Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

Itt-Hon 1993. Június 29., Kedd 4 A Az „aranygombos” Telkibánya ismét aranybánya lehetne Az ebesi gyerekek Orjókné Kurczina Zsuzsa tanítónővé elhatároztak, ha rajtuk múlik, jövőre ugyanitt töltik a szünidő egy részét...------------ FABULA-----­K ulturális ajánlat Közművelődési lRtéimények Encs (ÉM) - Az encsi József Atti­la Városi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő: reggel fél nyolctól 12- ig, és 13 órától délután négyig. Ked­den ugyanekkor. Szerdán kölcsön­zési szünet. Csütörtökön reggel fél nyolctól déli 12-ig, és 13 órától dél­után négyig. Pénteken fél nyolctól 12 óráig, illetve 13 órától délután fél négyig. Szombaton zárva. A be­iratkozási díj felnőtteknek 50 forint, diákoknak 20 forint. Videó-kölcsön­zés kedden és pénteken. Telefon: 41/385-656. Encs (ÉM) — Vállalkozni, keresked­ni vágyók figyelem! Utcafrontra né­ző, forgalmas helyen lévő (piac mel­lett), kisebb vállalkozásra, kereske­désre alkalmas helyiségek tartósan bérbeadók. Érdeklődni lehet mun­kanapokon: Városi Könyvtár, Encs, Rákóczi út 9., telefonon: 41/385-025, vagy 385-656. Abaújdevecser (ÉM) - Új! Új! Új! Parkdiszkó az abaújdevecseri kert­ben, minden szombaton este kilenc­től hajnali háromig. DJ: Köteles Sándor. Fedett táncplacc, színvona­las büfé, olcsó árakkal. Kellemes nyári esték, légkondicionált kerthe­lyiség, diszkó és csillagfény. Mind­ezt egy helyen! Abaújdevecser (ÉM) - A nyár szenzációja! Az Encsi Közművelő­dési Intézmények szervezésében jú­lius 3-án, szombaton este 9 órától Boney M- és ABBA-slágerek ma­gyarul. Élő koncert az Abaújdeve­cseri Parkszínpadon Végvári Ádám és társai előadásában. (Ex Neoton). Nézze meg, hallgassa meg Ön is a nyár szenzációját! A koncert után diszkó hajnali háromig. Gönc (ÉM) - A Huszita-ház, vagy ahogy sokan nevezik, a cseh ház nyitvatartási ideje: a turisták igé­nyeihez alkalmazkodóan, de általá­ban hétköznaponként reggel nyolc­tól délután ötig. Forró (ÉM) - A nagyközségben ta­lálható Abaúj Múzeum nyitvatartá­si rendje: a múzeum megtekinthe­tő hétköznap délelőtt tíztől este ha­tig. Telkibánya (ÉM) - Olvasótábor kezdődött június 24-én a Telkibá­nyai Ifjúsági Táborban, amely júli­us másodikáig tart. Buzafalvi Győző Telkibánya (ÉM) - Csak a bányabejáratok, az aranyőr- lő- és mosóhelyek emlékez­tetnek arra, hogy a Zsig- mondtól városi jogot kapó Telkibánya hajdanán az ötö­dik legnagyobb európai bá­nyaváros volt. Ma az erdé­szet vár a gyönyörű környe­zetben fekvő és dicső múlt­tal rendelkező településre - így összegezte rendhagyó történelemóráját Mester Lászlóné polgármester. A hét falu népéből létrejött Tel­kibánya ősfalvait ma már a bennszülöttek közül is csak igen kevesen ismerik. Álljon át hát mementóul a névsor: Telki, Vámház, Nagygyü­mölcs, Rátka, Csőr, Csőz és Koncfalva. Szüntelenül legendákba üt­közünk. A mostani Mátyás király kútja környékén két- három aranybánya is lehe­tett. Erre már csak a nevek emlékeztetnek: Gusztáv Adolf táró, Andrásbánya, Máriatáró, Teréztáró, Ká­nya-hegy, Gyepű-hegy. Az 1600-as években a veresvizi bányában 365 bányász oda­veszett. A tragédiát Tompa Mihály Verespatak című ver­sében örökítette meg. A ha­gyomány szerint a bányá­szok vérétől piroslik ma is a víz. A valóság persze más: az erős vasoxid-lerakódástól vö­röses ma is a Ferdinánd-tá- ró vize, mely a gyermek- és ifjúsági tábor területén van. A kádas gyógyfürdő 1910-ig működött, majd leégett. Svájci településhez hasonlít­ja egy 1852-es leírás a szik­lára épült Telkibányát. „Mérhetetlen gazdagságát roppant erdejének, két vízi­malmának, egy fűrészmal­mának, kiépített üdülőjének (az Ezüstfenyő elődje!), gyógyfürdőjének köszönhet­te.” Áz osztrák hercegi csa­lád alapította első magyaror­szági kőedény- és porcelán- gyár az 1860-as, ’70-es évek­ben pazarul működött. 1906- ban aztán áttelepítették Hol­lóházára a porcelángyárat. Az „aranygombos” Telkibá­nyából így aztán csak a gomblyuk maradt meg. Gönc vagy Pálháza felől érkezve is feltűnik a református temp­lom tornyán a kakas és fö­lötte — a régi címerek tanú­sága szerint - az aranygomb. Hirdetve ezzel a hallhatat­lan gazdagságot. A másik verzió szerint Mária Terézia aranygombbal jutalmazta a jól dolgozó bányászokat. Mi­vel Telkibányán nagyon sok ilyen bányász volt, a telepü­lést megillette az „arany­gombos” jelző. S mi lett a hajdani pompá­ból? A sivár jelen mindene­setre igencsak lehangoló. A nagy átmenő forgalom elle­nére nem megoldott a ven­déglátás. Lepusztultak az alapellátási intézmények. A földrajzi elszigeteltség, a normatív támogatásból az önkormányzat képtelen munkahelyeket teremteni. Pedig az alapellátást bizto­sító intézményrendszer kié­pítése, szinten tartása nél­kül nem akadályozható meg az elvándorlás. A gyermek- és ifjúsági tábort a polgármester jól ismeri, hi­szen korábban 15 évig a ve­zetője volt. 1985-ig a megyei tanács pénzügyi osztályától évente 600 ezer forintos tá­mogatást kapott, mely elég volt a karbantartásra és ap­ró fejlesztésekre. Ma nincs állami segítség. Telkibánya egyharmada munkanélküli. A 760 állandó lakó a létmi­nimum alatt tengeti életét. Szállodai igényeket nem nyújthat így az ifjúsági tábor sem, mégis a gyönyörű kör­nyezet és a jó ellátás miatt sokan igénybe veszik. A budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórus Iskola 14 nö­vendéke Benkéné Perus Ri­ta tanárnő vezetésével egy hetet töltött itt. A gyerekek három-négy hangszeren ját­szanak és énekelnek. Rege­nerálódik a hangjuk az er­dők gyűrűjében, a túravona­lak metszéspontján fekvő Telkibányán. A tanárnő fér­je gyalogtúrán elvitte a gye­rekeket a pálos kolostor és az Amádé vár romjaihoz, a gönci huszita házhoz, és a vi1'- zsolyi bibliához. A telkibá­nyai kopjafás temetőt és a Szepsi Csombor Márton em­léktáblát is megtekintették. Egy ornitológus megmutatta nekik a mezőn a szalamand­rát és a tarajos gőtét. De a bálarakó villagép látványa is nagy élményt jelentett a fő­városi diákoknak. Ez is iga­zolja, hogy olyan a tábor, amilyen a tanár. Ahol a pe­dagógus üdül, ott a gyerekek unatkoznak, és törnek-zúz- nak. Ha meg akarja ismer­tetni a vidéket, akkor ragyo­góan sikerül a tábor. Előtte Káptalanfüreden jártak. A környéken 26 tábor volt, kö­zülük 10 tönkrement, s meg­hirdették, hogy eladó a gye­rektábor. A telkibányaiak ezt minden­képpen szeretnék elkerülni. Az ebesi gyerekek is csak a legjobbakat mondhatják Ka­pás Petivel az élen a vendég­látásról és a programról. Má­tyás király mérgében hétszer leütötte botját, így keletke­zett a Hét forrás. Ma egé­szen biztos, hogy hétszernél többször vágná oda a botot. A zápor tározó tó vizét is kénytelenek voltak 1987-ben leengedni az árapasztó meg­hibásodása miatt. Pedig mi­lyen kosárfonó tábor lehetne itt! „Egyszer nyitva lészen még az a gazdag bánya” — ír­ta egykoron Tompa Mihály. Elég lenne most a 365 bá­nyász aranytarisztnyáját megtalálni. Június 4-én megalakították az „Arany­gombos Telkibányáért” Ala­pítványt. Egy jó menedzser kezében Telkibánya ismét aranybánya lehetne.. 1993. Június 29., Kedd Itt-Hon A 5 Alapítvány segíti a gyermekeket Schwarzenegger menedzsere is a támogatók között A Boldogkőváraliai Egészségügyi Gyermekotthon sorsa végül is happy enddel végző­dött. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak Magdolna Steeb-Zichy grófnőnek és dr. Ro­zim János igazgató főorvosnak. Fotók: Buzafalvi Győző Buzafalvi Győző Boldogkőváralja (ÉM) - A szellemileg képezhetetlen gyerekeknek Boldogkőváral­ja nyújt menedéket. Az itt élők többsége halmozottan fogyatékos: mozgás- és ér- zékszervileg is azok. Me­gyénkből 133, 2 és 18 éves kor közötti gyerekkel foglal­kozik itt 42 nővér. Zömük­ben falusi asszonyok — fqleg boldogkőváralj aiak, de arka- iak is - látják el őket. Kö­zülük 19-en szakképzetle­nek. A több mint 200 éves épüle­tet gróf Péchy Péchújfalussy Gábor építtette. Házasság révén aztán Zichy-birtokba is került. Két esztendeje csi­náltatta meg dr. Rozim Já­nos igazgató főorvos a ket­tős, azaz a Péchy-Zichy cí­mert. 1945-ig a grófok nyári rezidenciája volt. Nagy ve­szély fenyegette a gyermek- otthont, mert egy honkongi cég vadászkastéllyá akarta átalakítani. Dr. Rozim János ekkor gon­dolt egy merészet és az ál­tala soha nem ismert és nem látott egykori tulajdonost, Magdolna Steeb-Zichy gróf­nőt saját költségén felkeres­te Grazban, és segítséget kért tőle. 1990 decemberé­ben keltezett levelében ez áll: „A jelenlegi gazdasági­politikai helyzet indít arra, hogy kérjem, mint ennek a Zichy-kastélynak volt tulaj­donosát, emeljen szót a ma­gyar egészségügyi kormány­zatnál ennek az I. osztályú neobarokk műemlék kastély­nak és a hozzá tartozó ter­mészetvédelmi parknak a to- vábbhasznosítása érdeké­ben”. A mélyen vallásos, szo­ciális beállítottságú grófnő empatikusnak bizonyult. Egy hónapig se várt, levelet írt dr. Surján László népjó­léti miniszternek, melyben kérte a humanisztikus célo­kat szolgáló Boldogkőváral­jai Egészségügyi Gyermek- otthon további fönnmaradá­sát, abból a meggondolásból is, hogy száz dolgozó ezzel szinte életveszélybe kerülne, mivel ott más munkaalka­lom nincs. Tíz nap elteltével személye­sen válaszolt a KDNP elnö­ke: „Őszinte tisztelettel ol­vastam kedves levelét, amelyben a Boldogkóváral- ján működő egészségügyi gyermekotthon sorsával fog­lalkozik. Valóban nemes gondolkodásra vall, hogy ennyi év után, birtokaitól megfosztva még mindig gon­doskodással és felelősséggel fordul nemzetünk sorsa fe­lé... Mi magunk is örömmel vennénk, ha a megfelelő szakkértelemmel dolgozó in­tézmények nem esnének ál­dozatául az önkormányza­tokra rázúduló gyors dönté­si kényszereknek. Biztosít­hatom, hogy keresni fogjuk a megnyugtató konszenzust, és nem áll szándékunkban kezdeményezni az intéz­mény megszűntetését... Ké­rem engedje meg, hogy kife­jezzem nagyrabecsülésemet amiért ennyire szívén viseli nemzetünk sorsát és törek­véseit. Köszönti dr. Surján László”. A fejkvóta alapján a megyei önkormányzat finanszírozza a gyermekotthont. Legőszin­tébb igyekezetük ellenére is az évi 45 millió forint csak arra elég, hogy a legszúkö- sebb mértékben fedezze a gyerekek költségeit. Az I. osztályú neobarokk műem­lék kastély és a természetvé­delmi park megmentése ér­dekében most dr. Rozim Já­nos azon fáradozik, hogy ala­pítványt hozzon létre. Van ennek realitása, hiszen a grófnőt nem kellett sokáig győzködnie: elvállalta a fő­védnökséget. Úgy tűnik Ar­nold Schwarzenegger oszt­rák menedzsere, egy tabak- mágnás is beszáll. Mindezekből a viharokból mit sem tudnak a lakók, akiknek csaknem a fele álla­mi gondozott. Ők rettentően ragaszkodnak a gondozónők­höz és a főorvoshoz. Dr. Ro­zim János szerint valósággal rajtuk csüngenek, ölelik őket. Süt belőlük a szeretet. Szörnyű, hogy más a fájda­lomküszöbük: primitív reak­cióikkal képtelenek jelezni, hol fáj nekik. A főorvos korábban járási fő­orvos és járási gyermekgyó­gyász volt. 1982-tól él Bol­dogkőváralján. Nem tekinti büntetésvégrehajtó intézet­nek, sem száműzetésnek. Nem fásult bele munkájába, szakmailag még mindig ta­lál új dolgokat. Az biztos, sok emberség kell ide. A rengeteg síró szülő lát­ványa megrázó. A természet ugyanis nem válogat. Egé­szen „magasrangú” szülők­nek is lehet fogyatékos gye­reke. Az elhagyatottakkal való foglalkozás sarokköve a társadalomnak. Magánsze­mélyek mellett sok szervezet adományoz a gyermekotthon lakóinak, így például a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgá­lat, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vagy a nyír­egyházi görögkeleti egyház. Mesterek ügyeletben Az „Itt-Hon” Abaúji Szerkesztősége Mesterek ügyeletben címmel állan­dó rovat indítását tervezi. Szeret­nénk tájékoztatni régiónk polgára­it, hogy a mesterek, kisiparosok kö­zül kiket kereshetnek fel ha javít­tatni, építtetni és egyéb szolgálta­tást kívánnak igénybe venni — hét­közben, illetve a hétvégeken. Kér­jük a tisztelt kisiparosok és meste­rek jelentkezését. Címünk: „Itt-Hon” Abaúj Szerkesz­tőség, 3800 Szikszó, Kálvin tér 25., telefon: 46/396-174 Sütés-főzés Gyakran azért nem készítünk ba­bapiskótával édességet, mert nincs otthon babapiskótánk. A házilag készített babapiskóta elő­nye, hogy hosszú ideig frissen tá­rolható - így mindig tarthatunk belőle -, és olcsón előállítható. Babapiskóta Hozzávalók: 5 egész tojás, 30 dkg cukor, 1 dkg szalakálé, kb. 75 dkg rétesliszt. Az 5 egész tojást 30 dkg cukor­ral habverővel habosra verünk (ha kristálycukrot használunk, akkor addig, míg a szemek elol­vadnak). Hozzáadjuk az 1 dkg szalakálét és kb. 60 dkg lisztet, amit fakanál segítségével kava­runk a tojásokhoz. Ezt este ké­szítjük és hideg helyen másnapig tartjuk. Sütés előtt táblán még a tésztát átgyúrjuk annyi liszttel, hogy jól nyújtható tésztát kap­junk. Félujjnyi vastagságúra nyújtjuk és babapiskótaforma szaggatóval kiszúrjuk. Zsírozott sütőlemezen rózsaszínűre sütjük. „Száll a gólya fészkére” Bár a gyermekszaporulatban lenne olyan gazdag Abaúj, mint góiyafészekben Fotó: Fojtán Balázs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents