Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. Június 1., Kedd ESZAK-Magyarország 7 Pisztrángok a patakokban Miskolc (ÉM - K.L.) - Hazai - így megyénkbeli — horgászaink zöme „pontyozni” szokott, de a sporthorgászok szívesen „men­nek” pisztrángra is. Ez a sebes mozgású, a kristálytiszta patak­vizeket kedvelő hal megyénk szá­mos vizében is jól tenyészik — mondotta Hoitsy György, a Lilla­fürednél lévő garadnavölgyi- pisztrángtelep üzemeltetője. Te­lepítése iránt bizonyos mérték­ben megnőtt a korábbi évekhez képest az idén az érdeklődés - ál­lapította meg. Ugyanis az előző­ekhez képest nagyobb mennyi­séget helyeztek ki belőle az agg­teleki karsztvidéken és a zemplé­ni részeken lévő vizekbe. Azt is Hoitsy Györgytől tudtuk meg, hogy az idén a telepen lévő szivárványos-sebes- és kamloops fajtákból mesterséges úton mint­egy 400 ezer ikrát keltettek ki. A kelési arány csaknem 99 százalé­kos volt. Az ivadékból mintegy 200 ezer továbbnevelésre a tele­pen lévő 8 medencében fejlődik. A másik felét pedig megyénk ter­mészetes vizeibe helyezték ki. A kihelyezések most befejeződ­tek. Megtudtuk, hogy a tavakba nagyobb mennyiség került a se­bes- és szivárványos fajtából. Te­lepítettek pisztrángot a zempléni vidéken a Bózsva felső folyásá­nál a Senyő vizébe, a Kemence patakba. Az aggteleki részen pe­dig a Ménes patakba és a hason­ló nevű tóba. A kihelyezéseknél egy-egy helyen átlagosan mint­egy 10 ezer nagy előnevelt iva­dék került a kristálytiszta, sebes folyású vizekbe. Nem telepítet­tek viszont már négy éve a Jósva vizébe. Mint ahogy „hiányzik” a pisztráng a telepítésre ugyancsak nagyon alkalmas Gönci, vagy Nagypatak, az Árka, valamint az Aranyos patakok vizéből is. Pedig ezek igazi sporthorgász vizek le­hetnének. Gyógyüdültetés Jósvafőn Miskolc (ÉM - K.L.) - Június közepétől ismét lesz gyógyüdülte­tés a jósvafői Béke barlangban berendezett „földalatti szanató­riumban” — tájékoztatott Molnár Tibor, a HELIOSZ üdültetési, egészségmegőrzési és szolgáltató Kft. marketing igazgatója. Az új üzemeltető a piaci viszonyokhoz igazodva kívánja szélesíteni a klí­materápiás gyógyhely szolgálta­tásait. Továbbra is fogadják ter­mészetesen az asztmatikus és légzőszervei megbetegedésben szenvedő bányászokat. Bővíteni kívánják viszont azoknak körét, akik nem tartoznak ehhez a fog­lalkoztatási csoporthoz. Nem csak hazai, de külföldi vendége­ket is fogadnak A gyógyulást keresők 3 hetes kúrán vesznek részt a természetes sziklaüreg­ben kialakított, kényelmesen fel­szerelt „kúrateremben”, ahol na­ponta 5 órát töltenek. A tervek szerint, az idén négy csoportot fo­gadnak, akiknek a pihenóház- ban is nyújthatnak kényelmes el­látást. Menesztették az igazgatót Miskolc (ÉM) - Újságírói kér­désre Slosár Gábor, az Állami Va­gyonügynökség ügyvezető-igaz­gatóhelyettese az elmúlt hét vé­gén Miskolcon megerősítette azt a hírt, mi szerint a vagyonügy­nökségtől menesztették Máté I- gort. Az ÁVÜ 1-es számú ipari igazgatóságának vezetője az utóbbi időkben a megnövekedett feladatoknak már nehezebben tett eleget - állította Slosár — ezért váltak meg tőle. Máté neve akkor vált ismertté, amikor a Parlament Monopoly csoportjá­nak prominens személyisége, Ba­lás István MDF-es képviselő a Miskolci Vendéglátóipari Válla­lat privatizációja körül kialakult visszásságok miatt támadta az AVÜ-t. Hozzá, illetve igazgatósá­gához tartozott ez az ügy, amely niiatt a képviselő legutóbb is in­terpellált a Parlamentben. Gazdaság A közhasznú munkavégzés a foglalkoztatáspolitika része Fotó: Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - Falvainkban, vá­rosainkban gyakran látni az át­mentén szorgoskodó (alkalman­ként tétlenkedő) embereket különböző szerszámokkal. Hol ár­kot takarítanak, hol kaszálnak, hol parkot kapálnak, hol kemé­nyebb munkát végeznek, de ta­lán az ő örömükre is. Azonban a közhasznú munkavég­zésnek is megvannak a maga sza­bályai, és jó tisztában lenni tá­mogatásának lehetőségeivel is. A közhasznú munkavégzés támo­gatása a jelenlegi aktív foglalkoz­tatáspolitikai eszközrendszer egyik fontos eleme. Szervezésé­nek olyan hosszabb távra terve­zett, közérdeket szolgáló munka­helyek létrehozása a célja, ame­lyekből az ott átmenetileg — egy évnél nem hosszabb ideig - fog­lalkoztatottak, ezt követően, tá­mogatás nélkül is munkaviszonyt tudjanak létesíteni. A közhasznú munkavégzést a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélkü­liek ellátásáról szóló 1991. évi 89., és a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi 80. törvénnyel módosí­tott 1991. évi IV. törvény 16. pa­ragrafusa, 28. paragrafusa és 51/1. paragrafusa, valamint a munkaügyi miniszter 4/1991. (IV. 13.) MüM. rendelete szabályoz­za. E rendelkezések szerint az a munkaadó szervezhet közhasznú munkát, aki a lakosság, vagy a település általános szükségleteit kielégítő - például szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, településfejlesztési - területen olyan munkakörben foglalkoztat munkanélkülit, amely nem tar­tozik az alaptevékenységébe, azo­nos (vagy azt helyettesítő) mun­kakörben nem épített le munka­erőt, és a munkavégzésből nem származik árbevétele. Az ilyen feltételekkel szervezett feladatok elvégzéséhez a munkaadó kérhe­ti a foglalkoztatásból eredő köz­vetlen költségek (bérek és járulé­kaik, a munka- és védőruha jut­tatás költségei, a szerszámok, to­vábbá a munkásszállítás és az irányítási többletfeladatok) leg­feljebb 70 százalékának megtérí­tését. A közhasznú munkavégzés finan­szírozása a foglalkoztatási alap megyékre felosztott keretéből tör­ténik, ezért a támogatás iránti kérelmet a megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz kell be­nyújtani, megjelölve a végzendő tevékenységet, a foglalkoztatni kívánt munkanélküliek létszá­mát és a foglalkoztatás időtarta­mát. A foglalkoztatás feltételei­ben és a közvetlen költségek összegében a munkaadó a mun­kaügyi központtal állapodik meg. A közhasznú munkavégzésben résztvevők munkabérét célszerű úgy megállapítani, hogy az lehetőség szerint közelítsen a KSH által kimutatott, adott mun­kakörre vonatkozó keresethez. A közhasznú munkavégzésre csak a megyei munkaügyi köz­pont kirendeltsége nyilvántartá­sába vett kiközvetített munka- nélküli alkalmazható. Ebben a foglalkoztatási formában vala­mennyi nyilvántartott munka- nélküli foglalkoztatható, függet­lenül a munkanélküli járadékra való jogosultságtól. A közhasznú munka munkaviszonyban töltött időnek számít. A foglalkoztatás képzéssel is összekapcsolható, melynek során a munkavállaló a tanulmányok miatt kieső időre keresetkiegészítést kaphat. A közhasznú munkavégzés sza­bályai biztosítják a foglalkozta­tás Íriszélesítését és a munkakö­rök bővítésével a közhasznú fog­lalkoztatás elterjesztését, így te­hát a szakképzettséget nem igénylő, hagyományos feladatok (közterület gondozása, fenntar­tása, köztisztasági tevékenység) elvégzésére alkalmas munkaerőn kívül bevonhatók a közhasznú foglalkoztatásba a szakmunká­sok, közép- és felsőfokú végzettségűek is, ha részükre megfelelő feladatokat biztosíta­nak a munkaadók. Ilyen megfelelő feladatok lehetnek - az adott munkakörre érvényes ké­pesítési előírások betartásával — például: időskorúak, fogyatéko­sok, hajléktalanok ellátása, há­zi, szociális gondozás, család- segítő munka, -ápolás, az ellátás­ban részesülő időskorúak lakásá­nak felújítása, karbantartása. Ugyancsak ilyen feladat lehet a közintézmények felújítása, kar­bantartása, infrastruktúra fej­lesztése, iskolai, óvodai, közmű­velődési asszisztens, hátrányos helyzetű tanulókat felzárkózta­tó, tehetséggondozói feladatok, közbiztonságvédelmi feladatok ellátása, valamint a földrende­zés, a földterületek kijelölése. A munkaadók a közhasznú fog­lalkoztatás tervezése, előkészí­tése során vegyék igénybe a regi­onális, illetve a megyei szintű szervek szakmai és a Foglalkoz­tatási Alapot kiegészítő anyagi segítséget is. Erre kiváló példa lehet az erdőtelepítés céljából szervezen­dő közhasznú foglalkoztatás, amelyhez a Foglalkoztatási Alap­ból igényelhető támogatáson túl, megfelelő talajminőség esetén to­vábbi támogatást (a közvetlen költségek fennmaradó része és a szaporítóanyag költsége) nyújt­hat a területileg illetékes erdő­felügyelőség. Se szeri, se száma az így adandó lehetőségeknek a közhasznú munkavégzés terén, csupán élni kell ezekkel a lehetőségekkel. Ipari parkot Miskolcnak Miskolc (ÉM) - A világban sike­resen működő ipari parkok 20-25 ezer embert foglalkoztatnak. Ezt látva, valamint a helyi sajátos­ságokat figyelembe véve a fela­dat szinte adott: ipari parkot kell létesíteni Miskolcon. Ipari par­kot, amit egyébként a régió fel­zárkóztatását szolgáló, és tavaly év végén elfogadott úgynevezett 1070-es Kormányhatározat is előír. A Miskolci Egyetem még az idén márciusban beadta az e tárgyban elkészített pályázatát az Ipari il­letve a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába (NGKM). S hogy mi lett a pályá­zat sorsa, illetve hogy mi lesz az ipari park sorsa, e kérdés megtár­gyalására pénteken értekezletet tartott Miskolcon a Megyeháza épületében dr. Gyulai Gábor, címzetes államtitkár, a régió köz- társasági megbízottja. A tárgyaláson részt vevő dr. Bo­gár László, az NGKM politikai államtitkára elmondta, a benyúj­tott pályázatot napokon belül el­bírálják. Véleménye szerint a pai'k létesítésére a város 80-120 millió forint állami segítségre számíthat. A mostani számítások szerint a megvalósítási tanul­mányterv elkészítése közel tíz­millió forintba kerül, ehhez a szükséges pénzeszközök a kor­mányhatározat értelmében a ke­reskedelemfejlesztési alapból teremthetők elő. A kormány magát a megvalósu­lást külföldi befektetők keresésé­vel, illetve a befektetésösztönzé­si alapból támogatná. A legtöbb vita természetesen azon kérdés felett bontakozott ki, mely sze­rint érettek-e a feltételek a park megvalósításához, ki és miből fi­nanszírozza a létesítést, illetve melyek a város, melyek az egye­tem feladatai. Az érdekeltek végül abban álla­podtak meg, hogy a pályázat be­nyújtója, az egyetem - maga mö­gött érezve a városi önkormány­zatot - elkészíti a tanulmányter­vet, s elkészül egy előzetes költ­ségvetés is, azaz, hogy mit kíván­nak létesíteni, mennyiből, s mi­lyen pénzügyi forrásra épülve. A következő megbeszélésre várha­tóan szeptember-októberben ke­rül sor.----------JEGYZET---------­/ £ íh<z4&cU& tefee& Marczin Eszter A laikus nem is gondolná, hogy a szak­mai kiállítások, vásárok milyen sok üz­leti partnert hoznak össze, hány hosz- szú távú együttműködés első lépései kezdődnek ezeken a rendezvényeken. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara és a tunéziai nagykövetség kö­zötti kapcsolat is egy ilyen bemutatón kezdődött és a közelmúltban már ven­dégül láthatta városunk az afrikai or­szág nagykövetét, továbbá kíséretében a Pasha Tours Utazási Iroda menedzse­rét és a Tunisair képviseletvezetőjét. A tárgyalásokon elsősorban a gazda­sági és idegenforgalmi együttműködés lehetőségeit vitatták meg a felek. A meg­beszéléseknek köszönhetően budapesti­székhelyű, de 100 százalékosan tunézi­ai érdekeltségű Pasha Tours útjai, a Szerviz Iroda Utazásszervező Kft. jó­voltából már Miskolcon is megrendel­hetők. A szolgáltatások színvonala jó, az árak kedvezőek. Milyen tervek vannak a gazdasági kapcsolatok kiépítésére'? Szó esett töb­bek között a déligyümölcs-importról, a gasztronómia területét is magába fog­laló együttműködésről. Példaként me­rült fel egy arab vendéglő megnyitása városunkban. A nagykövet úr támogatásáról biztosí­totta a kamara szakembereit, mert mint mondotta Tunézia nem csupán Buda­pestre kívánja leszűkíteni üzleti kap­csolatait. Számukra a régiók legalább annyira fontosak. A tervek, lehetőségek megvalósításá­hoz természetesen vállalkozók kellenek, hiszen a második lépést - a segítségre támaszkodva - már nekik kell megten­ni. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 77 üzletben össze­sen 387,0360 millió forint forgalmat bonyo­lított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki napon árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma (41 kötés) névértéken 8,2000 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 11,1840 millió forintot tett ki. A Hun­nia Befektetési Alap forgalma 176 000 fo­rint volt árfolyamértéken. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 9,4200 millió fo­rint volt. Kárpótlási jegy» Fon*» MTI (SB Co Níuís E'6Í Broker. lu>s Bróker. N#vv YwK Pro*"“. Pak*t! B'óke» 1* ...i*;,. :.j jj i j.üj-l :•!•] -]j|4UiÜi Lí i • — tőzsdei eladásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés v minimális vótelárajánlat a brókercégektől >i A a brókercégek maximális eladásiár-ajántata IVÜM !’llllUlH!l!|lTIIH!IUirf!M-',l (Ilii ss5se22í2:2:>:*­Tőzsde sm Index (ideiglenes) május 29-én: 693,60 +5,52 Hivatalos árfolyamok Érvényben; 1993. május 29. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka’ Norvég korona Ölasz líra** Osztrák sch. Portugál esc.* Spanyol peseta* Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (K. P. Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás 135,40 60,02 264,84 14, IS 15,98 16,10 48,49 132.57 81,02 68,54 288.58 54.35 12,80 58,78 772.16 56,71 68.59 60,83 12,03 86.88 105.86 138,20 6.1,26 269,50 14.44 16.38 16.38 49,35 135.17 82,22 69,94 294,08 55,31 13,04 60.06 785,76 57,81 70.11 61.91 12,29 88.44 107,82 136,31 60,44 266,17 14,28 16,12 16,20 48,75 133,44 81,86 69.08 290,90 54.69 12.89 59,21 777,68 56,65 68.69 61,20 12.08 87,48 106,56 137,01 60,741 267,33 1 14,341 16,22 16,28f 48,97 134.081 82,16 69.37 292,28 12,95 59,531 781.08 56.93 69.07 ií 61,481 12,14 ‘ 87,88' 107.06 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység Wgmmm wi—: Boldog lehet, kinek van munkája

Next

/
Thumbnails
Contents