Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
8 ESZAK-Magyabország Kultúra 1993. Július 13., Kedd----------APROPÓ---------Fi lip Gabriella Vers és zen,e egytőről fakadt. S most újra egymásra talált. A Kaláka Folkfesztivál egyik legnagyobb meglepetése az először megrendezett verskoncert volt. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, miszerint a fiatalok nem szeretik a verseket, megtelt a Rónai Sándor Művelődési Központ színházterme. Lehetséges persze, hogy a, messziről érkezett hátizsákos fiatalok elsősorban a Kaláka együttes zenéje miatt jöttek, vagy a Kosbor együttes és Bródy János vonzotta őket. Sokan közülük talán most hallották először a kárpátaljai Nagy Zoltán Mihály, Vári Fábián László, az erdélyi Cselényi Béla, a. Szalonnán élő Kalász László nevét. De még a Kukorelly Endre író-olvasó találkozóira sem igen tódult volna a nép. Éppen ő írta meg egyik versében, és tapasztaltból ism,érjük mi is ezeket az időnként kínos összejöveteleket. A házigazda méltatja a költőt, felolvasnak egy-két verset, aztán elhangzik néhány kérdés: hol szokott írni és mikor, reggel vagy este, mitől kap ihletet, van-e múzsája, meg hasonlók. Semmi ilyet nem tudtunk most m,eg a költőkről. Nem is hiányzott. Azt hiszem, nekik sem. Viszont hatalmas sikere volt például Sel- meczi György zeneszerző-fesztiváligaz- gató-zongoraművész-karmester - és azt már csak én teszem hozzá, hogy showman - játékának, aki énekével, fanyar humorával újabb és újabb titkait mutatta meg a versnek. Ahogy mondani szokták, csodálatos módon feltámadt papírsírjából a költemény. Egyébként mindannyian megkísérelhetjük a mutatványt. Olvasgassuk lassan a verset, később fokozhatjuk a tempót, közben hagyjuk hatni magunkra a sorok közt megbúvó zenét, majd elkezdhetünk dúdolgatni is...----------TÁTLAT----------R ajzos megjegyzések Harsányi Hajnalka munkája Fotó: Fojtán László Bogács (ÉM - CsM) - Egy település arculatát nemcsak az ott élők alakítják, de azok is, akik látogatóba érkeznek. Kívülállóként nézik és látják a helybeleiknek mindennapos szépségeket, hibákat - megjegyzéseikkel, igényeikkel elősegítve a változást. Sokkal fokozottabban jelentkezik ez a jótékony hatás, ha művésztáborról van szó. Az alkotók környezetükből töltekeznek, azt örökítik meg - sőt sokszor konkrét segítséget nyújtanak munkájukkal vendéglátóiknak, így van ez Bogácson is. Immár negyedik éve, hogy a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola néhány hallgatója Barczi Pál grafikusművész vezetésével a leginkább strandfürdőjéről nevezetes községben tölti nyári gyakorlatát. Megfestik-, rajzolják Bogács és a környék jellegzetesen szép részeit. Munkáikat pedig kiállításon mutatják be. A közönség mindig az előző év terméséből láthat válogatást a művelődési ház nagytermében. Idén különleges feladatot is vállalt az alig húsz fős csapat. A megújuló bogácsi nyári élet révén igencsak nagy lett a forgalom a fürdő szabadtéri színpadán. Ennek dekorációs falát tervezik, és festik újra a táborozok. De ahogy telnek az évek, egyre inkább erősödik bennük - és a hazai szervezőkben is - az a gondolat, milyen jó lenne egy tájház Vagy faluház, mennyit segítene nemcsak az értékmegőrzésben, de a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében is... Fütyülni lehet Mozartra Sein Deiblerrel az amerikai és a magyar zenéről Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Mozart, c-moll mise. Sean Deibler amerikai karmester hol roppant komolyan, hol mosolyogva vezénvelte a próbáló Miskolci Szimfonikus Zenekart. Az instrukciók magyarul hangzottak el. A legkedvesebb pillanat azonban az volt, mikor segítségképpen fütyülni kezdte a darabot... Immár harmadszor volt Miskolcon, nemrégiben a minorita templomban vezényelt egy szép programot. □ Csodálatosan fütyül - jegyeztem meg, mikor kijött a próbáról. A fiatalember nagyot nevetett, aztán válaszolt. » Szeretek fütyörészni. Klarinétos vagyok, s ehhez valahogy hozzátartozik. □ Kifejezetten jó hangulatú próba volt. Az Ön részéről sem éreztem igazán munkának. • Elég sok zenekarral dolgoztam már. Volt közöttük humoros, de tehetségtelen, volt nagyon tehetséges, de ott nem volt humor. Ritkább, hogy ötvöződik a kettő. Nem udvariasságból mondom, de a miskolciaknál így van. Mikor először jöttem Miskolcra, azt hittem, hogy egy vidéki zenekar majd nem tudja olyan jól eljátszani a darabokat, mint a fővárosi zenekarok. Tévedtem. Pedig nehéz műveket hoztam. □ Hol tanult meg magyarul? m Magyarországon. Egy évig a budapesti Zeneakadémián tanultam. De klarinétozni 17 éves koromban kezdtem. Előtte_ orvos szerettem volna lenni. Ám az egyetemen azt mondta az igazgató, hogy ösztöndíjat kapnék, ha a klarinétot választanám. Pénzünk nemigen volt, hiszen 13 fiútestvéremmel neveltek szüleim. Aztán édesapám, édesanyám is meghaltak. De ez nem szomorú, természetes. Megkaptam a diplomámat klarinétból és karvezetésből. '79- ben jöttem Magyarországra, találkoztam Kurtág Györggyel meg Mihály Andrással, náluk is tanultam, nagyon jó fejek. Imádom ezt az országot. Bár egy csepp magyar vérem sincs, mégis ez az első otthonom. □ De aztán hazament Philadelphiába... • Igen, és ez nagyon jó volt, hiszen abszolút ismeretlen zenét tudtam Amerikába hazavinni. Nemcsak Kodályt meg Bartókot, A vidám karmester de mai magyar szerzőket, Orbánt, Vajda Jánost, Kurtágot, Szőnyi Erzsébetet játszottam el ottani zenekarokkal. A közönségnek nagyon tetszett, jó kritikát kaptunk. De egyébként Bartóktól sem ismernek túl sok művet, a Cantata Profanát például én mutattam be. □ És nekünk hozott amerikai zenét? • Persze. Veszprémben volt egy mini kurzusom, ott beszéltem is az amerikai zenéről. Mert jó huszadik századi muzsikusaink vannak, és többnyire csak Gerschwint vagy Bemsteint ismerik itt. Gian-Carlo Menotti, George Crumb, George Rachberg szép darabokat írtak. De az egyik barátom, John Adams is jó zeneszerző. Érdekes eset volt, mikor Pozsonyban vezényeltem a Harmonium című művét, és a koncert után egy ismeretlen ember gratulált, elmesélte, hogy direkt ezt jött el meghallgatni. Ugyanis egyszer már hallotta Budapesten, mégpedig a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában, Kovács László vezényletével... Nagyon büszke voltam, mert akkor már ismertem a zenekart. Ez a barátom már milliomos, írt egy sikeres operát, Nixon in China címmel. □ Ön is szerez zenét? m Igen, egy holland kiadó adja ki. De ebből nem gazdagszom meg, ami nem baj. Nem is a pénz a legfontosabb, banem jó zenét csinálni. Most néhány spirituálét dolgoztam át. □ A miskolci templomban három Mozart-darabot vezényelt. Amerikában gyakoriak a templomi hangversenyek? • Természetesen. Hiszen például Mozart c-moll miséjét, vagy egy Bach-misét is el lehet játszani a csodálatos akusztikájú New York-i Carnegie Hallban, mégis sokkal szebb, ba egy templomban adjuk elő. Hiába kényelmetlenebb, hiába fázik a közönség, de az atmoszféra nagyon sokat számít. S egy mise templomba való. Persze nekünk olyan híres templomaink nincsenek, mint Európában. Ha ott egy templom száz éves, az már nagyon régi... Én nem vagyok római katolikus karmester, de mégis fontos tudni, hogy a szerző hívő volt. □ Másképp vezényelné, ha római katolikus lenne? • Azt nem hiszem. a Akkor miért fontos, hogy a zeneszerző vallásos-e? • Át kell gondolni, milyen zenéről van szó. A spirituálé például nem csak jó ritmusú, vidám zene, de spirituális is. Mozart hívő volt, a püspök haragadott rá, hogy túl vidám műveket ír. A c-moll mise is gyönyörű, vidám muzsika... Tavaly Philadelphiában egy buddhista szerző, Kang-Zoung-Ki Virágok című alkotását vezényeltem. Előtte a zenekarral együtt tanulmányoztuk a vallást, hogy valamit a hangulatából vissza tudjunk adni. Megfogalmazni azt, amit az ő vallásukban jelent a virág. □ Úgy tudom, tanulmányozta hazánkban a Kodály-módszert. • Igen, több szemináriumon vettem részt. Aztán otthon két évig tanítottam is így az amerikai gyerekeket. Egyre ismertebb, népszerűbb nálunk ez a módszer, sok helyen használják. □ Meddig marad, Magyarországon? • Itt leszek egész nyáron. Augusztus végén megyek Londonba, s majd onnan haza. De januárban megint örömmel jövök. Pénztelen kulturális lapok Bukarest (MTI) - Ismét elfogyott a keret, és emiatt nem tudják a megjelenéshez szükséges pénzt biztosítani a román művelődési minisztérium hetilapjainak és folyóiratainak - köztük több magyar nyelvűnek. A pénzhiány egyelőre a Hét és a Contemporanul című hetilapokat érinti, a havilapoknál még nem maradt ki egyetlen szám sem, de a keret már elfogyott. A Hét utolsó száma június végén jelent meg. Mint Gálfalvi Zsolt főszerkesztő elmondta, a következő három szám anyaga teljes, számítógépen befejezték a szerkesztést, de a kinyomtatásra nincs pénz. A szerkesztőség tagjai utoljára májusban kaptak fizetést, az áprilisra járó bért. (Azóta az ártámogatások megszüntetése nyomán jelentős kompenzációs összeggel növelték a béreket; a májusit és a júniusit azonban még nem folyósították, és ha az ígéreteknek megfelelően később ki is fizetik, a havi 10-15 százalékos infláció mellett sokat veszít értékéből). Hasonló a helyzet kulturális költségvetés által finanszírozott többi - román és magyar nyelvű - kiadvány szerkesztőségeinek esetében is. Tavaly év végén hasonló válság miatt ugyancsak több héten át késlekedett a kulturális hetilapok megjelenése. A pénzhiány a Román írók Szövetségét is sújtja; az idei irodalmi díjakat egy szponzor biztosította összegből adták ki. A Román írók Szövetségének küldöttsége két hete Iliescu államfőnél járt, és segítséget kért. Az elnök megígérte, hogy közbenjár ügyükben, de az ígért határidő már elmúlt, és egyelőre nem született megoldás. Aladdin is másképp énekel Los Angeles (MTI) - A Walt Disney Társaság beleegyezett abba, hogy az Aladdin című film szövegkönyvének néhány sorát megváltoztassa, mivel arab származású amerikai állampolgárok rasszistának ítélték a kérdéses sorokat és tiltakoztak ellenük. Az Aladdin különben minden idők legsikeresebb rajzfilmjének bizonyult és a tavaly novemberi premier óta egyedül az amerikai filmszínházakban 210 millió dolláros hasznot hozott. Októberben videón is piacra dobják a történetet és az Arab éjszakák kezdetű bevezető dal - éppen az említett tiltakozás hatására - új szöveggel lesz hallható. Miről is van szó? A filmbéli dalban ez áll: „Én egy olyan országból jövök, ahol levágják a füledet, ha nem tetszik a képed... Igaz, hogy barbár föld, de ez a hazám...” Az arab származású amerikai állampolgárok tiltakozásának helyt adva, az új szöveg pedig így hangzik: „Én egy olyan országból jövök, ahol minden lapos és ahol óriási a hőség. Igaz, hogy barbár föld, de ez a hazám...” A Los Angeles Times értesülése szerint a kérdéses szövegrész megváltoztatásáról hozott döntést megelőzte a Walt Disney Társaság vezetőségének és a faji megkülönböztetés ellen küzdő Amerikai-Arab Bizottság képviselőinek találkozója. A lap idézte Dick. Cooknak, a Walt Disney marketing igazgatójának kijelentését, amely szerint „megfelel a társaság által képviselt elveknek, hogy ne tegyen semmi olyat, ami bárkit sérth etne”. A szöveg módosításához hozzájárultak az időközben elhunyt költő, Howard Ashman és a zeneszerző, Alan Menken hozzátartozói. Eddig csak kevés olyan esetről tudni, amikor nagy stúdiók megváltoztattak egy filmet annak bemutatása után. Ezek között volt az ugyancsak a Walt Disney által készített nagysikerű Három kis malac (1933), amelynek eredeti változatában a Gonosz Farkas zsidó kiejtésre emlékeztető elváltoztatott hangon próbált beférkőzni a három kis malac házába. A vonatkozó részt a tiltakozások hatására újból hangszalagra vették. Munkácsy képek Budapest (ÉM) - Ismeretlen Munkácsy-művekről is olvashatunk az Új Művészet című folyóirat júliusi számában. Munkácsy Mihály számos műve ugyanis Se- delmeyer párizsi műkereskedő közvetítésével európai és amerikai magángyűjteményekbe került. A cikk a londoni Korda-gyűj- teményben lévő festményekről szól. Ismert volt viszont a művész „Golgotája”, amelyről egy másik írásban olvashatunk. Talán ezt is a műkereskedőnek köszönhetjük, hiszen állítólag ő vetette fel, hogy forduljon egyházi témák felé. Mikor az 1880-as években a művész és „menedzsere” áthajóztak az Újvilágba, magukkal vitték a Krisztus Pilátus előtt, illetve a Golgota című alkotásokat. A két nagy festményt New Yorkban megvásárolta egy milliomos, John Wanamaker. A Krisztus-képek sokáig a Wanamaker-áruház különtermében álltak. Hat évvel ezelőtt azonban az örökösök eladták a Golgotát, 47500 dollárért Julian Beck, a Pannónia Galéria tulajdonosa vette meg. Eredetileg Amerikában szerette volna kiállítani a 460 x 712-es olajképet, de a mű iránti magyar érdeklődés, a festő születésének 150. évfordulójára készülődés arra ösztönözte, hogy tartós letétként Magyarországra küldje a Golgotát. Itthon restaurálták a képet, tavasztól a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd később végérvényesen Debrecenben az Ecce homo és a Golgota színvázlat társaságában láthatjuk. A jubileumi ünnepségjövő év február 20-án lesz. Tanév-tárlat Budapest (ÉM) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a TANOSZ és a Gyermeklapok Kamarája szakmai támogatásával augusztus 27-29 között „Tanév 93/94” kiállítást és vásárt rendez a Molnár Stúdió a budapesti Vaj- dahunyad várban. A rendezvényen tankönyvek, taneszközök, tanszerek gyártói mutatják be az új tanévre szóló ajánlataikat. így a látogatók személyes kapcsolatokat kialakítása mellett ismerkedhetnek meg a hazai piac kínálatával. A tér zenéje Idén is játszottak az Erzsébet téren, és volt már egy koncertjük Tapolcán. Megtöltötték a tereket zenével - és emberekkel. Az olykor fület sértően muzsikáló katona-fúvószenekarok miatt talán van bennünk előítélet, pedig mint már kiderült, kifejezetten kellemes is lehet egy ilyen zenekar műsora. Kellemes csak ülni a téren, s hallgatni őket. Először mikor véletlenül arra jár az ember, aztán pedig már direkt keresve az időpontot. A MÁV Koncert-fúvószenekar, Kalmár Péter vezényletével az évforduló tiszteletére először Er- kel-müveket játszott, de felcsendültek előadásukban népszerű keringők, indulók, polkák, operett- és musicalrészletek. Legközelebb július 18-án, vasárnap délután öt órától Tapolcán muzsikáinak. Fotók: Dobos Klára
