Észak-Magyarország, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
T XLIX. évfolyam, 62. szám 1993. március 16., kedd Ara: 14,80 Ft. / BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Az encsiek ünnepe Zászló és címeravatás, az új templom alapkövének elhelyezése tette emlékezetessé március 15-ét. (3. old.) Diákszínj át szól« A kazincbarcikai találkozón nagy sikere volt a miskolci ART Stúdió szereplésének. (8. oldal) Hét vége a pályákon Nagycsécsi gólzápor - Nyert az MVSC és a Sajóbábony - Valóra vált Kálmán terve - Totó (14-15. oldal) • • Ünnepség a Kossuth téren Budapest (MTI) — Az 1848-49- es forradalom és szabadságharc 145. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezések sora a Kossuth Lajos téren kezdődött el hétfőn délelőtt 10 órakor. Az Országház előtti téren katonai tiszteletadás mellett a Himnusz hangjaira felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját. Ezután Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke a megemlékezés koszorúját helyezte el Kossuth Lajos szobránál. A nemzeti ünnepen a hat parlamenti párt közös felhívására összegyűlt többezres tömeg a koszorúzást követően a Múzeum kertbe vonult. Szabad lélekkel - igaz hangon Budapest (MTI) — Ideje szabad lélekkel, igaz hangon ünnepelni március 15-ét, hiszen a jövő a miénk, és ezt nem veheti el tőlünk senki - hangoztatta ünnepi beszédében Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a Petőfi-szobornál rendezett megemlékezés szónokaként. A 145 évvel ezelőtti forradalmi napra emlékezve Demszky a 12 pontból az elsőt, a sajtószabadság megvalósítását emelte ki, és felidézte, hogy a rendszerváltozást előkészítő megmozdulásokon is ez volt az egyik legfontosabb követelés. A márciusi forradalmat és az 1989-es fordulatot párhuzamba állítva ugyanakkor rámutatott: a mostani szabadság kivívásához nem kellett fegyver, nem volt szükség forradalomra. A békés átalakulás éppen azt mutatta meg, hogy a polgárok fegyvertelen ereje nagyobb lehet a korlátlan elnyomó hatalomnál. Szűrös Mátyás Kárpátalján Beregszász (MTI) — Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnö- ke a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség meghívására hétfőn Beregszászra utazott, ahol ünnepi beszédet mond a Petőfi-szobornál az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett ünnepségen. Emlékmű Salgótarj ánban Salgótarján (MTI) — Az 1956. december 8-ai sortűz áldozatainak emlékművét avatták fel hétfőn Salgótarjánban. A December 8-a Emlékmű Alapítvány által a városban élő, illetve innen elszármazott művészek számára meghirdetett meghívásos pályázaton hat pályamunka közül Szabó Tamás művészi terve kapott jogot a megvalósításra. A város üzemeinek, intézményeinek, magánszemélyeinek anyagi támogatásával elkészült mű, az erőteljes, ugyanakkor esendő férfi alakot mintázó szobor a gyilkos sortűz 131 áldozatának állít emléket. Nemzeti ünnepünket köszöntöttük a megyében Fiatalok ezrei a Petőfi téren, fáklyákkal, gyertyákkal... Miskolc (ÉM-Ny. I.) - Nemzeti ünnepünket köszöntötte, 1848 tavaszára emlékezett a hét végén és a hétfői állami ünnepnapon Borsod- Abaúj-Zemplén megye lakossága. Mezőkövesdtől Sátoraljaújhelyig, Ózdtól Tiszaűjvárosig fellobogózott utcákon vonultak az ünneplők a városok és községek ünnepségeinek színhelyére, hogy hitet tegyenek a szabadságharc öröksége, eszmeisége és szellemisége mellet, hogy felidézzék a magyar történelem kivételes napjainak, hónapjainak eseményeit, tisztelegjenek a márciusi ifjak, a Pilvax Körbe Fotó: Laczó József tömörültek nagyszerű tetteinek emléke előtt. Az eseményeken ott voltak lapunk munkatársai is. Már szombati lapszámunkban közöltünk ünnepi eseményekről szóló tudósításokat, most pedig egy újabb ünnepségcsokrot nyújtunk át olvasóinknak. Miskolci fiatalok felvonulása Miskolc (ÉM-Ny. I.) — Vasárnap este miskolci fiatalok ezrei gyülekeztek a Petőfi téren, hogy meghajtsák az emlékezés zászlaját 1848 emléke előtt. Hat órára már zsúfolásig megtelt Petőfi Sándor szobra előtti tér, majd kezdetét vette a színvonalas irodalmi színpadi és kulturális műsor. Mire ennek vége lett, már égtek a gyertyák, lobogtak a fáklyák, s a fiatalok menete, közöttük a miskolci önkormányzat és a megye számos vezetőivel, élükön a a Miskolci MÁV Fúvós- zenekarral, a cserkészcsapatok zászlóvivőivel és cserkészeivel, megindult a Szemere -kert irányába. Csakúgy mint Petőfiét, Szemere Bertalan szobrát is virágok, koszorúk, nemzeti színű zászlók borították el, majd a hatalmassá duzzadt menet Kossuth Lajos miskolci szobrához hömpölygőit. Itt dr. Gyulai Gábor, címzetes államtitkár, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék köztársasági megbízottja köszöntötte az ünneplők sokaságát, mondott ünnepi beszédet. Á lelkesítő, a fiatalokat magával ragadó szónoklat egyebek között rámutatott arra, hogy a miskolciak büszkék lehetnek 48-as elődeikre, hiszen 15-75 év között minden miskolci részt vett annak idején a szabadságharcban, többszázan különböző hadtestekben, nevezetes csatákban harcoltak, nem egyszer életüket is áldozva a szabadságért. A szónok egy másik emlékezetes gondolatmenete pedig az volt, amikor arra hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy évezredes hagyományaink révén a magyarságnak történelmi jussa, hogy Európához tartozónak vallja magát. De hogy valóban befogadjon bennünket a mai Európa, azért a szabadság nélkül boldogan élni soha nem képes magyarságnak - e magyarságtudatot és az európaiságot nem szembehállítva-igen sokat kell tennünk. Közös örökségünk: 1848-49 Budapest (MTI) — Antall József miniszterelnök hétfőn délelőtt a televízióban 1848-49 örökségéről beszélgetett Osskó Judit szerkesztővel. A kormányfő hangsúlyozta: 1848-49 a nemzettudat szempontjából nagy közös örökség. Ebből merítettek 1918-ban az őszirózsás forradalom idején is, de 1956 egyértelműen a 48-as szellem újjászületésének tekintendő. így van ez a legújabb átalakulásban is - mondta Antall József -, aki utalt arra, hogy a magyar miniszteriális kormányzás is a 48-as hagyományokon alapszik. Megítélése szerint 1848 a parlamentáris demokrácia, sót a piacgazdaság szimbóluma. A miniszterelnök hozzátette: ma is ugyanazokról a témákról vitázik a közvélemény, mint 1848-49-ben: az adórendszerről, a terhes örökségről. A forradalom és szabadságharc különleges értékeként nevezte meg Antall József azt is, hogy egyesítette az országot, és a nemzet számára tömegélmény- nyé tette a nemzeti összetartozást. A miniszterelnök kiemelte: a reformkorban a magyarság rendkívüli európai érdeklődését mutatta, hogy a nemzet nagyjai tanulmányozták az angol és az amerikai demokráciát, és a francia forradalom története a magyar ifjúság meghatározó élménye volt. Antall József ugyanakkor szomorúan szólt arról, hogy Batthyány Lajos, Széchenyi István és Kossuth Lajos hiába keresték a békés megoldásokat, hiába volt békés a pesti forradalom, Európa és a világ félt a forradalmi mozgalomtól, külpolitikailag pedig a térség egyensúlyának megbomlásától. Csak a szabadságharc leverése után nyilvánult meg a hazánk iránti rokon- szenv. Antall József kijelentette: időnként vádként hangzik el ellene, hogy ódivatú politikus, aki „elmaradt” a XIX. században. Ézzel kapcsolatban a miniszterelnök rámutatott: ót mint politikust a XIX. és a XX. század érdekli, mert hiszen mindenki, akit foglalkoztat a XX. század, az előző századból merít Magyarországon. KOMMENTAR // Nagy Zoltán Rácsodálkoztunk egymásra: hát már ilyen szép számmal vagyunk? Történt mindez március 15-ét, egyben a magyar sajtó napját megelőző fogadásokon. Kedves figyelmesség volt a miskolci polgármester, a Fidesz vezetői, a rendőrfőkapitány és mások részéről, hogy az 1848 márciusának szellemiségében fogant sajtószabadság tisztelete jegyében találkozzanak a megyei, a helyi médiák vezetőivel. Abból a jó öreg felismerésből kiindulva, hogy a közvetlen emberi találkozást, kapcsolatot aligha pótolhatja bármi is. E kapcsolatok természetesen feltételezik a vitát, az érvek ütközését. Demokratikus viszonyok közepette semmiképpen sem kell a ,délektől lélekig” törekvés szándékát valamiféle általános összeborulásként értelmezni. A mai magyar politikai küzdőtér éppen azt bizonyítja: a mégoly különböző nézetek ütközése segít inkább, mint a feltételezett frontokon való átkiabálás. Bár csak egyszer a felismerésen túl gyakorlattá válna, hogy a különböző érdekek, vélemények ütközésének legjobb módszere a párbeszéd és nem egymás mocsko- lása, lejáratása. Rácsodálkoztunk egymásra a sajtónapi találkozókon. A nyilvánosság iránti igény új és újabb bátor vállalkozásokat hívott életre. Lehet a bizalmat gyarapítani, gyengíteni is. Ezért kivált a mai, feszültségekkel jócskán terhelt világunkban igen nagy a nyilvánosság, a médiák felelőssége. Erre utalt Göncz Árpád köztársasági elnök is a Pilvaxbéli sajtónapi megemlékezésen. Az országgyűlési képviselőválasztásokat megelőzően nyilvánvalóan felforrósodik a politikai légkör. Bizony csak elkelne ebben az országban, hogy az ésszerűség, a szilárd erkölcsi tartás legyen a meghatározó és semmiképpen sem az olcsó demagógia, a kiszolgáltatott érzelmekkel való felelőtlen játszadozás. A nyilvánosság többélű fegyver. Lehet vele felelősen, emberségesen, a 20. századi civilizációhoz igazodva élni, és lehet visszaélni, lappangó, alattomos, embertelen érdekekre játszva. Éljen hát a sajtószabadság, a sokszínű demokrácia és lelkünk rajta: szoruljon vissza a pokol bugyraiba minden nemtelen szándék. A hősies segítségért Bánhorváti (MTI) — A községben felavatták azt az emléktáblát, amelyet a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Római Katolikus Egyház és a község Ónkormányzata állított Lász- lófalvi Ördögh Gusztáv esperes, címzetes apát és plébános tiszteletére. Lászlófalvi Ördögh Gusztáv 1913-ban született Miskolcon. 1944 és 47 között Bánhorvátiban volt plébános. A holocaust idején hamis anyakönyvi kivonatokkal és egyéb papírokkal látta el, valamint elbújtatta azokat, akiket zsidó származásuk, vagy egyéb okok miatt a nyilasok üldöztek. Ä menekülők között volt Tamási Áron fia és felesége is, akik szintén a papnak köszönhették életüket. A bánhorváti plébános később visszakerült Miskolcra.
