Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24 / 171. szám

1993. Július 24., Szombat Gazdaság ESZAK-Magyarország 5 Érdekegyeztetés Budapest (ÉM) - Sikeres kez­detnek minősítette az agrár ér­dekegyeztetési tárgyalások csü­törtöki fordulóját Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) titkára. Az érdekvédelmi szervezet veze­tő tisztségviselője elmondta: az agrár érdekképviseleti szerveze­tek, és a kormány között folya­matban lévő tárgyalások legna­gyobb eredménye, hogy a megbe­szélések szakmai alapon és a gon­dok megoldásának komoly szán­dékával kezdődtek el. Ám ellentmondott annak az állí­tásnak, hogy bármilyen konkrét megállapodás is született volna a csütörtöki szakértői tárgyalá­sokon. A MOSZ szakértője azt hangsú­lyozta, hogy gyors, bizalomerősí­tő intézkedésekre mindenképpen szükség van az ágazatban. Ilyen lehet például a korábbi aszályká­rok enyhítésére felvett hitelek visszafizetésének meghosszab­bítása. A hátrányos helyzetű térségek pályázat nélküli pénzhez juttatá­sa vagy „az arat, aki vetett” elvé­nek alkalmazása. Ám konkrét pénzügyi kérdések­ről a tárgyalásokon nem tudtak megállapodni, mivel ehhez több esetben nemcsak a tárgyalásokon résztvevők jószándéka lenne szükséges. Példaként említette, a mezőgaz­daság támogatottsági szintjének emelését, amelyhez milliárdokra lenne szükség akárcsak néhány százalékpontos emeléséhez is. Továbbá az adósság-elengedés, vagy a hitelkonszolidáció ügyé­ben a konkrét tárgyalásokba a társadalombiztosítást is be kel­lene vonni a megalapozott dön­téshozatalhoz. A munkabizottságokban folyta­tott eszmecsere eredményeit je­lenleg összegzik a szakértők és ebből hétfőre készül el az a jelen­tés, amely az eredményeket tar­talmazza, és alapot ad a továbbii tárgyalásokhoz. Elszámolóház és értéktár alakul Miskolc (ÉM) - A tervek szerint a Budapesti Árutőzsde, a Buda­pesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank a közeljövőben megalapítja a Központi Elszámo­lóházat és Értéktárat. A várhatóan 500 millió forintos alaptőkével felállítandó elszámo­lóház ellátná az értékpapírok központi tárolását, széles körű le­téti szolgáltatásokat nyújtana, valamint biztosítaná az árutőzs­de és az értéktőzsde értékpapír- és határidős piacán kötött ügyle­tek elszámolását. Esik az olaj ára Tokió (MTI) — Ha majd Irak visszatér az olajpiacra, megeshet, hogy a hordónkénti olajárak 10 dollár alá süllyednek - jelentette ki egy neves, közel-keleti olajügyi szakértő Tokióban, egy olajipari tanácskozáson. A Nemzetközi Energiaügyi Ta­nulmányok Központjának (CGES) szakértője szerint Irak napi termelése nem kevesebb, mint 2 és fél millió hordóra fog rúgni már néhány hónappal azu­tán, hogy az ENSZ feloldja az el­lene gyakorolt embargót. Dzsafar al-Csalabi, aki korábban a Kőolajexportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) főtitkára volt, úgy véli, nagy a valószínűsége annak, hogy a világszervezet megteszi ezt a lépést, amelynek igen komoly hatása lehet az olaj­piacra. A szakértő bírálta egykori szerve­zetét, amiért az képtelen a saját maga szabta határon belül tar­tani termelését. Al-Csalabi úgy véli, az OPEC je­lenleg napi 700 ezer hordóval lé­pi túl kvótáját, elsősorban az irá­ni és a nigériai túltermelés miatt. Al-Csalabi egyébként meg van győződve arról is, hogy az olajá­rak a közeljövőben akkor is to­vább gyengülnek, ha az iraki visszatérés nem következik be. Ha a tarlón átfú a szél... V Pár napja megállt a nagy munka. Azért a(z esőjvíz az úr... Prügy, Taktaköz (ÉM ­B.Sz.L.) - Bármerre járunk is a megyében, hajlamosak vagyunk arra, hogy csak a hatalmas kom­bájnokat vegyük észre a nagy nyári munkából. Pedig az „ó” munkájukat igen sok - járulékos munka követi, és a különböző munkamozzanatok adják meg az aratás sajátságos hangulatát. Szemszállító - kombájníró, és a blaska. Ugyanabban a táblában és idő­pontban munkák tucatja követi a kombájnokat. Itt van például a percnyi pontossággal induló és érkező gépkocsik hada, a kom­bájn teljesítményeket összegző „kombájnellenőr” a fuvarindító, a blaskagyújtő személye, aki tör­ténetesen a felsorolt munkákat egymaga is végezheti. Szállítóje­gyet ír, a gépkocsivezetőtől elve­szi a kombájn számát - a blas- kát, melyből estére akár tizenöt - húsz is összegyűlik egy-egy kom- bájnostól, és e szerint osztják el a teljesítményt. Nehezebb elemelni. A szalmaren­det bálázni kell, de több rendet egymáshoz sodorva - a Hesston- bálázó nagyobb teljesítményre képes. Nehezen szokta meg a szem a hengerbálát, hisz’ néme­lyik 4-5 mázsát is nyom. (Hátrá­nya, hogy lopni nehezebb.) Aratás után, ha a tábláról a szal­ma is lekerült, azt mondják: vége a nyárnak, ha a tarlón átfú a szél. Manapság nem sokat nosztalgi­ázhat az ember, mivel alighogy egy tábla felszabadul a szalmától, nyomában ott a traktor, a tárcsa, és „befeketíti” a kalász hűlt he­lyét. Á legtöbb gazdaság, kft., magán­gazda a legolcsóbb terményszá­Magad uram, ha zsongár nincs.. rítót használja: a napenergiát, így aztán ha szárítóüzembe vi­szik is a terményt, csupán „meglevegőztetik” - és irány a magtár. Sokan ott is hagyják ad­dig, amíg jó vevőre találnak. A je­lenlegi ár ugyanis nem minden termelőnek megfelelő. Az állam hétezret, mások ennél alig többet ígérnek egy tonna étkezési búzá­ért. A termelők többsége a mai napig nem érti hogyan lesz egy kiló hétforintos búzából hatvanfo­rintos kenyér? (Talán úgy, hogy kihasználják az összeroppantott gazdálkodók sanyarú pénzszűkös helyzetét.) Az aratók között igen sok helyen nincs már vízszállító, aki a tarlón bukdácsolva kannatetóból kínál­ta a vizet az éppen arra járó kom­bájnosnak. A legtöbb helyen ha­talmas vizeslajt, kettős falú cso­bogó áll a szomjazok rendelkezé­sére. De van már példa a légkon­dicionált kombájnfülkében rend­szeresített hűtótáskára is, amely­ben több üveg ásványvíz akár napnyugtáig is frissen tartható. Feltűnt, hogy a dolgozók bizton­ságára is mintha kevesebbet ad­nának az üzemeltetők. Ez főként a magángazdák körében, és a vál­lalkozó kombájnosok - géptulaj­donosok között szembetűnő: a használt, és régen elhasznált gép­micsodákon ritka a védőburkolat az egyéni védőeszköz. Tessék-lás- sék mód megoldott a tűzvédelem is. A nagyüzemekben elterjedt szokás, hogy egyetlen személy a tarlón ekével traktorral szolgála­tot teljesítő gépszerelő, aki vál- tókombájnosként is „bevethető”. Bizony a szükség törvényt bont - halljuk a gyakori magyarázatot. Visszakanyarodva a főmunkára elmondható, hogy a közepesnél is gyengébb termés hamarabb visszaküldi a kombájnokat a gép­udvarra. Megyénk déli részén, több kft. szövetkezet már végzett is a munkával, s akad, amelyik­nek magtára már negyedik éve nem telik meg. Persze, hogy meg­jelentek a feketén felvásárlók is, akik a leszerződött termény árá­ra is rálicitálnak. Vannak gaz­dálkodók, akik megtehetik, hogy „eldugják” a termést, kivárásra játszanak, hátha lesz annak na­gyobb ára is. Van olyan, aki már lábon eladta a búzát, de olyan is aki arat, bár nem foglalkozott ke­nyérgabonával soha. Nincs ezen mit csodálkozni, ilyen ez a nyár, ilyen ez az élet - vegyes — a gaz­dasági különösképpen... A füst nélküli ipar tervei Miskolc (ÉM-ME) —A szocialis­ta piac összeomlása nem csupán az ipari és mezőgazdasági export lényeges visszaesését hozta ma­gával, az idegenforgalomra is jócskán rányomta bélyegét. Hol vannak már a Szlovákiából, cse­reüdültetés keretében érkező au­tóbuszos turisták, vagy lengyel társaik, akik néhány évvel eze­lőtt még nem csupán a „KGST” piacok felkutatását, megismeré­sét tűzték ki úti célul? A változá­sokkal párhuzamosan fokozato­san elmaradtak. Ók is, akár ma­gyar társaik, a hosszú tiltás után, nyugatra vették az irányt, itthon pedig - legalábbis a borsodi tér­séget alapul véve -, nem lépett a helyükre senki. A gombamód sza­porodó magán utazási irodák 90 százaléka ugyanis - a nagy pro­fit reményében - a kiutaztatással foglalkozik, a beutaztatás ma­napság mostoha gyerek. Pedig évtizedeken keresztül ipari kör­zetként kikiáltott megyénk, ne­héz helyzetének javítását sokan az idegenforgalom fellendítésé­ben látják. Miként vélekedik er­ről, illetve mit tesz a probléma megoldása érdekében a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Idegen- forgalmi Hivatal -, kérdeztük Hudi Jánostól, a hivatal munka­társától. • A napokban sorra kapjuk a szálláshelyek jelentéseit, melyek sajnos nem a turizmus élénkülé­séről adnak számot-mondja há­zigazdánk. Ez is bizonyítja: imp­rovizációval nem megy az idegen- forgalom. Nem elég várni a cso­dát, hogy valaki majdcsak beté­ved hozzánk. Ezen a területen is a piac szigorú törvényei diktál­nak: el kell adni a térséget a kül­földi vendégnek. Mivel a magán utazási irodák nem kötelezhetők arra, hogy szá­mukra veszteséges tevékenysé­get folytassanak, így az invitatív jellegű propaganda munkát az idegenforgalmi hivatal vállalta fel -tudjuk meg. Kiállításokon vesznek részt, meg­próbálnak image-t teremteni szű- kebb pátriánknak. ■A vállalkozó, bármennyire is ér­deke hosszútávon - anyagi eszkö­zök híján - nem foglalkozik ilye­nekkel. Ugyanúgy, mint ahogy a külföldi utazási irodákkal való kapcsolatfelvételre, az évek múl­va hasznot hozó tárgyalásokra sincs pénzük és idejük. • A közelmúltban felvettük a kapcsolatot a Japán Utazási Iro­dák Szövetségével - sorolja Hudi János -, megbeszéléseket folytat­tunk az Aeroflot légitársasággal és egy dél-holland tartomány képviselőivel. Először a holland kapcsolattól várhatóak konkrét eredmények - véli a hivatal munkatársa - hi­szen vendégszeretetünk nem is­meretlen a tulipánok hazájában. Kedvelik természetes vizeinket, túrázásra alkalmas hegyeinket. Mivel jócskán akad tanulni va­lónk az idegenforgalom terén - állapította meg Hudi János -, jól jön az a szakmai segítség is, ame­lyet az egy hetet megyénkben tar­tózkodó holland delegáció tagjai felajánlottak. Ennek keretében, a közeljövőben két holland szakértő, a hivatal munkatársaival közösen, feltér­képezi meglévő adottságainkat és kidolgozzák milyen irányba a leg­célszerűbb elindulni. A manapság egyre népszerűsödó falusi turizmust sem hagyták fi­gyelmen kívül a tervezésnél - tudjuk meg a beszélgetés során. A Magyar Falusi-, Tanyai Ven­dégfogadók Szövetsége kiadvá­nyában már most is megyénkből van a legtöbb bejelentett vendég­látó. Jövőre várhatóan elkezdik egy mintafalu kialakítását, mellyel reprezentálni kívánják, milyen is az igazi falusi turizmus. Hogy a most megkezdett tervező munkának mikor érik be a gyü­mölcse? Beszélgető partnerünk szerint az ezredfordulóra. Ezért is választották szlogenül a „Har­móniában a természettel” jelszót, mely a következő évezred élet­módjában fontos szempont lesz.-----------JEGYZET-----------­Br ackó István / En hiszek Rubik Ernőnek. Ha a bűvös kocka feltalálója, a tizenkét tagú zsűri elnöke azt mondja, hogy a világkiállí­tás emblémája a csibe legyen, akkor ál­dásom rá. O csak tudja1?! A képről ítél­ve ugyan bumfordinak tűnik ez a jó­szág, magán viseli az ember-gyermek minden esetlenségét és esendőségét. De ebből a csibéből - bár a nemét nem kö­zölte a hírügynökség - délceg kakas, vagy aranytojást tojó tyúk is lehet. Csi­pegess hát, te csibe, rajtad ne múljon a 96-os Expo sikere! A premierig sok víz lefolyik a Dunán. A rendezők már túljutottak sok vitán, megtörtént az első kapa vágás, lázas ter­vek szövődnek, s gyürkőzik a vidék is. Azt persze túlzás lenne állítani, hogy az ország a világkiállítás lázában ég, hi­szen a napi gondok apró lidércfényei jobban vonzzák a tekintetet, mint a tá­voli világítótorony sugarai. Éppen ezért nem is az a kérdés, hogy felépül-e az álomváros, hogy jó házigazdák leszünk- e. Az a nagy talány, hogy mi mit te­szünk a kirakatba. Az előttünk álló há- , rom év, ha Expóban mérünk, sorsdön­tő lehet. Megszűnik-e a gazdaság mély­repülése? Kilábal-e az ipar-s a borso­diakat különösen érdeklő és érintő ko­hászat - a hullámvölgyből? Mikor lesz rossz emlék csupán az aszálynál is ke­servesebb agrárválság? A szokásos ke­nyéren és són kívül mivel tudjuk fogad­ni, s elkápráztatni a bámész idegent? Csipegess csibém, nőj nagyra! Egy har­sány kukurikú, vagy egy elégedett kot- kodács elkelne már ebben az ünnepre készülő baromfiudvarban...-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) - A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 84 üzletben össze­sen 248,2900 millió forint forgalmat bonyo­lított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma (44 kötés) névértéken 29,1400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 50,2990 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek együttes árfolyam- értékű forgalma 138 000 forint volt. A kár­pótlási jegy árfolyamértékű forgalma 22,6410 millió forintra rúgott. Az állam- kötvények és a kamatozó kincstárjegyek együttes árfolyamértékű forgalma 175,2120 millió forintot ért el. Kárpótlási jegyBHHHHNnmnsHgB Tőzsde Index (ideiglenes) július 23-án: 786,94 +2,53 Hivatalos árfolyamok wmmmmmm Érvényben: 1993. július 23. Pénznem Valuta Vétel Eladás 141,39 Belga frank* 267,27 Qán koronaiH 14,23 Finn márka 16,10 Francia fraMriff íe|l9 Holland forint 49,11 h font .jiÍjBl33.10 Japán yen* 88,96 Kanadai dollár ' 73,82 Kuvaiti dinár 313,39 Német márk^B 55.24 Norvég korona 12,88 Olasz líra** 58.63 Osztrák sell.* 785.47 Portugál esc. 55,17 Spanyol peseta 69,01 Svájci frank 62,69 Svéd korona 11,69 94.63 ECU (K. Piac) 107,11 144,19 65.15 271,93 14.49 16.50 16,47 49,97 135,70 90.16 75,22 318,89 56,20 13,12 59.91 799.07 56.27 70,53 63,77 11,95 96,19 109.07 Deviza Vétel Eladás 143,10 143,80 268,24 269.40 11,28 • 14,34 16.23 16,33 16.23 16,31 49,30 49,52 133.88 134,52 89.01 89,31 74,39 74,73 315.88 317,26 .55*55,73 12,98 13,04 59,07 1 59,39 788.88 792.28 55', 29'!ftl 55,57 69,19 69,57 62,96 63,24 11.76 11,82 95,74 107,70 108,20 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység Fotók: Fojtán László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents