Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24 / 171. szám
6 ESZAK-Magwiország Kultúra 1993. Július 24., Szombat-----------APROPÓ----------A elefiCejái Bánhegyi Gábor Aki netalán tán eddig nem ismerte volna Soós Imrét, vagy csak a Körhintából, esetleg a Ludas Matyiből, az most megismerheti, ha veszi a fáradtságot, és kéthetente szombatonként éjjeli baglyot játszik. Ott virít a tévé képernyőjén széles mosolya, lenyalt haja, állandóan valami újításon töri a fejét, emiatt el is hanyagolja emberi kapcsolatait, de aztán rájön, így nem megy tovább, végül jön a kollektíva, sikerül az újítás, egykét nóta, és jöhet az egymásra találás. Harminchat évvel ezelőtt azonban ez a széles mosoly elhalványult, feleségével, az ismert pszichiáterrel együtt holtan találták egy júniusi reggelen. El is terjedt a hír, Soós Imre, a Paraszt-Rómeó öngyilkos lett, nem bírta az evilági lét megpróbáltatásait. Mostanában azonban a nagy leleplezések korát éljük, ezért Müller Péter író úgy döntött, erről a titokról is lerántja a leplet, kimondja a valót. Interjú is készült vele, amelyben a remek literátor azt fejtegeti, hogy annak idején Amerikában elkapkodták a Részeg józanok című regényét, amelynek főhősében - bármennyire igyekezett titokban tartani - az olvasók ráismertek Soós Imrére, az ő egykori kedves barátjára. Az el- kapkodás miatt is, meg egyéb ok miatt is most egy utószóval bővített kiadás lát napvilágot, melyből kiderül, Soós Imre nem lett öngyilkos, erre neki cáfolhatatlan bizonyítékai vannak. Riporter meg is kérdi, mik azok a bizonyítékok? Ez az a, pillanat, amikor szív megszűnik dobogni, lehellet megszegik, de jő a feloldás. Müller Péter kifejti, Soós Imre azért nem lett öngyilkos, mert halála előtt pár órával vált el a Soós házaspártól, és akkor még éltek, de reggel már halottak voltak. Tűvé tettem a nyilatkozatot, egyéb bizonyíték egy darab sem bukkant elő. A többi cáfolhatatlan minden bizonnyal az említett utószóban van, amit megtudhatok, ha megrendelem a könyvet. Erre invitál a legutolsó sor. Ha nem lennénk a hó végén, és nem motoszkálna a kisördög... De hát motoszkál. MOZI A terror iskolája Ketten a bátor ölök közül (ÉM - BG) - A film Kolumbiában kezdődik, és arról szól, hogy lófarkas terrorista főnök fel van háborodva, mert papáját, a hírhedt kábítószercsempészt az amerikaiak elfogták, és bírák elé akarják állítani. Éppen ezért meg is szállja az Igazságügyminisztériumot, kilök egy nőt a negyedik emeleti ablakból, majd helikopterrel elmenekül. Snitt után békés amerikai középiskolai kép, hatalmas park, ódon épület, pajkos hatosfogat, akik kizárólag azzal vannak elfoglalva, hogy megsértsék a fegyelmet. Egészen mostanáig, mert egyiküket őrizetbe kell helyezni, hiszen apukája lesz a kolumbiai maffiafőnök bírája, következésképp nincs biztonságban a nebuló. Meg is jelennek a terroristák, keresett srácot nem találják, ezért fogva tartanak mindenkit, felrobbantanak egy rendőrautót, körbedrótozzák az épületet, mondván, itt robbantás lesz, ha nem teljesítik a követeléseket. Alaphelyzet tehát immár adott, a pajkos diákcsínyek okozta kacagást felváltja a fogak vacogása. Az ötösfogat buksijaiban terv bontakozik ki az iskola és társaik megmentésére. A film a véget ér, kiderül, a nagy Amerikának addig nincs félnivalója, amíg olyan nemzedéket tudhat maga mögött, amely olybá’ tűnik, nem tisztel sem embert, sem törvényt, de ha a szükség úgy hozza, felelősségteljes férfiakká válnak. Éljen és virágozzék tehát a nagy lehetőségek, nagy prérik és nagy jellemek országa! Leváltottak egy igazgatót Szendrő (ÉM-BG) — Július elején a szendrői képviselő-testület Mester Árpád polgár- mester előterjesztését meghallgatva titkos szavazáson 7-4 arányban úgy döntött, hogy Juhász István általános iskolai igazgatói megbízatását visszavonja. Juhász István: — Egy tavaly december óta húzódó költségvetési vita eredményeként a polgármester úr pénzügyi vizsgálatot kért, amely a tavalyi bérgazdálkodásunkat és a ’93 évi bérköltségve- tés-tervezetet tekintette át. A vizsgálat szerint rossz volt a tavalyi költségvetés tervezete, mert nem számoltam a nyári átlagfizetéssel, ami véleményem szerint nem is szükséges, mert bértömeg-gazdálkodást folytatok. Ugyancsak terhemre rótták, hogy a múlt év szeptemberében felszabadult két állás bérköltségét bér- fejlesztés címén szétosztottam. A polgármester úr szerint szabálytalanul, mert ehhez kérnem kellett volna a képviselő-testület hozzájárulását. Ézzel sem értettem egyet, hiszen önállóan gazdálkodom a bérekkel és azt még sehol sem láttam leírva, hogy ez a hatáskör meddig teijed. Hibaként állapította meg a vizsgálat, hogy a központi béremelés egy bizonyos hányadát nem tartalékoltam a túlóradíjak fedezésére, amit valóban meg kellett volna tennem, ugyanakkor a végkövetkeztetésből kiderül, hogy az iskolában sem költségtúllépés, sem bérfeszültség nem volt. A ’93-as költségvetés-tervezetnél tervezési hibának minősítették azt, hogy lényegesen megnőtt az úgynevezett külmunkadíjak ösz- szege. Ez annak a következménye, hogy magasabbak lettek az óradíjak, csoportbontás miatt megnövekedett a túlórák száma és szeptember elsejétől beterveztem a kötelező óraszámok csökkentését, amire egyébként a közalkalmazotti törvény 20. paragrafusa kötelez. Ezen kívül a polgár- mester úr öt embert - két gyermekfelügyelőt, egy pedagógusasszisztenst, egy takarítót és egy karbantartót - kivett a ’93-as bérlistáról annak ellenére, hogy szerintem szükséges foglalkoztatni ezeket az embereket. Július ötödikén a polgármester úr felhívatott a hivatalába, és megkérdezte, mi az elképzelésem a jövőt illetően, meddig akarok igazgató maradni. Ekkor azt feleltem, hogy amíg a megbízatásom szól, tehát 1995 július végéig. Ekkor Mester Árpád felszólított, hogy mondjak le. Amikor ezt megtagadtam, akkor közölte, javasolni fogja a képviselő-testületnek, vonják vissza a megbízatásomat. Megkérdeztem, mivel fogja ezt indokolni? Azt felelte, velem nem lehet együtt dolgozni, ellene és a képviselő-testület ellen dolgozom, lejáratom a hivatalt, nem tudom megrendszabályozni a kollégáimat, a május elsejei felvonulás sem sikerült, fegyelmezetlenség van az iskolában, nem folyik rendesen a munka. A május elseje előtti fáklyás felvonulás valóban nem sikerült, de csak azért, mert nem tettük kötelezővé a részvételt, emiatt a gyerekeknek csak a tizedrésze jött el. Szerintem a demokráciajátékszabályai közé tartozik, hogy akinek véleménye van, az ki is mondhatja - és ez vonatkozik a pedagógusokra is. Az idei nyolcadikosok közül csak tízen nem jelentkeztek középiskolába, főleg a kisegítő- és a cigányosztályok tanulói közül. A hatvan jelentkezőből nyolcnak küldték vissza a lapját, a többiek sikeres felvételit tettek. Tavaly szintén a polgármester úr kérésére úgynevezett szakmai átvilágítást végeztek az iskolánál és igen elismerően nyilatkoztak a nálunk folyó munkáról. Mester Árpád: - Amikor három éve megválasztottak polgármesternek, már akkor is közöltem az igazgató úrral, nem értek egyet a módszereivel. Minimális a követelményszintje a kollégáival és a tanulókkal szemben, ami véleményem szerint egyre inkább az iskola leépüléséhez vezet. Mindezt arra alapozom, hogy volt alkalmam megismerni az iskola életét belülről is, hiszen korábban magam is pedagógusként dolgoztam ott. Nem lehet úgy vezetni egy intézményt, hogy a kiadott feladatokat ne kérjem számon, ne ellenőrizzem. A költségvetési vita az igazgató úr és köztem már három éve folyik, ami elsősorban a költségvetési igények és lehetőségek közötti eltérésekből adódik. Az ön- kormányzat alapvető feladata a község- és intézményeinek üzemeltetése. Erre van egy keretünk, ami a normatív támogatásokból és a saját bevételekből tevődik össze. Az idei költségvetési keretünk ötmillió forinttal több mint tavaly, de például a szociális törvény bevezetése miatt legalább 8-9 millióval többet is kell költenünk mint az elmúlt évben. A bevételeink behatároltak, tehát hiába szeretnénk, nem tudunk minden igényt, óhajt kielégíteni. Már három éve felhívtam az igazgató úr figyelmét arra, nem tudom elfogadni, hogy egy évfolyam három osztályából kiveszik a gyengébb képességű gyerekeket, kialakítanak belőlük egy tíz-ti- zenkét fős negyedik osztályt és ehhez felvesznek egy pedagógust. Az igazgató úr azt is tudja, hogy szendrői hiedelem, miszerint a napközi ingyenes, ezért minden évben több mint százan beiratkoznak, majd ez a létszám három hónapon belül lecsökken hetvenre. Az igazgató úr mégis százharminc gyerekre tervez, és egyéves szerződéssel felvesz pedagógusokat, teljesen szükségtelenül. Javasoltam, hogy a kevés óraszámmal rendelkező munkaerők átcsoportosításával, a. gyerekfelügyelők munkaidejének jobb kihasználásával oldja meg a kérdést. Tavaly kétezer forintos béremelést kaptak a pedagógusok. Ezen felül az igazgató úr a felszabaduló két állás bérét plusz béremelésként felosztotta és az órákat is szétosztotta. Ez azért volt szabálytalan, mert az önkéntes emeléssel mintegy kötelezte az ön- kormányzatot, hogy ezt a megnövekedett bérköltséget a jövőben is vállalja, ami a képviselő-testület megkérdezése, hozzájárulása nélkül nem engedhető meg. Az lett volna a helyes megoldás, ha ezt az összeget év végén jutalomként kiosztja. Az is hiba volt, hogy a nyári átlagfizetésre nem tartalékolt Juhász úr, így azt a bérmegtakarítást, amit szétoszthatott volna jutalom címén, ki kellett fizetnie a nyári túlórákra. A csoportbontásokkal szintén nem tudok egyetérteni, hiszen ha ma például van harminc csoport az iskolában, akkor arra kapja mega kötelező óraszámot. Ha kialakít még egy csoportot, abban ugyanúgy le kell adni a kötelező órákat, ami szintén pluszköltségként jelentkezik a tervezetben, ezzel megint csak az önkormányzat helyett vállal kötelezettséget. Valóban, az igazgató úr által igé- nyeltnél az idén másfél millióval kevesebbet tud adni az önkormányzat, ami nem jelenti azt, hogy öt embert el kellett volna küldenie. Most már nem létszámot adunk mint régen, hanem bértömeget. Ha az igazgató úr ki tudja gazdálkodni, akkor senkit sem kell elküldenie. A pénzügyi vizsgálat megállapítása szerint, idézem: „ 1992-ben az intézmény vezetője szabálytalan bérgazdálkodást folytatott, és az ebből adódó költségnövekedést az önkormányzat csak egyéb feladatainak rovására tudná elismerni ebben az évben.” Elegendő indokom lett volna az általa folytatott szabálytalan bérgazdálkodás miatt arra, hogy fegyelmi úton elbocsássuk, mégis felajánlottam neki, önként távozzon az igazgatói székből. Erre nem volt hajlandó, ezért vittem a képviselő-testület elé az ügyet. Az emlegetett demokráciáról az a véleményem, hogy Juhász úr néhány feltétel nélküli támogatója összetéveszti a demokráciát az anarchiával. A demokráciát gyakorolni az intézményen belül kell, egyeztetésre mindenkinek lehetősége van az iskolán belül, de az nem megoldás, hogy néhány pedagógus falugyűlést akar csinálni a testületi ülésekből a bekiabálásaival. Erre gondoltam, amikor azt mondtam az igazgató úrnak, hogy a kollégáit meg kellene rendszabályozni. A kudarcba fulladt fáklyás felvonulásról csak annyit mondanék, hogy a Juhász úr által készített és átjavított működési szabályzatban szerepel a Szendrőben nagy hagyományoknak örvendő május elsejei felvonulás, tehát nem hivatkozhat arra, hogy akármilyen oknál fogva nem tudta megszervezni. Egy iskolai énekkart sem azért finanszíroz az ön- kormányzat, hogy maguknak énekeljenek. Természetes elvárás, hogy a községi ünnepeken, jeles napokon jelen legyenek és szerepeljenek. Ha nincs is kötelezővé téve, természetes kötelezettség kell, hogy legyen. * A júliusi ülés után a szendrői iskola tanárai aláírásgyűjtésbe kezdtek, azzal a céllal, hogy a képviselő-testület vonja vissza döntését. A hírek szerint már ezernél többen írták alá a tiltakozó levelet. Juhász István fellebbezett a Munkaügyi Bíróságon a döntés ellen. Alapítványi nyertesek megyénkben Folytatjuk a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványtól támogatást nyert megyei szervezetek listáját A Művelődés Háza (Sárospatak) Rajztanárok Zempléni Alkotó Köre. A képzőművészeti tevékenység kiszélesítése, szakmai munkájuk bővítése a tábori és az évközi munka során. 25.000 Ft; Regionális Népfőiskolái Szövetség (Sárospatak) Regionális Népfőiskolái Szövetség folyamatos működése és szakmai programjai 900.000 Ft; Sárospataki Amatőr Művészekért Alapítvány (Sárospatak) Új koreográfiák betanulása, néprajzi ismeretek szerzése. A kézműves foglalkozásokon a manuális készség fejlesztése, tánctudásuk elmélyítése. 20.000 Ft; Sárospataki Amatőr Népművészeti Iskolatábor (Sárospatak) A néphagyomány ápolása, néprajzi ismeretek bővítése. Tehetséges fiatalok támogatása, pályájukhoz szükséges szakmai ismeretek megszerzése. Családi tábor létrehozása ahol a gyerekek és szüleik együtt tölthetnek el 10 napot. 100.000 Ft; Sárospataki Népfőiskolái Egyesület (Sárospatak) sárospataki Népfőiskola 1993-as évi nyári tanfolyama 500.000 Ft; Görögkatolikus Egyház Népfőiskolája (Sátoraljaújhely) „Cselekvő hittel családjainkért” — önismereti előadássorozat dolgozó fiataloknak, fiatal házasoknak. Segítséget nyújtani, hogy kialakítsák saját egyéniségüket, legyen véleményük a világról, amelyben élnek. Az élet értelmének kérdéseit keresztény hit nézőpontjából nézzük. 50.000 Ft; Kossuth Lajos Művelődési Központ (Sátoraljaújhely) IV. Zempléni Nemzetközi Szövetkezeti Néptáncfesztivál. 800.000 Ft; „Hegyalja” Pedagógus Kórus (Szerencs) Kórustábor szervezése 35.000 Ft; Városi Kulturális Központ (Szerencs) IX. Észak- Magyarországi Kaláris, ezzel csatlakozva a XI. Országos Népművészeti Kiállításhoz. 50.000 Ft; (Folytatjuk) Hangverseny Miskolc (ÉM) - A Reményi Ede Kamarazenekar ad hangversenyt július 27-én, kedden este fél kilenctől a Muzsikáló udvarban. Hangversenymester: Gál Károly, közreműködik: Móri Mariann. Á műsorban Bach-, Handel- és Mo- zart-művek szerepelnek. Kisalföldi nap Szentendre (ÉM) - Kisalföldi napot rendeznek július 25-én, vasárnap a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Kisalföldi tájegységében. Korongozó, agyago- zó, hímző, zsinórfonó, rongy-, csuhé- és fonalbaba-készítő, fafaragó, lószőrékszer- és sárkánykészítő kézművesek árulják portékájukat, és mutatják be a helyszínen mesterségük fogásait. A programban néptáncbemutatók szerepelnek, de tanítják is a lépéseket, gyermekjátékokat. A mo- sonszentjánosi Szent Anna-ká- polnában Ányos atya mond ünnepi misét, a mosonszentpéteri házban pedig dr. Timaffy László előadását hallhatjuk a Rábaközről. Európai főiskola Karlskoga (ÉM) - Svédországban, a Karlskogai Népfőiskolán öt éve rendszeresen szerveznek — külföldiek számára is - nyolc hetes eszperantó tanfolyamokat. Ezek sikerén felbuzdulva döntött úgy a főiskola igazgatósága, hogy az idén három nyelven, svédül, angolul és eszperantóul tartják meg kurzusukat, amely Európával foglalkozik eszmetörténeti, történelmi, politikai, néprajzi és még számtalan más szempontból. Az 1993. augusztus 23-án kezdődő és 1994. május 13-án végződő tanfolyamot eszperantó kurzus előzi meg, hogy a nyelvet addig nem ismerő hallgatók is részt vehessenek a munkában. Jelentkezni az alábbi néven és címen lehet: Lars Forsman, gvidanto de la E-Fako, Pk. 192, S-69 124 Karlskoga, Svedio. Miskolci siker a diákolimpián Isztambul (MTI) — Miskolci diák is versenyzett abban a magyar csapatban, amelyik a negyedik helyet szerezte meg a július 13-a és 24-e között Isztambulban megrendezett 34. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. A versenyen 73 ország csapata indult. A mieink három aranyérmet, egy ezüstérmet és két bronzérmet nyertek. A magyar csapat aranyérmesei: Csörnyei Marianna, Futó Gábor és Faragó Gergely (mindhárman a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulói). Ezüstérmese: Szeidl Ádám (Földes Ferenc Gimnázium — Miskolc), bronzérmesei: Németh Ákos (Fazekas Mihály Gimnázium — Budapest) és Marx Gábor (Szent István Gimnázium — Budapest). A csapatot Pelikán József (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) vezette. A diákolimpia első tíz helyezettje: 1. Kína, 2. Németország, 3. Oroszország, 4. Magyarország, 5. Bulgária, 6. Irán, 7. az Amerikai Egyesült Államok, 8. Franciaország, 9. Tajvan, 10. Vietnam. Oktatási törvény - nem azonnal Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy Budapest főpolgármestere és munkatársai riadalmat és bizonytalanság-érzetet igyekeztek kelteni a szülőkben és a diákokban az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban. A tárca leszögezi: „felelőtlenség a közvéleményt megtéveszteni azzal, hogy úgy állítják be, mintha ezt a törvényt egyik napról a másikra kellene végrehajtani”. Az igazság az, hogy a törvény bevezetése folyamatos lesz és mindig csak ott valósul meg, ahol egyeztetések sora bizonyítja: létrejöttek az ehhez szükséges feltételek.
