Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

1993. Május 12., Szerda Gazdaság E SZAK-Magyarország 7 Amerikai kötvények Miskolc (ÉM) — Az amerikai Guardian Industries Corporation magyarországi leányvállalata, a Hunguard Float-Üveg Kft. disz­kont kereskedelmi kötvényprog­ramot indít, és ennek keretében másfél milliárd forint összegig rövid lejáratú kötvényeket bocsát ki. A kötvények névértékének lejáratkori visszafizetésére a Gu­ardian visszavonhatatlan és fel­tétlen garanciát vállal. A kibo­csátásokból származó összegeket a Hunguard a szokásos finanszí­rozási igényeinek kielégítésére kívánja felhasználni. A kötvényprogram elindítása al­kalmából tartott hétfői sajtótájé­koztatón elmondták: a Hunguard a világ legnagyobb síküveg előál­lító cégei közé tartozó Guardian 100 százalékos tulajdonában van. Az Orosházán felépített 50 ezer négyzetméteres modern üzem­ben, korszerű technológiával ál­lítanak elő különböző síküveg­termékeket. A125 millió dolláros beruházási költséggel felépített üzem az amerikai vállalat egyik legnagyobb magyarországi befek­tetése. A Hunguard termékeinek legjelentősebb felvevő piacai a lakásépítés és általában az építői­par, az autóipar, a bútoripar, va­lamint a különleges üvegipari termékeket előállító üzemek. Alig kétéves működése után a Hunguard 1992-ben 4,2 milliárd forintos árbevételt ért el. Az orosházi Hunguard naponta 450 tonnányi síküveget állít elő. Mi­vel a szomszédos országokba meglehetősen nehéz a szállítás részint a háborús viszonyok, ré­szint a fizetőképtelenség miatt, ezért távolabbi piacokat céloztak meg, 16 országba exportálnak, fő­ként Olaszországba, Német­országba és Görögországba. A kötvényprogram szervezője és ügynöke a Credit Suisse First Boston Budapest Rt. A letéti és kifizető ügynöki szolgáltatásokat a Credit Lionnais Bank Magyar- ország Kft. végzi. Új vállalkozási forma Miskolc (ÉM) — A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyete­men mától rendezik meg a Fran­chise Hungary ’93 kiállítást. A rendezvény - amelyen részt vesz régiónkból az Észak-magyaror­szági MÉH Nyersanyaghasznosí­tó Rt. is - a franchise, mint vállal­kozási forma megismertetését és elterjesztését tűzte ki feladatául. A kiállítás május 14-ig tart. Fogyó részvények Miskolc (ÉM) — Áprilisban a kárpótlásijegy-tulajdonosok OTP részvények cseréjére, valamint a Pillér befektetési alap jegyeinek jegyzésére fordították a legtöbb értékpapírt. Az OTP papírokból április folya­mán összesen 398 millió forint ér­tékűt cseréltek be kárpótlási jegy ellenében l:l-es átváltási arány mellett. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag elfogyott a teljes felajánlott mennyiség az OTP részvényekből. Egyelőre a BÉB- nek nincsenek információi arról, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság mikor és mi­lyen formában akarja folytatni. Á Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap jegyeinek jegyzése is jól áll. A jegyzés kezdete óta összesen 860,440 millió forint értékű be­fektetésijegyet kívántak megsze­rezni a kárpótlási jegyek tulajdo­nosai. A Zalakerámia Rt. részvényeit áprilisban a megelőző időszaknál kedvezőbb feltételekkel lehetett cserélni. Három részvényt adtak négy kár­pótlási jegy ellenében, azonban még így is csupán 8,22 millió forintnyi fogyott a Zalakerámia papírjaiból. Továbbra sem mutattak érdeklő­dést a befektetők az Észak-Du­nántúli Áramszolgáltató Vállalat, az EDÁSZ részvényei iránt. Ápri­lisban egyetlen kárpótlásijegy-tu­lajdonos sem kívánta értékpapír­jait ÉDÁSZ-papírokra cserélni. Adórevizorból - tanácsadó Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) — Öt éve, amikor az APEH toborozta szak­embereit, Simkó Imre is oda­szegődött. Huszonhét éves létére olyan fizetést kapott, hogy meg­irigyeltem. Az adóhivatal az akkori magas béreket azzal in­dokolta, hogy ezzel védekezik a hivatalnokok megvesztegetése ellen. Azóta a pár százalékos fizetésemelés nemigen követte még az infláció mértékét sem. Ezért otthagyott csapot papot, s ahogy a mondás tartja, pandúr­ból lett - azt ne mondjuk, hogy rabló, de a „másik oldal” kép­viselője. Ugyanis magánirodát nyitott Miskolc belvárosában, méghozzá a Rendezvények Háza első emeletén. A munka a vállalkozás pedig - adótanácsadás. De az előkelő irodában foglalkozik számítógépes könyveléssel, egyé­nek, kft.-k, bt.-k hitelügyeinek intézésével, lebonyolításával. Az asztalán Egzisztencia hitellel - Start hitellel kapcsolatos ira­tok, készülő üzleti tervek irat­Tanácsot ad az adóhivatalnok­nak is... Fotó: Laczó József csomagjai. A magániroda gazdá­ja azonban nem magányos. Egyik alkalmazott a számítógépet kezeli, másik kontíroz, munkájukat beszélgetésünkkel sem zavarjuk, igazi profi szak­ember mindkét hölgy. Az iroda munkájára egy példa: rövid egy óra alatt tizenegy telefonhívás, három személyes megkeresés adó- és hitel ügyben. Mondhatom elegáns szolgáltatás egy elegáns környezetben. A har­minckét éves vállalkozó Simkó Imre azonban rögtön lehiggaszt: Háromszázötvenezer forintot vet­tem én ezért fel harmincszáza­lékos kamattal. Gyakorlatilag erre az irodára és a számítógépre, telefonra ment el mind. De az ügyfelek bizalmáért - mindent! Nem a mennyiség, hanem a szol­gáltatás minősége a döntő.- Kik az ügyfelek?- Milyen a sors? Most éppen egy volt munkatársam keresett fel, aki utcai árus, és tanácsot kért a vállalkozásához. De keresnek könyvelési ügyben vállalkozói gondokkal, hitel lebonyolítással kapcsolatban és legfőképp - adóü­gyekben. Nem volt jó az elmúlt év Miskolc (ÉM-SZD) — Gyakorta hallani manapság, hogy Ma­gyarország a gazdag bankok, szegény vállalatok országa. En­nek némikép ellentmondani lát­szik az a tény, hogy a napokban közreadott jelentés szerint a Ma^ar Hitel Bank Rt. az 1992- es üzleti évet 10,4 milliárd forin­tos üzemi eredménnyel zárta ugyan, ám végül is 6,4 milliárd forintnyi mérleg szerinti veszte­séget könyvelt el. Ennek oka, hogy az üzemi eredmény nem volt elég a szükséges céltartalék- szint. eléréséhez. Az előző évit meghaladó üzemi eredmény alapvetően három té­nyezőből tevődött össze. A betéti és hitelkamatok csökkenése mel­lett a nettó kamatrés 7 milliárd forintot ért el, ez az összeg zömében az év második felében realizálódott. A nettó jutalék- bevételek dinamikusan nőttek és év végére 11,8 milliárd forintos szintet értek el, szemben az 1991. évi 6,6 milliárd forinttal. E két tényező mellett az üzemi ered­mény kialakulásában szerepet játszott a banküzemi költségek kedvező alakulása, melyeket sikerült az 1991. évi szint alatt tartani, így e költségekben reál­értékben 25 százalékos csökke­nésjelentkezett. A Magyar Hitel Bank Rt. 1992 májusától havi rendszerességgel mérte a minő­sített kintlevőségek állományát. Már az első felmérésénél nyil­vánvalóvá vált, hogy az 1992-ben érvényes bankfelügyeleti szabá­lyok szerint az MHB a korábbi­akban regisztrált problémás hite­leknél jóval magasabb minősített követelés-állománnyal rendel­kezik. A bank vezetése szigorú hitelbírálati gyakorlattal és egye­di intézkedésekkel részben ellen­súlyozni tudta az 1992. évi csőd­hullámoknak a minősített köve­telésekre gyakorolt, rendkívül kedvezőtlen hatásait. A bank ügyfeleinek összetétele azonban az alapítástól kezdve olyan, hogy az elmúlt években az ipart sújtó recesszió és strukturális prob­lémák egyre inkább növelték a bank kockázatát, és ennek nyo­mán a pénzintézeti törvény élet­belépése óta növelték a szükséges céltartalékállományt is. A minő­sített hitelek állománya az 1992. április végi 61,5 milliárd forintról év végére 75,4 milliárd forintra nőtt. A növekedés zöme a lejárt kamatkövetelésekből tevődött össze. Az MHB részt vett az 1992. évi hitelkonszolidációban. Ennek hatására a minősített hitelek ál­lománya 37,4 milliárd forintra csökkent, amelyhez 28 milliárd forintnyi céltartalék-képzési kö­telezettség tartozott. A bank 14 milliárd forint összegű céltar­talékképzéssel 1992 végére 50 százalékos szintre töltötte föl kockázati tartalékalapját. Az üzemi eredmény nem volt elég a kellő céltartalék-szint elérésére, ezért a banknak igénybe kellett vennie meglévő 11 milliárd forint összegű eredménytartalékának egy részét. Borsodi Műszaki Hetek megnyitója Miskolc (ÉM-I.S.) — Az igazat megvallva sok újat nem mondott a Borsodi Műszaki Hetek tegnapi miskolci megnyitóján Kocsis István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtit­kára, de a jelenlevő műszaki ér­telmiséget legalább megkísérelte megnyugtatni. A miniszteriális tisztségviselő a megye iparának jövőjéről beszélt, és szólt a reálértelmiség szerepéről is, s nem hagyott kétséget afelől: a kormányzat „vigyázó szemeit” régiónkon (is) tartja. Túl ugyanis azon, hogy kor­mányhatározat intézkedik a tér­ség iparának válságkezeléséről, a minisztérium is fontosnak ítéli meg a gazdaság csökkenő tenden­ciájának megállítását, 1994-95- től pedig a felzárkózás megkezdé­sét. Programok, stratégiai elkép­zelések születtek, persze mind­ezek megvalósításához elsősor­ban pénz szükségeltetik. Egy biz­tos: ágazati beruházásokra nem számíthatunk, az ipari struktúra átalakításában azonban nem marad magára a térség. A helyet­tes államtitkár elsődlegesnek tar­totta a fölösleges kapacitások leépítését, a technológiai korsze­rűsítést, valamint a környezet­védelmi fejlesztéseket. Örvendetes dolognak tetszik, hogy az ipari minisztérium - nem mint tulajdonos, hanem mint szakmai szerv - fontosnak ítéli az állam jelenlétét bizonyos vállal­kozásokban. Példaként hozta fel Kocsis István az ózdi, a diósgyőri kohászat, valamint a miskolci drótgyár helyzetét, amikor is - szerinte - az lenne a helyes, ha az állam a privatizációs bevételek visszaforgatásával a cégek kondí­cióit feljavítaná, magyarán be­szállna a gazdálkodásba, s ez­után kerülne csak sor az értéke­sítésre. Ami még kiemelésre méltó: a gaz­daság fellendítésében elsődleges­séget kell, hogy élvezzen a szelle­mi szféra; a kutatásra, fejlesz­tésére a GDP-nek legalább 1,5-2 százalékát ildomos volna for­dítani. Mert egyébiránt nem juthatunk előre... Foglalkoztatási gondok Japánban Tokió (MTI) — A japán vállala­tokat a jövőben kötelezzék annak megindoklására, miért nem al­kalmazzák azokat az iskolapa­dokból kikerülő fiatalokat, akik­nek felvételére korábban ígéretet tettek - ezt javasolja a tokiói kor­mány tanácsadó testületé. A re­cesszió hatására a szigetország most először szembesül a „túl­foglalkoztatás”, a teljes életre szóló foglalkoztatás japán rend­szerének gondjaival. Élbocsátá­sokra eddig tömeges méretekben ugyan nem kényszerültek a cégek, átcsoportosításokhoz fo­lyamodtak, ám sokan közülük nem tartották magukat a diákok­nak adott ígéretükhöz. A javaslat szerint módosítani kell a munka­ügyi rendeleteket, a korábban rendszerint betartott„szóbeli ígé­reteket” törvényes kötelezettség­gé kell tenni. A javaslat szerint a vállalatok nem hivatkozhatnak majd egyszerűen csak a recesszi­óra, amikor megtagadják a diákok felvételét, részletes in­doklást is kell adniok, miért áll­tak el a foglakoztatásuktól. tavaszi munkákról Jelentés a Budapest (MTI) — A meg- műveletlen területek nagysága jelenleg az országban alig halad­ja meg a félmillió hektárt, a bevetett terület pedig várhatóan a tavalyi szinten alakul - állapít­ja meg a Földművelésügyi Mi­nisztérium legfrissebb jelentése. Az április végén készült legutób­bi felmérés szerint befejeződött a borsó, a tavaszi árpa, a zab és a cukorrépa vetése, a kukoricáé, a szójáé és a zöldségféléké pedig a felénél tart. A termelők rövidesen végeznek a káposztafélék palán­tázásával és ezekben a napokban hozzáfognak a dinnye és a para­dicsom kiültetéséhez is. A kalo­csai és a szegedi tájzetben folya­matban van a fűszerpaprika „helybevezetése”. A makói táj­körzetben viszont a késői ki­tavaszodás miatt késett a hagy­mavetés megkezdése. Az ősziek fejtrágyázása mindenütt befe­jeződött, a gabonák 65-70 száza­léka jutott ilyen módon fej­lődésüket serkentő nitrogén műtrágyához. A vegyszeres gyomirtás jelenleg is tart, ám a gazdaságok 20-30 százalékában, fizetési gondok miatt, nem tudják elvégezni e fontos munkát.---------JEGYZET---------­S wiM aem Marczin Eszter Szinte nem akad olyan nap, hogy ne in­dulna tanfolyam, vagy ne lenne éppen vizsga az Észak-Magyarországi Re­gionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központban, népszerű nevén az ÉRAK- ban. A hallgatók javarészt a munka- nélküliek közül kerülnek ki, de az utób­bi időben sok munkáltató küldi dolgo­zóját preventív jelleggel - munkaviszony mellett - új szakmát tanulni, és az önköltséges résztvevő sem ritka. A köz véleménye megoszlik az átképzések hasznát illetően. Van aki felesleges pénzkidobásnak tartja, mivel az ember két szakmával is ugyanúgy sorban áll a munkaügyi központoknál, mint tette azt a képzés előtt, aki viszont éppen egy tanfolyamnak köszönhetően talált magának állást, érthetően másként vélekedik a dologról. A szakemberek véleménye egyértelmű­en pozitív. Az egyik leghatékonyabb „aktív” eszköznek tartják az átképzést, továbbképzést. A statisztikán túl ugyanis van számokkal nem jellemez­hető haszna is ennek az intézménynek. Az itt tanulók nem szoknak el a munkától, nem kényelmesednek el, új ismerősöket, barátokat szereznek, meg­tanulják „eladni magukat” és nem utol­só sorban megszabadulnak - a munka­nélküliekre jellemző érzés - a fe­leslegesség kínzó tudatától. Aki átélte már, tudja ez sem elhanya­golható segítség.-----ÁRFOLYAMOK----­B udapest (MTI) — A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 35 üzletben össze­sen 495,2017 millióforint forgalmat bonyo­lított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (12 kötés) névértéken 2,4500 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 3,4300 mil­lió forintot tett ki. A CA Befeketési Alap árfolyamértékű for­galma 477 000 forint volt. A kárpótlási jegy forgalma 7,7760 millió forintot ért el árfolyamértéken. Az Államkötvények és a kamatozó kincstár- jegy árfolyamértékű forgalma 95,1970 mil­lió forint volt együttvéve. Kárpótlási jegyiHiasiHHMi Tőzsde ■HHOnHOlHn Index (ideiglenes) május 11-én: 671,02 -5,63 Hivatalos árfolyamok bb«w Érvényben: 1993. május 11. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 133.19 135,99 134,82 135.52 Ausztrál dollár 60.96 62,20 61.41 61,71 Belga frank* 262,S6 267.52 264,42 265,58 Dán korona 1.3,99 .14.25 14,10 14,16 Finn márka 15,68 16,08 15,80 15,90 Francia frank ’ .16,05 16,33 : 16.14 16,22 Holland forint 48,18 49,04 48,49 48,71 Ír fon; 131,13 133,73 132.32 132,96 Japán yen* 78.24 79,44 78.52 78,82 Kanadni dollár 68,34 69.74 68,84 69.14 Kuvaiti dinár 289,01 294,51 291.01 292,39 Német márka 54.06 55,02 54,42 54,66 Norvég korona 12,78 13,02 12.87 12,93 Olasz líra** 58,68 59,96 38,79 69.11 Osztrák sch.* 768,76 782.36 773.85 777,25 Portugal esc."’ 58.25 59,35 58,59 58.87 Spanyol peseta 73,54 75,06 74,15 74,53 Svájci frank ; 59,71 60,79 60.02 60.30 Svéd korona 11.71 11.97 11,81 Ü.87 USA-doUftr 87,01 88.57 87,66 88,06 ECÜ (K. P.) 105,70 107,66 106,36 106.86 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egj'ség, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents