Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. Július 27., Kedd 2 A Itt-Hon [- NÁLUNK TÖRTÉNT -i Kutyaugatás nem hallik az égig! Náliuik történt abban az abaúji kis faluban, ahol kevesebb az izzók szá­ma, mint egy pesti külvárosi busz­megállóban. Nálunk történt, hogy egy neves vállalkozó és a polgármes­ter asszony összefogott. Kültelki va­dászházba villanyt vezetni nem ol­csó dolog, így éljen a matematika és - két pont között legrövidebb út az egyenes - jelszóval célirányban el­kezdődött a gödörfúrás és az osz­lop telepítés. Nem nézte ezt jó szem­mel a falu néhány lelkes patrónusa és merészelték megkérdezni mi tör­ténik ott. Mert bizony kivitelezési en­gedélyről sem az EMASZ, sem a polgármester asszony nem tudott. Dúlt-fúlt minden megkérdezett, de ettől a már földbe helyezett ormót­lan betontüskék nem konyultak le, sőt büszkén hirdették az „úgyis mi uralkodunk apuci" szemléletet. Pedig lett volna békés megoldás, ami mindkét fél javát szolgálja, ha a falugyűlésről szóló jegyzőkönyvet illetve az ott elhangzottakat valaki komolyan vette volna. De nem. Per­sze ez „csak” esztétikai és részben végrehajtott környezetrombolási ter­rorizmus, aminek felelőse a mai na­pig nem akadt. Hiába telefon jobb­ra, hiába telefon balra, hiába levél ide-oda, hiába a figyelemfelhívás az életveszélyes 2,5-3 méter mélysé­gű, 50-60 cm átmérőjű gödrökre, a be nem tömött, semmivel sem jelzett, fűvel benőtt csapdákra. Mert azt ta­lán már mondani sem kell, hogy a megkezdett „beruházás” félbe lett hagyva. Intézkedés jó magyar szo­kás szerint nincs. A feltett kérdések­re válasz nincs. A vállalkozó által állítólag befizetett hálózatbővítés (vagy támogatás) összegéről papír nincs. Csak lyuk lyuk hátán. És a- hogy lenni szokott, bekövetkezett a baj. Etelka néni hazajött, hogy meg­etesse házőrző kutyusát, de sajnos a kutyust nem találta. Már sötétedett és nem túl messziről a kutya keser­ves és gyenge vonítását hallotta. A végelgyengülésben lévő kutyus - a hűséges társ - reggelre majd csak kiszenvedett. Szerencsére a másna­pi mentés sikeres volt. Kit átkozzon el az a kedves öregasszony, akinek kishíján ez volt az idén a harmadik kiszenvedett jószága. Pál István Szanticska Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji szerkesztőség címe: Szikszó, Kálvin-tér 25. Telefon: 46/396-174 Honi hírek > Honi hírek t Honi hírek t Honi hírek % Honi hírek # Novajidránynak komoly gondja: a gyér közvilágítás Novajidrány (ÉM - TK) — A 2050 lakosú község is be­kapcsolódott a gázprogram megvalósításába. Ez a beru­házás közel 83 millió forint­ba kerülne a településnek, s a jövendő önkormányzaton múlik, hogy felvállalja-e majd ennek megvalósítását. Mindenesetre a gázvezeték kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy község elin­dulhasson a fejlődés útján, erre szükség van. Ugyanígy a telefon fejlesztésre, mely 1994 első félévébe lesz kié­pítve a MATÁV által - mond­ta Jánosik László polgármes­ter. Ezen kívül sor kerül útkor­szerűsítésre, mely az Alkot­mány és a Dankó Pista ut­cát érintené. Az aszfaltsző­nyeg árát a költségvetésből elkülönített pénzösszegből fi­nanszírozzák. Munkahelyte­remtő beruházáson is gon­dolkodnak, ugyanis a helyi Zöldség-Gyümölcs Feldolgo­zó Kft. felszámolás alatt áll. Az épület így adva van, ötle­tek és beruházók viszont még hiányoznak. A falú lakosságát tekintve magas a regisztrált munka- nélküliek száma: 250 fő, s 44 fő átmeneti jövedelempótló támogatásban részesül. Az önkormányzat az intéz­ményes szemétszállításhoz gépet vásárolt s 10 fő köz­hasznú foglalkoztatottnak (főleg nagycsaládos) munkát tudott biztosítani, s ezáltal a környezetszennyezés is csök­kent. Kialakításra került egy szo­ciális konyha üzemeltetése, melyben 75 fő étkezése biz­tosított, ugyanitt van az idő­sek nappali klubja, melyet egy fürdőszobával kiegészí­tettek, ill. színes televíziót vásároltak a kikapcsolódni vágyó időseknek. A községre jellemző, hogy közbiztonságuk nem stabil. Elszaporodtak a mezei lopá­sok, így ma két mezőőr védi a földeket, de egy kutya na­8 mn hiányzik. sszel az 1-8 osztályosoknak ingyenes tankönyv, füzet, írószercsomagot vásárol az önkormányzat, továbbá pénzügyi támogatást kíván­nak adni azoknak a gyere­keknek is, akik innen közép vagy felsőbb oktatási intéz­ménybe kerülnek. Novajidrány községnek egyetlen gondja van csupán, s erre keres orvoslást. A gond a „közút” közmegvilá­gításának költségtérítése. Közút és mégis az önkor­mányzatot terheli a „túlzott” kivilágítás megfizetése. Kérdezgető - mindenkinek Miért kapunk védőoltást a betegségek ellen? Szikszó (ÉM - Z.L.) - Mi­ért kapunk védőoltást? A sú­lyos betegségektől régen sok gyerek meghalt, vagy nyo­morék lett. A védőoltásokkal előre „meg­tanítjuk” a gyerek szerveze­tét arra, hogyan kell véde­kezni egy-egy veszélyes be­tegség ellen. Ezt úgy csinál­ják, hogy a kórokozó víruso­kat, baktériumokat annyira legyengítik, hogy már egyál­talán nem tudnak betegsé­get okozni. Ezeket az oltás­sal bejuttatják a szervezet­be, amely hamar elpusztítja őket. Közben azonban meg­tanulja, hogyan kell a hason­ló, erős kórokozókat elpusz­títani. A téma az utcán hever... De hogy ennyire?! Fotó: Nikon Viktor 1993. Július 27., Kedd A 7 Itt-Hon Az egyetlen feketeöves mester Augusztus 14-én köt házasságot Kemény Erikával Archív felvételünk az 1992-es tokaji karate edzőtábor­ban készült. Az encsi feketeöves mester: Kádas János Kércsi Tibor Szikszó (ÉM) - A mester ti­tulussal napjainkban a szak­ma csínját-bínját ismerő, él- tesebb szakembereket illetik. A középkorban fiatalon is el lehetett érni ezt a minősí­tést, de előtte küzdelmes inaséveknek kellett eltelni­ük, amikor a fiatalemberek kitanulhatták a szakma for­télyait. Ezeknek a küzdel­mes éveknek a koronájaként készült el a mester-remek, amely minősítése is volt al­kotójának. A mi mesterünk nem éltes, éppen, hogy fiatalember. Iz­mos testalkatú, ambícióval telt mai fiatal. A küzdelmes „inasévek” meghozták gyü­mölcsüket, amikor kitartó edzések és kemény munka eredményeként megszerezte a feketeöves mester fokoza­tot, és ezzel a megye egyet­len feketeöves mesterévé lé­pett elő. Kádas János 1971-ben szü­letett Szikszón. Az általános iskola 7. osztályában, 12 éve­sen kezdte el a karate tanu­lást, amikor miskolci közre­működéssel elindult a kara­te oktatás Encsen, a Városi Sportcsarnokban. Óriási ér­deklődés. Kezdetben 140 résztvevővel indult a tanfo­lyam, amelyből ma már csak ketten űzik ezt a sportot. A másik kitartó karatéka Szé­kely Tamás, aki 10 év alatt barna övét szerzett. Kádas János a 101. Sz. Szakmunkásképző Intézet­ben folytatta tanulmányait, mint dízelmozdonyszerelő és emellett természetesen to­vábbra is karatézott Encsen. Zömök termete miatt nem kis nehézséget jelentett helytállni ebben a sportban több fejjel magasabb küzdő­társak között. Kezdetben ő volt az, aki kapta a „pofo­nokat”, de tehetsége és nem utolsó sorban kitartása ré­vén hamarosan kivédte, sőt vissza is adta az ütéseket. 1989 óta az encsi Kyokushin Karate Klub edzője. Szakmai tudását, kitartását megoszt­ja a tanítványaival. Igazi ta­nító ő, kire felnéznek és kö­vetik. Több színvonalas be­mutatón vettek részt az el­múlt években, Abaúj kisebb- nagyobb településein is meg­ismerhették őket. A mester nem csak Encsen, de más településeken is ok­tatja a karatét, főként gye­rekeknek általános iskolák­ban, mivel nagyon szeret gyerekekkel foglalkozni. Ama nevezetes mestervizs­gára az 1993. június 10-17- ig megrendezett nemzetközi edzőtáborban Budapesten került sor, ahol 320-an vet­tek részt az ország minden tájáról, illetve a határon túl­ról is. Az 1 DÁN fokozat megszer­zéséért 31-en álltak fel, eb­ből mindössze 9 karatéké­nak sikerült megszereznie a fekete övét, köztük .Kádas Jánosnak is. Ebből a száma­datból is kitűnik, hogy mi­lyen kemény követelmények­nek kell eleget tenni ennek a címnek a birtoklásáért. A siker elérése még inkább tu­datosította számára azt az örök igazságot, hogy a befek­tetett energia, a becsületes, kitartó munka meghozza a gyümölcsét. A későbbiekben sem áll meg eddigi munká­jában, hanem törekedni fog a maga elé állított újabb cé­lok elérésére. A küzdelmes pálya a mun­ka mellett sok sikert, örö­möt, nemes emberi értékeket (kitartás, önfegyelem), fizi­kai és erkölcsi nevelést is nyújt a művelőinek. Éppen ezért ajánlja minden fiatal­nak, aki kedvet érez a fenti tulajdonságok megszerzésé­re, testi és lelki egyensúlyá­nak harmonizálása iránt. Az ez évre kitűzött egyik leg­nagyobb próbatételen már túlesett mesterünk, de a má­sik nagy, kitűzött esemény­re 1993. augusztus 14-én ke­rül sor, amikor házasságot köt Kemény Erikával. Ezen a területen még csak inasé­vei kezdődnek el ezzel a nap­pal ahhoz, hogy mesterré válhasson. A családi életben is sok-sok küzdelmes évnek kell eltelnie, amikor nagy se­gítségére lehetnek majd a karate tanításai. Új j ászületőben a szikszói foci Tóth Károlyné Szikszó (ÉM) - 1993. július 21- én játékosértekezletre hívták ösz- sze a szikszói labdarúgókat. Ko­rábbi számunkban még arról ad­tunk hírt, hogy Szabó László edző, szakosztályvezető, játékos lemondott, de a sportkör vezeté­se ezt nem fogadta el. így felke­restük Nagy Béla elnököt laká­sán, ahol az alábbi pontok tisz­tázódtak. Az 1993. július 14-én, szerdán megtartott vezetőségi ülésen elfo­gadásra került Szabó László le­mondása és ugyanezen értekezle­ten megválasztásra került Szend- rei Lajos mint szakosztályveze­tő, s Ligeti Imre, mint vezetőedző. Erre azért volt szükség, mert sür­get az idő, s mielőbb el kell kez­deni az edzéseket. — Ez új dolog Szikszón — mondja Nagy Béla -, ugyanis évek óta nincs edzés és tudatosan meg­szervezett sportélet, illetve után­pótlásnevelés. Új dolog még az az ösztönzési rendszer is, mely a játékosokat a maximális teljesítményre serken­ti majd. Benyújtottak továbbá egy pályá­zatot is, mellyel egy autóbusz megvásárlását szeretnék megol­dani. E járművet a szikszói intéz­mények éppúgy használhatnák, mint a sportkör. Anyagi helyzetük javítása érde­kéhen baráti kör szervezése fo­lyik, mely egyesületi formában vagy alapítványként működne. Ami a kiválasztott játékosokat il­leti, már ezen a héten elkezdőd­nek az edzések, mely heti két al­kalommal lesz megtartva, s min­den hétre terveznek egy-egy ba­ráti mérkőzést a környék csapa­taival. Erre azért van szükség, hogy az augusztus 22-én kezdődő őszi baj­nokságra a szikszói labdarúgócsa­pat felkészülten várhassa ellen­felét. Cserehát turistatérképe Megjelent Cserehát turistatérké­pe a Csereháti Településszövet­ség gondozásában. Az önkor­mányzatoktól kapott adatok ösz- szedolgozását a Provincia Kft. vé­gezte el, Sárközi Sebestyén mun­káinak felhasználásával. A túra­útvonalakat a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség jelölte ki és járta be.

Next

/
Thumbnails
Contents