Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-06 / 31. szám

8 E SZAK-Magyarország Em-Hétvége/Család és Otthon 1993. Február 8., Szombat Nagyanyáink recepteskönyvéből Makarónitorta Negyed kiló makarónit 1 liter cukros, vaníliás tejben meg­főzünk. Felét egy tortalapra tesszük, az alant leírt krém felét rákenjük, rakunk ismét egy réteg makarónit, és rá a krémet. Tálaláskor cukros tej­színhabbal bevonjuk. Krém: 10 dkgvaj, 2 tojás sárgá­ja, 15 dkg porcukor, 12 dkg darált dió, 1 dl forró tejjel leöntve hidegen sokáig kever­jük. Sörös stangli 20 dkg áttört túrót, 10 dkg va­jat, 15 dkg lisztet, 2 tojás sár­gáját, fél kávéskanálnyi kö­ménymagot, fél dkg sót össze­gyúrunk. Ujjnyi vastag 10 cm hosszú rudacskát formálunk belőle. Egész tojással megken­ve, reszelt sajttal behintjük, mérsékelt tűznél megsütjük. Szilva télikabátban 75 darab aszalt szilvát vízben 1 dl borral vagy kevés rummal ízesített citromhéjjal puhára főzünk, a magját kitoljuk be­lőle, és helyébe 1-1 gerezd diót dugunk. 3 tojás fehérjéből kemény habot verünk, adunk bele 15 dkg porcukrot, 2 dkg reszelt csokoládét. Egy tepsit vajjal kikenünk, liszttel meg­szórjuk, a szilvákat villával a habba mártjuk, késsel leál­lítjuk a tepsibe, egymástól ujj­nyi távolságra. Lanyha tűznél inkább szárítjuk, mint sütjük. Úgy is jó ez a csemege, ha belül kissé lágy marad. Jó tudni... ...hogy könnyebben szét­lapíthatjuk a fokhagy­magerezdet, ha előtte egy ki­csit megsózzuk. * ...hogy halról igen könnyű lehúzni a bőrét, ha előzőleg leforrázzuk. * ­...hogy a hagyma és a hal sza­gát kezünkről, a deszkáról, a késről ecetes sós vízzel, vagy citrommal és sóval tüntet­hetjük el. * ...hogy a sütemények tetejét tojás hiányában cukros tejjel is megkenhetjük sütés előtt. * ...hogy az étel jobb ízű, ha fele­részben olajjal, felerészben vajjal vagy margarinnal készítjük. $ ...hogy gyorsabban puhul meg a hús, ha sótlanul főzzük, s csak akkor sózzuk meg, amikor már majdnem kész. A só hatására ugyanis a hús tömörré, szívóssá válik. * ...hogy a vízkövet a meleg ecet feloldja. A zománckád fényét visszaadhatjuk só és terpentin keverékével. * ...hogyha egy tortát vagy süteményt dióbéllel díszí­tünk, sütés előtt mártsuk be a diót tejbe, így jobban megbar- nul és a sütésnél ropogós lesz. Tükör a lakásban (MTI) — A tükör a kis helyi­ségeket nagyobbá, a szűk, keskeny szobákat szélessé varázsolja. Unalmas szo­barészeket feldob, a bú­toroknak új arculatot köl­csönöz. A tükör teljesen meg­változtatja a lakás hangu­latát. Néhány érdekes ötletet mu­tatunk be az alábbiakban: A becsukható ablaktábla kül­ső és belső oldalára is tükör került. így kinyitva és be­csukva is tükröződik benne a szoba. A tükör keskeny fake­retben van, melyet zsanérral erősítünk a falhoz. Három­négy milliméter keskeny üve­get használjunk, ennél vas­tagabb már túl nehéz lenne. Akkor is szép a kilátás, ha az asztalunk a fal felé néz. Ezt tükörrel érhetjük el, melyet a falra erősítünk. Ha keret nélküli tükröt használunk, akkor a szélét csiszoltassuk le szakemberrel. Tükör az ablaktábla mindkét oldalán Fotók: MTI Divatos díszpárnák (ÉM) — A mai lakások hangu­latához a sima díszpámák il­lenek. Barátságosabbá, szeb­bé és kényelmesebbé teszik a szögletes bútorokat, ízléses az úgynevezett „tón in ton” (árnyalatról árnyalatra) díszpáma. Készíthetjük ke­rek, vagy szögletes formában, a színskálák különböző szín­árnyalataiból; például rózsa­színtől a bordóig, vagy bézstől a sötétbarnáig. Maradék anyagokból, régi le­pedőkből varrhatjuk a tokot, s a párna tömítéséhez apró rongyhulladék is alkalmas, így csak a külső huzathoz kell anyagot vennünk, ízlés sze­rint. Ha cipzárral csináljuk, a mosás is egyszerű. Az oldalt összeállította: Gyárfás Katalin „A nap még a haragunkon nem szállt le" A családfő, kedvenc lovával Fotó: Fojlán László Kazincbarcika (ÉM - Gyár­fás Katalin) — A delet már vagy félórája elharangozták. Ideje lesz már szedelőzköd- nünk, hiszen a vendégeske­désnek is megvan a maga rendje, szertartása, melyet il­lik ismerni, bárhogyan is ma­rasztalják a háziak az embert. Az invitálás és a múltat, meg a jelent megidéző szó azonban mindvégig őszinte volt, és - úgy éreztük - kegyetlenül igaz. Pontot tenni a mondandó végére a házigazdának, a hat­vankilencedik esztendejét ta­posó, ám testi-szellemi frisses­ségről tanúskodó Demjén Gyulának volt jussa. Élete párjával, a Hegymegről származó Szabó Ilonkával négy évtizede élnek jóban- rosszban együtt Felső-Bar- cikán, az ősi református községben, mely mindmáig megőrizte külső képében és szokásaiban hagyományait. Közigazgatásilag ugyan a városhoz tartozik a település, ám a főutcán a kakasos temp­lom, s az Y-alakzatban elhe­lyezkedő porták, a féltőn őr­zött régi, oszlopos-tomácos házak tucatja, a megművelt kertek, a háztájiban nevelt jószágok, a falusi életmódból a főbb szokásokat nemzedéken­ként egymásnak átadó csalá­dok századokon át, s az elmúlt évtizedekben is szinte da­coltak az idővel.- A Demjének, s az anyai ágon az őseim, a Géczy família ős­honos volt a faluban. A déd- szülők közt volt tanító, illetve prédikátor is, csak később vált földművessé a család. Apám ugyan egy ideig dolgozott a vasútnál, de a földet mind­máig megműveljük. Ilonka néni kínálgatja a sós süteményt, meg az üdítőket, Gyula bácsi viszont erősködik, hogy jó lenne megízlelni a jóféle kisüsti pálinkát, vagy a saját termésű borát. Az idősebbik fiúk, Gyula oldja meg a helyzetet: mindenáron azon van, hogy vezesse már ki apja az istállóból legalább az egyiklovát, s levegőztesse, jár­tássá meg egy kicsit, hogy megmustrálhassuk. Míg a gazda a 15 esztendős Böske névre hallgató kancá­val foglalatoskodik az istálló­ban, Ilonka néni egy kicsit visszakalandozik a múltba.- Tizennyolc esztendős vol­tam, mikor Lakon a nagyné- ném férje, ki nagytekintélyű molnár volt, összeismertetett a leendő párommal. Akkori­ban még dívott a kommen- dálás, és ha a fiatalok hamar szót értettek, s összeilleszt- hetónek érezték a sorsukat, nem sokáig tartott az udvar­lás... Mindig szépen és tisztességben éltünk. Nem volt könnyű a helyzetünk, hiszen a földből nem lehetett megélni. A férjem munkát vál­lalt a hőerőműben, s huszonöt év után, jelenleg 12 ezer forint a nyugdíja. A gyermekeink­ben, unokáinkban életünk folytatóitlátjuk. Adja az Isten, hogy nem dolgoztunk és nem fáradoztunk hiába... Ilonka néni aztán gyógyszert vesz be, s egy kis pihenőre kimegy a hátsó portára, az ot­tani konyhából nyíló, jól fűtött szobába. Megszabadította az orvos egy beteg fogától, s an­nak a helye bizony még mindig fáj, nagyon megkínozza.- Egész életében azon volt édesanyánk, hogy összetartsa a családot, hogy rend és nyu­galom legyen a házban, s étel­lel, tiszta ruhával, meleggel és szeretettel várja haza a csa­ládtagokat - mondja az udvar­ra menet az ifjabb Demjén Gyula, ki pár házzal odébb lakik családjával, az anyai nagymamával egy házban. O egyébként a népművelői hi­vatás megszállottja. ( „Talán az elődök tradícióit folytatjuk” jegyzi meg halkan). A múlt év nyarától Felsónyárádon lett a művelődési ház igazgatója. Ott volt pályakezdő, s ott is­merte meg feleségét, ki a fel- sőbarcikai fiókkönyvtárat vezeti. Két gyermekük van, 10 és 8 évesek. Odakint megcsodáljuk alovat, s megtudjuk: Gyula bácsi még ma sem kér segítséget ahhoz, hogy nyeregbe szálljon, s ki­menjen a tavaszi és a nyári dologidőben a dűlőkbe, ahol megterem a takarmány a jó­szágoknak, s a zöldség, a gyü­mölcs a családnak. Otthon sertést hizlalnak, van két te­hén is, a Hajnal szépen adja a tejet, nemcsak a családnak, hanem eladásra is. Pénz per­sze, mindig késve van belőle... - A Táncsics utcai portánkon Tibor fiamékkal lakunk együtt. Ók újították fel, kor­szerűsítették a házat, saját háztartást vezetnek. Tibor mezőgazdász, az átalakuló­ban levő, egykori Bánvölgye tsz sajóvelezdi részlegénél dol­gozik. A menyem gazdasági vezető az egyik óvodában. Ott is két gyerek van. Mi a párom­mal külön főzünk, s megvan a szobánk is. Persze, nincs nap, hogy ne jönne össze a család, az unokák az iskolából jövet mindig benéznek a nagyihoz, tudják, hogy van valami fi­nomság a számukra ... Az idősebb Demjén Gyula kí­vánsága az volt annak idején, hogy maradjon együtt, a szü­lőföldön a család. Álma meg­valósulhatott. Van abban talán valami jelképes, hogy az egykori lelkész és tanító ősök nyomdokain igyekeznek haladni a mai körülmények között az utódok. Gyula bácsi a helyi egyházközség őrállója, évtizedes presbitere, újonnan megválasztott kurátora. S hogy a család, mint közösség mennyire erőt adó a számuk­ra, arra álljanak itt a család­fő bibliai ihletésű szavai: „A nap még a haragunkon nem szállt le...” A legújabb függönydivat A spagettifüggöny (MTI) —Milyen is ahazai füg­gönydivat? - Schmidt István, a győri Gardénia Csipkefüg­gönygyár Rt. kereskedelmi igazgatója szerint: - Az em­berek ízlésvilága orszá­gonként nagyon eltérő. Amit el lehet adni például Fran­ciaországban, azt Német­országban senki sem venné meg. A magyar stílus régeb­ben az olaszhoz hasonlított, de ma már egyértelműen a német mintát követjük. Ez nem cso­da, hiszen a németországi lakáskultúra rendkívül ma­gas színvonalú. A világ szá­mos országában rendeznek lakástextil-kiállítást, de közü­lük a frankfurti a legrango­sabb. Most a legkeresettebbek a német stílusú, bordűrös vagy telemintás csipkefüggönyök: a rövidebb, cakkos-íves aljú virágablakfüggöny, és a hozzá tartozó hosszabb erkélyajtó- függöny. Színük fehér, kisebb- nagyobb virágok vagy levelek díszítik őket. Mivel mintá­zatuk egyszerű, a régi és a modem bútorokhoz egyaránt illenek. A francia ízlést követő függö­nyök jóval díszesebbek, mo­tívumaik nagyobbak, me­részebbek. Nem idegen tőlük a minták sokfélesége: a virá­gok, levelek, madarak jól megférnek egymás mellett, de láthatunk éppen tájképet is házikóval. Angliában, Amerikában és nálunk is népszerűek a hurok- plüss függönyök, melyek mintázata térhatású. Az ilyen technológiával készült kel­mén jól mutat például a távol­keleti országokban kedvelt - lopakodó tigris motívuma. - Ä Gardénia elődjét, a gyárat 1911-ben alapították. Az idők során számos gazdasági for­mában működött. 1991 óta is­mét részvénytársaság, kilenc- venhét százalékban osztrák­holland tulajdonban van. Fő profilunk a csipkefüggöny- gyártás, de készítünk - szin­tén kötéstechnológiával - a függönyök mintáival harmo­nizáló térítőkét is. Másik nagy árucsoportunk a pamut­poliészter alapanyagú hím­zett kelmék; függönyök, térítők, ágyneműgarnitúrák, ruházati célú alloverek, sza­lagok, gallérok. Termékeinket saját iparművészeink ter­vezik, de külföldről is vásáro­lunk mintákat. Vevőink elképzeléseit szívesen megva­lósítjuk, de ehhez természete­sen megfelelő mennyiséget kell megrendelniük. Az alap­anyagokat importáljuk, de ezután - a kötéstől a cso­magolásig - minden műveletet magunk végzünk. A bel földi piac hatvan-hatvan­öt százalékát látja el a Gardé­nia áruval. Az rt. múlt évi ter­melési értéke meghaladta a másfélmilliárd forintot. A ter­melés hetvenöt százalékát ex­portálják, nagyrészt a nyugat­európai országokba, de a kereskedelmi partnerek közé tartoznak - többek között - a skandináv államok, USA, Kanada, a Távol-Kelet, és Ausztrália is. A legnagyobb vevő a németországi Otto katalógusáruház. Nagyon jó kapcsolatokat épített ki a Gardénia Lengyelországgal, és a Cseh, valamint a Szlovák Köztársasággal. Szeretnének új piacokat is nyitni, például az egykori Szovjetunió te­rületén.- Már az őszi BNV-n kiállítot­tuk új monopoltermékünket, a rojtokból álló spagettifüg­gönyt, amely francia minta alapján készült. Másik újdon­ságunk a Du Pont cég Lycra nevű speciális, rugalmas fona­lából készült, poliamiddal kombinált anyagunk, amely­ből különböző bodyk, női fe­hérneműk és alsóruházati cikkek készíthetők. Február elején, Budapesten a már kon­fekcionált termékekből nagy­szabású divatbemutatót ren­dezünk.

Next

/
Thumbnails
Contents