Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

1993. Március 18., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Jó megállapodás Budapest (ÉM) — A magyar mezőgazdasági termékek- a már­cius elején életbe lépett Közép­európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) értel­mében - az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel juthatnak Cseh­ország, Szlovákia és Lengyelor­szág piacaira. A megállapodás a teljes kereske­delmi árukörre vonatkozik, ám az ipari és a mezőgazdasági ter­mékeket különböző sajátságaik miatt a szerződésben eltérően ke­zelik. Mivel az általános álláspont szerint a mezőgazdaságban a tel­jes szabadkereskedelem nem va­lósítható meg, ezért a szerződő or­szágok vámkedvezményeket ad­tak egymásnak, és úgynevezett koncessziós listákat állítottak össze. így minden országnak megmaradt a lehetősége a saját nemzeti agárárpolitikája alakí­tására. A kedvezmények mér­tékét két csoportba lehet sorolni, az egyik árukörben két év alatt 20 százalékos kedvezmények lépnek életbe, míg a másik árucsoport­ban öt év alatt 50 százalékos lesz a vámkedvezmény. Ennek értel­mében hazánk például Csehor­szágba és Szlovákiába együttesen - 20 százalékos kedvezménnyel - exportálhat 20 ezer tonna kuko­ricát, 20 ezer hektoliter likörfélét. Lengyelországba például 120 ezer tonna gabonát lehet Ma­gyarországról szállítani 20 száza­lékos vámkedvezménnyel. Ez utóbbi országban az is előnyt je­lent a magyar szállítóknak, hogy a lengyel-magyar megállapodás értelmében szóbanforgó kvóták nagysága a vámcsökkentéssel párhuzamosan 10 százalékkal növekszenek. A szerződő felek törekvése az volt, hogy minimálisan olyan kedvez­ményeket adjanak egymásnak, mint az EK- és az EFTA- szerző­désekben. Húszezres tagság Miskolc (ÉM) — A Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövet­ségének közel húszezres tagsága közgyűlést tartott, amelyen meg­vitatta az előző négy év mun­kájáról szóló beszámolót, majd a beterjesztett programmódosítást követően több fontos döntést is ho­zott. E szerint: a szövetség neve Ker­tészek és Kertbarátok Országos Szövetségére változik, s a szerve­zeten belül két tagozat alakult. A kertbarátok tagozata az önellá­tásra berendezkedett házi és hét­végi, illetve a kisebb kertek tulaj­donosait tömöríti. A kertészeti árutermelők szekciója azoknak a gazdáknak nyújt segítséget, akik árutermelő formában, fólia alatti és szabadföldi zöldség-, vetőmag­gyümölcs-, szőlő- és dísznövény- termesztéssel, valamint borá­szattal, kertészeti termékek tar­tósításával, valamint tárolásával foglalkoznak. Döntöttek arról is, hogy a szélesebb szakmai tájékoz­tatás érdekében a szövetség a jövőben is szervez előadássoroza­tokat, kiállításokat és bemuta­tókat. Tervezik az igények szerin­ti különféle jogi, gazdasági bel- és külpiaci információk nyújtását is. Dönt a Jegybank Budapest (MTI) — A Jegy­banktanács megtárgyalta és tá­mogatja a hitelkonszolidációra és az államháztartás konszolidáció­jára eddig kidolgozott kormány­zati elképzeléseket. A jegybank a jövőben is folyamatosan elemzi a még formálódó, ezzel kapcsolatos elgondolások monetáris hatásait. A Jegybanktanács az ülésen át­tekintette egyéves működésének tapasztalatait is. A testület tag­jai megállapították, hogy a tanács tavaly hozott határozatai a mone­táris politikai gyakorlatban meg­valósultak. Továbbra is megfe­lelőnek és folytatandónak tartot­ták azt a kialakult munkamód­szert, hogy a Jegybanktanács a monetáris politika irányát és legfontosabb tényezőit, jellegét határozza meg, míg a konkrét lé­pések mértékét és időpontját a jegybank vezetése dönti el. Búzahiányról - felvásárlásról Búza és pénz kell, hogy járjon a malom a megyében Miskolc (ÉM - SZD) — A közeli múltban a napilapok címoldalára került a hír, hogy az ország búza behozatalára kényszerült, mert jó néhány malomban elfogyott az őrölnivaló. Az illetékesek magá­tól értetődően cáfolták, hogy bú­zahiány lenne az országban, nem tagadták viszont, hogy import és export engedélyeket adtak ki. Nádler Miklóssal, a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjével arról beszélgettünk: milyen búza­termésre számítanak megyénk­ben, kötöttek-e előzetes szerző­déseket a termelőkkel, milyen áron, milyen fizetési feltételekkel - ismerve az általánosan tapasz­talható pénzhiányt; s végül, de nem utolsósorban megkérdeztük: volt, van-e elegendő kenyérnek való a megyei vállalat silóiban. A hivatal rosszallása • Tavaly elegendő búzát vásárol­tunk, annyit, amennyivel folya­matosan biztosíthattuk a mal­mok működését - mondja. - S mert kedvező lehetőség volt a liszt ex­portjára, jó áron szállítottunk. Az így keletkezett hiányt pótolni kel­lett, ezért kis mennyiségben vá­sároltunk búzát hazai és külföldi termelőktől. Ám meg kell monda­nom, hogy az arányok roppant, fontosak. A vállalat saj át készlete ugyanis 33 ezer tonna, a meglévő, s itt tárolt állami tartalékbúzából minden évben veszünk 9 ezer ton­nát, s létezik még az „interven­ciós” 5 ezer tonna búza. Tehát a 47 ezer tonna búza mellé vettünk még 3 és fél ezer tonnát, így hát valamivel több, mint 50 ezer ton­na búza volt a készletünk. □ És mennyire van szükség? • Az első félévben 40 ezer tonna kell őrlésre, de szükséges még búza a keveréktakarmány-gyár- táshoz, mintegy 5 ezer tonna. Ez a mennyiség júliusig elegendő, amikor már számíthatunk az új termésre. Az iménti számok jel­zik, hogy nálunk nem volt, illetve nincs búzahiány. □ De, mint említette, 3 és fél ezer tonnát azért importból vá­sároltak. ® Igen; s ennek tonnánként 10 800 forint volt a határa, s mire ideke­rült, akkorra 14 ezerre emelke­dett, illetve emelkedik az ára. Ám ez olyan minőségi búza volt, ami­vel az itt tárolt búza minőségét fel lehetett javítani. □ Am a vásárlás mégiscsak nagy port kavart fel, hivatalos helyeken is rosszallásukat fejezték ki. S ha már a rosszallás megesett, meg­kérdezem: egy önállóan gazdál­kodó malomipari vállalat cse- lekedhet-e szabadon, saját belá­tása szerint, nevezetesen: vásárol­hat-e búzát külföldről, ha szük­sége van rá, ha jónak látja, ha haszna van az üzletből? Nádler Miklós: Jó partnerek va gyünk • Tulajdonképpen ki-ki eldönt- hette, hogy a felvásárlási időszak­ban - tehát az elmúlt év nyarán - akar-e invesztálni nagy pénzeket, mert azért 30-35 százalékos ka­matnál ez óriási költséget jelent. Akadtak, akik felvállalták ezt a költséget és bespájzoltak, máshol úgy gondolkoztak: beszerzik majd a tőzsdén a búzát, vagy folyamatosan megvásárolják. És mi történt? Januárban kiderült, hogy nincs elegendő búza az országban. Megjegyzem, mi nem azért vásároltunk, mert nem volt elegendő búzánk. Sőt, más me­gyébe is szállítottunk. □ És az idén? Tudja-e ma egyál­talán valaki Magyarországon, hogy összességében mennyi búzát vetettek, s várhatóan mennyit aratnak le ebből? Nincs megbízható adat • Hát... Erre nem szívesen vá­laszolok, de azt hiszem, erre nin­csenek megbízható adatok. Nem­régiben külkereskedelmi tovább­képzésen vettem részt, ahol tájé­koztatót kaptunk az agrárpiaci rendtartásról is. Jó néhány elő­adó érkezett gabona, illetve a bú­za tárgyában illetékes miniszté­riumoktól, s amikor megkérdez­tük: miért is adták ki azokat a kiviteli engedélyeket, akkor a kérdezettek egymásnak dobálták a labdát. A felelősséget senki nem vállalta. A gondot jómagam ab­ban is látom, hogy ma már nincs jó statisztika, de egyáltalán nem is követelik meg a statisztikát, amire alapozni lehetne. Magya­rán: az illetékes minisztériumok­ban nem tudták, hogy valójában mennyi búza is van az országban. Adták is számolatlanul a kiviteli engedélyeket. □ Ón szerint az idén lesz-e ele­gendő búza a megyében? • Az idei szerződéskötéseket az­zal kezdtük, hogy a vetéste­rületről igyekeztünk informálód­ni. E szerint a megyében a ter­melők 62 ezer hektáron vetettek búzát, s várhatóan 50 ezer hek­tárról takarítanak majd be a bel­vizek, a kifagyás, valamint a ké­sei vetés miatt. A szokásos 4 ton­nás termésátlaggal számolva az 50 ezer hektár mintegy 200 ezer tonna búzát ad majd. □ És Önök ebből mennyit vásárol­nak meg? • Vevők vagyunk az összes fela­jánlottbúzára. De tudni kell, hogy a malmokban étkezési búzára van szükség, tehát a béltartalom meg­határozó: minimum 28 százalék sikértartalmú és legalább B-s sütőipari értékű legyen a búza, amiből már tisztességes kenyeret lehet sütni. A tapasztalatok alapján megyénkben e követel­ményeknek mintegy 50 ezer ton­na búza felel majd meg, ám ne­künk az egész éves őrléshez közel 100 ezer tonna szükséges, amiből aztán 60-70 ezer tonna lisztet gyárthatunk. Tőzsdei elszámolóárhoz igazodunk □ Tehát még szükséges 50 ezer ton­na, ha a megyében csak 50 ezer tonna jó minőségű búza terem. • Mint korábban, az idén is vá­sárolunk más megyéből, hogy nyereséggel működjön a cég. Sze­rencsére a termelők nem csalód­tak bennünk, pontosan fizet­tünk, jó vevők voltunk. Ezért aztán majdhogynem házhoz jön az eladó, és mi itt a megyében nemcsak a jó minőségű búzára va­gyunk vevők, összességében mintegy 150 ezer tonnát szeret­nénk felvásárolni az idén. Az ár­ban pedig a tőzsdei elszámolóár­hoz igazodunk, legalábbis azt te­kintjük tárgyalási alapnak. Tud­juk, nem sok termelőnek van pén­ze, pedig kellene a tavaszi mun­kák elvégzésére. Ezért már az el­múlt év őszén, akik velünk kötöt­tek szerződést, azok hozzájuthat­tak a kormánygaranciában biz­tosított hitelekhez. Ebben a formában 20 Borsod- Abaúj-Zemplén megyei gaz­dasággal kötöttünk szerződést. Azt javasoljuk, hogy most ta­vasszal is vegyék fel a gazdasá­gok a kormánygaranciával nyúj­tott kedvező hiteleket, de nem zárkózunk el attól sem, hogy saját forgóeszközünkből hitelezzünk számukra. Erre külön szerződést kötünk partnereinkkel. Tavaly egyéb­ként készpénz és váltó formá­jában több, mint 200 millió forint előleget adtunk számos gaz­daságnak. De az idén további ked­vezményeket adunk: növényvé­dőszereket, műtrágyát, gyomir­tókat úgy közvetítünk, hogy a vásárlást követően 90-100-120 nap elmúltával kell csak fizetni. Babusgatott borjak Borsodszirákon Fotók: Farkas Maya Kondi János telepvezető a két kisborjút istápolja Borsodszirók (ÉM) — Veszte­séges a szarvasmarha-tenyésztés a borsodsziráki Bartók Béla Me­zőgazdasági, Ipari és Keres­kedelmi Szövetkezetben is. En­nek egyik oka a tej alacsony fel- vásárlási ára. Az extra minőségű tejért is mindössze 21 forintot kap a szövetkezet, holott 25 forintnál is éppen csak nullázódnának a költségek. A sziráki tehenészeti dolgozók a közelmúltban betéti társaságot alapítottak. Az állományuk szép, 75 százalékban holsteinfriz faj­tájú tehenekből áll. Felvételünk a 16 helyes elletóistallóban készült, ahol jelenleg 13 tehenet és két újszülött borjút ápolnak, gondoz­nak. A kisboijúk ugyanúgy kapják a neveket, mint ahogyan az a lo­vaknál szokás: az anyák és a bor­jak nevének kezdőbetűi azo­nosak. Az Akác borja Adó, a Bánaté Bankó, a Forinté Fillér lesz...---------JEGYZET---------­* 7ul, (tiívifo Illésy Sándor Túllépett a bűvösnek mondott 20 száza­lékon a munkanélküliségi ráta Borsod- Abaúj-Zemplénben, szakértők szerint tartani lehet attól is, az év végén akár 25 százalékos is lehet ez az index. A munkanélküliek tényleges száma feb­ruár végén meghaladta a 76 ezret, egy évvel ezelőtt 54 ezren kárhoztattak tétlenségre. Igaz, a növekedés üteme megtorpant, de ez persze nem vigasz­talja azokat, akik utolsó havi munk­abérük mellé rideg hangú levelet kap­tak: „sajnálattal közöljük, munkaviszo­nya megszűnt...” Hittük volt, az elmúlt év vége a krízis, de ez hiú ábránd maradt. Ma már a munkaügyi központ is azt állítja: „a hosszú ideje tartó nagyarányú munka- nélküliség a megye gazdaságilag aktív népességének már több, mint egyötödét kényszeríti kiszámíthatatlan ideig munkanélküliségre”. Ha már a hivatal sem optimista... Igaz is! Év elején hozzáértők bizonygat­ták: cirka 90 ezren lesznek régiónkban munka nélkül. Ha ez így folytatódik...! Lehet, alábecsülték a számot... ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételek kereske­delmét nem számítva 21 üzletben összesen 110,8880 millió forint forgalmat bonyolított le árfolyamértéken a Budapesti Értékpapír- tőzsde tegnap. A részvények forgalma (12 kötés) névértéken 5,5500 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 13,3820 mil­lió forintot tatt ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 5,8210 millió forintra rúgott. Az Államkötvények együttes árfolyamér­tékű forgalma 42,9150 millió forintot ért el. A 180 napos diszkont kincstárjegy XII. so­rozatának árfolyamértékű forgalma 48,7700 millió forint volt. A Dunaholding Rt. részvénye három üzlet­ben forgott. Nyitó és egyben záró ára 20 800 forint, napi átlagára 20 814 forint volt. A FOTEX Rt. papírját két üzletben vették, mindkettőben 266 forintos áron. Az IBUSZ Rt. részvényére egy kötés jött létre, 1490 forinton. A Konzum Keres­kedelmi és Ipari Rt., Pécs papírja egy üzlet­ben cserélt gazdát, 335 forintos áron. Kárpótlási jegy mmmmmmmmmm 85 2 80 ro Ü 75 ■tv 3 * 70 60 Fonfc, MII iSB Co N«íus. Első Brsver. Lut« BfOMÁaz New Vom 8<e*e> Pa»ert Boer 1 am ** V*' — tőzsdei eiadasiatlagár-gorbe ■ nem volt kótes v minimális vételáramat a brókercégektől * a brókercégek maximális eladásiar-ajánlata 76 70 m i 11 11 i r in 11 H i 11 ivrri ■ i ti i 11 ■ i n i r 11 nir sejfisSsasS* Tőzsde Index (ideiglenes) március 17-én: 720,38 -1,73 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. március 17. Valuta Deviza Pénznem Vétel Angol font 124,64 Ausztrál dollár 60,88 Belga frank 251,85 Dán korona ; j 13,50 Finn marka 14,22 Francia frank 15,27 Holland forint 46,15 ír font 125,85 Japán yen 73,81 Kanadai dollár 68,76 Kuvaiti dinár 280.11 Német márka 51,88 Norvég korona 12,17 Olasz k'ra 58>54 Osztrák sch. 737,41 Portugál escudo 56,13 Spanyol peseta 72,52 Svájci frank 56,56 Svéd korona 11,02 USA-dollár !86,20 ECU (K. P.) 100,62 Eladás Vétel Eladás 127.44 62,12 256.51 13.76 14,62 15,55 47.01 128.45 75.01 75.01 285,61 52.84 12,41 54.82 751,01 57,23 74,04 57,64 11,28 87.76 102,58 125.82 61,26 253,70 13,60 14,45 15,37 46,47 126,84 74.20 69,27 284,96 52.25 12.26 54,15 742.83 ' 56.47 73,09 56,97 11.21 P 86,78 101,36 126,52 61,56 254.86 13,66 14,55 1 15,4$ 46,69 127,48 74,50 69,61 286,34 .52,49 12.34 54.47 746,23 56,75 73.47 57,25 11,27 87,1$ 101.86 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents