Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

Megyei Körkép 1993. Február 8., Hétfő 4 ÉSZAK-Magyarország----------JEGYZET---------­f öt títéést Nyikes Imre Hülye kérdésre hülye válasz illik - mon­daná megboldogult, de szép emlékű ka­tonai parancsnokom. Hozzátéve: ha csak ilyeneket tudok kérdezni, menjek vissza oda, ahonnan jöttem, s ha vissza tudok jönni, kérdezzem meg még egy­szer ugyanezt, s ha megint megkérdez­tem, megint menjek vissza ugyanoda... Csak hát manapság a dolog mégsem ilyen egyszerű. Abból kifolyólag, hogy manapság ugyanis mindenki valóban ideges. Sokkhatások alatt élünk nap mint nap, amelyek alól legjobb szándé­kunk ellenére sem vagyunk képesek ki­vonni magunkat. S akkor a stresszt még nem is említettem.! Pedig emlékszem, milyen divatos volt nem is olyan régen. Idegességünk azonban, úgy tűnik, ezt is lemosta a porondról. De hát miért vagyunk idegesek? Alanyi jogon válogathatunk a vála­szokban. Márha azokra kíváncsi vala­ki. S ha nem, nos, akkor attól is idege­sek lehetünk... Bemegyek az ismerős boltba, kérek egy doboz szűrt őszibarack levet. Nyolc­vanöt forint. Ugyanezt öt perc múlva viszontlátom a Búza téri csarnokban hetvenhétért... Bérletet vásárolok hozzátartozómnak ugyancsak a Búza téren. Osszvonalas, b uszbérletet kérek. Ara hétszáz forint az áremelés után. Csak hát, a bérleten még ötszázhatvan szerepel, s nekem hét­százról kellene valami igazolás, amit valójában kifizettem. Ilyen pedig nincs, számláért ide, meg oda kell mennem, - közli a fehér hajú, bérletet árusító hölgy, aki idegesebb mint én, pedig én is kiabálok... Bemegyek azután akármelyik nagyobb ABC-be, de nem is kell, hogy okvetlenül nagyobb legyen, lehet kisebb is... Az al­kalmazottak két nagyobb csoportját fi­gyelem meg. Az egyik engem figyel, nem lopok-e éppen valamit,- ezekben a per­cekben ezért kapják a fizetésüket. A má­sik csoport azzal van elfoglalva, hogy fe­lülbélyegezzen minden lehető árat. Az ő fizetésüket nyilván én fizetem azzal, hogy ugyanazért az áruért öt perc múl­va többet fizetek, mint előtte. S hogy ez hogyan viszonyul más boltok áraihoz?! Fentebbi példa bizonyítja, hogy az csupán én rám tartozik. Egy ügyes boltvezető ma annyit nyomat az áru­cikkeire, amennyiért azok még netán vevőre találnak. S ha mégsem, legfel­jebb leárazza, én meg megírom a Hol, mit olcsóbban rovatunkban... Közelí­tünk már a piacgazdasághoz... Tetszenek már sejteni, hogy ki, miért ideges?! Nagyon buta lennék, ha azt hinném, hogy csak ezektől. Ezek mindössze kira­gadott példák voltak. Hiszen hol van még az az eset, amikor nem kapunk a vizsgára menő autónkhoz egy csöppnyi alkatrészt, amikor engem is indok nél­kül kap le a főnököm, vagy amikor meg­kapjuk a munkahelyünkről az elbocsáj- tó szép üzenetet, amikor számbavesz- szük, hogy a munkanélküli segélyből, azt azt követő szociális juttatásból nem­hogy tüzelőre, villany- és gázenergiára, de kenyérre sem jut majd... Folytas­sam?! Nem hinném, hogy bárkit is meg tudnék nyugtatni. Hiszen én is ideges vagyok, válaszaim ingerültek minden kérdésre és mindenkihez... De azért olykor, olykor megkísérlem el­hitetni önmagámmal fentebb már em­lített néha katonai parancsnokom mon­dását. Aki a nehéz helyzetekben csak ennyit mondottfiam, sohase feledd, ideges ember nincs, csak válltól fölfelé gyengébb. Valóban csak erről lenne szó? Aligha. A TESZ programja Miskolc (ÉM) — A Társadalmi Egyesülé­sek B.-A-.Z, Megyei Szövetségének irodá­jában (Miskolc, Andrássy u. 96 .) február 10-én, 10-től 12 óráig Ecseghy Jánosné dr. ügyvéd tart ingyenes jogtanácsadást. A segélyezés dilemmái A pénz mindig későn jön Miskolc (ÉM-M. Szabó Zsuzsa)- Következő írásunk nem fiktív, a benne megszólalók valós szemé­lyek. Annak rendje és módja sz­erint bemutatkoztak az újságíró­nak. Teljes nevüket mégsem kö­zlöm, nehogy utólag kellemetle­nül érezzék magukat. * Miskolc, Petőfi utca 39. - a polgár- mesteri hivatal szociális osztálya. Szerdai nap, reggel nyolctól este fél hatig tart a meghosszabbított ügyfélfogadás. Az első emelet egyik ajtaja mel­lett két fiatal nő, egyikükkel óvo­dás kissrác. K. Katalin december 30-án került ki a munkanélküli ellátásra jogo­sultak köréből. Kezében az erről szóló határozat, különböző iga­zolások. Úgy tűnik, joggal mél­tatlankodik:- Most beadom a kérvényt, hogy megkapjam a 4 ezer forint segé­lyt, februárban döntenek róla, márciusban kapom először kéz­hez a pénzt. Nyolcéves kislányát egyedül ne­veli. Nyugdíjas édesanyjával, munkanélküli segélyt kapó test­vérével laknak együtt. Gyerek­tartást nem kap, márciusig a családi pótlék az egyedüli jövedel­me.- A kohászatban voltam csiszoló. Amíg munka volt, elég jól keres­tem. De most nincs munka, nincs pénz... Hiába járok utána, pedig még takarítónőnek is elmennék. A nagy kérdés, hogyan tovább? A gyereknek enni kell, most 33 forintot fizet a napköziben. A gye­rek nő, majd adnak a rokonok használt ruhát. Hogy mit esznek otthon? Babot, paprikás krump­lit, már a kenyér is drága... Katalin volt munkatársa, Edit va­lamivel szerencsésebb. Félje egész jól keres, igaz, az albérlet havi tízezer forint. Neki is rö­videsen lejár azonban a mun­kanélküli segélye, jöhet majd kér­ni a 4 ezer forintos önkormányzati segélyt. Kisfia ősszel megy iskolá­ba. Mindhárman egyet értünk ab­ban, hogy a beiskolázás kész a- nyagi csőd.- Abban reménykedem -mondja Edit-, hogy a féljem kap külföldi Az idős nemzedék szorul leginkább támogatásra munkát. Volt már hasonlón, így nagyobb az esélye. Talán az ma­jd helyrehoz, és lakáshoz is segít minket... * S. Sándor csak 62 éves, de tíz évet nyugodtan hozzá tehene a korá­hoz. Egy tsz-ben volt kocsis, nyug­díja alig haladja meg a 6800 forin­tot. Kapott már segélyt, de most éppen az élettársa anyjáét intézi. - Bizony, az élettársam többet ke­res mint az én nyugdíjam, ha nem is tart el, az biztos, nem követe­lőzhetek. Ráadásul a fiam, akiv­el közös udvarban lakunk, része­gen randalírozik. Én nem tehetek róla, de nem tudunk tőle nyugod­tan élni. Nos, a fiam az kap rend­szeres segélyt. Ó az, aki nem ér­demli meg -töpreng hangosan az idős férfi. A kapuban még egyszer találko­zunk, biztatom, kéijen soron kí­vülinyugdíjemelést. Szükség lesz rá, mert ha az élettársa nyugdíj­ba megy, itt hagyja, nem tűri to­vább a részeg gyereket. „A maga szemponljából igaza van” -teszi hozzá S. Sándor keserűen. * A szociális osztály vezetője, dr. László Zoltán megerősíti a ta­pasztaltakat. Valóban késve ér­keznek a segélyek. Nem mentege­tőzésként mondja, de azért nem tudják tartani a 30 napos ügyinté­zési határidőt, mert nagyon nagy a forgalmuk. Elképesztő számot mond: tavaly több mint 70 ezer ügyiratot kezeltek. A napi megél­hetési gondokkal küszködőknek igyekszenek gyorsan adni vala­mit, de az is igaz, amit az osztály- vezető vall, „ha minden kérelmet sürgősnek nyilvánítunk, akkor már egyik sem az”. Minden ügy egyedi, mindegyiknél sok a mér­legelni való. Miskolc város költségvetésében tavaly 175 millió forintot szántak segélyekre, ebből -pályázatok el­nyerése révén- végül is 230 millió forint lett. Az idei költségvetés­ben 304 millió forint jut erre a cél­ra.- A parlament elfogadta az új szo­ciális törvényt, helyi alka­lmazásának mikéntjéről február­ban és áprilisban tárgyal az önko­rmányzat, ezért mi májustól al­kalmazhatjuk az ennek nyomán készült új rendeleteket -mondja László dr. Megtudom még, hogy az osztály munkáját 49-en látják el, közülük 15-en felsőfokú végzettséggel. Február elejétől öt szociális as­szisztensi képzést kapott volt munkanélküli, mint közmunkás segíti a hivatal említett osztályát. És ez nagyon jó, mert egy-egy ilyen meghosszabbított munka­idejű fogadónapon 1000-1200 ember is megfordul az osztályon.- Mit tart nagygondnakaszociálÍ8 ellátásban, a segélyezésekben?- Borzasztó nagy gond, hogy sokan kikerülnek a munkanélküli jára­dékosok közül. Az idén várhatóan 5-6 ezren. Sajnos, akár mit teszünk, ők csak sokára juthat­nak ellátáshoz. Ilyen helyzetben az eseti segélyezést alkalmazzuk. Nő a rászorultsági kör, mert sokan nem tudnak elhelyezkedni. Dr. László Zoltán az új törvény - mint említettem: májusi- alkal­mazásától vár sokat. Munkájuk akkor sem lesz azonban kön­nyebb, ezért az osztályt rövidesen át kell szervezni, hogy megfelel­jen az új feltételeknek. De -teszi hozzá- minden alaposság jó szán­dék nélkül sem várható, hogy az önkormányzat egyedül oldja meg a rászorulók helyzetét. Mert hiá­ba nő a segélykeret, ha egyúttal többen is kémek belőle. Képviselők- kontra környezetvédelem Beszélgetés Tompa Sándor országgyűlési képviselővel Miskolc (EM - Lélegzet) — A múlt év utolsó előtti napja, egy­ben az óév legutolsó parlamenti ülésnapja fekete dátum a környe­zetvédők számára. A honatyák, az útalapról szóló törvény idén immáron második vitája után nagy többséggel elutasították mind a kerékpárutakra korábban elkülönített összegek megőrzé­sét, mind pedig a közúti teherszál­lítás kizárólagosságával szemben fellépő, kombinált fuvarozást tá­mogató képviselői indítványokat. Ugyanígy söpörték le az asztalról a közúti közlekedés által okozott környezeti és egészségi károk megtéríttetésének gyakorlati le­hetőségét megteremtő módosí­tást is. Tompa Sándor, az MSZP közlekedési szakértője, a gaz­dasági bizottság tagja, egyike volt az említett indítványok megfo­galmazóinak és benyújtóinak. Nem rajta, sem a környezetvédel­met legalább szempontként mér­legelni hajlandó néhány képvise­lőtársán, de nem is a környezet­védelmi bizottságon múlott, hogy a ház ismét az út- és betonlobby, nem pedig egy, a környezet és egészségünk védelmére is tekin­tettel lévő közlekedés számára biztosított szabad utat. A képvi­selő saját és frakciója közle­kedéspolitikai elképzeléseiről be­szélgettünk.- A szocialista frakció egyetért a Levegő Munkacsoport és a Városi Biciklizés Barátai útalappal kap­csolatos módosító indítvá­nyaival?- Voltak viták a frakción belül az alternatív közlekedésfejlesztés fi­nanszírozása és a közúti közle­kedés kárainak megtérítésével kapcsolatos elv gyakorlati alka­lmazhatóságáról. Ami a kerékpá­rutak fejlesztésére szánt össze­gek megőrzését illeti, a frakció tel­jesen egyetértett. A Fidesz és az SZDSZ, sőt egy MDF-es képviselő is adott be a Levegő Munkacso­port szempontjai szerinti, így a miénkhez hasonló módosító in­dítványt.- Nem lett volna célszerűbb a különböző pártoktól vagy egyéni képviselőktől származó hasonló tartalmú környezetvédelmi, eset­leg kifejezetten kerékpárbarát in­dítványokat összehangolni, jobb esélyt teremtve azok elfogad­tatására?- Jogos a kritika, hiszen amíg például a Fidesz indítványa azt mondta, hogy ha csak az útalap fejlesztési pénzéből fordítható kerékpárutakra, akkor annak ne öt, hanem nyolc százalékát költ­sék e célra, amivel gyakorlatilag ugyanúgy a szinten tartást cél­ozták meg, mint a mi javaslatunk. Volt is egy halovány egyeztetési kísérlet, hiszen elvileg mindenki egyetértett egy közös módosító in­dítvány megfogalmazásában.- Említette, hogy a közúti kö­zlekedés által okozott károk meg- téríttethetőségét és az alternatív közlekedésfejlesztés támogatá­sát célzó, többek között Ön által benyújtott módosító indítványok­ról volt némi vita a frakción belül is. Mik voltak a legfontosabb elle­nérvek?- Ezekkel valóban elsősorban sa­ját álláspontomat és nem a frak­cióét képviseltem... Bár a kisebb környezetterheléssel járó alter­natív közlekedési módok, például a kombinált fuvarozás támogatá­sának szükségességében minden­ki egyetértett, többen vitatták, hogy azt az útalapból kell-e fi­nanszírozni. Én magam úgy vé­lem, jogos az az igény, hogy a kom­binált fuvarozás fejlesztéséhez az útalap is hozzájáruljon, hiszen 1993- ban a külföldi tehergépjár­művek adójának 50 százaléka, 1994- ben pedig már 100 százalé­ka az útalapba kerül. Mindene­setre abban teljes az egyetértés, hogy a fejlesztések irányát és azok finanszírozását világossá tevő közlekedésfejlesztési kon­cepcióra lenne minél előbb szük­ség. Ennek hiánya számos kon­fliktus forrása, hiszen tisztázat­lan, hogy valójában mit miből kel­lene fizetni, és jobb híján a már meglévő alapokba igyekszünk minden fontos közlekedésfejlesz­tés fedezetét belezsúfolni. Kétségtelen tény, hogy a közút­hálózat-fejlesztésben meglévő le­maradásunkat is pótolni kell, de- igazodva a jelenlegi európai fe­jlődési irányokhoz - nem szabad­na megfeledkezni a még mindig viszonylag fejlett hazai vasúthá­lózat előnyeiről. El tudnám kép­zelni egy vasútalap létrehozását, amely bizonyos összegeket kap­hatna a Környezetvédelmi Alap­ból is.- Nyilván Ön is ismeri a Levegő Munkacsoport még tavasszal megfogalmazott Közlekedési Alap-elképzelését...- Külön-külön vagy együtt a különböző közlekedési ágak - ez már technikai, pénzügyi részlet- kérdés. A legfontosabb egy vilá­gos, és persze a környezet védel­mére is tekintettel lévő közleke­dési koncepció elkészítése lenne, amelyikből az is kiderülne, mi­lyen források állnak rendelkezés­re a megvalósításához. Tulajdonos önkormányzatok Miskolc (ÉM - KL) — A múlt év­ben csaknem 600 ügyirat érkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vagyonátadó Bizottsághoz, amelyből végleges elintézés 460 esetben született. A többit, ré­szint hiánypótlásra kellett visz- szaadni, részint más intézmé­nyek hozzájárulását- például mű­emlékeknél - kellett kikérni. A legtöbb el intézetlen ügyirat pedig csak ismételt felszólításra, az év végén érkezett. Ezek most van­nak elbírálás alatt. A megyében mindössze csak 13 olyan önkor­mányzatvolt, amely nem igényelt vissza ingatlant - tájékoztatott Piukovics József, a Bizottság ve­zetője, összegezve az elmúlt év munkáját. Az összegezésből az is kiderült többek között, hogy például Sáto­raljaújhelyen, Sárospatakon, de Ózdon is az ónkormányzatok szá­mos épületet, köztük műemléke­ket is, valamint telkeket igényel­tek és kaptak vissza. Igen jelentős gyarapodást jelen­tett a mezőkövesdi, a bogácsi ön- kormányzatnak a hőfürdö birtok­ba adása, csakúgy, mint a sáros­patakiaknak a végardói gyógy­fürdő tulajdonba adása. A helyi önkormányzat - mint „gazda” - gondoskodik a tovább­iakban például Répáshuta, Holló­háza, Füzér községekben a termé­szetvédelmi területekről. Ilyen természetvédelmi területek áta­dása van folyamatban Jósvafőn, Mogyoróskán, valamint Regécen is. A Bizottság munkája az idén sem csökkent. Felhívásuk nyo­mán sok helyen csak most'„éb­redtek fel”, s adták be igényüket az állami tulajdonban lévő va­gyontárgyak önkormányzati tu­lajdonba adására. Ezeket az igé­nyeket folyamatosan bírálják el. Szeretetotthon öregeknek Nyíregyháza (ÉM) — A hajdú­dorogi egyházmegye február else­jén nyitotta meg a Szent Katalin szeretetotthont Nyíregyházán, a Vécsey u. 21. szám alatt. Az ott­honba költözni vágyó vallásos idős emberek a fenti címen, vagy lelkipásztorukon keresztül je­lentkezhetnek, - adta hírül az egy­házmegye. A közlés valószínű me­gyénkben is sokakat érdekel az idősebb generációhoz tartozók kö­zül.. Cigánybál Miskolc (ÉM) — A Miskolci Füg­getlen Cigányszervezet jótékony cigánybált rendez február 26-án este 7-tól a selyemréti BÁÉV Szál­ló nagytermében. Jegyek február 20-tól kaphatók a helyszínen, il­letve a szervezet vezetőjénél, Bu­rai Aladárnál (Miskolc, Árpád u. 50.X/1). A tél szépségei Voltak és lesznek is szebb telek az ideinél. Az elmúlt napok erős deresedései „feldíszítették" a yárosokat és a vidéket eayaránt. Úgy látszik, most be kell érnünk ennyi szépséggel. Fotó: Laczó József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents