Észak-Magyarország, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

8B Itt-Hon 1993. Június 29., Kedd r BORSODI PORTRÉ A jelölt Fotók: Fekete Béla Tiszaújváros (ÉM - F.B.) - A ma negyvennégy éves fogszakor­vosnak a város sportéletének fel­lendítésében végzett kimagasló tevékenységéért, s ezen belül a hazai triatlon sportág népszerű­sítéséért Tiszaújváros önkor­mányzati testületé Pro Űrbe díj­ra jelölte dr. Márkus Gábort. Má­tészalkán született, itt végezte ál­talános iskolai tanulmányait, amit az Esze Tamás Gimnázium­ban folytatott. Felvételit nyert 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára, de félév után rájött, hogy ez a fel­adat humán-beállítottságától tá­vol esik, ezért abbahagyta. Visz- szatért a szülői házba és jó más­fél évig szinte mindent megpró­bált. Újra felvételi, de ekkor már a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, ahol 1969-ben kezd­te meg tanulmányait. Eleve a fog­orvosi szakra orientálták, s így 1974-ben a friss-diplomás, mint mindig, most is erős érzelmi okokra alapozva visszatér a Sza- bolcs-Szatmár megyei Porosaimé­ba. Közben megnősül. "Legidősebb fia ekkor születik, s úgy érzi, szű­kül körülötte a világ. Érlelődik benne az elvágyakozás, s így fele­sége szülei közelébe, az akkori Leninvárosba költöznek 1974 őszén. Majd újra tanul és a fog­szakorvosi vizsgát sikerrel lete­szi. További két fia születik, Ger­gely és Balázs. 1984-ben kineve­zik járási szakfelügyelő főorvos­nak. A moszkvai olimpiával egyi- dőben komolyan „beszáll” az olim­piai ötpróba teljesítésébe. Negy­venévesen futotta élete első ma­ratoniját, majd ezt követte a ber­lini, a velencei, a bécsi és a két IBUSZ-maraton. 1990-ben ta­pasztalt közvetlen közelről triat­lon versenyt, s megérezte, számá­ra ez az igazi. Egy évre rá mega­lakul a helyi triatlon klub, ami­nek bölcsőjénél bábáskodott, s mára Tiszaújvárosnak országosan elismert klubját vezeti, annak el­nöke. Sokat fáradozott azért, hogy a város kiválóságokat nevel­jen, adjon ennek a sportágnak. Mára elmondható, erőfeszítései­nek gyümölcse lassan beérik. GAMESZ nélkül jobb lesz? Sajószentpéter (ÉM — Cs.L.) — Fontos szervezeti változtatásról döntött a kö­zelmúltban Sajószentpéter önkormányzata. Búcsút in­tettek a város képviselői a GAMESZ-nak, s a korábbi cég profilját két részre bon­tották: létrejött egy közüzemi szolgáltató vállalat és egy iroda, amelynek feladata az önkormányzati intézmények önálló gazdálkodásának se­gítése. Az első csoportba a távfűtés, szennyvíz-elvezetés, ivóvízel­látás, közvilágítás, szemét- szállítás - tehát a kommuná­lis lakossági szolgáltatások tartoznak. A szétválasztás szükségszerűségét azzal in­dokolta Samu István polgár- mester, hogy ennek köszön­hetően a szolgáltatási díjbe­vételek nem keverednek az intézmények ellátására biz­tosított összegekkel. így pon­tosan látható, hogy melyik területen hogyan is állnak a bevételekkel. Nem mellékes, hogy az önkormányzati fi­nanszírozású intézmények is érdekeltebbek lesznek a ha­tékony gazdálkodásban. A polgármestertől megtud­tuk, a másik jelentős problé­ma, amelynek a megoldásán dolgoznak jelenleg: hogyan biztosíthatók az orvosok vál­lalkozóvá válásához szüksé­ges feltételek. Samu István azt az elképzelést támogatja, amelyben nem maradnak közalkalmazottak az orvo­sok, hanem vállalkozóvá vál­nak, mivel a minőségi moti­váció csak így biztosítható. Gondot okoz viszont, hogy or­szágosan nem került pontos meghatározás alá, mit kell ehhez a társadalombiztosí­tásnak és mit az önkormány­zatnak biztosítani. Ahol a legnagyobb szükség lenne a segítségre, ott a leggyengébb az ellátás. Sajószentpéter a megye 15 városa közül az utolsó előtti helyet foglalja el a személyi jövedelemadó te­kintetében, még a hátrányos helyzetű Edelény is megelőzi ebben a tekintetben, s csu­pán Mezőcsát kullog mögöt­te. Mindenesetre Sajószent­péter vállalja, ingyenesen az orvosok rendelkezésére bo- csájtja a rendelőket, de olyan plusz juttatásokat nem tud­nak vállalni, mint Miskolc. „Nyomkeresők” kitüntetése Muhi (ÉM) - Ismeretlen el­követő húszezer forint érték­ben tulajdonított el rézkábelt a hejőkeresztúri vasúti átjá­rójában, nagyban veszélyez­tetve ezzel a közlekedés biz­tonságát - érkezett a bejelen­tés a Tiszaújvárosi Városi Rendőrkapitányságra nem­régiben. Ezt követően Tóth Árpád rendőr zászlós és Papp László rendőr törzsőrmester azonnal a helyszínre mentek, ahol a forrónyomos csoport kiérkezéséig a helyszínt ala­posan átvizsgálva jól látható lábnyomokat fedeztek fel. Ezek alapján kezdték meg az üldözést. A lábnyomokat követve jutot­tak el a közeli községbe, Mű­hiba. Ha már odaérkeztek, hamarjában nyakon is csíp­ték a bűncselekmény elköve­tésével alaposan gyanúsítha­tó Sáfár Sándort és Farkas Gézát. A két körömi illetősé­gű férfi rövid faggatózás után elismerte a bűncselekmény elkövetését, megmutatták azt a helyet is, ahová az eltol- vajolt, cirka nyolcvan-kilenc- ven méternyi rézkábelt elrej­tették. A bravúros munkát végzett rendőröket Tóth Má­tyás, a MÁV Miskolci Üzem- vezetőségének Vasútbizton- sági Iroda vezető-helyettese jutalomban részesítette. Gyerekek honi rajzasztala Strandon voltunk. Majoros Blanka, 6 éves, Tiszaújváros. Sportnapközisek vidám kacajától hangos a Tisza, az Erőmű és Tiszapalkonya közötti sza­kaszon. Apró emberpalánták mártóznak a hűsítő vízbe. Társaik egy része kajakozik, ke­nuzik, míg kéttucatnyi keményen úszik, készül a következő triatlon versenyekre. Tisza­újvárosi gyerekek, a város általános iskoláinak tanulói. A sportnapközisek időrendje a reggel 8 órai gyülekezővel kezdődik, maid felügyelet mellett kikarikaznak az Erőmű spor­tegyesületének stégjére és úszkálnak, sütkéreznek. Az elköltött tízórai után folytatják ebé­dig, és utána visszabringáznak a városba. Kaszás József úszóoktató felügyeletére bíz­va az első sportnapközis turnus két hetes programja pénteken véget ért, s hétfőtől újabb 20 kisdiák tölthet felejthetetlen perceket a Tisza e táján. Augusztusban újra indulhat az ózdi Rúd-, Dróthengermű Ózd (ÉM - I.S.) - Csaknem egy éven át tartó kényszer- szünet után ez év márciusá­ban megkezdődött a terme­lés a felszámolás alatt álló ózdi Acélmű Részvénytársa­ságon belül működő rúd- és dróthengerműben (RDH). Az alapanyagot a Diósgyőri Ne­mesacélmű kft. (DNM) szál­lította az ózdiaknak, nem so­káig... Azért is, mert Diós­győrött nagyjavítás kezdő­dött meg, s azért is, mert az ózdiak csak részben egyenlí­tették ki a számlát — igen hamar, már április közepén leálltak a hengermű sorai, s a mai napig is szünetel a ter­melés. Információink szerint nagy valószínűséggel csak augusztusban veheti fel a munkát a mintegy félezer RDH-s dolgozó. Ennek első­sorban az az oka, hogy eddig nem tudtak megfelelő impor­talapanyagra szerződést köt­ni. Diósgyőr egyelőre nem biztosít bugát, az ENSZ Ju­goszláviát sújtó embargója pedig nem tette s teszi lehe­tővé a Dunán történő szállí­tást. A közelmúltban azon­ban sikerült egy orosz céggel 75 ezer tonna alapanyagra szerződést kötniük. Ez bizto­sítaná az agusztusi újra kez­dést. Ózdhoz kapcsolódó az a hír is, amely szerint - ha kis mértékben is - tovább nő a regisztrált munkanélküliek száma. Május végén 8973 munkanélkülit tartottak nyílván a városi munkaügyi irodán, alig hússzal többet, mint egy hónappal koráb­ban. Számukra 244 üres ál­láshelyet tudtak felkínálni, s bár ez valamivel több, mint volt áprilisban, de nyilván­valónak tetszik: Ózdon a munkanélküliség hosszú távra rendezkedett be. Élenjárnak a bűnüldözésben A kazincbarcikai rendőrök példát mutatnak (3. oldal) [- A TARTALOMBÓL -1 Csáti mesterek „Az Ipartestület fő céljának tekin­ti, hogy a magyar gazdaság irá­nyítóit arra késztesse, hogy fel­számolják a kisipart hátrányos helyzetbe hozó intézkedéseket...” Mindez azon az ipartestületi ülé­sen hangzott el Mezőcsáton, ahol a helybéli és a környék mesterei vitatták meg gondjaikat, lehető­ségeiket, az új helyzet teremtet­te sokszínű vállalkozásokat. Ter­mészetesen, mint minden ilyen alkalommal szokás, három olyan „szaki” vehetett át jubileumi ezüstgyűrűt, akik negyedszáza­da a lakosság közmegelégedésé­re szolgáltatnak. (2. oldal) Az alföldtől a hegyekig jutva Változatos tájakon, eddig még nem látott, kevésbé ismert rész­letekkel, elfelejtett történések színhelyével ismerteti meg a cikk szerzője az olvasót, aki barango­lását Tiszadorogmánál, az alföld­nél kezdi, s a magasban kerengő ölyvvel együtt mindent, a kiszá­radt rónaságot, a megcsappant vízgyűjtőket, a szik ezernyi ter­mését láttatja. Az alföldi rónaság- tól a Zemplén hegyekig hosszú az út és ennek látható titkaival is­merkedünk, miközben a szem ész­reveszi a természet és az ember okozta változásokat is. (5. oldal) Sportélet a Bódva-völgyében Nemcsak a felnőttek sportolnak versenyszerűen. A Bódva-völgyi kisiskolások egész évben készül­tek asztali teniszből, sakkozásból és kispályás fociból, hogy minél jobb eredményt elérjenek, hiszen a tét egy egyhetes balatoni, Zsó- ri-fürdői táborozás és egy ország­járó túra volt. A térség sportfe­lügyelője a legjobb helyezést elé­rők vidám jutalmazásában is ré­szesült, s közvetlen közelről ta­pasztalhatta a győztesek önfeledt kikapcsolódását. Ami pedig az év hátralévő részének sportprogram­ját illeti, a Bódvavölgyi ST-nél ez is nyomon követhető az írásban. (7. oldali

Next

/
Thumbnails
Contents