Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Junto's 7., Hétfő---------------apropó —-—­á mpa^tccí tufái Horpácsi Sándor Időnként a mellettünk lévő hegy mö­gött színes felhő jelenik meg, s ha észa­ki a szél, fojtó szaggal lepi el a várost. Sőt, az is előfordul, hogy (a felhőt kibo­csátó) gyárban baleset történik, de az ezekről szóló Híradások mindig szűk­szavúak, homályosak. A hadi üzemek nem szeretik a sajtót. A minap látott olasz tévéfilm (Egy kis­lányarcú nyúl) nem az esztétikai minő­ségével hívta fel a figyelmet, hanem, a témájával. Ma már kevesen emlékez­nek az 1976-os sovesói tragédiára, ami­kor a felrobbant gyár mérgező gázfelhő­vel borította el Itália egét. Minket sok­kal jobban foglalkoztatott (mindmáig) a csernobili eset, amelyet a TASZSZ és a magyar sajtó az utolsó percig cáfolt. A dolog azóta - remélhetően - már nem „politikai kérdés”, mert a nyilvánosság - noha még ma sem• teljes - egyre széle­sebb körű. Nos, ez utóbbi szó szoros ér­telmében létkérdéssé válhat, azaz tu­datosítani kell, hogy időzített bombák felett, mellett élünk. Technikai kérdés? Olvashattuk, hogy a csernobili vezérlő teremben vodkától beszeszelt szakik dolgoztak, akik jószerével fel se fogták, hogy mi történt. Olvasom, hogy Romá­niából vonatszámra szállítják vissza a németek az odahordott mérgező hulla­dékot, de azt senki se tudja ma sem, hogy Magyarországra, mennyit hoztak, hol durták le (például az osztrákok). A jövő században a zöld pártok, mozgal­mak szerepe megnő. A mai politikai élet még nem tart itt, mert a nemzetre hivat­kozó pártok a saját lelki pattanásaikkal vannak elfoglalva. Márpedig a jólét, az elosztható javak mennyisége a termelés függvénye. Közigazgatásban dolgozó emberek mondják, hogy a tervgazdálko­dás megszűntével egyszerűen nincsenek (értékelhető) információk a termelésről. Időnként botrányok vannak (lásd hi­gany, kábítószer stb.) de— éppen az olasz film bizonyítja-a profit minden- hatósága a szőnyeg alá söpri a környe­zetvédelmi problémákat. Amelyekj ha jól meggondoljuk (lásd vodka) nagyon is emberi problémák: a felkészültségé (munkás), felelősségé (vezetés). Szorongó álmaim voltak a film után... —i------— TÉKA ---------­P iros volt a ... Gyarmati Béla Miskolc (ÉM) -- Csak magasról nézve volt meg ez az ország, de azért még van piros paroli, a tüzérek megünneplik védszent- jük, Szent Borbála-napját, csak éppen ágyú nem jut már a hajmáskéri lőiskolának. Nem mintha ezzel feltartóztathatnák a Ti­szántúlon erőteljesen előrenyomuló orosz csapatokat, de mégis! Ilyen körülmények közepette igazi katonai szolgálatról alig lehet szó, inkább csak amo­lyan katonásdiról — azaz cirkuszról. El is nevezik az egységet (együttlétet) Pentsy cirkusznak - a parancsnokoló vezérőrnagy nevéről. Ez a hevenyészett expozíciója Tár­cái Béla most megjelent könyvének, mely a Felsőmagyarország Kiadó könyvnapi új­donságai között látott napvilágot. Közeled­vén a front, a lőiskola mozdulni kényszerül, Hajmáskértől egészen Bolbecig - a La Man­che csatorna partjáig követhetjük hősünket - Pomeránián, Szilézián, Bajor- és Fran­ciaországon keresztül. A könyv alcíme: Ha­difogságom naplója. A szerző a különböző hadifogoly táborokban fejezte be egyetemi tanulmányait. Nehéz szemeszterek voltak ezek — sokan nem is élték túl. Tárcái Béla túlélte, mert volt benne lelki tartás, és sok­féle ismerettel, készséggel bírt, melyek se­gítettek átvészelni a nehéz hónapokat. Volt tolmács, szakács és ministráns, végül még a lágerrendőrségnek is tagja lett, ennélfog­va mintha valamivel kevesebbet kellett vol­na éheznie, mint a többieknek - következ­tetem az olvasottakból. Mert nemcsak a szovjetek fogságában éheztek! A legyőzöt- tek, ott a drótkerítés mögött, a legteljesebb kiszolgáltatottságban éltek. Fizikailag is nehéz volt túlélni, de semmivel sem volt könnyebb embernek maradni. Tárcái Béla könyve nem regény, de a Fekete kolostor, vagy a Szibériai garnizon ismeretében is érdeklődést keltő olvasmány. Ezreknek - akik maguk is megtapasztalták a foglyok kálváriáját - nyújthat lelki kárpótlást. Ha író lehet újra az író Miskolci találkozás Dobos László író-politikussal Dobos László Fotó: Dobos Klára Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Amikor a Sá­rospataki Diákok Miskolci Baráti Körének összejövete­lén a házigazda köszöntötte Dobos Lászlót, kicsit bajban volt a titulusokkal, csak né­hányat említett azok közül a funkciók közül, melyeket be­töltött, illetve jelenleg is be­tölt a Pozsonyban élő író, po­litikus, kiadóigazgató... □ Ha rangsorolni kellene ezeket a tevékenységeket, mit tenne az első helyre? - kérdeztük Dobos Lász­lót. • Nehéz lenne felállítani ezt a sorrendet. Kezdhetném a Ma­dách Kiadó vezetésével. De most talán mégis a parlamenti munka a legfontosabb... Ehhez természe­tesen szorosan kapcsolódik az Együttélés Mozgalom. □ Csak ezután következnek a. Ma­gyarok Világszövetségében betöl­tött társelnöki feladatok? • Nyilván nagyobb jelentőségű a Világszövetség. Hallatlan mérté­kű elszántsággal igyekszünk megalkotni, kialakítani a mai magyarság integrálódásának erővonalait. Most már nem elég csak beszélni ezekről a kérdé­sekről, hanem tárgyiasítani kell az elveket. Ilyen például, hogy Királyhelmecen városi egyetem indul magyarországi oktatási in­tézményhez, a sárospataki főis­kolához kapcsolódva. Ilyen és eh­hez hasonló, határokon átnyúló intézmények létrejöttét szorgal­mazzuk. Ezek megléte természe­tes, és úgy képviselik a magyar, a kisebbségi érdekeket, hogy köz­ben senkit sem sérthetnek. Egyébként a királyhelmecihez hasonlóan Komáromban is váro­si egyetem alakul a győri főisko­la és a kecskeméti kertészeti főiskola közreműködésével. De az utóbbi időbén több mint három­száz vegyesvállalat alakult, ezek túlnyomó többsége szlovákiai ma­gyar és magyarországi magyar vegyesvállalat. De a politikai mozgalmak területén is tapasz­talható az együttműködés, és az Eurorégióban is ezen a nyomon szerveződik az integrálódás. □ Ezek szerint a politika köti le a legtöbb idejét? • Sokat elvisz a politika. De na­gyon féltem az írásbeliséget is. Tudom, mert kiadóban dolgoztam több mint húsz évig, hogy milyen nehéz létrehozni egy ilyen intéz­ményt. Tizenöt év kellett ahhoz, hogy 1969-ben megalapíthattam a Madách Könyvkiadót. Most zaj­lik itt is a privatizálás, addig semmiképpen nem akarok fel­hagyni ezzel a munkával, amíg nem állítom újra pályára a kia­dót. Nem szeretném, ha a szlo­vák nemzeti írásbeliség intéz­mény nélkül maradna. Habár most már vannak más magyar kiadók is Szlovákiában. □ Mint igazgató, hogy értékelné a Madách Kiadó munkáját? • Most már szabad mindent kiad­ni, nincs cenzúra, de nincs pénz sem. Mint Magyarországon. Csak rosszabb „kiadásban”, mert ná­lunk nincs olyan felvevő körzete a kultúrának, a könyvnek, mint Magyarországon. Nincsenek ala­pítványok, nincs pénz Szlovákiá­ban. Másra se, erre se. A parla­mentben sikerült „kicsákányoz­ni” tavaly 140, az idén 130 millió koronát a nemzetiségi kultúrára. Ebben benne van valamennyi nemzeti kisebbség: a román, a né­met, az ukrán, a magyar... Ebből a 130 millióból kap 10 milliót a könyvkiadás. Ezenkívül kapunk segítséget innen Magyarország­ról is. A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumnak van egy alapja a határokon túli írásbeli­ségtámogatására. Szükség is van erre, hiszen a magyar kultúrán belül a legvédtelenebb az eredeti nemzeti irodalom. Mert lehet ki­adni könyveket, klasszikusokat, világirodalmat, bármit, de ha le­pusztulnak a feltételek, ha lerom­lik az eredeti irodalom, akkor elkezdődik a lassú halál. □ Van-e utánpótlás, jelentkeznek- e a kiadónál új műveikkel a szlo­vákiai magyar szerzők? • Szerencsére van utánpótlás. De azt is hozzá kell tennem, hogy napjainkra szerepét vesztette az irodalom, legalábbis az ideologi- zált szerepét, ami az elmúlt rend­szerben volt. Akkor az irodalom jelentette az önvédelem, az önki­fejezés, meg a politizálás és az el­lenzékiség lehetőségét is. Ez má­ra megszűnt. Most az irodalom az lehet, ami. □ Visszatérve a képzeletbeli rang­sorhoz, hol van ebben az író? • Sehol. Nincs lelkierő, nincs pi­hent erő. A politika olyan, mint a malom, minden nap kell beleön­teni, és mindennap megőrli az embert. Hogy miért politizálok mégis? A történelemnek vannak olyan szakaszai, amikor lehet va­lamit tenni, és vannak „süket” időszakok, amikor semmit sem lehet. 1968-69-ben lehetett, most is lehet és kell cselekedni. A tör­ténelem által felkínált lehető­ségeket maximális erővel ki kell használni, mert eljár az idő. Most a hangsúlyt a cselekvésre teszem, annak ellenére, hogy mint író nagyon sajnálom ezeket az írás nélkül töltött napokat, hónapo­kat... □ De felfogható ez anyag- gyűjtésként is. Nem szeretné meg­írni ezt a kort? • De bizony, nagyon szeretném. □ Mikor fogja elkezdeni ezt a re­gényt? Es egyáltalán regény lesz? • Minden, regény is, elbeszélés is... De hogy mikor fogom elkez­deni?! Mindig újabb és újabb ha­tárt szab magának az ember: no, ezt még megpróbáljuk, no ezt még megcsináljuk... De ezt csak úgy lehet abbahagyni, mint a do­hányzást: mától kezdve, ha el­pusztulok, akkor sem gyújtok rá. □ Most mi az határ, ameddig foly­tatni kívánja a politikát? • Az autonómia. Azt hittük, hogy az autonómiák igénye és kidolgo­zása hamar megy majd. És az el­fogadtatás napokat vesz csak igénybe. De most olyan nagy a közegellenállás, hogy nem lehet tudni, mikorra sikerül megvalósí­tani az autonómiát. Nem tudják elképzelni, hogy milyen lenne, ha egy félmilliós közösség közigaz­gatásilag kikerülne a markukból, egy olyan népcsoport, amelyet egyszerűen kisajátítottak, elfog­laltak. □ Mindezek ellenére, hisz a regé­nyében... • És hiszek az autonómiában is. Csak ehhez hallatlan erő és szí­vósság kell. Nem lehet, nem sza­bad eltántorodni, mert történel­mileg jogos a szlovákiai magyar önigazgatás és autonómia. Grafikai Biennálé Országos Miskolc (ÉM) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata, Miskolc Város Önkormányzata, a Magyar Kép­zőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Alkotómű­vészek Országos Egyesülete és a Miskolci Galéria 1993 decem­berében rendezi meg Miskolcon a XVII. Országos Grafikai Bien- nálét. A biennálé célja továbbra is az, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson azon szellemi mozgá­sokat reprezentáló alkotásoknak, melyek a hazai sokszorosító gra­fika területén az előző két évben születtek. Az idei évtől kezdve a biennálé szervezői a hagyományos grafi­kai technikák mellett váiják az elfelejtett, periférikus, divatból kiment eljárások újraértelmezé­sével, szokatlan nyomódúcok fel- használásával, valamint az új technikai médiumok segítségével (számítógép, fénymásoló stb.) lét­rehozott nyomatokat is. A biennáléra beküldhető két év­nél nem régebbi, országos kiállí­táson még nem szerepelt sokszo­rosított eljárással készített (mini­mum 5 példányban előállítható) nyomat. Egy művész legfeljebb 3 művel szerepelhet. Minden műből 1 da­rab, szabályosan aláírt nyomatot lehet beadni, keret nélkül, pasz- partúban vagy védőpaszpartú- ban. Az aláírást a következő módon kérik: nyomaton kívül, ceruzával, balra lent a mű címe, technikája, évszám; középen ha művész­nyomat E/A jelzéssel, római számmal, ha szérianyomat, ak­kor arab számozással; jobbra lent aláírás. Zsűri elé csak a fenti fel­tételeknek megfelelő művek ke­rülnek. A zsűri szakmai feladatá­nak tekinti, hogy a beküldött al­kotások között felfedezhető szel­lemi kapcsolatokat figyelembe véve, javaslatot tegyen a több helyszínen történő bemutatásra. A beadás helye: Miskolci Galéria. 3525 Miskolc, Déryné u. 5. Ernst Múzeum. 1065 Budapest, VI. Nagymező u. 8. A beadás ideje: szeptember 13. 10-15 óráig. A postán feladott művek beérkezé­si határideje: szeptember 14. A XVII. Országos Grafikai Bien­nálé megnyitója 1993. december 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. A megnyitó előtt december 4-én és 5-én a Miskolci Galériá­ban, a sokszorosító grafika törté­neti, műfaji, stiláris problémái­val foglalkozó tanácskozást ren­deznek. Diósgyőri diákok Miskolc (ÉM) - Diósgyőr legré­gibb iskolája a Nagy Lajos király utcai (korábban Blaha Lujza ut­cai) Diósgyőri Általános Iskola. Jelenleg 11 osztályban 180 gye­rek tanul itt. A kislétszámú osz­tályokban nagyobb a lehetőség a személyes törődésre. Az általá­nos iskolai alapismereteken túl angol és eszperantó nyelvet ta­nulnak a diákok. Egyébként az eszperantó területén országos hírnevet ért el az iskola. A testne­velés, a sport kiemelkedő szere­pet tölt be az itt tanuló gyerekek életében. Évek óta nagy sikerrel folyik az mindennapos testneve­lés, a diáksportkör szakosztá­lyaiban rendszeres edzéssel ké­szülnek a tanulók a sportverse­nyekre. A lövészek minden évben bejutottak az országos döntőbe. A szakkörökön kívül az iskola napközis mozija és ismeretter­jesztő videoklubja színes mű­sorokkal segíti a tanulók szabadi­dejének hasznos eltöltését. Hagyomány már, hogy a tanév utolsó hetét versenyekkel, kirán­dulásokkal töltik a Diósgyőri Általános Iskola diákjai, tanárai- Ma délelőtt különböző szaktár­gyakhoz köthető versenyeket ren­deznek, a délutáni divatbemuta­tó után adják át az egész évi ver­senyek és vetélkedők díjait. Ked­den sportnap lesz, szerdán tanul­mányi kirándulásokra indulnak az osztályok, pénteken a Csa- nyikban rendezik meg az iskola juniálist, a szombati csengőbú­csún pedig ünnepélyesen befe­jeződik az 1992/93-as tanév. Rákóczi Györgyről Szerencs (ÉM) — I. Rákóczi György születésének 400. évfor­dulója alkalmából ünnepséget rendeznek Szerencsen a Rákó- czi-várban június 8-án, kedden délelőtt tíz órától. Köszöntőt mond és az évfordulóra megjelent kötetet bemutatja Várhelyi Gyu­la, majd előadások következnek. Csorba Csaba I. Rákóczi György életútját ismerteti, Hőgye István Szilágyi Sándorról, a Rákócziak történetírójáról beszél, Fehér Jó­zsef pedig a Rákóczi-család művé­szeteket, kultúrát támogató te­vékenységéről számol be. A prog­ram koszorúzással fejeződik be. Finn zenekar Miskolc (ÉM) — Finnországból, Dél-Satakuntaiból érkezik kama­razenekar városunkba, hangver­senyüket június 8-án, kedden es­te hét órától tartják a Bartók-te- remben. A zenekar alapító kar­mestere Világi István, itt is ő ve­zényli majd az együttest. A ka­marazenekar repertoárját ba­rokk, romantikus szerzők, vala­mint a finn nemzeti komponisták művei alkotják. f Eletmódreform Miskolc (ÉM) - A Leela Alapít­vány védnöksége alatt július 2- tól Táplálékod legyen gyógyítód címmel egyhetes életmódreform- tanfolyam indul Bükkszentke- reszten. Bővebb felvilágosítást (az esti órákban) a 341-342-es miskolci telefonszámon kérhet­nek az érdeklődők. 11.00: A Magvető, Orpheus és a Szépirodalmi Kiadó napja. A kiál­lítást és vásárt megnyitja, a kia­dókat bemutatja dr. Jakab Sára; Irodalmi délelőtt. Vendégek: Ágh István, Nagy Gáspár. Pomogáts Béla és Urbán Gyula. (Megyei Könyvtár) 14.30: A Herman Ottó Általános iskola tanulóinak műsora. (Könyvtér) 14.30: Dedikál: Ágh István, Nagy Gáspár, Pomogáts Béla és Ur­bán Gyula (Könyvtér)

Next

/
Thumbnails
Contents