Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-08 / 131. szám
4 ESZAK-MagyärorszAg Megyei Körkép 1993. Június 8., Kedd r- BAL FELSŐ SAROK SttwmdoML fát Brackó István Személyes hangú leveleket kaptam. Mondandójukat közüggyé tenni Karinthy mottója bátorít fel: Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek... Cigándról írja a 65 éves Pirigyi András, hogy 38 esztendei szolgálat után méltánytalanul küldték nyugdíjba, s így elesett egy csomó kedvezménytől. Havi járandósága most 10 183 forint. Kéri, hogy levelét juttassam el a miniszterhez...Készséggel megtenném, csak tanácstalan vagyok. Elküldjem-e a mellékelt verset1? Továbbá: mit szólna a köztudottan vallásos miniszter, a Keresztény Demokrata Néppárt elnöke az Ön keserű kifakadásához: „Sokszor úgy érzem, hiába minden: szellem, bűn, erény. Nincs remény. Már csak arra várok, mikor átkoz ki a Pápa, mert tagadom, hogy a szegényeké a mennyeknek orszá» ga. Az edelényi Kolmonth Ferenc - ő nevezi így - két gyilkos újságkivágást küldött, bizonyos vitézkötéses ruhadara- bokról.„Uraim! Könyörgünk! Hagyják már békén a magyart! Bezzeg más országokban, más nemzeteknél: erény és dicsőség bármilyen nemzeti örökség.” Mivel megszólíttattam, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy divat-ügyekkel, már ami az öltözködést illeti, nem foglalkozom. Nem járok bő gatyában, nincs pitykés lajbim, s a farmer-szerelést jobban csípem, mint a zsinóros atillát. A politikai módi megítélése más kérdés. Erről szívesen cserélek eszmét Önnel. Valahol Magyarországon, egy angol nevű kocsmában, ahol osztrák sört mérnek. Egy német gyártmányú taxival érkezem az ivó elé. Arról ismer föl, hogy csíkos Ciao Ragazzo ingem alatt magyar szív dobog... Dr. Pintér Károly, előrelátó módon válaszborítékot is mellékelt. Bükkzsérci születésű, ott gyerekeskedett, most Miskolcon él, de gyakran hazalátogat. Ismerősei körében is kétkedéssel fogadtatott azon közlésem, mely szerint az ínséges időkben a bükkzsérci asszonyok nem búzalisztből sütötték a kenyeret...Nos, az eredeti forrást elősorolni nem tudom, de hivatkozom az 1970- ben megjelent Bükk útikalauzra, amelyben többek között ez áll: „Ma már alig hihető, hogy a tölgyfa makkjából kenyeret lehetett sütni, pedig ínséges időkben erre is volt példa...A tapló igen fontos erdei növény volt a gyufa feltalálása előtt. A múlt század végéig a bükkzsérci asszonyok az egész Bükköt bebarangolták érte. Zsákokba rakva hazavitték, megszárították...”Ennyi a történet. Ember már nem él, aki emlékezne rá, de a kutatók bizonyára segítenek, ha tójbbre is kíváncsi. En még annyit tudok ehhez hozzátenni, s ez enyhítsen a makk-kenyér lokál- patrióta keserűségén, hogy közreadom: ezen a tájon vörös borban áztatták a gyönyvirágot. A vajákos italt betegnek kínálták, de javára vált az egészségesnek is... Dániai tapasztalatok Szerencs ÉM) - Ma, június 8-án Szerencsre látogat Ott József, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Találkozik azokkal a jegyzőkkel - szám szerint tízzel - akik a közelmúltban részt vettek Dániában egy, a TÖOSZ által szervezett tanulmányi úton. A Polgármesteri Hivatalban délután 2 órakor kezdődő megbeszélésen a szövetség elnökét, valamint az ország minden részéből érkező jegyzőket a házigazda tisztét betöltő dr. Bíró László, Szerencs város jegyzője köszönti. A külföldi út résztvevői ezütán tájékoztatást adnak a Dániában szerzett, a közigazgatással kapcsolatos tapasztalatokról. Szó lesz arról is, hogy mindezekből mi hasznosítható a hazai közigazgatásban. A szakemberek remélik, hogy a dániai tapasztalatok segítik a jegyzők munkáját, a találkozó megteremti a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét. Nyomozó vöröskeresztesek A védelem érdekében cenzúrázzák az üzeneteket Miskolc (ÉM - KJ) - Üzenetek közvetítése, hozzátartozók felkutatása, családok egyesítése. A Vöröskereszt számos egyéb tevékenysége mellett ezen feladatok teljesítését is ellátja keresőszolgálata révén. Helyreállítani a kapcsolatot, megnyugtatni, hírt adni - tűzték zászlajukra a jelszót a háborús időkben, amikor a hagyományos kommunikációs eszközök nehezen működtek vagy megszakadtak, s az anyák nem tudták, hol lehet féljük, fiuk, a katonák pedig kitelepített vagy eltűnt családtagjaikról szerettek volna hallani. A vöröskeresztes önkéntesek áttörve a blokádokat, bejutva a hadifogolytáborokba, börtönökbe, személyesen hozták, vitték az üzeneteket, sokszor életüket is kockáztatva az ügyért. A központi keresőszolgálatnak, mely 1960-ban alakult meg Géniben, a volt Jugoszlávia területén dúló háború kapcsán ma is vannak ilyen feladatai. Tavaly több mint 60000 üzenetet közvetítettek, az idén csaknem 20000-et juttattak el a címzetteknek. A Vöröskereszt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetének helyettes titkára, Szklenárné Fó- ris Irén foglalkozik régiónkban a keresőszolgálat működésével, a romániai forradalom idején maga is cselekvő részese volt e munkának. • Nagy körültekintést és bátorságot igényel ez a feladat, s persze nem kis óvatosságot is. A háborús övezetekből vagy az oda eljuttatott üzeneteknek ez utóbbi szempont miatt például szigorúan családi információkat szabad csak tartalmazniuk különböző megfontolások miatt. Nagy körültekintéssel minden egyes levelet „cenzúrázni” kell. Az aggódó szülő például nem kérdezheti meg, hogy börtönben, vagy fogolytáborban sínylődő fia megkapta-e a pénzt, amit küldött, mert rabtartói vagy fogolytársai akár agyon is verhetik, ha az illető letagadta a küldeményt, nem osztotta meg társaival. De a harctéren küzdő sem közölheti üzenetében, hogy mondjuk melyik hadtestnél szolgál, mert a hírszerzés ebből különféle információkhoz juthat. □ Megyénket szerencsére nem érintik a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatos keresések, foglalkoznak viszont itt is a II. világháborúban elhunytak vagy eltűntek felkutatásával. • Tavaly márciustól kapcsolódott be ebbe a munkába a Vöröskereszt, azóta kb. 1800 ilyen jellegű kérelmet továbbítottunk. Naponta 30-50-en is megfordultak nálunk, hogy szerezzünk bizonyosságot eltűnt hozzátartozóik sorsáról. Nem ritka - bár az oroszok kiadták a katonai táborok teljes nyilvántartását -, hogy csak több hónap után kapunk választ. A pontos azonosítás, a tévedés kizárása érdekében ugyanis csak a teljes bizonyosságot közük, de minden részletezés nélkül. Nem mondják meg sem azt, hogy milyen körülmények között, hol hunyt el a keresett hozzátartozó, azt sem, hová temették. Az élő rokonoknak azonban általában a bizonyosság tudata is elegendő, lelkűk többnyire megnyugszik. Most már a szomorú, de biztos hír birtokában igazán tudnak gyászolni, kimenni a temetőbe, gyertyát gyújtani a közös sírnál. □ A szolgálat békeidőben is folytat kereséseket... • Igen, de ez a tevékenységünk csak a közvetlen hozzátartozók felkutatására korlátozódik, természetesen maximálisan tiszteletben tartva a személyiségi jogokat. Amennyiben a megtalált rokon nem óhajtja felvenni a kapcsolatot az őt keresővel, mi sem adhatunk információt róla. Volt már ilyen esetünk. Egy házasságon kívül született gyermek kereste apját, akit meg is találtunk. Az apa azonban időközben családot alapított, s nem kívánt találkozni a lányával. □ Vannak olyan kérések, amelyeknek nem tudnak eleget tenni? • Nagyon sok. A legtöbb ilyen abból adódik, hogy még alapvető személyi adatokat sem tudnak a keresett személyről. Ilyen esetben tehetetlenek vagyunk. Vannak olyanok is, amelyek viszont nem tartoznak a szolgálat hatáskörébe. Egy alkalommal tizennégy éve nevelőotthonban lévő gyermekeit kereste valaki, kérve, hogy hozassuk őket vissza, mert megváltoztak az életkörülményei. Az illetőt a gyámhatósághoz irányítottuk. Más alkalommal egy gyermektartásra kötelezett, de azt nem fizető egykori házastársát kereste valaki. Neki sem tudtunk segíteni, hiszen az ügy a bíróságra tartozik. Egy ízben kétségbeesett szülők sírva telefonáltak, hogy fiuk egy turistacsoporttal Francia- országba utazott, s csak most tudták meg a barátaitól, hogy be akar állni a légióba. Keressük meg, és akadályozzuk meg ebben. Sajnos ezt sem állt módunkban megtenni, a fiú ugyanis már nagykorú volt. Szerencsére a legtöbb keresésünk eredményesen végződik. Bizottságok egymás között Miskolc (ÉM) - A Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Önkormányzat Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottságának - az országban is egyedülálló kezdeményezésnek számító - meghívására tegnap megyénkbe érkezett a Pest megyei Önkormányzat azonos feladatokat ellátó bizottsága. Az újszerű találkozó célja a kapcsolatfelvétel, hogy az ország két legnagyobb megyéjének szakemberei megvitatva gondjaikat, megismerve egymás tevékenységét, átadva egymásnak tapasztalataikat, minél hatékonyabban végezhessék munkájukat. A tegnapi megbeszélésen Rádó- né Gyárfás Ildikó, közgyűlésünk alelnökasszonya ismertetője után szó esett többek között a pályázati rendszer működéséről, az intézmények fenntartásáról is. Ezt követően két megyei fenntartású intézményt, a miskolci Herman Ottó Múzeumot és a sályi mozgásjavító általános iskolát látogatták meg a vendégek. A két megye önkormányzata közötti kapcsolat valószínűleg állandósul a jövőben, a Pest megyei vendégek viszontlátogatásra hívták megyénk képviselőit. Megépülhet a régen várt út Domaháza (ÉM - U. J.) - Hosszú évtizedek után immár minden reményünk megvan rá, hogy megépüljön a borsodi Domaháza és a Nógrád megyei Zabar község közötti összekötő út. Ennek az építkezésnek kalandos előtörténete van. Csak mint érdekességet említjük meg, hogy egyik kollégánk jó másfél évtizeddel ezelőtt az örökzöld témák között említette az alig valamivel több mint tíz kilométernyi útszakasz építésének elmaradását. Egykor szénfekete haja immár őszbe csavarodik, de némi elégtételt most érezhet: sínen van az út ügye. Akár hiszik, akár nem, a szomszédos Nógráddal B.-A.-Z. megyének pillanatnyilag sincs közvetlen közúti kapcsolata. A nógrádi települések így csak nagy vargabetűvel, sok kilométer, s még több üzemanyag árán közelíthetők meg. A nógrádi bányavidékkel korábban kiépített közvetlen vasúti kapcsolat a trianoni békeszerződés következtében szakadt meg. A Miskolci Közúti Igazgatóság az akkori tanácsok közreműködésével 1985-ben az új összekötő út alapját elkészítette, de mivel elfogyott a pénz, a munkát nem fejezték be. A nógrádiak egyébként Borsod határáig megépítették saját útjukat. Kormányhatározatra volt ahhoz szükség, hogy ismét hozzálássanak a tervezéshez, a kivitelezéshez. Az emlékezetes 1991 novemberi kormányfórumot követően született kormányhatározat az út 1993. évi megépítéséről. Az érintett szervezetek, és az önkormányzatok e határozat szellemében láttak hozzá a munkához. A kiviteli terveket a Miskolci Közúti Igazgatóságon készítették el. A dokumentumok felhasználásával nyújtották be pályázatukat az Állami Fejlesztési Intézet Miskolci Kirendeltségére, hogy az országos alapból megszerezzék a hetvenszázalékos, azaz a valamivel több mint 44 millió forintos támogatást. Tizenötmillió forintot pedig a közúti igazgatóság áll, a fennmaradó részt az érintett önkormányzatok adják össze. A kivitelezésre a közutasok zárt körben már kiírták a pályázatot. Ha megérkezik az állami támogatás, akkor az elképzelések szerint július 1-jén hozzákezdenek a munkához. A megyei közgyűlés döntött arról, hogy az összekötő út építéséhez 1,4 millió forinttal saját anyagi forrásaiból hozzájárul. Bár korábban elhatárolták magukat a helyi beruházások támogatásától, most mégis nagy többséggel elfogadta a hozzájárulás ügyében előterjesztett indítványt. A hiányzó útszakasz megépítése után a két megye között végre megteremtik a közúti kapcsolatot. Német érdeklődés Tállya iránt Tállya (ÉM - NYI) - Tállya egy; koron legszebb épülete, a főutcai Rákóczi-ház hamarosan megint a mezővárosi rangra törő település legszebb háza lehet... S köny- nyen elképzelhető, hogy német befektetők közreműködésével' A középkori plébánia-templom melletti épületet már 1678-ban említik írásos feljegyzések.Egyértelmű bizonyítást nyert, hogy _a kúriát a Rákócziak építtették, tőlük azonban elkobozták. A két világháború között zsidók bérelték, a második világháború után pedig szükséglakásokat alakítottak ki benne. — Amikor benyújtottuk a Tállya és térsége önálló világkiállítási pályázatot, azt is vállaltuk, hogy megfelelő szálláshelyeket biztosítunk az ide látogatóknak " mondja Pekó József polgármester. — A Rákóczi-ház hasznosítási tervei 1991-ben elkészültek,s ma már a megvalósításon dolgozunk. Ahhoz azonban, hogy minden az elképzeléseink szerint alakuljon, még befektetőkre lenne szükség- A Rákóczi-ház helyén hamarosan egy exluzív panzió állhat. Igen j° pihenőhelye lehetne ez a Zemplénbe jövő nyugati vadászoknak is... — Egy saarbrückeni cég már jelezte, ha tudjuk fogadni őket, eljönnek szétnézni. Jöjjenek, mi várjuk őket. S ha egyezségre jutunk, biztos, hogy mind a két fél jól jár- Mert Tállya jövőjében egyre többen hisznek. Bízunk abban, hogy településünknek egy új fellendülési korszaka kezdődik. Mindehhez még csupán annyit: a német befektetők (és mások) nem csupán a panzió iránt érdeklődnek. De hogy mennyire komolyan veszik mindezt, arról konkrétan nem nyilatkoztak még. Mi már az érdeklődésnek is örülünk - mondja a polgármester. — Alikor is, ha esetleg nem lesz belőle üzlet, közös vállalkozás, együttműködés. A nyugdíjasok tanácsáról Budapest (ISB - S.Z.) - Minden városban, községben alakítsák meg az idősek tanácsát - javasolta néhány hónappal ezelőtt a Nyugdíjas Klubszövetség. Az azóta eltelt időben regionális konferenciákat szerveztek, amelyeken felmérték, miként vélekednek a polgármesterek e kezdetné- | nyezésről. A klubszövetség elképzelései szerint a településeken működő idősek tanácsának javaslattételi, véleményezési és tanácskozási jogü lenne minden, az idősebb korosztályt érintő, helyi kérdésben. A tanácsok nélkül ne lehessen döntéseket hozni - javasolják. A polgármesterek havonta egyszer konzultáljanak a tanácsok vezetőivel, azok pedig vállalják, hogy mozgósítják az idősebbeket a környezetvédelemben, a település kulturális életében, a generációk közötti együttműködésben, illetve, ahol lehet, az önkormányzat szociálpolitikai feladatainak megoldásában. Az idősek szolgálata mindenki számára kötelesség — vélekedik Knoll István, a klubszövetség elnöke. - így fokozottan az az ön- kormányzatoknak, minden egyes polgármesternek. Az eddig megtartott regionális konferenciákon a polgármesterek kilencven százaléka elismerően nyilatkozott a kezdeményezésről - tájékoztatta lapunkat az elnök. Mint mondta, nemcsak azért, mert helyeslik az idősek aktívabb részvételét a település társadalmi életében, hanem mert felmérték, mekkora segítséget tudnak nyűJ' tani ezek a tanácsok az önkormányzatok ezernyi gondja közepette. Egyes településeken máris folynak az egyeztető tárgyalások az idősek tanácsának megalakításáról, s néhány helyen vélhetően már a jövő hónapban megkezdik működésüket a testületek — jósolja a Nyugdíjas Klubszövetség elnöke. A keresőknek a háborús területeken akad a legtöbb dolguk Fotó: AP
