Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Január 26., Kedd---------JEGYZET--------/ De&éfex tfefyeÍMé M. Szabó Zsuzsa Amikor a hírügynökség jelentése elém került, halkan nevetgélni kezdtem. Arról szólt ugyanis (mi is lehoztuk szombati számunkban), hogy felfüggesztették állásából és fegyelmi vizsgálat alá vetik a pásztói kórházigazgatóját. Mégpedig azért, mert az Élet és Irodalom c. lap kérdésére, hogy mi olyan őrjítő a nő nemi szervében, azt a választ adta a lapnak: a férfi nemi szerv. Mint a jelentésből kiderül, nem maga a szellemes megállapítás okozta a gondot, hanem hogy a főorvos levelét kórházi pecséttel látta el. Ez pedig ugye méltatlan... A tudósítás azzal zárult, hogy „a hatalom jön-megy, a sebészorvos azonban mindenkor operál” - jelentette ki a pecsét meggyalázója. Mondom: jókat derültem a sztorin, végre valami vidámság, egy kellemes, egy laza hír! Egészen addig tartott a jókedvem, amíg valami be nem ugrott. A pecsét miatt. Bohumil Hrabal írta (később Milos Forman megfilmesítette) a Szigorúan ellenőrzött vonatok-at. Ebben történik, hogy a vasútállomás szép távírókislánya, Zdenicka fenekére nyomogatja a bélyegzőket Húbicka forgalmi tiszt. A pecsétek fele a Német Birodalom jelképe. S mert más okot nem találtak, a fegyelmi bizottság ezen pecsétek meggyalázása miatt indított vizsgálatot a forgalmista ellen. Amikor ez eszembe jutott • mit mondjak? - egyszerűen lehervadt arcomról a mosoly... Szélvihar miatt áramkimaradás Miskolc (ÉM) — A hirtelen tavaszias idő* járásnak szinte majdnem mindenki örült, a kísérőjelenségek miatt azonban igen sokan bosszankodhattak az elmúlt hét végén- A péntek éjjel érkezett, és azóta is csak időlegesen megszűnő viharos szél több helyen okozott a megyeszékhelyen és környékén időszakos áramkimaradást. Mint azt Szepesi Istvántól, az ÉMÁSZ miskolci üzemigazgatóságának üzemviteli osztályvezetőjétől megtudtuk, január 23-án reggeltől megerősített készenléti szolgálatot tartanak, és éjjel-nappal folyamatosan dolgoznak a hibák elhárításán. Az üzemzavarok három fő területen jelentkeztek: két darab úgynevezett tápponti kiesésük volt Miskolcon. Nem működött egy ideig a nyugati alállomás, amelynek hatásköre a Győri kaputól a Papírgyárig terjed, és a Chinoin-alállomás, amely a bükki településeket valamint Komlóstetót és a Berekalját hivatott ellátni árammal. Jelentősek voltak a középfeszültségű vezetékek üzemzavarai, amely Miskolcon és környékén (Felsőzsolca, Kistokaj, Mályi) okoztak zavarokat. A kisfeszültségű hálózatban 321 hiba keletkezett, ezeknek mintegy hetven százaléka a megyeszékhelyen, ígéretek szerint ma reggelre lényegében minden hibát elhárítanak, több órás áram- kimaradás már nem várható, előfordulhatnak azonban még 5-10 perces áramszünetek. Stgnos, az időjárási előrejelzések nem sok jóval biztatnak, mert amellett, hogy a hőmérséklet is lassan csökken, megérkezik majd a nem kevésbé viharos északi szél is. Természetesen emiatt továbbra is fenntartják a megerősített készenléti szolgálatot. Az esetleges kisebb üzemzavarokért előre is kérik a lakosság megértését és türelmét. Kell a kötvény! Budapest (ÉM) — A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől kapott információ szerint az elmúlt hónapokban sok panaszos fordult tanácsért, segítségért a főfelügyelőség Információs és Panaszirodájához az utazási irodák működésével kapcsolatban. A panaszok lényege: egyes utazási irodák a biztosítások megkötése után nem adják ki a Biztosítási Kötvényt az utasoknak. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség éppen ezért felhívja az utazni szándékozók figyelmét, hogy - a Ptk. 537. és 538. paragrafusa alapján - követeljék a Biztosítási Kötvény kiadását, vagy a biztosítási szerződés írásba foglalását máég az utazás megkezdése előtt! Hejőszalontai helyzetváltozás A községháza épületének új szárnyában rendel az orvos Fotó: Farkas Maya Hejőszalonta (ÉM - GyK) — Harmadik éve már, hogy egy új fejezet kezdődött a mintegy hétszáz lelket számláló kistelepülés történetében. A helyzetváltozást az idézte elő, hogy a falu polgárai az önállóságra voksoltak. A község lakosai közül választották meg a héttagú képviselő-testületet, s a polgármesteri tisztségre Márton Istvánnak szavaztak bizalmat. — Családom egyik ága tősgyökeres szalontai, itt nőttem fel, ismerem az embereket, tisztában voltam a falu helyzetével. Jó szakmám van, az utóbbi öt esztendőben vállalkozóként dolgoztam. A döntés tehát nem volt könnyű. Rangsorolni kellett persze a megoldandó szociális és kommunális feladatokat, hiszen a helyi pénzforrások végesek. Voltak fejlesztések, beruházások, amelyekre vállalkozhattak saját erőből, volt, amihez kellett a segítség. —A kis faluközpont nemrég megújult, azt észreveszik rögtön a Hejószalontára érkezők... — Egy családi háznál tulajdonképpen nem nagyobb az az épület, amelyet felújítottunk, s egy új szárnnyal bővítettünk is. Ez a községháza, de a hivatalon kívül a posta is bérli az épület egy részét. Amire büszkék vagyunk: a faluközpontban, az új épület- szárnyban kapott helyet az orvosi rendelő és a váró. Hetente két alkalommal j ár ide rendelésre Hejő- papiból az orvos. —Gyógyszerért azonban ma még Miskolcra, Tiszaújvárosba, vagy Csátra kell utazniuk a helybelieknek. — Reméljük, nem sokáig. Tárgyaltunk gyógyszerésszel, s ha sikerül egy e célra alkalmas helyiséget kialakítanunk, akkor vállalkozna a „kiszállásra”. A mozgó gyógyszertár mégkönnyíthetné különösen az idősebb, egyedül élő emberek helyzetét. — Amint jöttünk, láttuk, hogy hozzák a zacskós ivóvizet. De már áll az új víztorony. Mikor lesz vezetékes ivóvíz Szalontán? — Ez a legnagyobb beruházás, melyre vállalkoztunk. Természetesen, a megvalósításához pályázatot nyújtottunk be, hiszen a mi költségvetésünkből - tavaly például ez az összeg 12 millió forint volt - erre nehezen tudtuk volna összekuporgatni a pénzt. A mintegy 20 milliós beruházáshoz elnyertük a 90 százalékos központi támogatást. A vízvezetékrendszer kiépítése két esztendő alatt valósul meg. Hejószalontán úgynevezett egyedi vízmüvet építenek. Kutat fúrtak, elkészült a vízműtelep, s megépült a tervezett 5,5 kilométeres vízvezetékből 500 méternyi. A víztorony alapozásánál azonban nem megfelelő a betonozás, emiatt jelenleg állnak a munkálatok. A beruházás befejezésének határideje a generálkivitelezővel kötött szerződés szerint: 1993. augusztus 30-a. Az aggteleki határátkelőhely jövője Tompa Sándor interpellációja Budapest (ÉM) — Tompa Sándor (MSZP): 1992. február 17-én' levélben kerestem meg a Magyar Köztársaság Kormánya öt miniszterét, a belügyminisztert, a pénzügyminisztert, a környezet- védelmi és területfejlesztési minisztert, a külügyminisztert, és a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert az Aggteleken működő határátkelőhely nemzetközivé tétele ügyében. Az előzményekhez tartozik, hogy az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága még '89-ben kezdeményezte ezt, hiszen évente kb. 80 ezer vendég, külföldi vendég fordul itt meg, akik értetlenül szemlélik, hogy a mai világban Európa közepén nem vehetik igénybe a határátkelőhelyet Szlovákia irányában, miközben ott élénk kétoldalú forgalom zajlik kisha- tármenti forgalom címén. Az előbb említett levelemre különböző tartalommal, de válaszolt négy miniszter. Kérdéseim ezek után Keresztes K. Sándor miniszterhez: ön mint a Borsod-Abaúj- Zemplén megye fejlesztésével foglalkozó tárcaközi bizottság vezetője, ismeri-e az aggteleki átkelőhely ügyében a Külügyminisztérium álláspontját? Második kérdésem: hogyan fordulhat elő, hogy míg a Pénzügyminisztérium részletes pénzügyi tervvel is szolgált a nemzetközivé tételre vonatkozóan, addig a Belügyminisztérium Rendészeti Hivatala a nemzetközivé minősítés kezdeményezéséről sem tud? Ön szerint ki és hogyan koordinál Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési ügyeiben, adott esetben Aggtelek kérdésében? Harmadszor: a pénzügyminiszter úr levelében arról is táj ékoztatott, hogy hamarosan a kormány elé kerül a határátkelőhelyek fejlesztési terve. Megtörtént-e ez, és milyen módon szerepel benne az említett, kérdezett aggteleki átkelőhely? Negyedszer: ismert, hogy a kormány az elmúlt héten döntött a Borsod-Abaúj-Zemplén megyével foglalkozó fejlesztési programjáról. Kérdezem, szerepel-e ebben a határátkelőhelyek helyzete és fejlesztése? Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Hallgatva Tompa Sándor képviselő úr szavait, olvasva interpellációját és a mellékelt dokumentumokat, az az érzésem, hogy képviselő úr mindent tud az Aggteleken működő határátkelőhely nemzetközivé tétele ügyében tett lépésekről. Először: természetesen ismerem a Külügyminisztérium álláspontját, miszerint politikailag egyetért a határátkelő nemzetközivé tételével. Arról is tudok, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium is támogatja a javaslatot, mert ennek közlekedési szempontból nincs különösebb akadálya. A helyzet azonban az, hogy a határátkelőhelyek megnyitásáért nem ezek a szervek, hanem a 40/1974-es minisztertanácsi rendelet értelmében a Pénzügyminisztérium a felelős. Az ott illetékes Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága november 20-án kelt tájékoztatója szerint egyelőre csak a két ország közötti kapcsolatok zavartalanabb lebonyolítása érdekében történő fejlesztéseket tartják - pénzügyi szempontból természetesen - indokoltnak. A koordinációval kapcsolatos kérdésre egyértelmű a válasz. Területfejlesztési ügyekben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium koordinál a régió köztársasági megbízottjának helybéli segítségével. A határátkelőhelyek fejlesztése esetében azonban - mint jeleztem - a döntő szerepe annak a pénzügyminiszter által vezetett tárcaközi bizottságnak van, amelyben a Belügyminisztérium is részt vesz. A bizottság javaslata alapján az érvényes jogszabály szerint a pénzügyminiszter készít előterjesztést, amellyel minden tárca találkozik, és észrevételt is tehet. Ezt követően dönt a Kormány. Ezzel összefüggésben - harmadszor - a Pénzügyminisztérium júniusban összehívta a tárcaközi bizottságot, ahol többek közt az Aggtelek-Domica határátkelő kérdése is napirendre került. Az előkészítés alatt álló anyagban szerepelt a határátkelő forgalmi rendjének megváltoztatási lehetősége. Nemzetközi szakértői tárgyalások is folytak a kérdésről. Mindkét delegáció tám ogatta aj a- vaslatot, de a szlovák fél ez irányú írásos nyilatkozata hiányában nem lehetett az ügyben dönteni. Ez sajnos, azt is jelenti, hogy nem készülhetett el a tárgykörben újabb előterjesztés, és így a kormány 3161?1992-es határozata érvényes, amely Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a Sátoral- jaújhely-Slovenské Nővé Mesto, azaz Szlovákújhely és a Pácin- Velky Kamenec, Nagykövesd határátkelőhely megnyitását fogadta el 27,7 miihó forintos egyenkénti költségráfordítással. Negyedszer: az elmúlt héten jóváhagyott Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei programokban, részben az előzőek miatt, részben pénzügyi okokból nem szerepel a kérdéses határátkelő- hely nemzetközivé fejlesztése. Ez nem zárja ki, hogy a szlovák kormány hozzájárulása esetén a három évre szóló feladatcsokorban ne mérlegeljék újra a lehetőséget, és keressük a finanszírozás forrását, amit nem is elsősorban gazdasági, de politikai és természetvédelmi okokból magam is indokoltnak tartanék. Köszönöm figyelmüket. Tompa Sándor (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Ön mondta, hogy a kormányzati munka hiányosságaira valószínű, sokkal inkább kíváncsi vagyok, vagy ezzel kapcsolatos véleményére, mint az aggteleki határátkelőhely nemzetközivé tételére. Én azt szeretném mondani, hogy jómagam is, a Bükki Nemzeti Park igazgatósága is, az ott élők is komolyan kíváncsiak arra, hogy mi lesz ennek a határátkelőhelynek a sorsa, és ha ebben vannak a kormányzati munka hiányosságaira utaló jegyek is, és kiérezhető a kérdéseimben, akkor nyilvánvaló, e tekintetben is gondok vannak. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a nemzetközi egyeztetéseken bukott meg a határátkelőhely megnyitása, nemzetközivé tétele. Tehát a szándék tapasztalható részben a pénzügy- miniszter, részben a Környezetvédelmi Minisztérium részéről, hogy ott minél hamarabb nemzetközi határátkelőhely létesüljön. Megköszönve ez irányban az önök koordinációját, és abban a reményben, hogy ott hamarosan a külföldi turisták átkelhetnek mindkét irányban - én elfogadom az ön válaszát. Az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 6 ellenében, 36 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Környezetvédelmi oktatás Mályi (ÉM-FJ) —Immár második fordulóját tartották az elmúlt héten annak a Környezetvédelmi Képzési programnak, amely a környezetszennyezés megelőzésének és visszaszorításának módszereit, valamint konfliktuskezelést hivatott oktatni Közép- és Kelet Európa országaiban. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége finanszírozta program célkitűzései változatlanok: továbbra is a keleteurópai országokat kívánja segíteni a térségben jelentkező környezetvédelmi problémák megoldhatóságában. Segítséget nyújtanak a szennyezések megelőzésében, csökkentésében, az ilyen jellegű nehézségek felismerésére, értékelésére, kezelésére, a természeti erőforrások hatékony fel- használására. A program képzési lehetőséget ad a gazdasági, üzleti szférában az átalakuló iparágaknak és a környezeti szó I gáltatást végző vállalkozásoknak a pénzügyi irányítás, a környezetgazdálkodás tanításával; a szennyezés csökkentését, megelőzését szolgáló stratégiák kidolgozásával; a környezetvédelmi szolgáltatás, illetve tanácsadás, a hulladékkezelés piacának megtalálását illetően. Fontosnak tartják az állampolgári, társadalmi szervezetek közvélemény-tudatosság erősítő kampányait; a marketing stratégiák, konfliktus- megoldó készségek kialakítását. A legutóbbi tréning oktatói a Világ Vadvédelmi Alap önálló programja, a RESOLVE (környezetvédelmi konfliktusok kezelését oktató szervezet) fómunka- társai voltak. Mi Christine Pendzich-t, az egyik előadót kérdeztük a program lényegéről.- Elsősorban a környezetvédelmi problémák megoldását, annak módszertanát, technikáját oktatjuk. Nagyon sok, más tudományok terén elért eredményt használunk fel úgy a konfliktuskezelés, mint bármely más, programunkban szereplő nehézség kiküszöbölésének, áthidalásának oktatása során. Segítséget próbálunk nyújtani a részvevőknek ahhoz, hogy a szélesebb közvéleményt, a társadalom minden rétegét be tudják vonni a környezeti ártalmak elleni küzdelembe. Tanfolyamunkon a hallgatók többek között olyan ismeretekre tehetnek szert, mint például a participációs demokráciában nélkülözhetetlen tárgyalási és konfliktus megoldási készség, a környezeti hatásvizsgálat lebonyolításának módszerei. Szeretnénk elérni, hogy a közép- és felsőoktatási intézményekben is oktassák a súlyos érdekellentétek megoldhatóságát, akár szakkörök szintjén. ___________ T estületi ülés Mezőkövesden Mezőkövesd (ÉM)—Január 29- én, szerdán reggel kilenc órától tartja soros ülését Mezőkövesd város képviselőtestülete a polgár- mesteri hivatal „B” épületének tanácskozótermében. Az ülésen többek között javaslatot tesz Pap János polgármester a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjára, valamint kezdeményezik egy világkiállítási alapítvány létrehozását. Mindezeken kívül egyebek mellett jelentés hangzik el az 1992 december 31-ig lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásáról, és javaslatot tesznek a szervezeti és működési szabályzat módosítására. Betörőt keresnek Miskolc (ÉM) — Keresi a rendőrség annak a betöréses lopásnak az elkövetőjét, aki január 21-én Miskolcon az Elek Tamás úton egy BMW 525-ös személygépkocsit feltört és abból egy Westel 2500 típusú rádiótelefont ellopott mintegy 200 ezer forint értékben. A miskolci rendőrkapitányság kéri mindazokat akik az üggyel kapcsolatban bármilyen információval tudnak szolgálni, értesítsék a rendőrséget.
