Észak-Magyarország, 1993. május (49. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. Május 12., Szerda APROPÓ Horpácsi Sándor Azt, hogy ki a hős, mindig az utókor dönti el. A kortárs az áldozatot látja, akit el kell temetni, siratni. A történelem minősítésében, értelmezésében döntő szerep jut a politikának, uralkodó ideológiának. Néhány éve még „ellen- forradalomként” minősítették 1956-ot, napjainkban (mintha a történelmet le lehetne tagadni) a vörös csillag, sarlókalapács betiltatásáról cikkeznek a lapok. Vészterhesek azok a korszakok, amelyek hősöket adnak a történelemnek. Talán ezért is írja Illyés, hogy nincs hős csak balek. Feltehetően a Donnál elpusztult magyar hadseregre gondolt, amelyet jó négy évtizeden át emlegetni se illett, miközben megkoszorúztuk azok emlékművét, akik a magyar katonák (és nép) vesztét okozták. Skizofrén tudat és helyzet, mert a vörös nem várta el, hogy ünnepeljük Buda (1541) elestét. Ezekről a kérdésekről (is) folyt a cse- Vely a minap a tévében. Időbe telik, míg megszokjuk, hogy 1956 harcosait nyilvánosan is hősnek nevezhetjük. Korosztályomnak, s a tévében vitatkozóknak azért furcsa ez, mert ránk (rám) is lőttek! Ottmaradhattam volna az utcakö- vön a Zsolcai kapuban Gátiék golyóitól például, mint ahogyan meghalt a Herz gyár kapusa szolgálatteljesítés közben. Hős? Áldozat? Szabó Lajosról utcát neveztek el, míg a. másik oldal áldozatainak a neveit még ma. se mindét tudjuk. Pedig 1956 ősze valóban sorsfordító volt egész Közép-Kelet-Európa, egy eszmerendszer, egy birodalom számára. A furcsa az, hogy még ma is alig tudunk mit kezdeni vele. Talán éppen a hosszú és kényszerű hallgatás miatt. A fiataloknak már történelem, az idősebbeknek ellentmondásos emlék. Mert hiszen a szovjet csapatok végül is nem azért vonultak ki, mert a mostani politikai elit akarta, s mindent megtett érte... A politika és a tudomány Budapest (ISB - D.Á.) — A tudománypolitika konkrét céljai és feladatai az országban végbemenő átalakulási folyamat egészének céljához és feladataihoz illeszkednek. Pillanatnyilag a legfontosabb a felsőoktatás, a tudományos kutatás és műszaki fejlődés összefüggő rendszerének átalakítása és minőségi fejlesztése. Miközben általános cél, hogy visszaszorítsák a korábbi nagymértékű állami beavatkozást, és növeljék a közösségek, valamint az autonóm intézmények szerepét, az átmenet időszakában az előbbi még nemigen tehető. Hiszen a társadalmi-gazdasági átalakulás jellegéből és súlyos feladataiból következik, hogy átmenetileg szükség van az állam fokozott szerepvállalására a felsőoktatás, a kutatás, a műszaki fejlesztés területén. Az állam tevékenysége hosszabb távon sem nélkülözhető, de nem lehet központosító célzatú. A kormány 1990-ben már a nemzeti megújhodás programjában részletesen elemezte a felsőoktatás és a tudományos kutatás helyzetét. E politika kormányzati szintű érvényesítésére hozták létre a Tudomány- politikai Bizottságot. Eddig az általuk megfogalmazott irányelvek voltak az irányadók. A kormány által most kiadott elképzelések során a legalapvetőbb, hogy a tudományos kutatás és az oktatás szabadságáért meg kell valósítani az egyetemek és a tudományos intézmények autonómiáját. Biztosítani kell, hogy a tudomány tekintélyével a politika ne élhessen vissza. A kutatás állami finanszírozásában elsősorban az állami feladatok költségeit biztosítják, de szem előtt kell tartani a gazdaság működését elősegítő kezdeményezéseket. Mivel a kutatás és fejlesztés területén foglalkoztatottak száma rohamosan csökken, ezt a folyamatot meg kell állítani. A teljesítményelvű pályázati rendszerek súlyának növelése már eddig is hozzájárult ahhoz, hogy a tehetséges kutatók ne hagyják el a pályát. Munkafeltételeiket azonban tovább kell javítani. Üzenet az utókornak Alapkő a felépült alapon JL JEL JL Közel az ég. Fotók: Dobos Klára Sajóecseg (ÉM-DK) — Ősi református település Sajóecseg, 1100 lakosából mintegy nyolc- százán tartoznak a református felekezethez. Azért a katolikusok is gyakorolhatják vallásukat, '78 óta szombat esténként magánházaknál tartják a miséket. Dr. Lengyel Gyula plébános elmondta, hogy a templomépítés gondolata öt éve merült fel a hívek körében. Az elmúlt év októberében megalakult a római katolikus egyházközség képviselőtestülete, s már kezdték is a szervezést. Tavaly októberben a borsodsziráki téesz vezetőségétől ötszáz négyszögöl belterületet kaptak ajándékként. A templom tervei '92 novemberére elkészültek Vaskó Pál, az egri egyházmegye építésze által. Az épülő templom alapterülete 133,67 négyzetméter, s az összköltség 6,2 millió forint. Pénzt a helyi önkormányzat, a sajóecsegi s a szomszédos egyházközségek (Borsodszirák, Bold- va, Nyomár, Hangács) hívei is adományoztak, de a költségek nagyobb részét nyugati egyházi segélyszervezetektől és az egri főegyházmegyei hatóságtól remélik.Az építkezési munkálatok március 24-én kezdődtek, a mai napig az alap és a lábazat készült el. Az ünnepélyes szentmisén az elmúlt szombaton helyezték el az alapkövet, a templom alapító okiratával, tervrajzával, egy Észak- Magyarországgal, egy Uj Emberrel és egy Új Misszió című katolikus folyóirattal. Az alapon már az új oltárt használták az ünnepi miséhez, amelyet Béres Pál helyi műbútorasztalos készített. A falazási munkálatok május 21- től folyamatosan tartanak a templom teljes elkészüléséig. A felszentelést Magyarok Nagyasz- szonyának ünnepére, október nyolcadikára tervezik. Eddig egy fantommal vitáztunk Budapest (ISB - D.Á.) — A közoktatási törvény tervezete immár eljutott abba a stádiumba, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a parlament elé terjeszti. Ennek kapcsán tartottak sajtótájékoztatót a tárca vezetői. Kálmán Attila államtitkár a törvényalkotás folyamatáról beszélt, arról, hogy talán nincs még egy törvénytervezet, amely ennyi egyeztetésen ment keresztül, a- melynek ennyi változata készült el. A közoktatási törvény egy törvénycsomag része. A szakképzési törvénytervezet, illetve az akadémiai törvénytervezet már szintén a parlament előtt van, s a felsőoktatási törvénytervezet végére is pont kerül a napokban. Kálmán Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a közoktatási törvény- tervezet május 21-én a Köznevelés című lap mellékleteként megjelenik. Az évekig tartó vitával kapcsolatban a politikai államtitkár leszögezte: gyakran az volt az érzése, hogy sokan nem is a valódi tervezet szövegével, hanem egy fantommal vitáztak. A tárca mindenesetre a most elkészült tervezetbe beépítette az 53 szakmai-, szülő- és diákszervezet építő jellegű javaslatát. A tervezetet már igen sok fórumon ismertették, így koncentráljunk ezúttal arra, amit a még vitatott kérdésekkel kapcsolatban Dobos Krisztina helyettes államtitkár elmondott: „Mi vagyunk Európában az utolsó olyan ország, ahol nyolcosztályos általános képzés van. Mindenhol hosszabb ez az időszak. Tudomásul kell venni, hogy a szakképzés is nagyon komoly elméleti alapokra fog épülni. Sokan azt mondják: bonyolult az iskolaszer- kezet, túl sok lehetőség van. Pedig ha például Németországot nézzük, vagy Európa más országait - ott is hasonló a helyzet. Az ilyen esetekben a szülőknek, az iskoláknak nagyobb a felelőssége, hogy eldöntsék: milyen struktúrában akarnak tovább dolgozni. A mi felelősségünk pedig arról szól, hogy átjárható legyen az iskolarendszer, ne legyenek zsákutcák, az esetleges felnőttkorban való továbbtanulásnak is legyen lehetősége. A finanszírozás kérdésével kapcsolatban én teljesen jogosnak tartom azt az érvet, amit a pedagógusok képviselnek. Azaz, hogy lehetőség szerint a pénz közvetlenüljusson el az iskolákhoz. Nyilvánvaló azonban, hogy ez ellentétes az önkormányzatisággal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha az ön- kormányzat maga felelős egy feladat ellátásáért, akkor magának kell felelősnek lenni a gazdálkodásért is. Jelen pillanatban a normatíva 70-80 százalékban finanszírozza az iskolákat. Amiből ma a viták nagy része származik: nem derül ki, hogy mit finanszíroz a normatíva. Jogos igényként merült fel, hogy mondjuk meg: az alapellátást fedezi a normatíva, és a plusz dolgokat pedig az önkormányzat. Ez azért nem valósítható meg, mert miközben az egyik helyen része valami a pedagógiai programnak, a másik helyen nem. így nagyon nehéz finanszírozni, ezért az az elképzelésünk, hogy a felelősségmegosztás érvényesítése során a központi költségvetés finanszírozza a pedagógusok fizetését, az iskolafenntartó pedig tartsa fönn az intézményt. A Regionális Oktatási Központokkal kapcsolatban nagyon örültem volna szakmai kifogásoknak, vagy ha valamilyen alternatívát megfogalmaztak volna. Az érvek 99 százaléka szerint ez egy pártintézmény. Holott nincs a világnak egyetlen országa sem, ahol az oktatásügyben nincs középszint. Ennek a megvalósítására hozzuk létre a Regionális Oktatási Központot. Úgy gondolom, hogy ha az igazgatóság mellett kialakul a teljesen nyilvános szakértői lista, és kialakul a Regionális Oktatási Tanács, akkor ez a hármas struktúra teljesen demokratikus intézményrendszert hoz létre. Enélkül az oktatás irányítása elképzelhetetlen. Az egy lehetetlen állapot, hogy a minisztérium 11. ezer intézménynyel, 3 ezer önkormányzattal, és még további fenntartókkal legyen közvetlen munkakapcsolatban.” r Az Elő Film Színház Muzsika Budapest (MTI - B.T.) — Amióta csak Incze Sándor kitalálta és Kolozsvárott megindította a Színházi Élet című hetilapot, vagyis 1912 óta, pontosan nyolcvanegy esztendeje, azóta Magyarország soha nem maradt színházi hetilap nélkül. Sőt, némely időszakokban egyszerre kettő-három is megjelent. Kivételt csak az utóbbi két és fél esztendő képez. 1990 októberében megszűnt a Film Színház Muzsika című nagymúltú hetilap, s bár közben volt pár kísérlet színházi újság létesítésére, lényegében azóta sincs színházi lapja az országnak. Szomorú és érthetetlen hiány ez egy ilyen nagy színházi- és filmkultúrájú európai országban. Az is igaz, hogy annak idején sűrűn szidták a Film Színház Muzsikát színészkörökben. Ha rosszat írtak valakiről, amiatt, hajót írtak egy másik művészről, amiatt. Szidták a recenziókat, hogy rövidek, meg azért, hogy túl hosszúak. A címlapok is többnyire csak azoknak és híveiknek tetszettek, akiket éppen ábrázoltak. És mégis: megjelenését alig várták, számait mohón olvasták, többnyire gyűjtötték és beköttették a lapot. Nemcsak a színészek, de a színházat, filmet s a többi társművészetet kedvelő olvasók is, a művészvilággal a lapon keresztül szoros kapcsolatot tartó közönség. Érthető tehát, hogy minél régebben nyugszik a lap a múlt rekvi- zitumai között, annál jobban erősödik a nosztalgikus vágyakozás iránta. Annál többen mondják, színházszerető olvasók és maguk a színészek, köztük azok, is, akik annak idején a legtöbb kifogásolnivalót találták a lapban, hogy mennyire hiányzik ez az újság. Már csak azért is, mert a színházjáró közönség anyagi okok miatt megfogyatkozott, ám a jegyet váltani már nem tudók közül sokan legalább egy hetenkénti színházi újság révén tartanák tovább személyesnek érzett kapcsolatukat a színivilággal. Ezek az óhajok hozták létre legutóbb a Fészek Művészklubban a Film Színház Muzsika élő kiadását, a pódiumkiadású lap első évfolyamának első számát. Az egyik leglelkesebb hajdani szerkesztő, Sas György és néhány szerkesztőtársa vezette a műsort, amelyben befutott színészek és énekesek mutatták be pályakezdő kollégáikat, a szóbeli bemutatáson túl jelentetekben együtt is játszva velük. A miskolci rektor rendes tag Miskolc (ÉM) — A Magyar Tudományos Akadémia 153. Közgyűlésén megválasztották az akadémia rendes és levelező tagjait. Az alapszabály az akadémiai tagságot 70 éven aluliaknál 200 főben korlátozza. A Földtudományok (X.) Osztálya Dr.h.c. múlt. Dr. Kovács Ferencet, a Miskolci Egyetem rektorát, a bányaművelés professzorát, eddigi levelező tagot az akadémia rendes tagjává választotta. Csereüdülések Budapest (ISB - D.Á.) — 1974- ben az amerikai Indianapolisban indult az úgynevezett „Time sharing” program. A csereüdül- tetéses rendszer lényege, hogy az ez iránt érdeklődők úgy vásárolnak meg apartmanokat, nyaralókat, szállodák szobáit, ezek részvényeit, hogy azokhoz meghatározott naptári hetek kizárólagos használati joga kapcsolódik. Hozzájuthat például valaki minden év augusztusának első két hetében egy szállodai apartmanhoz. A használati joggal együtt azonban cserejogot is kap a vásárló, azaz belép ahba a „Time sharing” hálózatba, amelyen belül bárkivel elcserélheti az ő használati jogát. A Time sharing vezető szervezete a Resort Condominiums International (RCI), amely mára a világ 76 országában építette ki ezt a láncolatot, így tulajdonképpen egy részvénytulajdonos a 76 ország nyaralói között válogathat, amikor saját apartmanját viszont felajánlja más cserepartnernek. Természetesen az értéket meghatározó szempont a nyaraló nagysága, hogy milyen szezonra szól a használati jog, és milyen a lakosztály minősége. A keszthelyi Abbázia hotellánc 1991-ben lépett be ebbe a nemzetközi cserealapba. Magyarországon Time sharing-szolgáltatási joggal az RCI-on belül csak ez a szálloda rendelkezik. (Hasonló megoldásokkal számos más szervezet is próbálkozik, némelyek egyelőre illegálisan.) A keszthelyiek most újabb szállodai apartman-részvények árusítására készülnek. Mint mondják, igen kedvező befektetés részvényeik megvásárlása, arról nem is beszélve, hogy a részvényesek egész életükre változatos nyaralási lehetőséghez is jutnak. Kineziológia Miskolc (ÉM) — Kineziológia címmel tart előadást a stressz- és diszlexiaoldásról, valamint a hipnózis nélküli életkor-regresszióról dr. Varjú Márta kineziológus- természetgyógyász május 14-én, szombaton délután 3 órakor a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. Tűfestés Sátoraljaújhely (ÉM) — A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ kiállítótermében május 27-ig látható a Kricsfalussy György naiv festő munkáiból rendezett tárlat. Igaz, nála a „festő” szó sajátosan értendő: az ősi tűfestés technikájával dolgozik, a pamut színskálájából teremti meg a festett képi hatást. A Bartókban... Miskolc (ÉM) — Nem csak különböző szakkörökbe, tanfolyamokra járhatnak az érdeklődők a Bartók Béla Művelődési Házba, hétfőn, szerdán és pénteken reggel nyolctól este nyolcig bárki erősítheti magát a nemrégiben kialakított konditermükben. Konstruktív álmok Tiszalúc (ÉM) — Kletz László, miskolci képzőművész, stúdióvezető alkotásaiból nyílik kiállítás a tiszalúci Petőfi Sándor Művelődési Központban. A Konstruktív álmok című tárlatot május 13- án, csütörtökön délután 5 órakor dr. Tóth Albert református lelkész, országgyűlési képviselő nyitja meg.
