Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

Országban-Vhágban 1993. Február 1., Hétfő 2 ÉSZAK-Magyarország----------JEGYZET---------­V9 9 & éeáeütc Dr. Réthly Gyula Az utóbbi esztendők gazdasága vala­hogyan rászoktatott arra, hogy tu­domásul vegyük a „begyűrűzést”, a ter­melni árak emelkedésével mindig együttjáró fogyasztói áremelést, mert a monopolhelyzetet élvező vállalat ahe­lyett, hogy megkísérelte volna a maga­sabb termelői árat saját rezsikölt­ségeinek csökkentésével ellensúlyozni, azt tovább passzolta a fogyasztókra. Vagy, ha „begyűrűzött” az „mit nekem hekupa”pöccentett elegánsan megint a vállalat, s ismét csak beépítette a több­letköltséget a fogyasztói árba. A fo­gyasztó viszont már senki emberfiára nem háríthatta át a lassacskán szinte elviselhetetlen árfekvéseket, így kö­nyökéig kényszerült belenyúlni a már hártyalaposra szégyenült pénztárcájá­ba. Es így újabb össznépi játék alakult ki a magyar piaci pampákon: gyűrűz­het innen, gyűrűzhet onnan, bárhon­nan a végén mindig a fogyasztó fizet, mint egy milliomos, lévén, hogy a vál­lalat esetleg agysérvet kap abba a megerőltető fejtornába, ami felesleges költségei csökkentésének feltárása érde­kében szükségeltetne. Nem ilyesmiről s$ó sem lehetett mind ez idáig. Es kérem itt akad el a szavam, itt akadok ki napi megszokottságom „minden szinten szinte minden drágultabb” ritmusából, amikor a „Bács-Hús” vállalat vezetői bejelen­tették, hogy áfa ide, áfa oda, energia­áremelkedés ide, felvásárlási áremel­kedés oda, nemhogy nem növelik a fo­gyasztói árakat, és nem is hogy a ko­rábbi szinten hagyják, hanem horri- bile dictu! azokat csökkentik a fo­gyasztók érdekében. Ez a „Bács-Hús” vezetőség már nem is tekint bennün­ket, fogyasztókat milliomosoknak ? így is leheti Lehetne!(Bár ámuldozásunk mértékét csökkenti, hogy némely „Bács- Hús” termék ára még így is az átlag fölött maradt.) Közép-európai TV Prága (MTI) — A „CET 21”(A 21. Század Közép-Európai Televíziója) nevű Kft. nyerte el a cseh televízió második csatornájának pri­vatizálási pályázatát. A Kft. mögött a Mark Palmer volt budapesti amerikai nagykövet ál­tal vezetett, berlini székhelyű CEDC (Central European Development Corporation - Közép- Európai Fejlesztési Társaság) áll. Palmerék tervei közt olyan átfogó, nemzetközi televíziós hálózat megteremtése szerepel, amely - idő­vel műholdon is - az egész közép-európai térség számára készítene műsorokat. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpoliti­kai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: áz Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. IH. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőseg vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.; 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap­kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelófizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Posta­bank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok óra minden nap egységesen 14,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomós: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató SZDSZ: tizenöt javaslat tizenöt hónapra Budapest (ISB - R.S.) — Ti­zenöt pontból álló cselekvési programot fogadtak el szomba­ton a Szabad Demokraták Szö­vetségének országos tanácsülé­sén. A kibővített ülésen részt vettek a párt parlamenti frak­ciójának tagjai is. A félnapos - egyébként nyilvános - eszmecse­re után Pető Iván sajtótájékoz­tatón ismertette a hírlapírókkal az elfogadott cselekvési progra­mot. A párt elnöke hangsúlyoz­ta e tizenöt pontos javaslatukat azért fogalmazták meg, hogy a hatalmon lévő kormánnyal kö­zösen javítsanak az ország gaz­dasági valamint az emberek tár­sadalmi és szociális helyzetén. Ha úgy tetszik, az Antall-kor- mány hátralévő egy évét akarják elviselhetővé tenni - fejtette ki Pető Iván. Az elnök leszögezte: ez a prog­ram nem része a párt választási hadjáratának, s csak a szavazá­sokig hátralévő 15 hónapra érvé­nyes. Megvalósítása pedig azért fontos - hallhattuk a legnagyobb ellenzéki párt vezetőitől, mert ezáltal zökkenőmentessé tehető a kormányváltás. Pető Iván reá­lisnak ítélte programjukat, s re­ményét fejezte ki, hogy a kor­mány és a koalíciós pártok támo­gatják megvalósítását. Az SZDSZ javaslatcsomagja négy fő részből áll. A program ne­gyedét kitevő pontokban az álta­luk súlyosnak tartott gazdasági problémák megoldására, illetve a társadalmi és a szociális fe­szültségek oldására teszitek ja­vaslatokat. így például: a kor­mány és a pénzügyminiszter négy hónap eltelte után számol­jon be az Országgyűlésnek a költségvetés állapotáról: a kor­mány kéije fel a független gazda­ságkutató intézeteket, hogy ké­szítsenek elfogulatlan és tárgyi­lagos helyzetképet, illetve prog­nózist a gazdaság állapotáról. A program második része az állam túlhatalmának a leépítését java­solja, míg az ezt követő pontok a III/III-as ügy és a múlt lezá­rását szorgalmazzák. A szabad- demokraták szerint ez utóbbit kizárólag alkotmányos eszközök­kel szabad megtenni: „fogadjon el nyilatkozatot a parlament az elkövetett bűnökről, hozzon létre társadalmi vizsgálóbizottságot, amely feltárja és elemzi az elkö­vetett vétkeket”. A feladatterv utolsó része a jövőre való felkészülés jegyében íródott: a parlament minél hamarabb alkossa meg az önkor­mányzati törvényt, s tegyen lépéseket a képviselők számának csökkentésére. A jelenlegi majd négyszáz képviselő helyett csupán 250 legyen. A hó áldozatai Grúziában Moszkva, Tbiliszi (MTI) — Több tucat ember halálát okoz­ták hóviharok és lavinák az Oroszországhoz tartozó Észak- Oszétiában és a szomszédos Grúziában - jelentették hírügy­nökségek. Harminchat ember az Eszak- Oszétia felől Grúziába vezető transzkaukázusi hágón lelte halálát, amikor egy lavina ma­ga alá temette őket. További két­száz ember a hóakadályok mi­att a hágón rekedt, közülük töb­ben megsebesültek. Mentésüket nehezíti a rossz időjárás. Egy grúziai faluban, Duseti térségében, öt embert ölt meg a hózuhatag. Gudauri körzetében két másik, hóviharba keveredett személy a saját autójában lelte halálát fulladás, illetve kihűlés miatt. Százötven jármű rekedt a Grúzi­át Örményországgal összekötő hágón; egy gépkocsivezető kihű­lés következtében életét vesz­tette. Kenyai tragédia - 140 halott Nairobi (MTI) — A szombat reggeli súlyos kenyai vasúti szeren­csétlenségnek a BBC vasárnap ha|nali jelentése szerint mintegy 140 halálos aldozata van. Fotó: AP Törvény készül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról Budapest (ISB - S.Z.) — A három oldalnak nem sikerült megegyezésre jutni az Érdek­egyeztető Tanács plenáris ülésén az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényter­vezet vitájában. Az ülést a mun­kaadóknak a tervezettel kapcso­latos ellenvetései miatt kellett félbeszakítani. A törvénytervezet egyébként a parlamenti benyújtást követően került az ÉT elé. A szociális biztonság kié­pítésének egyik fontos eleme lehet az önkéntes kölcsönös biz­tosító pénztárak működése. Ezek az intézmények új formát ad­hatnak az öngondoskodásnak, s részét képezik a társadalombiz­tosítás reformjának. A parlament előtt fekvő törvény- javaslat háromféle intézménnyel számol: az egészségügyi, az önsegélyező és a nyugdíjtípusú formákkal. A javaslat szerint 15 természetes személy már alakíthat kölcsönös önsegélyező pénztárat, a „függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján”. A tagok tagdíjat fizetnek, s ebből tartják fenn az intézmény mű­ködését. A pénztárak alapszabá­lyában meghatározzák a taggá válás feltételeit, a pénztár szol­gáltatásait, a gazdálkodás rend­jét. A törvényjavaslat szerint a munkáltató, mint jogi személy is beléphet a pénztár tagjai közé, átvállalva a tagdíjak egy - az alapszabályban meghatározott ­hányadát. Az előterjesztés úgy fogalmaz, hogy a „munkáltató alkalmazottanként és pénztártí­pusonként csak egy pénztárban vállalhat hozzájárulási kötele­zettséget”, ám „a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen alkal­mazottját sem zárhatja ki”. Ez az, amit a munkaadók sérelmeztek az ÉT pénteki ülésén, mondván, hogy a kitétel csorbítja az önkéntesség elvét. Véleményük szerint az lenne a helyes megoldás, ha megvá­laszthatnák kit segélyeznek, s kit nem. Mivel azonban a tör­vényjavaslat már a parlament elé került, a kormányzati oldal nem lát esélyt a változtatásra. Ezen a ponton szakadtak meg a tárgyalások. Befektetés - menedzselés Budapest (MTI) — A bankrend­szer és a telekommunikáció meg­bízhatatlansága, a gazdasági törvények hiányosságai, a pi­ackutatás fejletlensége okozzák a legnagyobb nehézségeket a tel­jesen vagy részben nyugati tu­lajdonban lévő kelet-európai cégek vezetői számára - állapít­ja meg a Deloitte Touche Tohmatsu International könyv- szakértő és tanácsadó világcég által nemrégiben készített felmérés. A készítők szerint már tart sokáig az utóbbi évek ve- gyesvállalat-alapítási láza. A lakosság vásárlóerejének csök­kenését főként Lengyelországban és Romániában jelölték meg a legnagyobb gondnak a me­nedzserek. Valamennyi vizsgált országban - Bulgáriában, a volt Csehszlovákiában, Magyarorszá­gon, Lengyelországban, Romá­niában és Oroszországban - prob­lémát jelent az új vállalatokhoz megfelelő személyzetet találni. Főként Csehszlovákiában és Lengyelországban kevés a nyel­vet tudó szakember. A kelet-eu­rópai szakemberek gyengék a problémamegoldás, az önálló fe­lelősség-vállalás és a profitori­entáció terén, és - elsősorban Lengyelországban és Oroszor­szágban - nem ismerik jól a szabadpiaci gazdálkodás szabá­lyait. Leginkább Magyarországra jellemző, hogy a megfelelő szak­emberek hiánya miatt nagy bér­verseny kezdődött a cégek között. A jövőben várhatóan nem növek­szik az előző években tapasztalt mértékben a nyugat-keleti ve­gyes vállalatok száma - állapít­ja meg a felmérés. A nyugati partnereknek ugyanis egyre kevésbé lesz szükségük keleti társakra vállalkozásaik mened­zselésében, és a szabadpiaci kö­rülményekhez egyre inkább iga­zodó, anyagilag is függetlenedő hazai tulajdonosok is nagyobb autonómiát kívánnak. A menedzserek az újonnan Kelet-Európába érkező kollégáik figyelmét felhívnák arra, hogy rendkívül vesződséges lehet a helyi hatóságokkal és az állami vállalatokkal való kapcsolat- teremtés. Az állami vállalatok gyakran nem tudnak fizetni nyugati part­nereiknek. A középosztály vásár­lóereje gyenge ezekben az orszá­gokban, a jól ismert, jó minőségű nyugati márkákat azonban mégis szívesen megveszik. Muzulmán- horvát tűzszünet Zágráb (MTI) — Az elvileg szövet­séges boszniai muzulmán és horvát fegyveres erők képviselői szomba­ton a közép-boszniai Vitéz váro­sában tűzszüneti megállapodást ír­tak alá a hetek óta folyó harcok befejezéséről. A megállapodás vasárnap reggel nyolc órakor lép életbe. A hírt a Reuter szerint a zágrábi és a szarajevói rádió egyaránt be­jelentette. A zágrábi rádió szerint a tűzszüneti megállapodás aláírása után abbamaradtak a harcok Kisel- jakban, Szarajevó közelében. Dario Kordic, az egyoldalúan kikiáltott bosznia-hercegovinai horvát állam, Herceg-Bosznia alelnöke közölte, hogy a megállapodás szerint min­den utat megnyitnak Közép-Bosz- niában és szavatolják az ENSZ- erők és a humanitárius segély- szállítmányok zavartalan átha­ladását. Rj asence v-ügy Moszkva (MTI) — A Rjasencev- ügy azzal a nem kis veszéllyel jár, hogy Magyarországot bele­vonhatja az orosz hatalmi csú­csokon zajló elszámolásokba - fi­gyelmeztetett hétvégi számában az Izvesztyija című moszkvai napilap. A tekintélyes újság azután foglalkozott majdnem egy egész újságoldalt megtöltő cikkben az ANT és a Rosszijszkij Dom nevű cégek ügyével, hogy a magyar sajtóban több írás is napvilágot látott e témában. Fi­gyelemre méltó, hogy a cikk egyik szerzője az a Pavel Vos- csanov, aki korábban hosszú időn át Borisz Jelcin sajtótitkára volt és akiről olyan hírek kerin­genek, hogy ó volt az állítólagos illegális fegyverkereskedelem­mel vádolt Rosszijszkij Dom nevű cég egyik legfelső kapcso­lata. A szerzők egyúttal nyíltan meg­vádolták az orosz főügyészséget és a belügyi szerveket: miközben rohamléptekkel terjed a bű­nözés, távolról sem mondható el, hogy az illetékes szervek komo­lyan nekiálltak volna meg­fékezni. „A nyomozók, akik ko­molyan veszik munkájukat és a hatalom legfelsőbb szféráit érin­tő korrupciós ügyekben nyo­moznak, elóbb-utóbb állásuk fel­adására kényszerülnek.” Kedvezmény - feltételekkel Washington (MTI) — Nyílt kér­dés még, mikor és milyen fel­tételekkel kapja meg Románia az Egyesült Államoktól a legna­gyobb kereskedelmi kedvez­ményt - értesült amerikai tör­vényhozási forrásból az MTI tudósítója. A Bush-kormány ta­valy javasolta a törvényhozás­nak, hogy adják meg Romániá­nak a kedvezményt, azzal ér­velve, hogy a kereskedelem segíti a román népet és előnyös az amerikai gazdaságnak. A képviselőház őszi vitájában azon­ban kormánypártiak is a javaslat ellen foglaltak állást. Az ered­ményben nagy szerepe volt Tom Lantos képviselőnek, aki a vi­tában hangoztatta: Románia vál­tozott a legkevesebbet a térség­ben, ott következetesen megsér­tik a vallásszabadságot, a kisebbségi jogokat. Azt követően, hogy a romániai választások lényegében rendben lefolytak, az ellenzéki Demokra­tikus Konvenció, illetve legutóbb - Tőkés László javaslatára - az RMDSZ is síkraszállt azért, hogy Románia kapja meg a legna­gyobb kereskedelmi kedvez­ményt. Egyelőre azonban bizony­talan, hogy az amerikai törvény- hozás zsúfolt napirendjére mikor kerülhet fel a kérdés - nemkülön­ben az, hogy a képviselők milyen feltételeket kívánnak támasztani a kedvezmény megadása fejében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents