Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-07 / 130. szám
1993. Június 7., Hétfő Gazdaság É SZAK-Magyarország 7 Caolaprivatizáció Budapest (ÉM)- Június 15-ig kell az ajánlatokat benyújtani a Caola Rt. privatizációjára meghirdetett nyűt pályázatra az Állami Vagyonügynökséghez. A tendert május 15-én a Roland Berger és Partner GmbH tanácsadó cég a Caola részvényeinek 78,22 százalékára írta ki. A Caola Rt. vezérigazgatónője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az 1,8 milliárd forint alaptőkével rendelkező Caola iránt nagy az érdeklődés mind a belföldi, mind a külföldi befektetők körében. A pályázat kétfordulós, az első kiértékelése után kerül sor a második fordulóban résztvevők kiválasztására. Ok kapnak majd lehetőséget a társaság üzleti adatainak felülvizsgálatára és a cég vezetésével való megbeszélésekre. Ezt követően kell a második fordulóba jutott pályázóknak kötelező érvényű ajánlatukat megtenni. A második forduló pályázatának beadási határideje július 30-a, míg az ÁVÜ-vel való szerződés- kötés tervezett időpontja ez év szeptembere. Versenytárgyalás Miskolc (ÉM) - Versenytárgyaláson nyerte él a Martintelep délnyugati városrészének gázvezeték tervezését a TÉRMU Építőipari Tervező Szervező és Kivitelező Kft. A terveket mintegy másfél hónap alatt készítetek el, amelyhez megszerezték a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat szolgáltatói nyilatkozatát is. Ezt már május 25-én be is adták a Miskolci Bányaműszaki Felügyelőséghez létesítési engedély megszerzésére. Az engedély kiadása után pályáztatják meg a kivitelezést, így remény van rá, hogy az idén a vezeték megépülhet. A gázvezeték létesítése önerőből, lakossági beruházásként valósul meg. A kivitelezést három ütemben végzik el, s ennek során összesen mintegy 16 kilométernyi vezetéket fektetnek le. Ennyivel növekszik majd a kivitelezés befejeztével a város közműhálózata. A tervek szerint az első ütemben a Balaton utca környékén fektetik le a több mint 3 kilométernyi vezetéket. A második ütem a Balaton és a Bornemissza utca közötti részt öleli fel, míg a harmadik, utolsó ütemben a Bornemissza úttól a vasútig terjedő területen fejezik be a vezeték fektetését. A lakótelepnek másik, északkeleti részén már korábban megtörtént a gázvezeték fektetése és a szolgáltatás bevezetése. A mostani önerős beruházással pedig újabb, megközelítőleg ezer lakóházban nyílik lehetőség a gáz bevezetésére, az otthonok korszerű tüzelőanyaggal történő környezetkímélő fűtésére. A fekete munka Miskolc (ÉM-ME) - A munka- nélküliség kapcsán az elmúlt időszakban mind gyakrabban kerül szóba a fekete munka fogalma, illetve a felszámolása érdekében tett intézkedések. A megyei munkaügyi központ ellenőrzési osztálya a jelzések, bejelentések alapján fokozott figyelmet fordított az engedély nélkül munkát vállalók ellenőrzésére. Fekete munkajogcímén 46 esetben folytattak vizsgálatot az első negyedévben, melynek során több, mint 400 ezer forint került vissza a Foglalkoztatási Alapba és mintegy 2 millió forint megtakarítás keletkezett. Javult az együttműködés az év eltelt időszakában a munkaügyi szervek és a külső szervezetek, intézmények között. Ennek keretében az ellenőrzési osztály szakemberei a megyei rendőrfőkapitánysággal közösen végeztek ellenőrzéseket a Búza téri piacon. A „razzia” eredményeként kiderült, a piacon működő betéti társaságok rendszeresen foglalkoztatnak munkanélkülieket engedély nélkül. Tejpiac feketén-fehéren Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) - Ebben az ágazatban is volt már minden az elmúlt néhány évben: kudarc, siker, sorvasztás, felfuttatás, kivágás és tenyésztés beállítás, felár, fölözött ár, túltermelés, tejhiány. Most éppen viszonylagos nyugalom van, és már ez is jónak számít. A hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig kormányprogram ösztönözte a tejtermelés és a tejtermék fogyasztás növelését. Eredményeként a tejtermelés 1,9 milliárd literről 2,8 milliárd literre, az egy főre jutó fogyasztás évi 130 kilogrammról 200 kilogrammra nőtt. Ennek hátterét a tejtermelés és a fogyasztás jelentős mértékű támogatása képezte. A fogyasztás 1987- ben érte el a csúcsot, ezt követően részben a fogyasztói ártámogatás leépítése miatt bekövetkezett áremelések és az általános gazdasági helyzet rosszabbodása miatt csökkent. Ugyanakkor a tejtermelés tovább nőtt, amit ösztönzött az 1990 végéig érvényben lévő felvásárlási kötelezettség is. A felesleget a feldolgozóipar kénytelen volt nagy veszteségek árán exportálni. Ez a működő- képességet veszélyeztető pénzügyi problémákat okozott a vállalatoknak, függetlenül a műszaki színvonaluktól és hatékonyságuktól. Helyzetüket súlyosbította, hogy a korábbi tröszti szervezeti forma 1990 végén megszűnt és a vállalatok önállóvá váltak. A korábbi időszak gyors fejlődése után az elmúlt két évben a makro ökonómiai változások hatására jelentős mértékben visszaesett a fogyasztás (körülbelül 160 kilogrammra) és 1991-ben a tejtermelés csökkenése is megkezdődött. Az összes tej 80 százalékát 1128 nagygazdaságban (ÁG, Tsz) termelik, a fennmaradó 20 százalékot pedig mintegy 54 ezer kistermelő állítja elő. A tejtermelés technikai higiéniai és termelékenységi színvonala a nagyüzemekben lényegesen magasabb, megfelelő felszereltséggel, szakértelemmel és kontrollal rendelkeznek. Az általuk termelt tej fele elsőosztályú, amin a nemzetközi mércével mérve is elfogadható minőségű. A kistermelőknél a helyzet minden tekintetben lényegesen kedvezőtlenebb és jelentős fejlesztésre szorul. Mindezek az FM által kiadott időszaki értékelésben olvashatók és úgy néz ki, hogy e megállapítások reálisak is. Ebből az értékelésből kitűnik, hogy a tehenen- kénti tejtermelés országos átlaga 5 ezer kilogrammá, ami a legmagasabb Kelet-Európábán. Á tejszektor normális fejlődésének komoly akadálya a rendkívül alacsony tej- és tejtermékfogyasztás. Persze ennek egyik oka a táplálkozási szerkezet hagyományaiban keresendő, de nagy szerepe van a tejipari marketingmunka hiányosságainak is. Az előzőekben említettek szerint a támogatások leépítése következtében 1988- tól felgyorsult a tejtermékek fogyasztói árának emelkedése. Másrészről a tej hatóságilag Tej a „háztájiból", a kistermelőktől Fotó: Fojtán László rögzített felvásárlási árában a termelők növekvő költségeit is elismerték, így a termelők a termelés növelésében voltak érdekeltek. A csökkenő fogyasztás és a növekvő tejtermelés az utóbbi három évben egyre nagyobb tej- többletet eredményezett, amit külföldön kellett értékesíteni. A növekvő export 1988-89-ben nem okozott problémát a magyar tejgazdaságának, mert kedvező világpiaci árakon, elfogadható támogatással lehetett a termékeket értékesíteni. Azonban 1990- ben az eddigi legnagyobb tejtöbbletet már leesett világpiaci árakon kellett exportálni, s az ezzel járó veszteségek megrendítették a feldolgozók pénzügyi helyzetét. A tejiparnál 1990 végéi-e gazdaságosan eladhatatlan tejpor és vajkészletek halmozódtak föl, amelyek az egész iparágműködését akadályozták. Kormányzati közreműködéssel 1991. januárjában megállapodás született a tejtermelők és feldolgozók között, amelynek értelmében a tejtermelők 15 százalékkal csökkentik termelésüket, a feldolgozók pedig legalább a bázisban kifizetett áron átveszik a fennmaradó 85 százaléknak megfelelő tejmennyiséget. A kormányzat 1991-re a tejtermelők veszteségeinek részben ellensúlyozására 10 ezer forint támogatásban részesítette azokat a termelőket, akik legalább 4500 literrel csökkentették tejtermelésüket és egy tehenet vágásra értékesítettek. Ugyanakkor megszűnt a tej rögzített felvásárlási ára és helyette maximált árat állapítottak meg. Ettől kezdve a tényleges felvásárlási ár az eladó és a vevő közötti megállapodáson alapul. Tovább szigorodtak a minőségi követelmények is. A bakterológiai minősítés szerinti átvétel új kritériuma megegyezik a közös piac tagországai számára ez évre előírt minőségi követelményekkel. 1991-ben a tényleges tejfelvásárlás az előző évi mennyiség 83,7 százaléka volt, tehát a tejtöbblet növekedésének megállítása érdekében tett intézkedések eredményesnek bizonyultak. A magyar gazdaság általános átalakításával összefüggésben a tejfeldolgozás szervezetének megváltozása is megkezdődött 1991-ben. Megszűnt a tejipari tröszt, amely akadályozta a piaci viszonyok kialakítását. Ezáltal függetlenné vált a korábbi tröszti szervezetben működő tizenöt állami tejipari vállalat és megnyílt a lehetőség arra, hogy a piacon bekövetkezett változásokat a tejfeldolgozás szerkezete is kövesse. Nem látszik fenntarthatónak az a mai állapot, amelyben a korábbi tejmennyiség 85 százalékát változatlan számú üzemben, csaknem ugyanannyi alkalmazottal dolgozzák fel. Ä feldolgozók versenyképességét javítani kell, mert a mai helyzetben a tejipari vállalatok nem mindegyike életképes. Valódi tulajdonosokra és jelentős tőkére van szükség, amit a privatizáció révén lehet elérni. Áz általános belső tőkehiány miatt a privatizáció részben külföldi tőke bevonásával lehetséges. A mai helyzetben az állami vállalatok körülbelül egy- harmadának jó esélyeik vannak a privatizálásra, további néhány vállalat kisebb-nagyobb átalakulással szintén számolhat a magánbefektetők érdeklődésére. A privatizáció szempontjából a vállalatokat két kategóriába lehet sorolni: az egyik csoportba azok tartoznak, amelyek a belföldi fogyasztás súlypontját képező területeken erős piaci pozíciókkal és előnyös feltételekkel rendelkeznek. A másik csoportba azok a vállalatok sorolhatók, amelyek potenciális exportőrök lehetnek hosszabb távon is. Az árak ebben a rendszerben a tejtermelők, a feldolgozók és fogyasztók képviselői közötti alkuban alakulnak ki. Az alku és a megállapodás fóruma a tejszektor szereplői által felállított tejterméktanács lehet. Ügy látszik, ez a járható út lehet az egyetlen eredményes a „tejú- ton”. Befektetési alapok a piacon Miskolc (ÉM) - A befektetési alapok sikerét bizonyítja, hogy a működtető cégek többsége még ez évben újabb befektetési alap indítását tervezi. A leghamarabb minden bizonynyal az Investor-MKB Befektetési Alapkezelő Kft. és a Buda Port- fólió Befektetési Alapkezelő Kft. új alapjainak befektetési jegyei kerülhetnek a piacra. A Prémium Befektetési Alapot kezelő Investor-MKB és a Buda Alapot indító Buda Portfolió új alapjainak engedélyezési eljárása valószínűleg a jövő héten befejeződik az Állami Értékpapír-felügyeletnél. Mindkét alap értékpapírokba fekteti majd a jegyzésekből befolyó pénzt. A Buda Portfolió a nyílt végű Buda Alap után most zárt végű alapot kíván létrehozni. Még a nyáron, valószínűleg júliusban megjelenik a piacon befektetési jegyeivel a Budapest Alapkezelő Rt. új alapja is. Az ősszel gyarapodik az ingatlanokba fektető alapok száma: a Hun- garo-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Kft., amely a múlt hónap végén már létrehozta a Patex Alapot, újabb ingatlan-befektetési alapot indít. A kibocsátás ezúttal nyílt körű lesz, és a befektetésijegyeket a tőzsdére is be kívánják vezetni. Ugyancsak az ősszel újabb sorozat befektetési jegyet bocsát ki a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. indította Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap, A negyedik negyedévben a tervek szerint új vállalkozásba fog az első magyarországi értékpapír-befektetési alap indítója, a CA Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. A cég új konstrukcióval kíván a befektetők elé állni. Jelenleg több változaton dolgoznak, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy az új alap is értékpapírokba fekteti majd a vagyonát, így egyre nő a megvásárolható befektetési jegyek választéka. A tőzsdére már bevezetett papírok, a Budapest Alap, a CA Alap, az (első) Hunnia Álap és a Prémium Alap befektetési jegyein kívül állandóan megvásárolhatók a nyílt végű Buda Alap befektetési jegyei. Jelenleg is jegyezni lehet -június 18-áig — a Tallér Értékpapír Befektetési Alap, december 18-áig a Második Hunnia Befektetési Álap jegyeit. áeljhötíti&a ■ Nótárius A családi, perpatvar bántó és fülsértő, ha hangja túlharsog a házfalon, s eljut a szomszédokhoz. Akik, ha akarnak, ha nem, kénytelenek tudomást venni róla. S ha azok valamilyen formában még érdekeltek is, akkor már nem lehetnek közömbösek. Vonatkozik ez napjaink forrongó belpolitikai életére. Nevezetesen, most az MDF „házi perpatvarára”, amelynek azonban messzeható következményei lehetnek a gazdaságra is. A politikai életben betöltött szerepe miatt nem lehet kézlegyintéssel elmenni sem a koalíciós partnerek, sem pedig az ellenzéknek a jelenség mellett. A torzsalkodás, a párton belüli szakadások, taktikázások nem ismeretlenek a hazai politikában. Akik kicsit is ismerik a kiegyezést követő parlamentális viszonyokat, a dualisztikus korszak történéseit, akár párhuzamot is vonhatnak. Bár - így mondják - a történelem nem ismétli meg önmagát, a jelenlegi pártós parlamenti viszonyok a széthúzással, marakodással, ingencsak kezdenek hasonlítani az egykoriakra. Habár, mint ahogy akkor sem, úgy most sem, erre lenne szükség! Arra igen, hogy tisztázva az álláspontokat, „tiszta vizet öntsenek a pohárba” a politikai porondon vitézkedők. De ezt sandaság nélkül, a másság tiszteletben tartásával tegyék! Feltételezve és vélelmezve egymásról a jóhiszeműséget. Ezt követelné meg a vitatkozás, a politizálás kulturáltsága. Ez kellene, hogy legyen a demokrácia stílusa. Nem pedig a szenvedélyek elszabadulása, az ellenséggé változtatott ellenfél ledorongolása!-----ÁRFOLYAMOK------B udapest (MTI) — Tegnap 49 üzletben összesen 659,6740 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (33 kötés) névértéken 10,1400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 16,4210 millió forintot tett ki. A kárpótlásijegy árfolyamértékű forgalma 3,4010 millió forint volt. Kárpótlási jegy i Index (ideiglenes) június 4-én: 687,09 -8,09 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. június 4. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dm) korona Finn márka Francia frank Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 134,09 58,45 264.36 14,19 15,99 16,13 Holland forint 48.44 fa font 132,31 Japán yen* Kanadái dollár Kuvaiti dinár Német marka Norvég korona 81,04 67.87 '287,25 54.32 12,81 59,42 Isztrák sch.* 772.47 Portugál esc* 66,54 Spanyol peseta* 69,36 Svájci frank ill 60,84 Svéd korona 12,05 ÜSA-dollár 86.80 ECU (K. P.)......105,97 1 36,89 134,80 135,50 59,69 59,14 59,44 269,02 266.10 267,26 .14,45 .i4,2ssyás 16,39 16,14 16,24 16,41 16.23 16,31 49.30 48,77 48,99 134,91 133,30 tS3,94 82,24 81,79 82.09 69.27 68,43 68.77 292,75 289,63 291,01 55.28 54,71 54,95 13,05 12,90 12,96 m s« 67,« 56,85 *ÉU 70.88 69,77 70,15 61.92 61,22 61,50 12.31 12,13 12,19 88.36 87,39 §*.87,79 107,93 106,77 107,17 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
