Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-13 / 161. szám
1993. Július 13., Kedd Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Együttműködési megállapodás Budapest (MTI) - Szakmai segítséget nyújt a privatizációs folyamatban, valamint a kis- és középvállalkozások alapításában az osztrák Bürges Förderungsbank a Hitelgarancia Rt.-nek. A kis- a középvállalkozások fejlesztését szolgáló, a Hitelgarancia Rt. és az osztrák pénzintézet közötti megállapodásról - amelyet Budapesten írtak alá — a magyar fél hétfőn adott tájékoztatást. Eszerint a megállapodás nemcsak a két intézmény szorosabb kapcsolatát jelenti. Az osztrák fél jelentős tapasztalatokkal rendelkezik középvállalkozások támogatásában, privatizációs ügyletek előkészítésében. A megállapodással hosszabb távon a magyar-osztrák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzését is elő kívánják segíteni. Menedzsment kongresszus Budapest (MTI) — Kiemelkedő jelentőségű, hogy a Nemzetközi Farm Menedzsment Szövetség (IFMA) világkongresszusát — a kelet-európai országok közül elsőként - Magyarországon rendezi - mondta el az egyhetes kongresszust megnyitó beszédében hétfőn Szabó János földművelésügyi miniszter. A kongresszus résztvevőit Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üdvözölte. Kiemelte: a szövetkezetek értékeinek megőrzése mellett alapvető cél a verseny- képes farmgazdaságok létrehozása. A rendezés jogát 1988-ban ítélte hazánknak a szervezet. Akkor még nem lehetett látni: milyen nagy lehetőséget jelent 1993-ban az átalakuló mezőgazdaság termelői számára, hogy megismerhetik a farmgazdálkodás nemzetközi tapasztalatait. A megnyitót követően a földművelésügyi miniszter az újságíróknak elmondta: bár az első öt hónapban a mezőgazdasági termékek exportja 40 százalékkal visszaesett, a jövő évben megkezdődhet az agrárágazat növekedése és ütőképes farmgazdaságok alakulhatnak ki. Jövőre ugyanis, amennyiben a Parlament jóváhagyja, a költség- vetés 5 milliárd forinttal többet biztosít a mezőgazdaság számára, mint az idén. Építőipari bemutató Miskolc (ÉM) - A Strabag Hungária Építő Kft. július 14-én bemutatja az új Teltomat aszfaltkeverőt. A program délelőtt 11 órakor kezdődik Miskolcon a Vitéz út 6. szám alatt. Üzletember találkozó Budapest (MTI) — A kétoldalú kapcsolatok elősegítése érdekében andalúz üzletember-delegáció érkezett Budapestre a Spanyol Királyság magyarországi nagykövetsége szervezésében. A delegáció a magyar és az andalúz vállalatok kereskedelmi együttműködésének lehetőségét vitatja meg. A vendégeket hétfőn fogadta Kádár Béla külgazdasági miniszter, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, valamint az Expo Program- iroda képviselői. A 40 andalúz üzletember zöme az agrárszektort és az élelmiszeri- part képviseli, Andalúzia Magyarországra irányuló szállításainak felét ugyanis mezőgazdasági termékek teszik ki. Az andalúz pénzügyminiszter elmondta, hogy továbbra is a kivitel növelése a céljuk, de nem zárkóznak el vegyes vállalatok alapításától sem. Az andalúz pénzügyminiszter tárgyalásokat folytatott az Expo főbiztosával, és beszámolt a sevillai világkiállítás tapasztalatairól. Egy kísérlet apropóján A pályakezdők igénylik a törődést Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM-ME) - Idén 170 ezer fiatal végez a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben. A munkaerőpiac viszont, most sem kecsegtet túl sok jóval. A Munkaügyi Minisztérium ebből kiindulva, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési arányának javítása érdekében „Adj esélyt!” címmel cselekvési programot dolgozott ki. A program részeként az Országos Munkaügyi Központ 25 kirendeltségnél — köztük a miskolcinál és az encsinél — „Adj esélyt magadnak!” elnevezéssel tanácsadást, tájékoztatót szervezett a pályakezdőknek. A június 28-a és július 9-e között lezajlott elbeszélgetések tapasztalatairól a munkaügyi központ munkatársaival, és a programban résztvett fiatalokkal beszélgettünk. • Miskolcon 406, Encsen 182 regisztrált munkanélküli pályakezdő fiatalt hívtunk ezekre a tanácsadásokra - mondja Várallyai Károly módszertani osztályvezető. A megkereső levélre a megye- székhelyen 130-an jöttek el, az abaúji1 városba 87-en. A beszélgetések célja részben az volt, hogy a résztveveők megosszák a munkahely keresés során szerzett tapasztalataikat, élményeiket. Átsegítsék egymást, a mi útmutatásunkkal a nehézségeken. A csoportfoglalkozások vezetői — Takácsné Latrán Erzsébet, Stem- pek Edgár és Figeczky Rita -, elmondták, hogy a megjelentek 50 százaléka konkrét elképzeléssel érkezett, a többiek viszont határozatlanok voltak céljaikat, elképzeléseiket illetően. Ez utóbbiak egyéni beszélgetéseken szerezhettek ötleteket a továbblépésre. Olyan információkkal halmozták el a pályakezdőket, melyek segítséget adtak az önálló döntés meghozatalához. Általános tapasztalatként emelték ki a „konzulensek”, hogy a fiatalok igénylik az effajta törődést, különösen a szakmunkások, akik a legnehezebb helyzetben vannak. Kevés gimnáziumból kikerült kereste fel viszont a tanácsadást, melynek oka részben az, hogy ezekben a napokban várják a felvételi kiértesítéseket, másrészt pedig az „utolsó” nyarat még pihenéssel szeretnék tölteni. Szeptemberre halasztják a helykeresést. Nem volt elképzelésem... Nyeste Gábor tavaly érettségizett, jogi egyetemre felvételizett, de nem sikerült. Idén újra megpróbálta, az eredmény még kétséges. • Eddig nem volt elképzelésem arról milyen munkát vállalnék el szívesen. Ez a tanácsadás hozzásegített, hogy jobban megismerjem önmagam, és elgondolkodtam azon, mi az ami leginkább érdekel, mihez kezdek ha megint nem vesznek fel. Mivel a számítástechnika lassan behálózza egész életünket és bármely szakmához szükségem lehet rá, úgy döntöttem megpróbálkozom egy átképző tanfolyammal. Jó érzés volt, hogy valaki segíteni akar... Varga László erősáramú berendezés szerelőként végzett, munkahelyet ezidáig hiába keresett. Igazából nem is tudta mit szeretne, továbbtanulni, vagy dolgozni. • Jó érzés volt tudni ezen az elbeszélgetésen, hogy van aki segíteni akar nekem és a hozzám hasonlóknak. Az iskolában nem készítettek fel erre a szituációra. Most enyhült az információ hiányom, az egyéni elbeszélgetésen választ kaptam kérdéseimre, megerősítették továbbtanulási szándékomat. Mivel a diszkózással, studiózással kapcsolatos technikai berendezések érdekelnek, audiovizuális eszközjavító tanfolyamra fogok jelentkezni. * A szakemberek és a résztvevők véleménye egybehangzóan az, hogy megvalósult a cél, amiért a kísérlet beindult. Sikerült mindenkinél továbblépni, lúszen akik végkép nem tudták mihez kezdjenek azok is elmozdultak a döntés irányába. A kísérlet ugyan végétért, de Ígérik lesz folytatás. A mezőgazdasági átalakulás... Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) - Akar- va-akaratlanul, de mezőgazdasági üzemeink átalakultak. A megyében a szövetkezetek nagy többsége újra a szövetkezeti formát választotta, az állami gazdaságokat privatizálták, vagy csak részben privatizálták. A hétből lett részvénytársaság, vagyonkezelő holding, felszámolás alatti állami vállalat, kincstári birtok, stb. Az átalakulás a megye mezőgazdaságát, szövetkezeteit sem hagyta változás nélkül: új típusú szövetkezetek, betéti társaságok kft.-k lettek a közös gazdaságokból — no és új típusú szövetkezetek (szám szerint: 108). Persze, hogy a termelés is átalakult mind volumenében, mind minőségében. Az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet szerint az elmúlt évi bruttó termelési érték a mezőgazdaságban 22,7 százalékkal csökkent. Ezen belül az állattenyésztésé 19,5 százalékkal, a növénytermesztésé 26 százalékkal esett vissza. A Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség szerint ötszázezer, a KSH szerint 329 ezer hektár a megművelet- len terület. Érdekes azonban, hogy - elsősorban a magas élőmunka- és beruházás igényű termékeknél - a kistermelés versenyképes maradt. Megyénkben is a legszélesebb néprétegek számára nyújtotta a mezőgazdasági kistermelés az egyéni keresetkiegészítés legjobb, a nemzetgazdaság szempontjából is legelőnyösebb módját. Éz volt a helyzet még a rendszerváltás idején is. A nagyüzemek és a kistermelők között kialakult munkamegosztást a verseny és az együttműködés egyaránt jellemezte. A piacgazdaság beindításával azonban változott a helyzet, és a kisgazdaságok egy része életképtelenné vált. A tulajdoni és üzemi szerkezet- váltást kikényszerítő törvények közül a leglényegesebbek a kárpótlási törvények és a szövetkezetek átalakulását szabályozó 1992. évi II. törvény volt. Az állami gazdaságok (megyénkben 7 volt) vonatkozásában az átalakulást kisebb részben az 1992. évi ötvenhármas, jórészt azonban a 54. törvény szabályozta. Alapvető hiányosság azonban — melynek következményeit most is kell viselni - az, hogy a földtörvény nem született meg. A rendszer- váltást követően a mezőgazdasági tulajdonosi és üzemi szerkezetváltás egyrészéről a termőföldre koncentrál, de nem mint a mezőgazdasági termelés alapjára, hanem mint egyes tulajdonosi rétegeket ért károk kárpótlásának lehetőségeire. A termeléshez szükséges eszközöket, az állatállományt, stb., teljesen elszakítja a termőföldtől. Mindez most aratás idején még szembetűnőbb, hiszen - megyénk vidékeit járva - látható: elkülönült sok helyen a földtulajdonos és a föld megművelóje. Sok helyen panaszkodnak egy- egy kft.-re, hogy gyakran kénye- kedve szerint választja ki az aratási sorrendet - akár falun belül is. A szerkezetváltás nagy-nagy buktatója, hogy még mindig nem alakult ki a működő mezőgazda- sági támogatási- és bankrendszer. Elméletileg sokféle támogatás létezik, azonban ezekhez hozzáférni gyakorlatilag lehetetlen. Tiszteletreméltó a Kormány kezdeményezése a vidéki bankhálózat felépítésére, mindeddig azonban ez csak igyekezet maradt. Nem sikerült e munkába bevonni a vidéki takarékszövetkezte- ket. Nem csoda, ha a földtulajdonosok nagyrésze nem kíván egyéni gazdálkodóként földműveléssel foglalkozni. A mezőgazdasági ágazatok többsége — különösen induló gazdálkodás esetén - nem csupán munka-, de az elérhető jövedelemhez mérten tőkeigényes is. Ez lényegében kizáija a szövetkezés nélküli családi gazdaságok terjedését. Nem csoda tehát, hogy a szövetkezetek száma nemhogy csökkent volna, de nőtt. Ezek a megújuló gazdaságok igyekeznek a régi szerkezetekben a mennyiséget adó termékeket úgy megőrizni, hogy azok a tal- ponmaradás mellett a fejlesztés lehetőségét is magukban hordozzák. Emellett hol szerényebb, hol merészebb méretekben az új, helyi hagyományokkal nem feltétlenül rendelkező termékek termelésére is vállalkoznak (például a szerencsiek több hektáros jostá- ja.) A változás a változtatás időszakát éljük mezőgazdasági üzemeinkben. Nyilvánvaló, hogy ez súrlódással, konfliktussal jár együtt. Meg kell tanulnunk ezekkel is együttélni, amíg véglegessé nem válik az átalakulás...---------JEGYZET Á e&itéÁetve Illésy Sándor / Úgy tetszik, a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt héten ismét csak azért értékelte le a forintot, mert az túl erős volt. A gazdaságnak... Csökkent az export. Ha a dollárhoz, a márkához mérjük, a kevesebbet érő forint többlet export-bevételt jelenthet. És ez persze nem semmi... Ebben az évben a központi bank már negyedszer nyúl a leértékelés eszközéhez. Kezdődött februárban 1,9 százalékkal, folytatódott márciusban 2,9 százalékkal, s jött július előtt június szintén 1,9 százalékkal. Összességében fél év alatt tíz százalékkal devalválódott nemzeti valutánk. A vegetáló, mi több, válságban lévő gazdaságunkban megerősödött a forint, ez pedig nem ildomos. Az intézkedésekkel kimondva, kimondatlanul az illetékesek célja: a forint relatív felértékelődésének megakadályozása a konvertibilis valutákhoz, elsősorban a márkához képest. Érthetőnek tűnik, hiszen a magyar export zömében olyan piacokra kerül, ahol márkában, illetve más európai valutában fizetnek, így szükséges az árfolyamváltoztatás. Különben ugyanis a magyar export egyre nagyobb része válna gazdaságtalanná. Ezek a manőverek egy ideje segítik a kivitel erősödését, csak éppen ezzel a magyar exportot sajnálatos módon nem önmagában tesszük gazdaságossá, pénzügyi műveletekkel lesz azzá. A kérdés azonban az: meddig lehet ezzel operálni, meddig lehet a gazdaságosnak vélt exportot így fenntartani? Mikor ér el vajon oda a magyar gazdaság, hogy kormányzati beavatkozás nélkül is prosperáljon? A kérdésekre a pontos választ még nem tudni. Egy azonban valószínű: még csak az év közepén tartunk. A bank pedig tovább léphet, úgy mint tette eddig. A költségvetés érdekében... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 48 üzletben 168,2310 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (21 kötés) névértéken 32,4900 millió forintot, árfolyamértéken számolva 58,5890 millió forintot tett ki. A CA Befektetési Alap árfolyamértékű forgalma 95 000 forint volt. Kárpótlási jegy« Tőzsde Index (ideiglenes) július 12-én: 738,97 +7,08 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. július 12. Pénznem Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Angol font 1** **íu t*v**«*^ Belga frank * 2t JúWtiL AVI jv Finn márka 140.11 64,21 Belga frank * 266,24 14,20 16,38 Francia frank 16,15 Holland forint 48.85 ír font' Japán yen* 86,27 Kanadai dollár 73.93 Kuvaiti dinár 3.13,62 Púmét máik» r 54.90 Norvég korona 12,91 Ölasz líra ** 59.56 Osztrák sch. * 780,70 Portugál esc. * 57,35 Spanyol pes. * 71,33 Svájci frank (51,72 Svéd korona 11,81 USA dollar * 94.67 ECU (Közös P.) 107,11 49,21 142,91 141,09 141,79 65.45 <54,90’'" 85,29 270,90 267,27 268.43 14.46 ' 14,19 ■ 14.25 16,78 16.47 16,57 16,43 49.71 48.99 135,48 183,1!....... 8 7.47 86,91 87,21 75.33 TÉMÜi 319,12 316,44 317,82 55.86 í 'MM 55,34 13.15 12,96 13,02 60.84 59.82 60,14 794.30 783,48 786.88 57 54 87 82 71.61 71,99 ö‘2,J0 62,88 11,84 11,90 107,54 108,04 58,45 72,85 62,80 12,07 96.23 109,07 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, 1000 egység
