Észak-Magyarország, 1993. július (49. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-02 / 152. szám
1 Nyugtával a napot Kaptunk erről tájékoztatót, meg láttam róla valamilyen műsort a tévében is. Mondják, az újságok is erről írtak. (3. oldal) Európai színház Szakemberek szerint Európában is egyedülálló színházi épület- együttessel büszkélkedhet városunk ’94 végére. (4. oldal) Média a demokráciáért Budapest (MTI) - A demokratikus médiakultúrához professzionális újságíróképzésre, az emberi jogokat ellenőrző tevékenységekre és technikai támogatásra van szükség — mondta Aidán White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (FIJ) főtitkára a szervezet Regionális Tanácskozásán, amelyet csütörtöktől három napon át Budapesten tai’tanak. A FIJ Regionális Konferenciájának témája a Média a demokráciáért. A szervezet alapelvként fogalmazta meg, hogy a sajtó- szabadság és a szabad információáramlás a demokrácia egyik alapköve. A régióban jelentkező azonos problémák megoldására dolgozta ki a nemzetközi szövetség azt a programot, amely segíti a cseh, a szlovák, a lengyel, és a magyar újságírókat a demokratikus médiakultúra megteremtésében. 125 milliárdba kerül az M3-as Miskolc (MTI) - Az Ml-es autópályával ellentétben, ahol az állam csupán a területeket adta a koncesszióhoz, az M3-as tenderének kiírásakor a Koncessziós Autópálya Iroda a beruházó konzorciumok igényétől teszi függővé az állami részvételt, amelynek aránya azonban nem lehet több 25-30 százaléknál. Ennek az az oka, hogy amíg az Ml-es autópálya 25 milliárd forintba kerül, a 257 kilométer hosszú M3-as megépítésének költsége 125 milliárdot tesz ki. Ezenkívül, a számítások szerint az M3-asnál, a kisebb forgalom miatt is hosszabb a beruházás megtérülési ideje - jelentette ki Tímár András a Koncessziós Autópálya Iroda vezetője azon a csütörtöki miskolci tanácskozáson, amelyen Borsod-Abaúj- Zemplén megye vállalkozóit és önkormányzati vezetőit tájékoztatták az autópálya építésének előkészületeiről. A tájékoztatón elhangzott: az M3-as autópálya kilométerdíja várhatóan alacsonyabb lesz az Ml-esen bevezetendő, 1992-es áron számolt 7-8 forintnál. Gerontológiai világkongresszus Budapest (MTI) - Az öregedés biológiája, orvosi és szociális vonatkozásai állnak a középpontjában a XV. Gerontológiai Világ- kongresszusnak, amelyet július 4-9. között rendeznek meg Bu_ dapesten. A tanácskozásra 55 országból mintegy 3.000 résztvevőt várnak. Az idősek számának növekedése világjelenségnek tekinthető. 199l-es adatok szerint Kínában él a legtöbb 60 év feletti ember. Az ázsiai országban számuk a 100 milliót is meghaladja, de szinten sok idős ember él Indiában illetve a volt Szovjetunió területén és az Egyesült Államokban. A 60 év felettiek döntő rerv7 ,százaléka a fejlődő or- *kója- Hazánkban a tavalyi statisztikai adatok szerint a« Äag 19'4 százaléka, vagy- Kvotöltn+f6”} 2 millió ember már betöltötte 60. életévét. Szállítás: egy hét múlva Az étkezési búza tonnája 8000 forint a termelő telephelyén Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - ME) - Az aszály és a növényvédelmi teendők elhanyagolása miatt a tavalyinál rosszabb gabonatermés várható országos szinten. Az aratás küszöbén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál az előkészületekről érdeklődtünk. Nádler Miklós kereskedelmi osztályvezető elmondta, a cégnél megindult privatizáció következtében az elmúlt évtől három kisebb malom - a szerencsi, a gönci és a szendrői —, ez évtől pedig két közepes nagyságú — a sárospataki és a szikszói — működik társasági formában. A malmok eladásával párhuzamosan természetesen a piac is megosztódott. A törzsvállalatnak ez idő szerint a miskolci és a putnoki nagymalom, a bocsi takarmánykeverő üzem, illetve a mezőkövesdi malom és az en- csi takarmánykeverő ellátását kell megoldania. — Jó minőségű búzát akarunk felhasználni - hangsúlyozta az osztályvezető, ennek érdekében nyolc mezőgazdasági üzemnél termeltetünk MVM javító minőségű étkezési búzát. Ehhez kapcsolódóan ’93 tavaszán 75 ezer tonnára kötöttünk előszerződést. Ennél a mennyiségnél persze nem akarunk megállni, összesen 80-90 ezer tonnát szeretnénk megvásárolni közvetlenül a partnerektől és a gabona tőzsdén keresztül. Ebből a mennyiségből 60 ezer tonnát a malmoknak, 30 ezer tonnát kereskedelmi célokra szánunk. A korábbi évek tapasztalatai szerint, a 60 ezer tonnányi, étkezési minőségű búza nem terem meg a megyében, ezért mintegy 40 ezer tonnányi mennyiség Szolnok, Hajdú és Heves megyéből érkezik. Az árak alakulásával kapcsolatosan megtudtuk Nádler Miklóstól, hogy a malmi-I-es étkezési búza tonnája 8000 forint, a mal- mi-II-é 7800 forint, a javító minőségért pedig 8200 forintot adnak. A takarmányárpa tonnájáért 7000, a rozsért 6700, a zabért 6500 forintot fizetnek a termelő telephelyén. A beszállítás költsége a gabonaforgalmi vállalatot terheli. A pénz kifizetése átutalással történik, a szerződött mennyiség átadását követő tizedik banki napon. Azoknak a termelőknek, akiknek az aratásig szükségük van anyagi segítségre (gázolajra, fizetésre), a vállalat előleget biztosít a leszerződött termék árának 30 százalékáig. A héten Dél-Borsodban megkezdődött az aratás, így - ha az idő engedi - a beszállítás egy hét múlva kezdődik. A folyamatos átvétel érdekében az üzemek, a raktárak felkészítése, fertőtlenítése megtörtént, a próbaüzem lezajlott. A vállalat várja az idei termést. Jövőre nő a támogatás Az agrárszféra 9 milliárd kedvezményes hitelhez jut Budapest (ISB - R. S.) - Jövőre sokkal kedvezőbb lesz a magyar mezőgazdaság pénzügyi helyzete — hallhattuk Szabó Jánostól. A földművelésügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány jövőre 52,5 milliárd forintot különít el a mezőgazdaság számára, s ebből 23 milliárdot a termelők, a feldolgozók, a forgalmazók és az exportálók támogatására fordít a tárca. Az említett összeg mintegy 5 milliárddal haladja meg a minisztérium ez évi költségvetési támogatását, s így ’94-ben lehetőség lesz arra is, hogy sokkal többen hozzájussanak a hektáronként adott 1500 forintos állami művelési támogatáshoz. A sajtótájékoztatón megtudtuk: a kormány 400 millió forinttal támogatja a Csongrád megyei viharkárosultakat, 50 milliót kapnak a sáskajárás kárvallottjai, s valószínű, hogy az aszály okozta veszteségeket is enyhíte- m fogja a kabinet. A miniszter elmondta azt is, hogy az említett karok felmérése már folyik, s a pénzhez valószínűleg július végén jutnak a termelők. A kormányülésre siető Szabó János úgy vélte, a kabinet felismerte azt, hogy a mezőgazdaság országunk kulcsfontosságú ágazata, s belátta azt is, ha az ágazat tönkremegy, akkor a nemzetgazdaság is csődhelyzetbe kerül. A sajtótájékoztatón Raskó György bejelentette: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás értelmében 103 millió dolláros hosszú lejáratú hitelhez jutnak a hazai termelők. A tárca államtitkára elmondta, a kölcsönt az EBRD a mindenkori londoni bankközi kamatlábnál egy százalékkal nagyobb kamatra és 10 éves lejáratra adja a magyar kereskedelmi bankoknak. A hazai termelők a pénzhez az Országos Takarékpénztáron, a Magyar Hitelbankon és az Országos Kereskedelmi és Hitelbankon keresztül juthatnak hozzá. Hitelt azonban csak az kaphat, aki elfogadható üzleti tervet készít, s egyéb tekintetben is megfelel a kereskedelmi bankok állította követelményeknek. A kölcsönt elsősorban mezőgazdasági alap- tevékenység fejlesztésére lehet igényelni, de a hitelből termelési eszközöket, traktort, istállót és vetőmagvat is vásárolhatnak a termelők. A durván 8 milliárd forintos hitelt igénybe lehet venni ültetvények létesítésére is, sőt a falusi turizmusban érdekeltek is sikerrel folyamodhat Raskó György úgy véli, hogy a 7 százalékos devizakamatra adott kölcsön hazai kereskedelmi banki kamata 20 százalék körüli lesz, de mivel a kormány ehhez 10 százalékpontos támogatást nyújt, a kölcsön felvevőit csupán 10 százalékos kamat terheli majd. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a hitelkonstrukcióra július végén üti rá a pecsétet az EBRD igazgató tanácsa, míg a hazai termelők várhatóan októberben juthatnak hozzá az első hitelekhez. A kölcsön összege bármekkora lehet, de csak azok kaphatnak a tetszés szerint deviza- vagy forinthitelből, akik legkésőbb ’94 végéig benyújtják pályázatukat a bankokhoz. Ha a pénz hamarabb elfogyna, akkor az EBRD újabb összegeket bocsát rendelkezésünkre. KOMMENTÁR Feczkó János Szinte nem múlhat el nap, hogy megyénk valamely tájáról ne kapnánk hírt életellenes bűncselekményről. A jelző hol „nyereségvágyból”, hol „brutálisan”, de legjobb esetben is „hirtelen felindulásból”. Az erőszakhullám torlódását sokan sokféleképp magyarázzák. Egyesek szerint legnagyobb szerepet a különböző, ma már aránylag könnyen beszerezhető lő- és egyéb fegyverek játsszák, míg mások a fiatalok félre- neveléséről, vagyis inkább neveletlenségéről, a Nyugatról beszivárgó (ömlő?), vérgőzös horrorfilmekről szónokolnak. A legközelebb talán azok állnak a megoldáshoz, akik az egyre bizonytalanodó megélhetést, az-állandó stresszhatásnak kitett agyakat okolják az erőszakkal elvett életekért. Kétségtelen, mindhárom variáció sok-sok igazságot rejt. Egyenként azonban kapásból kontrázhatok. Egyrészt ugyanis rabláshoz, öléshez - ezt szám talan példa igazolja - elég egy konyhakés, vagy akár a szomszéd surmó bugyii- bicskája is. Hogy a horrorfilmek, meg a nevelés? Ez sem az igazi. Nem egy, alkoholista, munkanélküli szülőkkel „megáldott” barátom van, akire igenis büszke vágyók nem csak én, de szinte valamennyi ismerőse. Marad még a stressz, a pénztelenség. Nem tudom, kell-e magyaráznom, miért berzenkedem az ebbe való beskatulyázás ellen? Hiszen, ha kis országunk minden csórója (beleértve szintén alulfizetett rendőreinket) revolverrel járna boltba, példát statuálni aligha lenne elegendő Sztálin összes haláltábora... Persze, persze: oka azért van a tizenévesen elkövetett rablásoknak, kocsmai szurkálásoknak, brutális, aljas indokból elkövetett gyilkosságoknak. S noha a fentebb említett motívumok egytől-egyig szem előtt tartandók, világosan ma még legkiválóbb szociológusaink sem láthatják a kiutat. Túlméretes gyermekcipőben csoszogó demokráciánk ugyanis ez idáig képtelen volt a vitathatatlanul labilis szocialista erkölcsök helyére valami mást, ne adj’ Isten jobbat állítani. KSH-jelentés: a keresetek alakulása Budapest (MTI) - A húsz főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél a május havi bruttó átlagkereset 27.988 forint volt - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-t. Ez az összeg 31,8 százalékkal több, mint a múlt év májusában volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete kisebb mértékben, csak 28,8 százalékkal növekedett, míg a szellemi dolgozóké 33,2 százalékkal. A január-május hónapokra együttesen számított bruttó átlagkereset 25.052 forintot tett ki, amely az előző év azonos időszakához képest 22,5 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset nettó értékben mintegy 17.216 forintnak felel meg, amely az előző éri értéket 18,3 százalékkal haladja meg. Figyelembe véve a fogyasztói árak ugyanezen idő alatti 23,6 százalékos emelkedését, az év első 5 hónapjában a reálkereset értéke 4,3 százalékkal maradt el a tavalyitól.
