Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-08 / 106. szám
1993. Május 8., Szombat Gazdaság ESZAK-Magyarország 5 Elkészült a mérleg Miskolc (ÉM)—Elkészült a mérleg, s ennek tanúsága szerint eredményes volt az elmúlt esztendő a takarékszövetkezetek számára. Adózás előtti eredményük ugyan csökkent a megelőző évihez képest, de a magyar bank- rendszer egészéhez viszonyítva még így is igen jónak tartható. Adózott eredmény megközelíti a 700 millió forintot, s ebből 140 millió forintot az általános tartalékba helyeznek, 66 millió forintot pedig osztalékként kifizetnek. 1992 végén a takarékszövetkezetek mérlegfóösszege 23,3 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az országban jelenleg működő 257 takarékszövetkezeteknek 1800 fiókja van, a tagjaik száma pedig eléri a kétmilliót. Az OTSZ elnöke a Napokban bírálta a Földművelésügyi Minisztérium vidéki bankhálózat kialakítására tett legutóbbi javaslatát. Szerinte ez a terv mind jogilag, mind közgazdaságilag kezelhetetlen. E heti csődjeink Miskolc (ÉM - IS) — A Heti Csődértesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás (CS), felszámolási eljárás (FE), vagy végelszámolási eljárás (VE) indult. A lap ez évi tizenhetedik számában tallózva ezúttal csak egy olyan megyei gazdálkodó egységgel találkoztunk, amely most került fel a listára. Éz a következő: Ropát Gmk. (FE) Miskolc. Tallér alap alakult Miskolc (ÉM) — Az Állami Értékpapírfelügyelet engedélye alapján a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft. létrehozta a Tallér Értékpapír Befektetési Alapot, amely zártvégű értékpapír befektetési alapként jött létre, s melynek futamideje 1997. január 1-ig tart. Az értékpapírokat május 10-től lehet jegyezni, 10 ezer forint névértékben. A bemutatóra szóló papírokat belföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg. Az alap évente háromszor fizet hozamot, először 1994. január 15-én. A befektetések elsődleges szempontjaabiz- tonság, a bejegyzésre 24 bank és brókercég, valamint takarék- szövetkezetek vállaltak garanciát. A befektetési jegyek forgalmazását a Quaestor Értékpapír Kft. vállalta magára. Vállalkozók ülése Miskolc (ÉM) — Miskolcon, az Ipartestület új székházában tartja ülését május 12-én az Iposz Magyar Kézműveskamara Országos Elnöksége. Az összejövetelen szó lesz az egyéni vállalkozók elmúlt évi gazdasági tapasztalatairól, a klasszikus kisipart egyre inkább visszaszorító tényezőkről, a vállalkozásbarát környezet feltétel- rendszerének kialakításáról. Ukrán-magyar Tiszaújváros (ÉM - F.B.)—Tegnap május 7-én a koradélutáni órákban új társasági szerződés, szándéklevél és zárórendelkezés aláírására került sor a Tiszai Vegyi Kombinát Rt.-ben. Az Éuropetrol Termelő és Kereskedelmi Kft-t. a TVK Rt. és az ukrajnai Kalusi Klórvinil Konszern hozta létre, amelynek székhelye Tiszaújvárosban lesz és ez év július 1-jével megkezdi működését. Az új társaság az Olefingyári termékek széleskörű feldolgozását, termelési és kereskedelmi megvalósítását tűzte ki célul, s új beruházásokat valósít meg. Az okmányokat Balázs Lajos a TVK Rt. igazgatóságának elnöke és O. M. Romanyenkó a Kalusi Klórvinil Konszern elnöke látta el kézjegyével, az aláíráson részt- vettek továbbá a két vállalat első számú vezetői és Tóth Imre László Dél-Borsod országgyűlési képviselője. Vállalkozók Napja Keresztúrban Bodrogkeresztúr (ÉM) - Bizonyára jó érzés töltötte el dr. Kupa Mihályt, amikor benépesült Bod- rogkeresztúrban a Faluház, hogy az általa létrehozott alapítvány Vállalkozói Napján részt vegyenek Hegyalj aleendőésmai vállalkozói. A 11. sz. választókörzet ország- gyűlési képviselője - mint házigazda - megnyitó beszédében elmondta, hogy a régió csak úgy tud felemelkedni, ha minden vállalkozó elsősorban a saját erejére támaszkodik. Kupa Mihály szerint a vállalkozások - három évóta először - növekednek, köszönhető ez a beruházások, az építkezések sokasodásának. Magas a lakosság pénzbeni megtakarítása, a bankok pénzbőségben vannak. Néhány apró kedvező fordulat, hogy csökkent az infláció, kedvező a vállalkozók számára az is, hogy van már olyart szervezet, amely a vállalkozó illetve a bank kockázatát átvállalja (Hitelgarancia Rt.). Kedvező - főleg Hegyalja térségében, hogy megalakultak a mező- gazdasági alapok (Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap, Erdészeti Minden vállalkozásban. Kékeden a krumplitöltögetés is - mondja Fekete László Fotó: Farkas Maya Alap, Halgazdasági Alap, stb.), melyekből szintén lehet - pályázat útján - pénzt szerezni egy-egy vállalkozáshoz. Jó ütemben halad a telefon- és gázprogram, amely szintén a vállalkozás sikerét segítheti. Néhány adókedvezmény is segíti a mezőgazdasági vállalkozókat. Probléma viszont, hogy még mindig nagy a privatizációs bizonytalanság, a tulajdonosság, s ezt a vállalkozó is megérzi. Kedvezőtlen a legtöbb vállalat likviditása a térségben sok üzem eladósodott, a bankoktól igen nehéz pénzt szerezni és a mezőgazdaságban igen alacsony a jövedelmezőség, nehéz piacot szerezni. A képviselő választókörzetét súlyos feszültséggel teli, depressziós térségként jellemezte. Azonban az új vállalkozások láttán (Hétszőlő Rt., pinceszövetkezetek) hisz abban,hogy valamijóazértelindult. Lehetőség a kisbefektetőknek A befektetési alapokról, pénzről, garanciáról, jövedelemről Miskolc (ÉM - Sz.D.) — A pénz, pénzt fiadzik - tartja a mondás -, amelynek igazában nemigen kételkedhet az ember, amióta Föníciában a pénzt „feltalálták”. Igaz, a pénznek azért van egy olyan nem eléggé elítélhető, rossz természete, hogy el is fogy, ha elköltik. Még a sok pénz is, ha valamilyen módon nem gondoskodnak arról, hogy szaporodjék. És ennek a pénzszaporító gondoskodásnak pedig ezernyi mólója, lehetősége van manapság idehaza amint menetelünk a piac- gazdaságba, csak hát - mint fentebb említettük - pénz is kell a szaporításhoz. A pénz persze elolvad akkor is, ha a szaporítás ezernyi lehetősége közül szerencsétlenül választunk, ha - manapság divatos szóval élve - rosszul fektetünk be, hiszen egy befuccsolt vállalkozás olyan villámgyorsan megeszi a pénzt, hogy mire magunkhoz térünk, máris elfogyott. Gondoljunk csak arra, a jószándék ellenére milyen bálid végződött az utóbbi évek két jelentős magánbefektetőket célzó lépése, kezdeményezése. Tetemes veszteség A nyolcvanas évek közepén népszerű fix kamatozású vállalati kötvények hozamát a megugró infláció tette tönkre, míg az első néhány nyilvánosan kibocsátott részvény árfolyamát a bevezetésükkel egyidőben beköszöntő általános gazdasági recesszió tépázta meg. A befektetőket tetemes veszteség érte, ami még a legbátrabbakat is visszatérítette a jól bevált, biztos, hagyományos bankbetétekhez, vagy a bankok által kínált értékpapírokhoz. Ilyen körülmények között született meg másfél évvel ezelőtt a befektetési alapokról szóló törvény, amelynek célja, „...annak elősegítése, hogy elsősorban a lakosság, valamint más befektetők megtakarításait a befektetők javára a szükséges szakértelmet biztosítva a kockázat megosztásával lehessen a gazdaságba befektetni”. Az iméntiekből kitűnik, hogy a befektetési alapokról szóló törvény a piacgazdaság kiépítése, a pénzügyi intézményrendszer szélesítése, korszerűsítése irányába tett lépés, amely a magánbefektetők számára próbál olyan intézményrendszert biztosítani, ahol a befektetők a bankbetéteken túl, más kedvező lehetőségeket is figyelembe vehetnek, hogy pénzük, mint fentebb írtuk, megfiadzék. Nos, a törvény jó célt szolgál, ám pénzügyi körökben hallani, hogy a végrehajtásért felelős állami intézmény az Állami Értékpapír Felügyelet igencsak megküszködhet azért, hogy visszaszerezze, illetve megszerezze a befektetők bizalmát az új forma iránt. Pedig - és ezt jó tudni - a befektetési alap és a hozzákapcsolódó értékpapír, a befektetési jegy - intézménye Nyugat-Európában, különösképpen pedig az Egyesült Államokban már régóta elterjedt, hiszen kevés utánajárást igénylő, magas hozamú befektetési lehetőséget képes biztosítani azoknak a kisbefektetőknek, akik nem tudnak, vagy nem akarnak a pénzügyekkel elmélyülten foglalkozni. Zárt és nyitott Hazánkban jelenleg már több, úgynevezett zártvégű értékpapíralap - Budapest, Prémium, Hunnia - működik, de létezik már nyíltvégű értékpapíralap, Buda Alap, valamint egy ingatlanalap, a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap, amelynek jegyzése jelenleg május 30-ig tart és olyan szempontból is egyedi, hogy befektetési jegyeit az Állami Vagyonügynökség értékesíti, méghozzá kárpótlási jegyért. Éppen ez utóbbi apropóján, a befektetni szándékozók ismereteit gyarapí- tandó, íme néhány, úgy védjük hasznos információ a befektetési alapokról. A befektetési alapnál egy alapkezelő szervezet összegyűjti a kisbefektetők pénzét egy pénzalapba és az alapban lévő pénz befektetését, kezelését a kisbefektetők nevében és érdekében végzi, természetesen az arra feljogosított szakemberekre bízva azt. Az ösz- szegyűjtött pénzt értékpapír- alapnál értékpapírban, ingatlan- alapnál főleg ingatlanokba fekteti az alapkezelő. A kisbefektető alapban lévő tulajdonrészét az alap által kibocsátott értékpapír, a befektetési jegy testesíti meg. Kétféle alap hozható létre: zártvégű alap, amely meghatározott időre (két- három év) jön létre, és amelynek a létrehozásakor kibocsátott befektetési jegy menynyisége a futamidő folyamán nem változhat, s a befektető a jegyeit nem válthatja vissza. Eladhatja viszont más befektetőknek, például a tőzsdén. Létrehozható nyíltvégű alap, amely meghatározott futamidőre alakul és futamideje alatt a befektetési jegyet az alapkezelő napi árfolyamon - nettó eszközértéken - köteles visszaváltani. Előnyök és hátrányok Nem véletlen a befektetési alapok népszerűsége szerte a világon. Számos előnye van ugyanis. Mindenekelőtt az, hogy az alapon keresztül a befektető nem egyetlen befektetésnek lesz tulajdonosa, mivel az alapkezelő az összegyűjtött tökét különféle helyekre fekteti be és így egy úgynevezett portfoliót, vagyis befektetési csomagot alakít ki. Ennek az az értelme, hogy a befektető csökkenti a kockázatot, nem tesz fel mindent egy lapra. Ily módon a kisbefektető jó hozamot tud elérni anélkül, hogy ismeretekkel rendelkezne az értékpapírpiacról, vagy az ingatlan piacról, vagy éppen az általános gazdasági viszonyokról. Végül, de nem utolsósorban egy nagyon fontos előny: az állam igen jelentős adókedvezményt biztosít a befektetési jegyet vásárló magánszemélyeknek. Zártvégű befektetési alap jegyeinek vételekor például a kifizetett készpénz levonható az éves adóköteles jövedelemből, annak maximum 30 százalékáig. Ám mint szokták mondani, nem minden arany, ami fénylik, így a befektetési alapok előnyei mellett az alapokkal kapcsolatban bizonyos költségek, potenciális hátrányok is léteznek. Egyik ilyen költség az alap létrehozásával, illetve működésével kapcsolatos: bér, irodabérlet, állami hatóságoknak kifizetett díjak, hirdetések, prospektusok készítésének költségei; de ezek nagyobb méretű alapoknál a vagyonhoz viszonyítva elenyészőek, 1,5-3 százalékra tehetőek. Ami védi a befektetőt Ahol pénzt, értéket kezelnek ott elképzelhető a hűtlen kezelés is. Tekintettel arra, hogy az alapkezelők nem saját pénzt forgatnak, előfordulhat, hogy a befektetők érdekeivel ellentétes döntést hoznak. Ám ez a veszély két ok miatt mégsem állhat fenn. Egyrészt azért, mert az alapkezelők hosszú távra „szerződtek”, ezért nem áll érdekükben, hogy rövid távon jussanak tisztességtelen haszonhoz, s ily módon veszélyeztessék jó hírnevüket. De ennél fontosabb és konkrétabb biztosíték a szigorú törvényi szabályozás, amely több garanciát is beépít a csalás megakadályozására. Egyrészt az Állami Értékpapír Felügyelet törvényességi jogot gyakorol az alap felett; rendszeres tájékoztatást kérhet az alapokról, ellenőrizhet és persze büntethet. Másrészt a befektetési alap-törvény szigorú befektetési szabályokat ír elő arra nézve, hogy az alapkezelő milyen típusú értékpapírokba és milyen módon fektethet be. Mindezeken túl pedig több független szervezet is ellenőrzést gyakorol az alapkezelő fölött. Ilyen szervezet például a letétkezelő bank, amely a számlaforgalmat, átutalásokat ellenőrzi és az alap értékpapírjait is őrzi. Ingatlanalapnál pedig független értékbecslő működik közre, aki az alap ingatlanjait értékeli. Ennyit az alapokról. Tessenek befektetni - ha van miből. JEGYZET r 99 . Nótárius Rossz emléket ébresztő kicsengése miatt egyre inkább száműzik a használatból az „Önkritika” szót. Szerencsére, a magyar nyelv oly gazdag szinonimákban, hogy mód van változatokat keresni erre a „divatjamúlt” kifejezésre. Helyettesíteni lehet például az „átértékelés” szóval, aminthogy egyes politikusok teszik, mondjuk a privatizációval kapcsolatban. Már csak azért is, mert a tények - s nem utolsó sorban a közeledő választások miatt is - elengedhetetlennek tetszik az át nem gondolt intézkedések „nevesítése”. Ha úgy tetszik, „újragondolása” a tennivalóknak. Amint említettük, például a privatizáció eddigi gyakorlatánál. Ezt a kritikai hangvételt már nem lehet az ellenzék kákán is csomót kereső baka- fántoskodásának minősíteni. Nem, mert éppen az uralmon lévő koalíciós pártok prominens képviselői kényszerültek szót emelni. Némi malicióval azt is mondhatnánk, hogy szinte „eső után köpönyeg”-ként. Ámbár azt is mondhatjuk, hogy ,Jobb később, mint soha”. Mert, ha a „nagyját” már el is puskázták - bőven van még lehetőség például a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban. így ezeknek - legalábbis egy része - nem kerül ebek harmincadjára. Mint más, nagynevű és nagymúltú iparágazat. Lásd: kohászat. Vagy olyan nagyértékű ingatlanok, mint szállodák, iroda • és üzletházak, közintézményeknek otthont adó épületek. Annak, hogy az eddigi privatizációknak milyen összefüggése van mondjuk a munkanélküliséggel, vagy az APEH által kimutatott több milliós jövedelmekkel? Egyszer az is kiderül. ÁRFOLYAMOK Budapest (ÉM) - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 40 üzletben összesen 613,1520 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyam- értéken a mai napon. A részvények forgalma (19 kötés) névértéken 2,9100 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 2,5550 millió forintot tett ki. A CA Befektetési Alap árfolyamértékű forgalma 48 000 forint volt. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 4,8240 millió forintot ért el. Kárpótlási jegy 80 ' “Foité* MTI. IS8. CoJrtn*. Bt6 Bmkm. Ml 75 Ü 70 S . ■■s 65 r. tup* Brókarháx. Ntw ' mAI York Órakor P|Irt BfOfcor II ... EiJ ‘ 66 r* tőzsdei eladásiátlagár görbe ■ nem volt kötés |v minimális vételárajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális eladásiár-ajánlate Tőzsde Index (ideiglenes) május 7-én: 676,53 -5,81 * Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. május 7. Pénznem Angol font Valuta Vétel Eladás Deviza Vétel Eladás Belga frank* Dán korona Finn marka Francia frank Holland forint Ír font Japán yen* Kuvaiti dinár Norvég korona Ölasz Ura** Osztrák sch^ Spanyol peseta* Svájci frank Svéd korona ÜSA-dollár 135,86 60.61 265,66 ' 14,19 15.91 16.22 48,73 133,05 78,26 67,60 286,16 54,66 12.92 59,24 776,82 58,90 74,45 60,85 11.83 86.01 ECU (Közös Piac)106,93 138.66 61.85 270,32 14.45 16,31 16,50 49,59 135.65 79.46 69.00 291.66 55,62 13,16 60,52 790.42 60.00 75.97 61.93 12.09 87,57 108,89 136.80 61,29 267,48 14,28 16,04 lie,32 48,99 133,95 78.74 68,20 288,55 137.50 61,59 268,64 14,34 16,14 16,40 49,21 134,59 79,04 65,54 289,93 13,02 13,08 59,73 60.05 1782,06 785.46 74.97 - 75,35 61.20 61,48 11,91 11.97 86,66 87,06 107.58 108,08 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
