Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. Június 1., Kedd 8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra----------APROPÓ---------­/ 4f Cdafanod, Brackó István A könyvhét első napján, június 4-én kell ládába dobni a Félperces novella­pályázatra szánt remekeket. Mivel gya­nítom, hogy éppen akkor nem járok Bu­dapesten, ezért e helyről mondom el, hogy mit is írtam volna. A könyvhét rendezői az alábbi téma kapcsán szólították porondra a koszo­rús és koszorútlan literátorokat: az 1993-as év időjárása. Egyetlen megkö­tés volt: a félpercesek terjedelme nem haladhatja meg a fél gépelt oldalt. Ezért aztán csak távirati stílusban adom közre, hogy Aigner Szilárddal egyetértésben számomra az idei időjá­rás a szelek miatt volt elviselhetetlen. Bántottak a szelek. Lobogómat össze­visszafújták, de a vitorlámból valaki kilopta. Ha pisilni kellett, akkor bez­zeg szembe fújt. Szélkakasom berozs­dásodott, pedig szélárnyékban dekkolt. A bolond szél kilopta számból a dalt, s miután bolond lyukból fújt, csak az ap­rópénzt csörrenthette meg a zsebemben. Szélrózsám elhervadt, kabátom széllel- bélelt. Elegem van a '93-as szelekből. Szélmalmom nem búzát őröl, hanem imát. Inkább imádkozom. Káromkodni nem akarok. Kapkodni sem. A költő fi­gyelmeztet: ne légy szeles... Ukrán filmek Miskolc (ÉM) - A Magyar Filmintézet, a Magyar Mozgókép Alapítvány, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Ónkormányzati Hi­vatal valamint a Megyei Moziüzemi Válla­lat június 2-án, 3-án és 4-én ukrán filmna­pokat rendez Miskolcon és Ózdon. A ren­dezvénysorozat megnyitója június 2-án, szerdán délután 4 órakor lesz a miskolci Hevesy Iván filmklubban. A megnyitón az ukrán film múltjáról, je­lenéről tart rövid előadást dr. Veress József, a Magyar Filmintézet általános igazgatóhe­lyettese, majd levetítik az 1989-ben készült Kastély a határon című filmet. Ezt köve­tően Szergej Liszenko filmrendezővel be­szélgethetnek az érdeklődők a látott film­ről, az ukrán filmművészetről. Hogy milyen az ukrán film?! Erről így ír dr. Veress József a filmnapok alkalmából meg­jelent kiadványban: „Ez a többnyire életerős, bizonyos korszakokban avantgar- de-szerepeket vállaló és többször világnagy­ságokat is felvonultató kinematográfia jog­gal keltette fel a világ érdeklődését hosszú évtizedek folyamán, de kár lenne tagadni, hogy nem minden tétel maradandó a ter­mésből. Megesett, hogy a rendezők időszerű hazugságok szolgálatába álltak, kártékony divatokat követtek, 'musz-feladatokat' tel­jesítettek. Még a legnagyobbak sem mente­sek a tévedésektől, a tévelygésektől. A ’nagy testvér' sűrűn rájuk erőltette ideoló­giáját és normarendszerét, ami a vásznon is tükröződött. Voltak aztán rendkívül gyenge periódusok is, amelyek nem kizáró­lag a kedvezőtlen külső körülményekkel magyarázhatóak. Bizonyos évtizedekben konjuktúralovagok irányítottak. Elhalvá­nyult a nemzeti kolorit, pedig az ukrán filmnek — az igazinak — mindig az volt a leg­nagyobb erőssége, hogy a 'helyi színezetet', a népszokások gazdagságát, a táj szépségét varázslatos eszközökkel tudta megjele­níteni.” A miskolci Hevesy Iván filmklubban a Kas­tély a határon túl című filmen kívül még három „igazi” ukrán filmet láthatnak az érdeklődők. Június 3-án délután 5 órától Andrej Doncsik: Légszomj című 1992-ben készült filmjét mutatják be, másnap ugyan­csak délután 5 órától vetítik Dovzsenko: A föld című alkotását. Június 5-én, szomba­ton délután 5 órától pedig egy megkapóan szép filmballadát, Az elfelejtett ősök árnyai című filmet mutatják be a Hevesy Iván filmklubban. Egyénként ez utóbbi művet láthatja az ózdi közönség is június 4-én, pénteken délután 4 órától a Béke filmszín­házban. Könyvtárnyitogató Miskolc (ÉM) — A Városi Könyvtár tapol­cai fiókkönyvtára június 2-tól újra várja ol­vasóit. A kölcsönzési idő délután 2-tól este 6 óráig tart. Móra Ferenc ködmönében Homrogd (ÉM — FG) — A megye legismertebb karikaturistájától, aki egyben iskolaigazgató is, azt várnánk, hogy elsősorban a rajz­tanítás fontosságáról fog beszél­ni, ha pedagógiai ars poeticájá­ról kérdezzük. Ehelyett Mező István azzal kezdi, hogy a tizenhat nyolcadikos közül tizenötöt az első helyre vettek fel, a végzősök fele valamelyik kö­zépiskolában tanul tovább, hatan gimnazisták lesznek. A jobb alap­képzés érdekében szeretnék to­vábbfejleszteni a számítógépes szaktantermet, szeptembertől megkezdődik az angol nyelv okta­tása, a zenei tehetségek zongo­rázni tanulhatnak az iskolában. És nem lehet nem észrevenni az asztalát díszítő serleget: „B.-A.-Z. megye, legeredményesebb sport­köre, Általános Iskola Homrogd, 1992”. Mindjárt mondja is, hogy szeretnék az idén is elnyerni ezt a címet. Minden esélyük megvan erre, hiszen az alsós lánycsapat harmadik helyezést ért el az or­szágos sakkversenyen, a felsősök ötödikek lettek, és a Miskolcon megrendezett diákolimpián is na­gyon jól szerepeltek a gyerekek. Igaz, most is van olyan nyolcadi­kos diákjuk, akit felvettek a Zrí­nyi Ilona Gimnázium rajz tagoza­tára, de rajz szakkör helyett in­kább sportkört vezet a földrajz­rajz szakos igazgató. Úgy gondol­ja, sokkal több gyereket tud si­kerélményhez juttatni így, mint­ha csak azzal a néhány tehetsé­gesen rajzoló diákkal foglalkoz­na. Bár a következő tanévben ta­lán már a környező települések iskolásainak is meghirdetik a Móra Ferenc rajzpályázatot. Mert május 30-tól a száznegyven homrogdi és monaji iskolás a Mó­ra Ferenc Általános Iskolába jár. Amúgy demokratikusan megkér­dezték a falu lakóit: ki legyen a névadó. Az ötszázkilencvenhat szavazó közül száznegyvenöten Serfózó Simon Budapest (ÉM) - A Magyar Könyv Alapítvány támogatá­sával a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában könyva­lakban is megjelennek a nép­szerű rádiós beszélgetések szövegei. • A beszélgetések nagyrésze egy évtizeddel ezelőtt készült, erede­tileg rádióműsorként, a szereplők többsége azóta már a halhatat­lanság részese — mondja Kabde- bó Lóránt-Amikor készítettem a szövegeket: akár aggastyán kor­ban is alkotóerejük teljében — örökifjak: Szentkuthy Miklós, Sőtér István, Vas István, Weöres Sándor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Karinthy Ferenc, Nemes Nagy Ágnes. És barátaik, társa­ik: Mándy Iván, Rába György, Lakatos István, Határ Győző, Já- nosy István, Szabó Magda, Ta- káts Gyula, Szántó Piroska, Ká­rolyi Amy, Kardos G. György. De már a fiatalabbak (Fodor András, Bertók László, Mezei András, Páskándi Géza, Orbán Ottó, Ágh István, Kiss Anna) is „beleöreged­tek” a sorba. Mint maga a kérdezőjük is. Csakhogy ez a be- leöregedés egyben egyfajta visszafiatalodást is jelenthet: visszatérést ahhoz a korhoz vala­milyen jogfolytonosság okán, amelyről a beszélgetések szóltak. □ Miről is szóltak ezek a beszélge­tések? • Emléket állítottunk egy akkor „régmúlt” világnak, és ma, ami­kor ez a kötet megjelenhet, az a világ folytatódhat, amelynek értékeiről beszélgettünk. □ Miért épp erről? • Mert a kérdező erre volt kíván­csi. Hiszen kisgyermekként még megismerhette azt a Márai-leírta városi polgárvilágot, amelyben a dolgos munka szervezte az éle­tet. Gyermeki játszadozás mel­lett hallhattam-láthattam, ho­gyan épül fel háborús romjaiból egy kisváros, majd hogyan omlik össze, hasonlóan épült és hullott Móra Ferencet választották. Az önkormányzat jóváhagyta a dön­tést, Borsos István szobrászmű­vész, az encsi Váci Mihály Gim­názium igazgatója elkészítette az író domborművét. A gyermekna­pon megtartották az ünnepélyes iskolanévadót. És Móra Ferenc unokájának köszönhetően sike­rült megtalálni a névadó és az is­kola közötti kapcsolatot is. Ko- vácsné Vészits Márta, Mötyő né­ni a homrogdi gyerekekhez szól­va így emlékezett nagyapjára: „Tudjátok, ugye, hogy édesapja, szét az irodalom rövid életű aranykora íróink elbeszélésében. Széthullott — mégis megmaradt a művekben és élt tovább az egyes emberekben. Az a baráti kör, amelynek ifjabbként is tagja lehettem, ebben az emlékben élt. Formálisan az évente Szigligeten télen össze-összejövő „Szent Ist- vánozós kör”, meg havonta a PEN-ben, első csütörtökönként. Játszottunk és hangzottak a tör­ténetek. Meg kellett örökíteni a kerek anekdotákat. Mert ezáltal lehetett őrizni az álombéli mérté­ket. A legendát tovább kell adni a mai fiataloknak. □ Ez már a harmadik sorozat volt, kettő meg is jelent azóta könyv alakban is. • Először a háború utolsó éveit, a megmaradás történetét idéztem fel A háborúnak vége lett című sorozatban: a humanista kultúra és az emberi helytállás kapcsola­tának példázatait. A visszaigazo­lás bizonyíthatta vállalkozásom helyességét. Ottlik Géza — a szel­lemi mérték hív őrzője - kapcso­lódott hozzá, megírva A másik Magyarország című írását. És külföldi elismerés is érkezett, igaz hogy akkor még csak a hatá­ron átcsempészett plakett és dísz­oklevél formájában: az amszter­az öreg szűcs szép hímzett köd­mönt készített a számára, de azt is mondta a fiának, hogy ez a köd- mön csak akkor lesz kényelmes, ha viselője mindig igaz úton jár, ha arról letér, a ködmön szűk lesz, szorítani kezd. Nagyapá­mat rövid élete folyamán a köd­mön soha nem szorította. Hiszen minden írásában népét, nemze­tét, véreit, parasztjait szolgálta. Most én ezt a képzeletbeli köd­mönt rátok adom, és kívánom, hogy éltetek során soha ne szorít­son, legyen kényelmes viselet.” dami Mikes Kelemen Kör kitün­tetését 1983-ban Cs. Szabó Lász­ló javaslatára nyertem el, laudá- cióját utóbb a párizsi Irodalmi Újság közölte. Másodszorra egyes alkotások lét­rejöttének körülményei szolgál­tak kiindulásul a történelem fel­idézésére. Könyvben A műhely titkai sejtelmes fedlappal jelent meg: arról faggatóztam, száza­dunk nehéz, mégis izgalmas tör­ténelme hogyan hat a művészeti alkotásokra. A Sorsfordító pilla­natok egy-egy írói pályának azo­kat a pilléreit idézi fel, amelyek­re épülhetett, amelyek segítségé­vel úgy ívelhet, ahogyan ma is­merjük. □ Miért az újabb és újabb soroza­tok? • Irodalomtörténész vagyok, és a beszélgetések formájában rögzí­tett emlékezéseket szakmáin egyik műfajának tekintem. És kritikus vagyok, aki műveket és életműveket szeretne mindin­kább olvasóközeibe hozni. Pro­fesszorként pedig tanítványaim számára igyekszem emberközel­be hozni irodalmunk nagyjait. És mivel évtizedekig Miskolc kultú­rájához kapcsolódtam, természe­tesen a városra való utalások is benne vannak a kötetben. Virágszemekkel Putnok (ÉM) - Tóthné Korányi Ilus bábművész alkotásiból ren­deztek kiállítást a putnoki Gömö- ri Múzeumban. A Virágszemek­kel című tárlatot ma délelőtt 10 órától szeptember 22-ig látogat­hatja a nagyközönség naponta délelőtt 10-től este 6 óráig. Zeneiskolások Tiszaújváros (ÉM) - A Vándor Sándor Zeneiskola növendékei ma délután 5 órától a Derkovits Gyula Művelődési Központban a tanévzáró ünnepi koncertet tar­tanak. A műsor után Kiss László- né, a zeneiskola igazgatója érté­keli az 1992/93-as tanévet. Pella küldöttei Miskolc (ÉM) - Az Iowa állam­beli Pella város Központi Egye­temének hatvan tagú énekkara európai turnéja során június 2- án, szerdán este 7 órától az ava- si templomban ad hangversenyt. Másnap, június 3-án pedig a sá­rospataki református templom­ban lépnek fel. Műsorukban Sweelinck-, Bach-, Dufay-, Dvo- rák-, Carter-, Thompson, Fin­ney-, Van Oss-művek és spiritu­álék szerepelnek. Vezényel: Da­vid Williams. Iskolaköszöntő Miskolc (ÉM) - Az idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfor­dulóját az avasi Herman Ottó Általános Iskola. Volt idő, hogy az eredetileg 700 fő befogadására tervezett oktatási intézményben 2100 gyerek is ta­nult. Most már kisebb a létszámi de még mindig zsúfolt az iskola. Ennek ellenére az évek során szép sikereket értek el a tanulók. Az iskolában testnevelés tagoza­tos, valamint matematika-számí­tástechnika tagozatos osztályo­kat is indítanak, és kiemelkedő a német nyelv oktatása. Az évforduló tiszteletére június 3-án, csütörtökön délután 5 órá­tól jubileumi gálaműsort rendez­nek a Rónai Sándor Művelődési Központban. Másnap az egykori és a mai diákok, tanárok talál­koznak az iskolában. Június 7- én, hétfőn délután fél 3-tól a könyvnapok keretében az Erzsé­bet téren mutatkoznak be a Her­man Ottó Általános Iskola növen­dékei. Szószóróról Miskolc (ÉM) - Koltai Róbert és Pogány Judit színművészek, Gal­la Miklós, a Holló Színház vezető személyisége, Vincze Lilla (ex Napoleon Boulvard), Balázs Pé­ter mint a nagy Ho-ho-horgász „magyar hangja” lesznek M. Kiss Csaba Szószóró című műsorának vendégei június 12-én, szomba­ton este 6 órától a Nemzetközi Kereskedelmi Központ szín­háztermében. S itt lesz újra DNS, a tehetséges fiatal miskolci rock­zenész, aki a megyei Munkaügyi Központban dolgozik. Jegyek már válthatók a Nemzetközi Keres­kedelmi Központban (Mindszent tér 1.) és a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában. 15.30: A Fazekas Úti Általános iskola tanulóinak műsora (Könyvtér) 16.00: A miskolci könyvnapok megnyitója. Megnyitja: dr. Szabadfalvi József, Miskolc város kulturális bizott­ságának elnöke. Köszöntőt mond: Ferdinandy György író (Könyvtér) 16.20: Könyvutalvány-sorsolás (Könyvtér) 16.30: Irodalmi est. Vendég: Ferdinandy György író (MAB-székház) Sorsfordító pillanatok könyve Beszélgetés Kabdebó Lóránt irodalomtörténésszel Kabdebó Lóránt Ágh István Kossuth-díjas költővel beszélget A kerékpáros legényeknek nemigen tetszett az,ötlet: mondanák el, mii tudnak iskolájuk névadójáról, Móra Ferencről. így hát nem is erőltettük a dolgot, megkérdeztük inkább a közelben álldogáló negyedikes kis­lányokat. Ok szívesen válaszoltak: - Most olvastuk A királyasszony macskái című mesét, ez arról szól, hogy a királynőhöz jött egy ember, hmmm... Hogy is van? Ja, bejött az ember a palotába, az asztal „körül volt ülve" sok macskákkal, az ember műegeret tett az asztalra és rá­ment a sok macska. S mi ennek a mesének a tanulsága? Az, hogy az ember elhitette a királynővel, hogy... Mit is? Itt van a nyelvemen, voll olyan közmondás is a végén. A ver nem válik vízzé... S hogy mi mást tudnak Móra Ferencről? - Mit is mondott még a tanárnő? Pedig fel volt írva a füzetembe, az is, hogy hol született... Fotók: Dobos Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents