Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. Március 1., Hétfő Borsod Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Megtekinthetők a rendezési tervek Miskolc (ÉM) — Elkészült Mis­kolcon a Füzes utca és környéke (a Damjanich utca-Szinva patak- Leiningen K. utca-Meggyesalja utca-Tompa utca-Avasalj a utca és a Gyár utca közötti terület) ren­dezési terve. A városi főépítész értesíti a lakosságot, hogy a tervek Mis­kolcon, a Városház tér 8. szám alatt, a polgármesteri hivatal vá­rosi főépítész osztályának első e- meleti helyiségében, az ügyfélfo­gadási időben megtekinthetők. Kérik a területen élő polgárokat, hogy véleményükkel, javasla­taikkal segítsék a tervezőket, já­ruljanak hozzá, hogy használha­tók legyenek a rendezési tervek. Barcikai munkásszövetség Kazincbarcika (ÉM) — A Ka­zincbarcikai Munkásszövetség ma, március 1-jén időszerű kér­désekről rendez nyilvános ta­nácskozást. A Kazinczy téri Bá­nyászklubban, délután /él 5 óra­kor várják mindazokat, akik sze­retnének bővebben tájékozódni a társadalombiztosítási önkor­mányzatok, az üzemi tanácsok és a szakszervezetek választásáról. Differenciált sebességhatárok Miskolc (ÉM - F.B.) —A március elsejével hatályba lépő KRESZ- módosítással kapcsolatban kér­tünk tájékoztatást megyénk né­hány útszakaszát érintő, úgyne­vezett differenciált sebességkor­látozásáról. Érdeklődésünkre Sass István, a Miskolci Közúti Igazgatóság osz­tályvezető főmérnöke a követke­zőkre hívta fel a figyelmet:- Az 1993 március 1-én hatályba lépő KRESZ-módosítással össze­függésben megváltozik néhány városban az úgynevezett differen­ciált sebességhatár, amely lehe­tővé teszi, hogy lakott területen személygépkocsival az általáno­san előírtnál nagyobb sebességgel lehessen közlekedni. A jelzőtáblá­val jelzett, megemelt sebességha­tárok az alábbiak szerint módo­sulnak: A 3-as számú főút buda­pesti irányú bevezető szakaszán a görömbölyi felüljárótól a ce­mentgyári jelzőlámpás csomó­pontig a korábbi 80 helyett 70/km/óra, innen a belváros fele 50/kilométer/óra a sebességha­tár. A 3-as számú főút Kassa irá­nyú bevezető szakaszán a Miskolc lakott terület táblától aSajó-hídig lehet személygépkocsival 60dtm /óra sebességgel haladni. A 26-os számú úton a rendórlaktanyatoi a repülőtéri jelzőlámpás csomó­pontig a korábbi 80 helyett 70/km/órával, a további bevezető szakaszon 50/km/óra a megenge­dett sebesség. A 37-es számú utón Sátoraljaújhely, a 25-ös számú úton Ózd bevezető szakaszán az eddig meglévő 80/ km/óra mege­melt sebességhatár 70/km/óraia módosul. A közlekedési szakem­berek, a Miskolci Közúti Igazga­tóságkéri a járművezetőket, hogy a kihelyezett közúti jelzéseket figyelembe véve a március l-i KRESZ-módosítás szerint köz­lekedjenek, annál is inkább, mert az ígéretek szerint a rendő­rök ezentúl sokkal szigorúbban fognak ügyelni a szabályok betar­tására, többek kozott egy bekap- csolatlan biztonsági öv ötszáz fo­rint pénzbírságot von maga után. Magyar ellenállók találkozója Miskolc (ÉM) —A Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szövet­sége megyei és Miskolc városi ko­ordinációs bizottsága március 2- án, kedden délután 2 órara ta­lálkozóra hívja a bajtársakat. A Miskolcon, a Corvin utca 9. szám alatt tartandó összejövetelen a szövetség tagjai tájékoztatást hallhatnak arról, mi a szakszer­vezet szerepe a mai társadalmi viszonyok között. Szó lesz továbbá a rendezvényen az 1993-as nyugdíjemelésről, s az ezzel kapcsolatos kérdésekről is. Importált Ikarusok a Borsod Volánnál Miskolc (ÉM - F.B.) — „Szegény ember vízzel főz” - tartja a köz­mondás, utalva arra, hogy szük­ség helyzetben kevéssel is be kell érni. Mindez igaz a Borsod Volán Rt.-re is,ahol a szűkös anyagiak ellenére jó szervezéssel igyekez­nek eleget tenni feladataiknak. A vállalat még 1990-ben határozott úgy, hogy az egykori NDK-ba szállított export Ikarusokat visszavásárolja és forgalomba ál­lítja. Az exportból importált első autóbuszkontignenst pontosan húsz darabot, 1991-ben szerezte be. Az elképzelés bevált, így a Volán a következő évekre is szer­ződést kötött partnerével a továb­bi behozatalra. 1992-ben 13 Ikarussal frissült fel a géppark, s ez év februárjáig pedig 11 érke­zett be, a József Attila úti telepre. Sárközi György igazgató érdek­lődésünkre közölte, hogy a beérkezett járművek átlagéletko­ra 3-4 év, s beszerzésüket, maj­dan forgalomba állításukat az in­dokolja, hogy állami támogatás híján önmaguknak kell kigaz­dálkodni a járműpark fiatalítá­sát, amelyben zömmel 13-14 éve­sek találhatóak. Sajnos - mint mondja -, ez a módszer nem te­kinthető hosszú távú stratégiá­nak, de amíg nincs hazai gazda­sági fellendülés, ezzel kell beérni. Egy-két éven belül százas nagy­ságrendű igénnyel számolnak, de ehhez már állami támogatásra Az utolsó műszaki művelet a beérkezett autóbuszokon, a rend­számtábla felerősítése Fotó: Fekete Béla lesz szükség. Az igazgató úgy ér­tesült, hogy várhatóan a jövőben az Ikarus és a holland DAF együttműködést hoz tető alá, s ez fellendítheti a hazai autóbusz- gyártást. Egy ma előállított Ika­rus 8-10 millió forintba kerül, az igényektől, illetve a kivitelezéstől függően. Egy hasonló nyugati tí­pusú busz ennek a háromszorosát is eléri. A visszavásárolt jármű­vek ára viszont 3-4 millió. Az „életkor” mellett a motorok teljesítménye is meghatározó, vagyis a helyi felújításokkal to­vábbi százezrek nyerhetők. Ezért is határoztak úgy tavaly, hogy a miskolci telepen megkezdik a szakszerű motorfelújítást. Ehhez egy német gyártmányú vizsgáló­padot szereztek be, üzembeál­lításával mind a műszaki, mind pedig a környezetvédelmi gondok megoldhatók. A berendezés márciustól műkö­dik majd, s így várhatóan már ez évben 150 motor felújítása meg­oldódik. őOLOVAVÖeűri H6Ui E806KU VASy : ZVfeN r! /■ B8A8&C TMmmm'mi Törzsrészvény 200 koronáról Repró: Fojtón László Szendrő (ÉM-GyK) — A mellé­kelt fotón egy értékes kordoku­mentum látható. Magyar és né­met nyelven adja hírül, hogy a „200 Koronáról szóló törzsrész- vény ezen birtokosát a Boldva- völgyi Helyi Érdekű Vasút Rész­vénytársaság vagyonában és nye­reményeiben aránylagosan ré­szesíti, és számára mindazon jo­gok élvezetét biztosítja... melyek a m. kir. minisztérium nevében... 1895. évi junius hó 22-én ... ki­adott engedélyokirat és a tár­sasági alapszabályok értelmében megilletik.” Az immár csaknem száz eszten­deje közreadott részvényt lapunk február 20-án megjelent Regélő rovatában a „Válságban a ruda- bányai vasútvonal” című írás olvasása után küldte el Huso- nyicza Gábor szerzőnek címezve Lukács János, miskolci nyugdíjas olvasónk. Mint azt levelében írja: „Szendrő történetével foglalkoz­tam, a századfordulóig terjedő időig, s a Borsodi Nyomda segít­ségével kiadványom 1959-ben megjelent. A kutatásról már le­mondtam, ezért a tornanádaskai vasútvonal közelgő centenáriu­ma alkalmából felajánlom a vasúttörténeti kutatónak e doku­mentumot.” Év végéig befejeződik a kárpótlás Budapest (ISB - Ráthy Sándor) — Minden remény megvan arra, hogy az idén befejeződik a vagyo­ni kárpótlási igények elbírálása - jelentette be Sepsey Tamás. Az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal elnöke szerint eh­hez a hátralévő időben hetente 15- 18 ezer igényt kell elbírálniuk, s így a másfél millió ügyfelük közül már csak pár tízezernek a kár­pótlása húzódik át a következő esztendőre. Sepsey Tamás az eddig végzett munkáról elmondta: '91 végén 830 ezer vagyoni kárpótlási kére­lem volt a hivataluk asztalán, s napjainkig 500 ezer esetben szü­letett meg a végleges határo­zatuk. A fennmaradó 330 ezerrel decemberre végeznek, s eközben valószínűleg a második kárpót­lási törvény által érintett mintegy 71 ezer ügyben is kimondják az utolsó szót. Az augusztus második felében megkezdődött földárverésekről megtudtuk: a 38 millió aranyko­rona értékű, árverésre kijelölt földalapból eddig 3 millió arany­korona értékű földet árvereztek el, s ebből 800 ezer aranykoro­nányi esetében az idén ütötték le a kalapácsot. Sepsey Tamás sze­rint a jövőben tovább sűrűsödnek az árverések, s mindent meg­tesznek azért, hogy a licitálásokat gátló hiányosságokat megszün­tessék. Nagyon sok esetben u- gyanis az a probléma, hogy az ár­verésre szánt termőföld-alapok nincsenek kijelölve, illetve a ter­mészetvédelmi viták még nem zá­rultak le jogerős határozattal. A késést azonban már nem lehet be­hozni - hallhattuk Sepsey Tamás­tól, aki állította: a kormányren­deletben előírt március 31-ei határidőig biztosan nem fejeződ­nek be az árverések. Remény van viszontt arra, hogy ez év őszéig megtörténjenek az árverések. Ki­vételt csak azok a vitás esetek ké­peznek, amelyekkel kapcsolat­ban csak később hoz határozatot a bíróság. Amenynyiben az ed­dig kijelölt földalap nem elégíti ki az igényeket, úgy az állam - fi­gyelembe véve azt, hogy az álla­mi gazdaságok működőképesek maradjanak -, a saját földjeiből is elkülönít 5-6 millió aranykorona értékű területet - tudtuk meg a hivatal elnökétől. Az úgynevezett második földalap hektárjaira minden megkötés nélkül lehet majd licitálni, de az árverések csak akkor kezdődhetnek meg, ha a második kárpótlási törvény a- lapján benyújtott igények 50 szá­zalékát már elbírálták. S ekkor is csak a földalap 50 százaléka bo­csátható árverésre. A Rákosi- idők munkaszolgálatosainak kár­pótlása ez év januárja óta lehet­séges, s eddig mintegy 30-40 ezer kérelmet nyújtottak be a kárval­lottak. A politikai üldözöttek nap­jainkig 350 ezer kárpótlási igényt adtak be, de a végleges szám en­nél valószínűleg jóval nagyobb lesz, hiszen május másodlkáig még elfogadnak ilyen jellegű igé­nyeket. Sepsey Tamás felhívta az érintettek figyelmét, hogy akik a jogszabályok szerint nyugdíjkie­gészítést kérnek a hivataltól, azo­kat automatikusan nem része­sítik kárpótlásban is. Mindkét igényt külön kell benyújtani. Eh­hez hasonlóan minden házas­társnak egyénileg kell benyújta­nia kárpótlási igényét, s külön kell igényelni a saját illetve há­zastársi jogon járó kárpótlást is. S mivel beadási sorrendben fog­lalkoznak a kérelmekkel, a hiány­pótlásra visszaküldött iratok így mindig hátrébb sorolódnak. Vé­gül Sepsey Tamás elmondta: csak azok esetében tesznek kivételt és gyorsítják meg az elbírálási eljá­rást, akik kérelmükhöz csatolják az önkormányzati lakás meg­vásárlásával kapcsolatos „felhí­vási ajánlatot”, illetve ha kérel­mező életkora meghaladja a 85- 90 évet.--------JEGYZET Dr. Réthly Gyula A pörbölyi szerencsétlenségről számta­lan újságcikk, valamint tévé- és rá­dióközlemény jelent meg ezideig is. Az ember - ha józanul gondolkodik - hihet­nél nagyon szomorú, ám mégis rendkí­vül tanulságos volt mindazok számára, akik a műszaki berendezések tönkreté­telével kapzsi módon néhány törvényte­lenül felmarkolt forinthoz kívántak hozzájutni. Az ólomakkumulátorok ki­logrammonkénti egyforintos értékesí­tésével párszáz forintnyi feketepénzzel a zsebükben mehettek a boltok vagy kocs­mák pultjai elé. Hihetnénk, a tragikus tények véráldozata messze elriaszt bárkit is hasonló garázdaságok elköve­tésétől. Sajnos, csak hihetnénk, mert a valóság homlokegyenest mást mutat. Nemhogy megszűnt - vagy legalább is csökkent volna -, nem, méginkább ug­rásszerűen megnőtt a vasúti élet- és va­gyonbiztonságot szolgáló berendezések tudatos tönkretétele. Kik ezek az emberi mivoltukból teljes mértékben kivetkőzött, a sötétség buta­ságából előmászó lények? Nekik vajon nincs gyermekük, akit esetleg a követ­kező iskolásokat szállító autóbuszban ér majd utói az a halál, amit saját édes­apjuk készít elő számukra? Nincs fe­leségük, aki talán a közeli város piacára utazna, vagy onnan jönne, de soha nem fog hazaérkezni férje, komája, sógora féktelen kapzsiságának következménye­ként? A tizenegy kis koporsó sem volt elég ahhoz, hogy végre valahára elmé­jükben legalább annyi világosságot fa­kasszon, ami kapzsiságuk embertelen­ségét elébük tárná. Tettük - és vala­mennyiük hasonló tette - a pénzsóvár- ság legocsmányabb formájába süllyedt. A rablógyilkos megöli egy vagy két ál­dozatát, de ezek a szörnyek egyetlen tet­tükkel tucatnyi ártatlan áldozatot szed­nek. A mélyen kongó harangok zúgása messze hinti figyelmeztető szavát: a pénzéhség rossz tanácsadó, a gyengébb jellemeket képes a legszörnyűbb aljas­ságba is belenyomorítani, ami szinte a kannibalizmussal egyenértékű. Hivatásos vadászok Harmincán tettek államvizsgát Miskolc (ÉM - K.L.) — Rendelet írja elő, hogy a vadásztársaságoknak 4000 hektár­nyi területenként hivatásos vadászokat, közismertebb nevükön vadőröket kell alkal­mazni. Ez pedig szakképesítéshez kötött foglalkozás. Éppen ezért a Területi Szövet­ség gondoskodik arról, hogy a szükséges ké­pesítést megszerezhessék azok, akik ilyen állást kívánnak betölteni - kaptuk a felvilá­gosítást Szendrei Mihálytól, a szövetség ügyvezető titkárától. A megnyilvánuló érdeklődésre, nemkülön­ben pedig arra való tekintettel, hogy a vadásztársaságok minél több szakképzett hivatásos vadásszal tölthessék be ezt az ál­lást, újabb, két éves tanfolyam kezdődött februárban Miskolcon, a csongrádi Mező­gazdasági Szakközépiskola kihelyezett ta­gozataként. A jelentkezők, akik megfelelő előképzett­séggel rendelkeznek, elméleti és gyakorlati oktatás során sajátítják el a tanulmányi idő alatt a szükséges vadtenyésztési és va­dászati ismereteket. A tanfolyam végezté­vel államvizsgát tesznek. Az előző tanfolyam a közelmúltban fejező­dött be. Ezen harmincán tettek sikeres vizs­gát. A szakvizsga része volt többek között, hogy kötelező vizsgamunkát is készíteni kell, az elméleti felkészültség bizonyítása mellett. Ilyen vizsgamunkát mintegy száz darabot mutattak be a tanfolyam végzős hallgatói. Ezek között szerepelt egyebek mellett őzbak agancsok és más trófeák kikészítése, magasles makettja, úgynevezett célzóbot, nemkülönben pedig a vadászattal össze­függő különböző dísztárgyak készítése. Jelenleg az országban minden negyedik vadásztársaságnál működik hivatásos vadász. Az ilyen tanfolyamokkal ezek szá­mát kíváiyák növelni.

Next

/
Thumbnails
Contents