Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

Megyei Körkép 1993. Február 3., Szerda 4 ÉSZAK-Magyarország----------JEGYZET----------­Nó tárius- Ezt a kérdést akkor szokták feltenni, ha bizonytalan, ki egyenlítse ki a szám­lát, ahogy mondani szokták: „Ki állja a cechet?”. Különösen aktuális a kérdés, amikor valamilyen múltbeli pénzügyi, gazdasági elszámolásról van szó, mely­nek nemigen akar gazdája akadni. Miért most tettük fel ezt a kérdést ? Több indoka van. Ezek közé tartozik például a Nemzetközi Valutaalap delegációjá­nak a költségvetés helyzetéről történő tájékozódása, nem utolsó sorban pedig az a nyilatkozat, amelyet belpolitikai életünk egyik illusztris személyisége egy angol - nem kevésbé illusztris - lapnak adott. A Kádár-korszakra utalván mondta:, Akkor könnyebb volt az élet. Igaz, a jólét alapja hazugság volt. Nyu­gati hiteleken alapult, amelyet ártámo­gatás formájában osztottak szét, a virágzás látszatátkeltve. Elődeink ittak a kocsmában, a számlát pedig nekünk kell fizetni.” Ha az elmúlt évekre egy kicsit vissza­nézünk, nem tagadhatjuk, hogy a fel­vett külföldi kölcsönökből sok olyasmi is megvalósult, ami ma, a megváltozott gazdasági körülmények között elhibá­zott, túlzott beruházásnak tűnik. Az akkori gazdasági környezet tette in­dokolttá azt, s a változás bizony keserű és kellemetlen gazdasági konzekvenciák levonását teszi szükségessé. Am azt se felejtsük el, hogy ebből az „ár­támogatásból” jutott a kultúrára is, an­nak művelői is „ittak a kocsmában”. Mint ahogy az illusztris nyilatkozó. Aki­nek szakemberek és olvasók által egya­ránt nagyra értékelt müvét a Magyar Századok sorozatban a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentetett meg hét kötetben ,Az aradi vértanú” címen. A gazdagon illusztrált kiadványt „potom” 77 forin­tért árusították, s ez aligha lett volna lehetséges „ártámogatás” nélkül. Mint ahogy nem maradt ki az „ártá­mogatásból” egy másik illusztris szemé­lyiségnek az a könyv alakban megje­lentetett, illetve színházakban előadott mintegy 20 műve sem, amelyekért nem csupán tisztes honoráriumot kapott, de horribile dictu, két alkalommal -1969- ben és 1980-ban - József Attila díjat is. Pedig akkor még az 1956-os események után voltunk, nem éppen a „puha dik­tatúra” időszakában. Mindezt nem a Kádár-rendszer ment­ségére kívántam felhozni, hanem csu­pán a tények tisztázására. Arra, hogy a kemény diktatúra melléfogásai mellett esetenként hasznosat is cselekedett. Ezt pedig azoknak sem illik elfelejteni, akik nemcsak most, hanem akkor is érde­meket szereztek az irodalmi életben. Új utak, telefonok, Faluháza Mályiban Mályi (ÉM-FJ) — A magát lassan Miskolc külvárosává kinövő Mályiban a tavalyi év során több figyelmet érdemlő beruházást sikerült kiviteleznie a helyi önkormányzat­nak. így például százszázalékos mértékben bevezették a község területére a gáz-, illet­ve szennyvízhálózatot; az országszerte ta­pasztalható gazdasági nehézségek ellenére folytatták az útépítéseket, valamint az oly' régen áhított, s most önkormányzati szerve­zésben megvalósuló távbeszélőhálózat-bó- vítést, melynek keretében az elmúlt évben 200 új vonalat kötöttek be. Mint ahogy azt a helyi Polgármesteri Hi­vatalban megtudtuk, idén tovább kívánják folytatni eddigi sikeres munkájukat, úgy az útállapotok, mint a telefonhelyzet további javulását tekintve. Ez utóbbit illetően 1993- ban kétszázötven új állomást beszerelésére tettek ígéretet. Sok-sok éves problémája a községnek, hogy nincs egy - a fiatalok és idősebbek által ré­gen várt - művelődési háza. A nemrégiben elkezdett Faluház építése talán gyógyírt tud majd nyújtani, hisz a tervek szerint a kultúra is helyet kap majd a tetszetős épü­letegyüttesben, amit szintén ebben az évben szeretnének átadni. Mindezekhez a fedeze­tet, a költségvetést most állítják össze a Pol­gármesteri Hivatalban. Rend, fegyelem és kollegiális légkör Aranydipíomás gyógyszerész Hejőpapiban Hejőpapi (ÉM - Faragó Lajos) — Hejőpapiról indult, harminc éven keresztül a szülőfalutól nyolc kilométerre lévő Mezőcsáton dol­gozott, majd nyugdíjasként Hejó- papira tért vissza Nyilas Dániel. A közelmúltban vette át a szege­di egyetemen azt a diplomát, a- mely rögzíti: „ötven éven át kifej­tett értékes szakmai tevékenysé­gét elismerjük. Ennek bizonysá­gául állítottuk ki ezt az arany- oklevelet.” Vele és feleségével, Marikával beszélgettünk:- Gyógyszerész úr! Miként kezdő­dött ez a már aranyoklevéllel is elismert életút?- Hejőpapiban születtem 1916- ban. Tízéves koromtól a pataki is­kolában tanultam. Apámék a vi­lággazdasági válság alatt mentek tönkre. Nem bírták Patakot fizet­ni és ötödikre átjöttem Miskolcra a református gimnáziumba. Ott érettségiztem és onnan mentem a gyógyszerészi pályára. 1942. júli­us 2-án diplomáztam le a Dóm alagsorában. Máshol nem lehe­tett, mert állandó volt a légiriadó és az egyetem mellett ott volt egy óvóhely. Aztán mentem gyógy­szertárakba. Gyakornok voltam Miskolcon a „Szarvas” patiká­ban, azután mentem Csátra, majd Hejócsabára... Mindegyik főnököm azt mondta: menj, ta­pasztalj minél többet! Végül el­mentem Veszprémvarsányba az­zal a szándékkal, hogy egy idős házaspártól átvegyem a patikát. A magángyógyszertárak megszű­nésével ez a terv dugába dőlt. Később hadifogságba kerültem. Onnan kijutva előbb a „Szarvas”- ban dolgoztam, majd Mezőcsáton. Aztán harminc éven keresztül ott.- Időközben pedig összekapcsoló­dott a sorsuk Marikával.- Igen! - mondja Nyilas Dánielné. Édesapám Tiszadorogmán volt református lelkész és 1955-ben Mezőcsátra helyezték. Akkor érettségiztem, de egy évig nem tudtam elhelyezkedni. A gyógy­szertárakba éppen ekkortól al­kalmaztak asszisztenseket. Dani két évig a főnököm volt, azt köve­tően pedig már 35. éve a férjem. Abban az időben az volt a legjobb a munkában, hogy nem készen kaptunk mindent, hanem ott csi­náltuk a patikában. Alkotóbb jel­legű volt a munka és teljesebb em­bernek éreztük magunkat. Nem olyan gépiesnek.- Ahol dolgoztam - veszi vissza a szót a gyógyszerész úr - rend volt, fegyelem és kollegiális légkör. Ez nem azt jelenti, hogy nem végezte el mindenki maximálisan a dol­gát. Családias volt a hangulat, ám a családban is megköveteli a gye­rektől az ember, hogy rendesen viselkedjen. Itt is ugyanaz volt!- Mivel telnek a nyugdíjas napok, évek?- Itt van a házunk egy nagy kert­tel. Az udvarban állatokat tar­tunk. Tavalyelőtt számoltuk ösz- sze, hogy hatvan féle növényt ter­mesztettünk: zöldségféléket, fű­szernövényeket, speciális gyógy­növényeket...- Mit tanácsolna gyógyszerész úr a mai patikusoknak?- Mit tanácsolok? Ma mások a körülmények. Más a kollegális szellem és gépek is vannak. Az a helyzet, hogy nem az embernek kellene a géphez alkalmazkodni, a géphez viszonyulni és felvenni a gépi mentalitást, hanem a gépet kellene az emberiesség szolgála­tába állítani. Minden generáció­nak megvan a jó oldala meg a rossz oldala. Nekünk is megvolt. Csak azért másképpen volt az akkori fiatalság. Az idősebbeket jobban tisztelte. Hallgatott rájuk. Az élettapasztalat óriási dolog. * A hejőpapi házat - még télen is lát­szik - dísznövények veszik körül. A gyógyszerész úr - bár panasz­kodik -, de várja a tavaszt, mert akkortól kezdeni kell a munkát. Feleségével, Marikával együtt. Aztán, ha esténként kicsit fárad­tan pihengetnek, felelevenítik a Mezócsáthoz fűződő emlékeket. A régi barátokkal együtt, akikkel gyakran találkoznak. Szegény időskorúakon segítenek Beszélgetés dr. Hatvani Zoltánnal és Lukács Jánossal Miskolc (ÉM - Nagy József) — A vidéket járva ismerhető meg igazán, milyen nehéz sorban él­nek azok az emberek, akik vala­milyen ok miatt a társadalom pe­rifériájára sodródtak és önerőből már képtelenek a változtatásra. Magukra hagyva pedig teljesen tönkremennének. Ezt azonban sem a társadalom, sem annak jobbérzésű tagjai nem engedhetik meg. Akkor sem, ha a megélhetési viszonyok romlása széles rétege­ket érint, ha az ilyen célra fordít­ható összegeket nagyon nehéz előteremteni. A legsúlyosabb em­beri válságokat, a napi megaláz­tatást és számkivetettséget azok kényszerülnek elszenvedni, akik egyszerűen még az érdekeik, jo­gaik érvényesítését sem képesek elérni. Dr. Hatvani Zoltán a háttérben húzódó okok, miértek keresése mellett a segítés gyors és nemes misszióját is vállalta országgyű­lési választókörzetében, miután meggyőződött róla: számtalan, a környék lakóinak érdekében el­mondott interpellációja ellenére is nehezen oldódnak a feszült­ségek. Miután választóinak igen jelentős része az elnéptelenedő borsodi falvak öregeiből kerül ki, jó ideje Lukács Jánossal, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ság nyugdíjosztályának helyettes vezetőjének társaságában tartja hétvégi fogadóóráit. Dr. Hatvani Zoltán: - Azzal a megdöbbentő számadattal kez­deném, hogy Magyarországon 300 ezerre tehető azoknak az idős, tehát a nyugdíjas korosztályhoz tartozó embereknek a száma, akik hivatalosan semmiféle anya­gi ellátásban nem részesülnek. Közülük sokan a mi megyénkben élnek, de magas a számuk a választókörzetemben is, amit nem volt nehéz észrevenni, hiszen majdnem minden alkalommal i- dós emberek keresnek fel, hogy őszintén feltárják drámai hely­zetüket. Mivel én nem vagyok kel­lő mélységben járatos azokban a jogi kérdésekben, melyek alkal­mazásával a leginkább segít­ségére lehetnék a hozzámforduló rászorulóknak, az SZDSZ frak­ción keresztül kértem szakmai tá­mogatást. Azóta járom Lukács János szakértővel a falvakat. A pillanatnyilag ellátatlannak mondható idős emberek meg­segítésére van egy kormányren­delet (ez 1983-tól érvényben van) és ez a nyugdíjszerű ellátásról rendelkezik. Tehát ez nem nyug­díj és nem jár automatikusan .En­nek megszerzése érdekében a rászorulóknak lépéseket kell ten­niük. Nem akarom gyanúsítani egyik kormányt sem, hogy eltitkolta ezt a lehetőséget, arról szó sincs, viszont nem is propagál - ja kellőképpen. Aki erről tu­domást szerez, az hozzájuthat, aki nem, az kimaradt belőle. Ezért gondoltuk úgy, hogy kérjük az újságok, a rádió segítségét minél több időskorúhoz jusson el ennek a lehetőségnek a híre. Lukács János: - Azok a nyug­díjban nem részesülők, megválto­zott munkaképességű dolgozók, akik a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő felével, azaz 5 év szolgálati idővel ren­delkeznek, és munkaképességük csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri, nyugellátásra nem szerezhetnek jogot, de nyug­díjszerű szociális ellátásra igen. Rendszeres szociális ellátás a neve ennek. Sok esetben, de kü­lönösen 1991 januáijától, amikor­tól a szolgálati időt nemcsak a munkaviszonyban eltöltött évek­ből számítják ki, hanem az 1968. január elseje előtt születettek után egy-egy évet, a fogyatékos, illetve az elhalt gyermek után 550 munkanapot számítunk össze, nagyon sok kérelmezőnek a kevés munkaviszonnyal és a gyermek- kedvezménnyel 5 évi szolgálati idővel számolva, illetve nőknél a 60. év betöltése után pedig már a munkaképesség csökkenés vizs­gálata nélkül nyílik lehetősége az 5840 forint összegű szociális járadék megállapítására.- Hová kell fordulniuk azoknak, akik erre a szolgáltatásra jogo­sultak?- Megyénkben a Társadalombiz­tosítási Igazgatósághoz,-Miskol­con, a Mindszent tér 3., valamint Ózdon és Sátoraljaújhelyen lehet ezt kérvényezni az ottani kiren­deltségeknél. Megfelelő nyomtat­ványok kitöltése után bíráljuk el a szolgálati időt és a munkaképes­ség csökkenésének mértékét. Azok az idős emberek, akik a 10- es, 20-as években születtek, a 30- as, 40-es években munkaviszonyt létesítettek, kevés iskolai év után hamar dolgozni kezdtek, néme­lyek már 12-13 éves korukban a mezőgazdaságban, az erdőgaz­daságban helyezkedtek el, egyko­rú okmányok híján élhetnek az egyszerű tanúvallomás lehető­ségével is. Amennyiben munka­könyvvel mezőgazdasági bé­lyeglappal, a jogelőd biztosítók, például az OMBI által kiadott munkakönyvével sem rendelkez­nek, úgy tanúmeghallgatással kérhetik szolgálati éveik elis­merését. Dr. Hatvani Zoltán: - A nyugdíj nélküli időskorúak országos szer­vezete nemrég egy könyvet adott ki öregek segítséget kérő, drámai hangú leveleiből. A kézzel írt, pa­pírra vetett sorok olvastán elgon­dolni sem lehet, hogyan képesek megélni ezek az emberek. Több gyermeket felnevelő nagyszülő kérdezi, miért kell így hányód­niuk egy ledolgozott élet után. Ez a kiadvány is segítség a mi mun­kánkhoz. Segélykiáltás a tár­sadalomhoz is, mindannyiunk­hoz. Lukács János: - Az utóbbi évek­ben azért számottevően nőtt a szociális ellátásban részesülők száma. Azt szeretnénk, ha senki sem maradna ki ebből, aki jogo­sult erre a szolgáltatásra. Dr. Hatvani Zoltán: - Elterjedt a híre, hogy mi „el tudjuk intézni”: azok is kaphatnak nyugdíjat, akik mögött nincs elegendő szol­gálati idő és némelyek megje­gyezték, a tévé nyilvánosságához fordulnak emiatt. Biztattam ó- ket, csak tegyék, mert akkor még többen tudomást szerezhetnek majd arról, milyen segítségre szá­míthatnak, amiről eddig tudomá­suk sem volt, amiért mi Lukács Jánossal közösen fáradozunk. Nem érdemes bliccelni... Sátoraljaújhely (ÉM - GyK) — A tömegközlekedés árának im­már évek óta megszokott emel­kedése nem kerülte el a zempléni várost sem. E hálátlan kérdéssel, a helyi autóbusz viteldíjának megállapításával egyébként még az elmúlt héten foglalkozott a város képviselőtestülete. Természetesen, a döntésnek meg­lehetősen hosszas előzménye volt. A Borsod Volán személyszállítási egysége - hivatkozva az 1992-ben történt üzemanyagár-emelésre, az idei ÁFA-rendelkezésre, vala­mint „egyéb költségnövekedé­sekre” - kérte a viteldíjak emelé­sét. Forgalmi adatokkal, költség- elemzéssel támasztotta alá érveit a Volán, s tette meg az új vitel díjra javaslatát. Mindezt több órán át tartó vita, alku követte, melyen a tömegközlekedést lebonyolító vállalat képviselőin kívül részt vettek az önkormányzat műsza­ki, gazdasági és ellátási, valamint a pénzügyi és az ellenőrzési bi­zottságának tagjai. Nos, a vita végeredményeként ki­dolgozott javaslat olyan megol­dást bocsátott az önkormányzati testület elé, melyet végül is - jobb híján - megszavaztak a képvise­lők. Ezek szerint február 1-jétől a korábbi 18 forint helyett 22 forint­ba kerül (az ÁFA-val) Sátoral­jaújhely város területén az autó­busz vonaljegy, beleértve a Szép­halom - Rudabányácska városré­szeket is. Az egyvonalas havi bér­letjegyet ezentúl 454 , az összvo- nalasat 500, a tanuló- és a nyugdí­jas bérletet 125 forintért áru­sítják. Nem érdemes Újhelyen sem blic­celni, hiszen akit jegy nélkül raj­takap az ellenőr, az a helyszínen 636 forint pótdíjat fizet. (Ebben is bennfoglaltatik az ÁFA). Kész leégés, ha nem fizeti ki a pótdíjat azonnyomban, vagy 8 napon belül az utas, hiszen ezután már 1272 forintot kóstál a pótdíj. Akkor inkább már érdemes 22 forintot leszurkolni a jegyért. Nyugdíj asoknak Miskolc (ÉM) - Ma, február 3-án reggel 8 órától déli 12 óráig az Időskorúak Közösségi Házába várják Miskolcon nemcsak a vá­rosban élő, hanem megyénk más településeinek nyugdíjasait is. Fogadónapot tart a Kassai utca 86. szám alatti klubban a Nyugdí­jas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének vezető­sége. Az idős emberek számára közérdekű kérdésekről adnak a szakemberek tájékoztatást ezen a napon. A társadalombiztosítással kapcsolatos ügyekben Czétényi Dezsóné nyújt felvilágosítást, jo­gi tanácsadással dr. Nátafalussy Lajos szolgál az érdeklődőknek. A fogadónapon ez alkalommal is lesz kedvezményes vásár: az időskorúak Közösségi Házában ma délelőtt kávét, valamint kü­lönféle mosóporokat vehetnek olcsóbban a nyugdíjasok. Együttműködés — a gyermekekért Miskolc (ÉM) — Hatékonynak ígérkező együttműködés kezdő­dött Miskolcon a 10. Számú Álta­lános Iskola, valamint a Nevelési Tanácsadó Intézet között. Az iskola napközi otthonának ne­velői segítőkész partnerre talál­tak a tanácsadó intézet vezetője, Szanyi Mária, és egyik pedagó­gusa, Kőszegfalvi Katalin szemé­lyében. Nevelési értekezleten a pszichés, valamint pedagógiai problémák felismerésében és or­voslásában nyújtottak segítséget a szakértők. Szó esett többek között a gyerekek körében egyre gyakrabban elő­forduló személyiségzavarokról, a válások okozta családi problé­mák, az alkohol- és a kábítószer­fogyasztás káros hatásairól. Az iskola kezdeményezése azért figyelemre méltó, hiszen nap­jainkban - a gyermekeket érő, mindinkább sokasodó problé­mák, konfliktusok miatt - szük­ség van a szakszerű együttműkö­désre a hatékony segítség érdeké­ben. Együtt. Az aranyokleveles gyógyszerész úr és asszisztens-felesége, Marika. Fotó: Farkas Maya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents