetve középvállalkozók képzésével. Alihoz, hogy ezt megvalósíthassuk, három feltételnek kellett megfelelni. Elsősorban találni kellett egy olyan oktatási programot, amely színvonalas, főiskolai szintű képzést nyújt és erősen gyakorlat-központú. Eire a legalkalmasabbnak azok a kereskedelmi főiskolák látszottak, amelyek a Közös Piac tagországaiban működnek. Ezt az oktatási programot kellett egy kicsit átalakítani a magyar viszonyokra. Nyugat-Euró- pában ezekre a főiskolákra döntő többségben vállalkozó-dinasztiák leszármazottai mennek tanulni, akik már egy otthonról hozott úgynevezett vállalkozói szellemmel átitatva ülnek be az iskolapadba. Nálunk viszont még csak mostanában kezd felnőni az a másodgeneráció, akiknek a szülei már megszenvedték a vállalkozások beindításának minden keservét, buktatóját. A magyar- országi programba tehát feltétlenül be kellett építenünk a szemléletformálást, amelynek az a célja, hogy a tőlünk kikerülő diákok már profi, felkészült vállalkozókként vigyék tovább a szüleik - vagy indítsák be a saját vállalkozásaikat. Éppen emiatt egy évfolyamon csak hatvanan tanulnak a nappali illetve a munka melletti tagozaton, hiszen csak ilyen létszám mellett tudjuk elérni, hogy mindenkivel személyesen tudjunk foglalkozni. Másodsorban elő kellett teremtenünk az iskola működtetésének pénzügyi fedezetét. Első lépésben többnyire külker vállalatok segítségével sikerült 25 millió forintot összehoznunk, amihez a későbbiek folyamán egyre több magánvállalkozó is csatlakozott. A harmadik feltétel az induláshoz az engedély volt. Ezért csatlakoztunk a Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez, amelynek immár önálló jogállású kara vagyunk. Tehát jelen pillanatban mi vagyunk az egyetlen olyan főiskolai szintű oktatási intézmény, amely állami és egyúttal alapítványi főiskola. □ A hírek szerint az Önök felvételi rendszere is eltér a magyarországi hagyományoktól. • Volt alkalmam testközelből végignézni azokat a színjeles érettségizett diákokat, akik bejutottak a kül- kerre, végigüldögélték a tanulmányi idejüket, mindenből remekül levizsgáztak, de - tisztelet a kivételnek - egy pár zoknit sem tudtak volna eladni. Sajnos a mai felvételi rendszer talán a képzőművészeti és a színművészeti főiskolát kivéve nem fordít kellő figyelmet arra, a jelentkező alkalmas-e egyáltalán az adott feladatra. Nálunk a felvételi vizsga első része a pályaalkalmassági vizsgálatnak rendeltetik alá. Ez személyiségvizsgálatból, intelligenciatesztből, a felvételiző gazdasági műveltségének felméréséből és logikai készségének vizsgálatából áll. Ez a legnagyobb szűrő. Az idén 850 felvételizőből kétszázötvenen „élték túl” ezt az írásbeli felvételit, őket bocsátottuk szóbelire egy bizottság elé, akik immár a jelentkező külső és belső személyiségét, belső motiváltságát, gazdasági műveltségét és aje- lentkezők nagy száma miatt a nyelvtudását vették górcső alá. UHogy találtak rá éppen Miskolcra ? • Egyre többen jelentkeznek az iskolába vidékről, és miután önfenntartók vagyunk, és kollégium üzemeltetését a jövőben sem tervezzük, ezért a vidéki igényeket a helyszínen kívánjuk kielégíteni. A tavalyi év során csatlakozott az alapítványhoz az Észak-magyarországi Tüzép Rt., amelynek igazgatója, Dudás Emil vállalta, hogy megszervezi a főiskola miskolci konzultációs központját, amely 1994 szeptemberében kezdi majd el a működését. Mindez egyelőre még csak feltételes módban értendő, hiszen az indulás egyik alap- feltétele az, hogy Dudás úr elő tudja teremteni a konzultációs központ működtetéséhez szükséges tízmillió forintot. Ezenkívül feltételként szabtuk, hogy a helyi önkormányzat, a helyi oktatási intézmények és a helyi vállalkozók is pártfogolják a kezdeményezést. Ha a feltételeknek sikerül eleget tenni, akkor semmi akadálya, hogy jövő szeptemberben Miskolcon is elinduljon a Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia negyven fős, úgynevezett munka melletti tagozata. * A hírek szerint Dudás Emil a napokban találkozott Kobold Tamással, Miskolc alpolgármesterével, aki támogatásáról biztosította a miskolci konzultációs központ tervezetét. Vár a könyvtár Miskolc (ÉM) - A miskolci Városi Könyvtár a szabadságolások ellenére is váija az olvasókat. Vörös Zol- tánnétól, a könyvtár megbízott igazgatójától kapott tájékoztatás szerint úgy osztották be a szabadságokat, hogy mindig legyen nyitva fiókkönyvtár. A megszokott rend szerint, délelőtt 10-től este 7 óráig vehetik igénybe az olvasók a Déryné utcai Szabó Lőrinc Könyvtár szolgáltatásait. A Szent- péteri kapui József Attila Könyvtár dolgozói jelenleg szabadságukat töltik, viszont augusztus 9-től újra várják az olvasókat. A kutatók előtt nyitva áll a Lévay József Tudományos Könyvtár. Sajnos, vagy inkább szerencsére a diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtár zárva tart. A májustól tartó teljes felújítás várhatóan augusztus végéig befejeződik. Szeptembertől megújult környezetben, lényegesen jobb körülmények között olvashatnak, kutathatnak, kölcsönözhetnek az olvasók. Abaúj élni akar Boldogkőváralja (ÉM) - Az ünnepi könyvhétre jelent meg a boldogkő- váraljai székhelyű Inter Leones Kiadó gondozásában Maczó Agnes és G. Nagy Ilián Abaúj élni akar című szociográfiájaA könyv tartalmazza a szerzők 1991-es abaúji kőrútjának tapasztalatait, beszélgetéseket vállalkozókkal, parasztemberekkel, polgármesterekkel és másokkal. A kötet második részében olvasható a nyolcvanhat abaúji település egyenkénti leírása, a jelenlegi állapotukat tükröző korrajza. A könyv érdekessége, hogy egy átfo- gó abaúji tanulmány mellett megta- lálható benne a vizsolyi megyegyűlésen elhangzott helyi református lelkész, Nagy Zoltán és Balczó András beszéde is. Az adattárban pedig a települések polgármestereinek, jegyzőinek, iskolaigazgatóinak, papjainak, orvosainak és védőnőinek ‘teljes névsora található. Aki Abaúj múltjával és jelenével meg akar ismerkedni, a miskolci Kazinczy könyvesboltban szerezheti be az Abaúj élni akar című kötetet. Az abaújiak az encsi hírlapárusnál és a települések önkormányzatinál vásárolhatják meg a kiadványt. Kitüntetések Budapest (MTI) - A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - Lelkes István festőművésznek tudományos, pedagógiai és alkotóművészi munkássága; Szabó László trombitaművésznek, a Magyar Honvédség Zeneművészeti Honvéd Szakközépiskolája művésztanáránál!: több évtizedes művészeti és pedagógiai munkássága; Taijá- ni Tóth Ida cimbalomművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárának, művészi és zenepedagógiai munkássága elismeréseként; dr. Illés Sándornak, az Új Hírek főszerkesztőjének újságírói-szerkesztői életművéért; Rátlionyi János zsurnalisztának újságírói pályájáért és művelődéstörténeti munkásságáért ,a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Fekete György, az MKM helyettes államtitkára adta át. Múzeumi muzsika Budapest (MTI) - Barokk és reneszánsz zeneművek csendülnek fel augusztus három vasárnapján a Kiscelli Múzeumban. A koncertek este 7 órakor kezdődnek. A nyitóhangverseny szólistája Kertész Ildikó fuvola-, Máté Balázs cselló- és Geoffrey Thomas csembalóművész. A Budapest Baroque együttes műsorában Johann Sebastian Bach, fia Carl Philipp Emmanuel Bach, Pietro Locatelli, Domenico Scarlatti és Joseph Haydn műveket hallhatnak az érdeklődők augusztus 1-jén. A Concerto Armonico Händel, Purcell, Telemarni, Vivaldi kompozíciókat játszik augusztus második vasárnapján. Vidám reneszánsz esttel zárul a koncertprogram augusztus 15- én. Mandel Róbert, Czidra László, Kállay Gábor, Lorenz Dávid, Harsá- nyi Zsolt, Újházy László szólaltatja meg a „korabeli” zeneszerszámokat. A Danubius együttes tagjai pedig reneszánsz táncokat mutatnak be a Kiscelli Múzeumban.
