Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Március 1., Hétfő A lakosság érdeke mindenek előtt Szerencs (ÉM - MI) —Vegyenek-e fel jelen­tősebb hitelt a várható nagyobb beruházá­sokkal kapcsolatos (gáz- és szennyvízveze­ték) lakossági terhek csökkentésére, vagy sem? Lesz-e elég pénz a Rákóczi út rekon­strukciójának folytatására? Mennyi pénzt kapjanak a versenyszerűen sportolók, és mennyit a tömegsport? - Ezek és még sok más kérdés is felvetődött a szerencsi képvi­selőtestület február 24-i ülésén, melyen a város ezévi költségvetése volt a fő téma. Az ülésen elsőként Magda Gábor polgár- mester szóbeli kiegészítője hangzott el, majd a különböző bizottságok elnökei, fej­tették ki a bizottságok álláspontjait. Őket követték a képviselők egyéni hozzászólásai. A vitára leginkább az volt jellemző, hogy ki, minek ad prioritást - a kiadásokat tekintve. Elhangzottak - az egyéni képviselők részé­ről - a választási körzetükben kívánatos be­ruházások megvalósítását célzó kérések (például hídfelújítás, gyógyszertár létesíté­se, utak, járdák felújítása, stb.), valamint az egész város érdekét szolgáló és érintő fel­vetések is. A szerencsi képviselőtestület a vita lezá­rását követően végül 13 „igen” és 2 „tartóz­kodó” szavazattal elfogadta a város ’93-as költségvetését. Eboltás Miskolcon Értesítjük az ebtartókat, hogy Miskolc vá­ros területén az ebek veszettség elleni kö­telező védőoltása 1993. március 1-e és áp­rilis 28-a között lesz az erre kijelölt helye­ken. A nyilvántartott ebek tulajdonosai az oltás helyéről és időpontjáról értesítést kapnak. Ebek nyilvántartásba vételét a Polgármes­teri Hivatal Hatósági Osztályának Ügyfél- szolgálatán (Miskolc, Petőfi u. 1-3.) lehet kérni, ahol a hirdetőtáblán az oltások üte­mezése is megtekinthető. A veszettség elleni védőoltás díja 120 forint. Magyarázzuk a hődíj -számlát Miskolc (ÉM - M.Sz.Zs.) — Olva­sóink közül sokan nem értik, miért olyan az év elejétől kapott távhőszolgáltatási számla, ami­lyen? Elsősorban az okoz gondot, hogy korábban három tétel sze­repelt rajta, január óta már négy. Az is feltűnt az érdeklődőknek, hogy nemcsak szaporodott a téte­lek száma, hanem összegük is nőtt. A Miskolc Távhőszolgáltató Vál­lalat igazgatójával, Cselédes Ká­rollyal és főkönyvelőjével, Fábián Kálmánnal tanulmányoztunk át egy ilyen számlát. Élőljáróban annyit: könnyebb volt őket meg­érteni, mint magyarázatukat továbbadni. Mégis megpróbálom, mert azzal bíztatott a két szak­ember: ha valakinek mégis gond­ja van vele, az nyugodtan keresse fel a Távhő Szemere utca 15. szám alatti irodáját neki is megmagya­rázzák.. Vegyük először a tavaly decem­beri állapotot, amelyet az évek so­rán megszokhattak a fogyasztók. Akkor a nyomtatványon három díjat neveztek meg: volt a hasz­nálati melegvíznél az úgyneve­zett rendelkezésre állási díj, vagy alapdíj. Ennek jelentősége, hogy a beszedésével befolyt összeg fedezi a vállalat működési költsé­geit, úgy mint: gépek beszerzése, javítása, anyagköltség, általános kiadások, dolgozók fizetése, an­nak közterhei - és így tovább. Ezt minden hónapban fizetni kellett, azért, mert a melegvíz ellátás folyamatos .Vele együtt az elhasz­nált melegvíz hődíját, ami nem más mint a víz melegítésének dí­ja. Nagysága pedig attól függ, hogy a fogyasztó átalánydíjat fi­zet, vagy órával méri a konkrét melegvíz-fogyást. A fűtés hődíja nem igényel kü­lönösebb magyarázatot, mert is­A fűtés díján már nincs támogatás, az alapdíjon még van Fotó: Farkas Maya mert: ez az, amit a hathónapos szezonban a lakás légköbmétere szerint szed be a vállalat. Máris az új tételnél vagyunk, ezt pedig „a fűtésre való rendelkezésre ál­lás” díjaként könyvelik januártól. • Ugyanaz a szerepe, mint a meleg­víznél leírt alapdíjé. És itt kell megállni egy pillanat­ra. Mert Cselédes Károly azt ma­gyarázta: korábban is fizették a fűtés alapdíját a fűtési szezonban a távfűtött lakásokban élők, csak ezt a számlákon nem mutatták ki külön. Most nemcsak kimutatják, hanem egyenletesen elosztják ezt a költséget 12 hónapra. A város közgyűlése döntött így azért, hogy ne csak a szezonban terhelje a lakókat, hanem egyen­letesebben, egész évben. Nem kell tehát meglepődni rajta, hogy e- zentúl mindkét alapdíjat egész évben fizetjük. Együtt a melegvíz árával, télen pedig ehhez jön a fűtési díj. Az ember joggal feltéte­lezi, ha valamit tizenkét részre osztanak, az kisebb terhet jelent mint a hatodolás. Nos, a két szakember szerint ez igaz, azonban figyelembe kell venni, hogy a fűtési alapdíjról ed­dig nem mutatták ki, hogy mek­kora, ezért nem jelentett önálló tételt. A nem szakértő fogyasztó egyszerűen nem tudta, mekkora, ezért lepődik meg most a nagy­ságán. Mint ismert, időközben emelke­dett az átalánydíjas fűtés és a használati melegvíz ára, ezeken most nincs támogatás. Van azon­ban az alapdíjakon, amelyeket az önkormányzat és a Pénzügymi­nisztérium is kiegészít. Hogy mikor milyen a támogatás aránya a díjon belül, az a kor­mányzat és a helyi az önkormány­zat lehetőségeitől és szándékától függ. Lehet lassan is Vissza kell fogni a sebességet Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM-NJ) — Elérkezett az ideje, hogy megfékezzük a motorokban feszülő ló­erőket, mert az ötven kilométeres sebesség­határ erre kényszeríti az autósokat a KRESZ-módosítások érvénybe lépésével. Nem lesz könnyű, mert a gyakorló gépkocsi- vezető a megmondhatója, hogy az eddigi hatvan helyett is többen választották a nyolcvanat, sőt ahol ritkás volt a forgalom, nem ritkán a kilencven kilométert városi utazósebességnek, amit számtalan traffi- pax felvétel is bizonyít. Mostantól tehát öt- vennel lehet menni, úgy mint a nyugati or­szágok többségében már régóta. Valószínű, hogy ez sokak számára nagy erőfeszítést je­lent, mert a gyorsaság az idő a legfontosabb elüzletiesedő világunkban. Másrészt a se­bességtúllépést ígérete szerint igen szigo­rúan szankcionálja majd a rendőrség. Jó lenne, ha a többség elfogadná a szigor al­kalmazása nélkül is, hogy lehet lassan is közlekedni a lakott területeken, hiszen az mindannyiunk biztonságát szolgálja. Forrói olaj ütő Forró (ÉM) - Ötödik éve működik ismét az olajütő Forró községben, a helyi GAMESZ üzemeltetésében, amely nemcsak a forróiak, hanem a távolabbi települések igényeit is igyekszik kielégíteni. Az igen élénk érdeklődésre való tekintettel a jelent­kezőket előjegyzésbe veszik, és a vidéki ügy­feleket a várható időpontról levélben értesítik. Sörhiányért borbírság Miskolc (ÉM - I.Gy.) — A város az Avas pincéi nélkül olyan lenne, mint egy nagy darab sajt lyukak nélkül. A bornak és - veszedelmek idején - a polgároknak biztos menedéket nyújtó avasi pincék békés időkben a miskolci emberek kedélyének kia­padhatatlan forrásai voltak. Hogy mikor mélyítették az első pincéket a vulkánikus tufa könnyen faragha­tó homokkő mélyébe? Talán az ős­ember volt az első kőlyukvágó, aki­nek elődei a Szeleta-barlangból me­részkedtek erre a tájra. Aváros környékén hajdan virágzott a szőlőkultúra és ahol szőlő terem, ott a bornak pince is kell. Évszáza­dos krónikák szerint, a szőlőtulajdo­nosok attól függően, hogy a diósgyő­ri, miskolci, a csabai vagy a ke­resztúri határban volt-e a szőlőjük, a tanács által hozott rendelkezések szerinti mennyiségben tartoztak az egyház számára borral fizetni. E fi­zetség 1586-ban még a diósgyőri és a miskolci szőlők fekvését is megkü­lönböztette, mivel az utóbbi kétszer értékesebb volt, ami 1598-ra már „kiegyenlítődött”. Azután már egy­aránt „egy köböl bor” volt a fizetség, függetlenül a szőlő fekvésétől. Az avasi pincék szárazak voltak, jól szabályozható hőmérsékletüknél, kedvező fekvésüknél fogva évszáza­dok során egyre szaporodtak. A18. századtól kezdve mindinkább gya­rapodott a „kőlyukak” bejáratai fölé épített borházak száma. 1725-ben összeírták azokat, akik újonnan ás­tak pincét, vagy régebben ásottakat elfoglaltak. Ha ezt a bíró engedélyé­vel tették, akkor ezért 3 forintot kel­lett fizetniük, ám az engedély nél­küli pincéket a város javára elvet­ték. Amennyiben a pincéhez borház is tartozott, akkor a kisebbek után 5 forint, a nagyobbakért 8 forint volt a fizetendő adó. A régi iratok tanúsítják, hogy az avasi pincéket már évszázadokkal ezelőtt is védeni kellett a „hívatlan látogatók” ellen. A borházak kis ab­lakaira erős vasrácsok kerültek, a sötét kis utcácskákat bakterok vi­gyázták és a pincék hatalmas faaj­tóira fürfangosan nyitható zárakat szereltek fel. Az időben a lopásokat drákói szigorral büntették, a pincék kirablásáért egyenesen akasztás járt. Ezzel bűnhődött az a négy be­törő is, akik 1693 Szent Ivány havá­nak első hetében Hallerközi Haller Sámuel pincéjében jártak. Ez a pin­ce a Jézus kútja feletti pincék közép­ső sorában volt, ahová a tető kibon­tása után jutottak be. Hamarosan kézrekerültek a tettesek: Teleki János, Forgács György, Lovász Már­ton és Adám Márton. Ők, a mai szó- használat szerint „visszaesők” vol­tak, minthogy a korabeli jegyzó- könyvtudatja: „nem első esetben va­jának lator betörők.” Elrettentő volt a rájuk kiszabott büntetés: „a la­, íróknak elsőnek hóhér által megkí- noztatván, jobb kezek elvágattas- sék, annak utána mindenik fela- kasztassék.” Nem kevésbé szokatlan az az ítélet is, amellyel a városi tanács 1715-ben a város serfózómesterét sújtotta, amiért „az ó kortsmái üresek valá- nak”, azaz, nem főzött elegendő sört. A céhrendszer idején ilyesmit, mint kisebb vétséget, .borbírság” kiszabá­sával intézték el. Némely céh a ká­romkodásért is borbírságot szabott ki. A borbírsággal megfizetendő pénzösszeg nagyságát egy bizonyos mennyiségű bor árában állapították meg, vagy a bor természetbeni be­szolgáltatását írták elő. Ez utóbbira került sor a serfőzómester esetében is. A borbírák a serfőző pincéjéből két hordó jó bort hozattak el a város közönségének javára, továbbá előír­ták az ítéletükben, „mígtisztességes ser nem lesz, minden két napban 1- 1 hordó borát kell elvinni.” Ezt követően a város jegyzőköny­veiben sörhiányt nem jegyeztek fel, mint olyan „csodát” sem, amikor az egyik avasi forrásból víz helyett, bor folyt. A néhány napig tartó csoda már régen elmúlt, de a várost (és a bort) szerető népek a helyet azóta is Jézus kútjának hívják, aminek hely­reállítása növelhetné az avasalji ne­vezetességeket. Ismerve a város anyagi helyzetét, ennek gyors meg­valósulása is csoda lenne. Hej halászok, halászok Miskolc (ÉM) — Megszületett a rendelkezés: február elsejétől nem illetékbélyeget kell ragasz­tani, hanem a jegykiadásért kell fizetni a halászoknak, évente 300 forintot. Ehhez jön a területi en­gedély, amelyet 25 százalék ÁFA terhel. Változás történt a hor­gászjegyek áránál is. Ezeket az egyesületek adják ki, mégpedig a 14 éven aluliaknak a korábbihoz képest kedvezménnyel, mert csak 100 forintot kell fizetni. Nekik is ki kell váltani az ÁFA-val „ter­helt” területi engedélyt. Változás történt a halászati jogosultságnál is. Mert most már halászati jogot igényelhetnek mindazok, akiknél a személyi és a szakmai feltételek adottak. Jelentős változás, hogy horgászegyesületek, polgármes­teri hivatalok és más intézmé­nyek, mint Betéti Társaságok, Kft.-k is élhetnek ezzel, ha az előírt feltételeknek megfelelnek. Mint Csikós József, megyei ha­lászati főfelügyelőtől megtudtuk, az igénybejelentések már meg­kezdődtek. Igényjogosultságot je­lentettek be a Tiszára, a Sajó e- gyes szakaszaira. Az igénylők kö­zött található Tiszaújváros, Kesz- nyéten, de „halászni” kíván a He- jócsabai Cementgyár Rt. horgász­egyesületének tagsága is. Jelen­leg mintegy 700 hivatásos és sporthalászt tartanak nyilván megyénkben. Az idei vizsgáztatá­sok is megkezdődtek. Újabb je­lentkezők is jelezték vizsgaszán­dékukat., többek között Sátoral­jaújhelyből, Encsról, Edelényból, valamint több Tisza-menti tele­pülésről. A jelentkezők nagyobb része sporthalászként kíván tevékeny­kedni, „halat fogni”. Szóval, mind többen akarnak ha­lat fogni. Ritkul is szépen a hal ál­lomány, különösképpen a Tiszá­ban. Panaszkodnak a halászok: sok az eszkimó, kevés a fóka. Kér­désük is jogos: ki fog majd te­lepíteni? A vidéki, falusi vendéglátás Budapest (ISB - R.S.) — A vidé­ki vendégfogadás újrahonosítása érdekében tett lépéseket a Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendégfoga­dók Szövetsége (MFTVSZ) és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ). Az erről szóló dokumentumot a két szervezet el­nöke, Csáky Csaba (MFTVSZ) és Gergely Sándor (OTSZ) írta alá a meghívottújságírókjelenlétében. Az esemény előtt tartott sajtótá­jékoztatón elhangzott: a szerző­dés lényege az, hogy ezután a vi­déki takarékszövetkezetek is népszerűsítik a falusi vendégfo­gadás ügyét. Az ország 257 takarékszövet­kezetének 1800 fiókjában lehet majd érdeklődni a helyi szállás- lehetőségek iránt, s a bankfió­kokban katalógus is rendelkezé­sükre áll majd a potenciális ven­dégeknek. Az együttműködéshez hozzátar­tozik az is, hogy a takarékszö­vetkezetek egyrészt vállalják a vendégfogadók számlájának ve­zetését, másrészt információkat nyújtanak számukra a kedvez­ményes hitellehetőségekről és az állami támogatás igénybevételi módjáról is. A sajtótájékoztatón résztvevő Kállay Kristóf kérdésünkre vála­szolva elmondta, hogy az idén 6,4 milliárd forintot szavazott meg az Országgyűlés a területfejlesztési alap számára. A független parlamenti képviselő - aki egyben a MFTVSZ-alelnöke is - úgy vélte, az idén komoly tá­mogatásban részesülhetnek a- zok, akije az alap segítségével akarnak belevágni a vidéki ven­dégfogadás fejlesztésébe: a pályá- atokat, a kiírásoknak megfele­lően az Állami Fejlesztési Inté­zethez kell benyújtani. Kállay Kristóftól megtudtuk azt is, hogy a pályázatok támogatása érdekében az MF1VSZ már meg­kezdte a tárgyalásokat az inté­zettel. Húszmillió a környezetért Miskolc (ÉM - U. J.)— A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkor­mányzat ebben az évben összesen öt témakörben hirdeti meg nyílt pályázatait. A pályázatokon el­nyerhető összeg 22 millió 500 e- zer forinttal magasabb az 1992 évinél és összesen 83 millió 500 ezer forintra rúg. Továbbra is pályázni lehet a Mecénás, a Szociális, az Etnikai és Nemzetiségi, a Falugondnoki Alapokból elnyerhető támogatá­sokra. A költségvetési vitában el­hangzott javaslat alapján hozta létre a megyei közgyűlés a Kör­nyezetvédelmi Alapot, amelynek kasszájában húszmilölió forintot helyeztek el. Az alapot a környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzésére, azok megvalósításának elősegíté­sére, a különböző településeken lakók életminőségének javításá­ra hozták létre. Az érdeklődők .pályázhatnak - többek között - a kommunális jel­legű szilárd és folyékony hul­ladékok elhelyezése, a környe­zetkímélő módszerek, az újra­hasznosítási eljárások bevezeté­sének témakörében. Az alapban elhelyezett összeg segítségével történhet meg az úgynevezett helyi j elentőségű ter­mészeti értékek védetté nyil­vánítása, a védett értékek meg­őrzése, fenntartása. Az önkor­mányzatok, az önkormányzati in­tézmények, a környezet és ter­mészetvédő szervezetek, az ál­lampolgári csoportokon kívül magánszemélyek is benyújthat­ják munkájukat a nyilvános pá­lyázatra. Á támogatás mértéke az előirányzott költségek maxi­mum feléig terjedhet. Fontos, hogy a pályázatok be­nyújtásának határideje legké­sőbb 1993. mácius 30. A munkákat a megyei önkor­mányzat hivatalának területfej­lesztési és kommunális osztályá­nak címére (Miskolc Városház tér 1.) kell eljuttatni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents