Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1992. December 15., Kedd A börtön kapujában Miskolc (ÉM-BG) - Alcímként talán azt is ide lehetne írni: kis tábla, nagy bonyodalom. De lényeg a lényeg, vágjunk bele a történésekbe az elejéről. Sebők Istvánné kisvállalkozóként vezetett egy virágboltot, majd ő is belépett a mini abc- tulajdonosok sorába. Jó bornak is kell a cégér, bizony kirakott egy úgynevezett megállító táblát a bolt előtti járdára. Egy darabig nem is volt probléma, de később megjelent a Hi­vatal, két szigorú ember képében. Innentől a szó átadatik:- Bejött a két közterületfenntartó, és kérték az engedélyt, merthogy nem lehet csak úgy, papír nélkül kitenni mindenféle táblákat. Mondtam, engedély nincs. Akkor be kell ven­ni - jött a mord válasz. Jó, beveszem. Innentől megváltozott a hangnem, beszélget­tünk, mondták, Erzsiké így, Erzsiké úgy, még csodálkoztam is, most akkor hivatalos ügy, vagy baráti beszélgetés. Telt-múlt az idő, már el is feledkeztünk az ügyről, amikor jött november elején egy értesítés, miszerint november 18-án reggel nyolc órára jelenjek meg a miskolci bün­tetésvégrehajtási intézetben egynapi hideg élelemmel és egy váltás fehérneművel, mert le kell töltenem a nyolcnapi elzárásra jogosító beutalásomat. Ezen kívül semmi, hogy miért, vagy merre, meg egyáltalán. Ledermedtem, majd jó órai telefonálgatás után kiderült, hogy a tábla miatt engem megbüntettek nyolcszáz forint pénzbírságra, erről ki is küldték a pa­pírt még június végén. Igen ám, de mi akkor három hétig külföldön voltunk, senki nem ve­hette át a papírt. Na, ezt a nyolcszáz forintot kellett volna megváltanom napi száz forint­jával a fogdán. Már komolyan gondolkodóba estem, hogy már csak megnézem belülről is, milyen egy börtön, de egy ismerősünk felvilágosított, hogy ott nem úgy van, hogy külön cella adósoknak, külön meg köztörvényeseknek. Ekkor meg­gondoltam magam és inkább befizettem a csekket. A történetnek itt vége is lehetne, csakhogy! Nem tudom, mennyien emlékeznek még a tavalyi Kassai úti kettős gyilkosságra, amikor egy betörésből származott áru eladása utáni veszekedés vezetett a vérontáshoz. Na, abban a boltban, ahova betörtek, társtulajdonos voltam akkoriban, és mint ilyen, károsult. Tanúkihallgatáson voltam párszor a rendőrsé­gen, meg a bírósági tárgyaláson is. Ez, utób­bin éppen november közepén, amikor jött az én behívóm is, így volt alkalmam a tár­gyaláson is, meg még a szembesítésekkor is látni, hallani, miként bánnak a vádlottal. Ha fájt a feje, akkor a nyomozók szaladtak gyógy­szert keríteni, a tárgyalást fél egykor megsza­kították, mert a börtönben ebédosztás volt, a folyosón meg ott ült a másodrendű vádlott hároméves kisgyereke reggel óta étlen-szom- jan a nagymamájával, mert ők ugye, nem mászkálhatnak csak úgy, hogy is venné ki magát, de ha a börtönben ebéd van, akkor megáll a világ, mert az étkezéshez joga van szegény bűnözőnek. Ehhez képest az a hangnem, ahogy velünk bántak a Hivatalban, túlment minden határon. Komolyan mondom, azzal a kétsze­res gyilkossal úgy bántak mint a hímes to­jással, velünk meg, mint egy útszéli csavargó­val. Egy vacak kis tábla miatt... (Ez itt a tollforgató megjegyzéseinek a helye.) Házi áldatlanság... György Horváth László Rég Miskolcra költöztek a gyermekeim. Ók már rég megszabadultak minden régi falu­sias kacattól, hisz„ új bútorok, gépkocsijuk, lakásuk van. De ezt visszahoztam a padlá­sukról - mutatott egy féltve őrzött kis beke­retezett Házi Áldásra az idős anya -, hisz akkor még elvitték, de hasznát nem vet­ték a városban. Én megőrzőm - mondta az idős asszony, és visszaakasztotta a falra. És e furcsa kép nagyon szíven ütött, ugyan­is az elmúlt napok krónikájához tartozik az is, hogy betörtek a tomaszentjakabi kis református templomunkba, melynek lel­késze vagyok és ellopták a Debréte-Torna- szentjakab református egyházának az egész évi perselypénzét. Az alig negyven lélek- számot számláló kis református gyülekezet özvegyasszonyainak a két fillérecskéiból állt a perselypénz, melynek hiánya érzéke­nyen érintette a kis gyülekezet költségeit. Vajon téli tüzelőre, meleg cipőre vagy éle­lemre kellett a pénzünk, avagy valamelyik kocsmába vándorolt át? Gyaníthatóan igen! Hisz sajnos a mai fiatalság nagy részé nem tanulta meg, elveti a házi áldás minden pa­rasztcsaládban ereklyeként őrzött tétele­it... vagy egészen megfordítva értelmezi azt: Hol hit, ott szeretet, Hol szeretet, ott béke, Hol béke, ott áldás, Hol áldás, ott Isten, Hol Isten, ott szükség nincsen! Játék minden mennyiségben Miskok (ÉM-Ny.l.) - Tulajdonképpen már Mikulás előtt kezdetét vette az idei karácsonvi játékvásár, de igazán most tetőzik. Nem panaszkodhatnak a szülők, az idén nagy a választék, bő a kínálat, csak győzzék pénzzel... Minden eddiginél tóob játékkal várja a kicsiket és, a nagyokat is a miskol­ci Centrum Áruház játékosztálya. Fogynak a Barbie-babák, a tár­sasjátékok, a téli sporteszközök, de S a labdák, teniszütők is. ín is a vásárlók figyelmébe ajánljuk az egész világon Kedveltté volt Lego-játékokat, amiket a Centrum most a játékosztály egy elkülönített részében, a Lego System oldalon mu­tat be. Fotó: Laczó József „A fűrész jött és győzött” cikk nyomán Még egyszer a diófák, cseresznyefák lopásáról A csereháti szőlőben már nincs diófa Fotó: Szarvas Dezső Perkupa - Országos jelenség, de körzetünkre még jellemzőbb a vagyonelleni bűncselekmények számának növekedése. 1991-ben, 1992-ben 23 esetben tettünk felje­lentést ismeretlen tettes vagy tette­sek ellen, szövetkezeti tulajdon ellen elkövetett lopás miatt. Ebből 13 esetben fát termeltek ki, en­gedély nélkül a tettesek. Kilétük ál­talában csak akkor derül ki, ha tet­tenérés történik. A rendőrség segít­ségével több esetben sikerült le­foglalni az eltulajdonított fameny- nyiséget. A lopások diófára, cseresz­nyefára, tűzifára és egyéb rönk­anyagra irányulnak. A tagság részéről több esetben kap­tunk olyan jelzést, hogy ha már a lopások ellen tehetetlenek va­gyunk, a szövetkezeti tulajdont nem tudjuk megőrizni, továbbá a feljelentések döntő többsége ered­ménytelen maradt, ezért inkább termelje ki a téesz ezeket az érté­kes diófákat, mintsem a tolvajok kezére kerüljön. A bükkzsérci ERFAVAD Kft. vezetői 1991 októberében megker­esték szövetkezetünket diófa vásár­lással kapcsolatban. A szövetkezet 1991. október 16-án szerződést kötött az ERFAVAD Kft.-vel, körül­belül 40-60 köbméter diófa lábon történő értékesítésére. A kiterme­lést a szövetkezet kijelölése alapján a vevők végezték. A megkötött szerződés alapján kitermelésre került Varbócon 13, Színben 19, Szögligeten 29, össze­sen 61 darab diófa. A szerződés alapján mintegy 40-60 köbméter diófa értékesítésére lett volna lehetősége a termelőszövetkeze­tünknek, de akkor, amikor a szög­ligeti polgármester és a lakosság panasszal élt, a termelést azonnal leállítottuk. így 22,76 köbméter dió­fa került értékesítésre 145.000 fo­rint értékben. A diófából származó bevétel számunkra több erkölcsi kárt okozott, mint hasznot, mivel emiatt néhány tagunkkal és kívül­állóval szembekerültünk és ez az ügy ártott a köztünk hosszű éveken át kialakult jó kapcsolatnak. Úgy érezzük, hogy a lakosság közöm­bösen szemléli, ha a téesztól lop­nak, de ha a sajátját, vagy a saját­jának vélt dolgot lát veszélyben, felfokozottan reagál. A szövetkezet évek óta igyekszik a gazdálkodását, tevékenységét úgy alakítani, hogy a működési terüle­téhez tartozó tíz községben nem­csak a termelőszövetkezet tagjai, de a kívülállók, más munkahelyen dolgozó helybéüek is megtalálják a számításukat. Ennek tudható be, hogy a gyü­mölcsszedéssel szemben, noha jog­talan volt, a szövetkezet nem lépett fel annak ellenére, hogy lett volna lehetőség a kialakult helyzet törvé- nyesítésére. A téesz-tagok igényük szerint kor­látlan nagyságú háztáji területet használhatnak. Négyzetméteren­ként 10 fillérért földet adunk bérbe a kívülállóknak. Amennyiben té- esz-tag vagy bérlő használta volna a területet, akkor nem került vol­na sor a diófák kitermelésére, mert bíztunk volna benne, hogy meg is őrzik. A szövetkezet a diófák kitermelé­sével sem tulajdonjogot, sem írott jogszabályt nem sértett, de ha tud­tuk volna, hogy ilyen érzelmi han­gulatot kelt, akkor az előző, volt tu­lajdonossal szót váltottunk volna. Az, hogy a területünkön lévő érté­kes fák kivágását sem termelőszö­vetkezetünk, sem a lakosság, sem a rendőrség a mai napig sem tud­ja megakadályozni, bizonyítja ezt az a tény is, hogy Perkupán 1992. március 19-én 18 diófa lopásról, míg Tornakápolnán 1992. április 1- jén további 13 darab diófa lopásról tettek bejelentést a volt tulaj­donosok Rendőrségi nyomozás során ez évben 113 köbméter tűzifát, 185 ezer forint értékben foglaltak le a rendőri szervek. Sajnos, ezek a tények azt bizonyítják, hogy a dió­fa értékesítésére és termelésére vonatkozó intézkedésünk elkerül­hetetlen, szükségszerű volt, mert a lopások közösséget károsítanak és ezt akkor is meg kellett tennünk, ha erre érzelmileg felfokozottan reagálnak a lakosság részéről. Az újságcikkben szereplők panaszát kivizsgáltuk, jogsértést nem ta­pasztaltunk. Amennyiben ezt követően is köve­telése van valakinek, vagy vala­kiknek, úgy az általuk jogosnak vélt követelésüket polgári peres úton érvényesíthették volna. Megköszönjük az Észak-Magyaror- szágnak ezt a számunkra intelem gyanánt szolgáló cikket, és kérjük közreműködésüket, hogy a lopá­sok felderítésében és a felelósség- revonás tekintetében adjanak na­gyobb sajtónyilvánosságot, mert az­zal, hogy a szövetkezet a törvényes keretek között végzett diófa kiter­melést leállította, a diófa és az erdei lopások nem szűntek meg. Biró Sándor a perkupái Dózsa Mgtsz elnöke „A bíró nem jogalkotó... Miskolc (ÉM-BG) - Nem unatkoz­nak a borsodi bírák - talán ez lehet a tömör végkicsengése annak az összbírói értekezletnek, amelynek vendége volt dr. Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke. Januártól november végéig több mint huszon­háromezer ügy futott végig me­gyénk nyolc munkaügyi-, har­mincegy polgári- és huszonhat bün- tetóbírójának kezén. Éppen ezek miatt is szükséges a megyei bírói kollégiumok működtetése, amely komoly segítséget nyújt az egysé­ges ítélkezési gyakorlat megte­remtésében. Ami az egyéb tapasztalatokat illeti: a magyar büntetőjog a gazda­ság felszabadításával sajnos, nem készült fel kellően a gazdasági bűncselekmények szankcionálásá­ra. Mindenesetre a gazdasági bűn- cselekmények számának alakulása hű tükörképe a jelenkori magyar gazdaságnak, hiszen egyes bűncse­lekményfajták kezdenek szinte ki­halni. Ugyanez nem mondható el a bün­tetőügyekre. Ezen a területen egyre bonyolultabbak a jogi megítélések, szaporodnak az úgynevezett „elöregedett”, fél évnél idősebb ügyek. Amíg tavaly ez az arány 35 százalék körül mozgott, mára már megközelítette az 50 százalékot. A büntetőbírákat azért nem kell fél­teni, mert a megyei gárda rend­kívül fiatal, adott a fiatalos lendü­let, rendszeres konzultációs lehető­séget biztosít számukra a Fiatal Büntetóbírák Tanácsa, amelynek munkájába bevonják a fellebbviteli tanácsok elnökeit is. A polgári-, közigazgatási- és munkaügyi kollégium jelenlegi for­májában idén augusztus végétől működik. Ezen a területen a leg­fontosabb tapasztalat, hogy az Alkotmánybíróság megjelenése megnehezítette a magyar joggya­korlatot, ezen felül a módosítások, kihagyások, újramódosítások és az ezzel való zsonglórködés sem köny- nyíti a bírók munkáját. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság el­nöke előadásában kijelentette, ma is nehéz bírónak lenni, legalább annyira mint száz évvel ezelőtt. Kétezernél több bírói státusz van az országban, ebből alig valamivel töhb mint 1800 betöltött. Ennek ellenére eljöhet az az idő, amikor a bírói pálya presztízse megnövek­szik, a keresett pályák közé fog tar­tozni. 1995-ig mintegy ötven százalék­kal fog növekedni az egyetemek jogászkibocsátása, ezzel együtt csökken majd az elhelyezkedési lehetőség, de tovább növekszik a bírák anyagi megbecsülése és je­lentősen javulni fognak a munka- körülmények. Az előadást követő sajtótájékoz­tatón Solt Pál hangsúlyozta, eddig is fontos volt a bírák szuverenitása, az egyéni döntés felelőssége, de ez az önállóság nem jelenti azt, hogy a bíró korlátlanul labdázhat a rábí­zott ügyekkel, hiszen a bíró nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó. Városfejlesztés Mezőkövesd (ÉM) - December 15-én, kedden délután 15 órakor kerül sor Mezőkövesden, a Szent László tér 24. szám alatti Közössé­gi Ház első emeleti ifjúsági klubjá­ban a Városfejlesztés Mezőköves­den - vállalkozói és műszaki értel­miségi fórum című rendezvényre. Ezen az alábbi témákkal foglalkoz­nak majd: vállalkozói telephelyek, benzinkutak telepítési lehetőségei, az épített környezet helyzete és to­vábbfejlesztése, építészeti és város­képi megoldások. Vetítettképes előadást tart dr. Hor­váth Béla, városi főépítész, beveze­tőt mond és a vitát vezeti Pap Já­nos polgármester. Rendkívüli ülés Sátoraljaújhely (ÉM) - Sátoralja­újhely önkormányzati képviselő­testülete ma, kedden délután 13 órától rendkívüli ülést tart a Vá­rosháza dísztermében, amelyen megtárgyalják többek között a me­gyei Vízművek Vállalat részvény- társasággá történő átalakításával kapcsolatos önkormányzati felada­tokat, előterjesztés hangzik el a Borsodtávhő csődegyezsége, jogu­tód nélküli megszüntetése során le­folytatott eljárásokról, valamint ja­vaslatot tesznek a képviselőtestület 1993. évi első féléves munkater­vére. A testületi ülést követően 17 órától közmeghallgatásra kerül sor, mely­nek témája az önkormányzat jövő évi költségvetési koncepciója. A falusi turizmusért Albertirsa (ÉM) - November 28- án alakult meg a „Szövetség a kö- zép-kelet-európai zöld-falusi ven­dégfogadás kiépítéséért” (Zöld-Bio- Öko-Turizmus). A szövetség fő cél­ja, hogy elsősorban azokban az or­szágokban, ahol nem bontakozott ki a falvak-tanyák fejlesztése, a fa­lusi turizmus kezdeményezzék az újbóli kibontakozást ezen a téren. Mindenekelőtt összegyűjtik és a tagországok nyelvén közzéteszik azokat a pénzügyi, oktatási, techni­kai, marketing információs előfel­tételeket, a határok átjárhatóságá­ra vonatkozó ismereteket, amelye­ket a parlamenteknek, kormá­nyoknak, régióknak és önkormány­zatoknak célszerű biztosítani a falusi turizmus nemzeti, regionális méretű kibontakozásához és ered­ményes működéséhez. Javaslatokat kívánnak tenni arra is, hogy az egyes közép-kelet-euró- pai országokat érintő különböző se­gélyprogramok hatékonyan szolgál­ják a falusi vendégfogadás kiépí­tését. Mindezt azzal a meggyőző­déssel teszik, hogy ez is elősegíti a falvak fejlesztését, az építészeti, természeti és kulturális hagyomá­nyok megőrzését, a foglalkoztatási bővítést, a vidéki területek élénkí­tését, az identitás erősítését, a zöld­falusi turizmust kedvelők igénye­inek magas színvonalú kielégítését. Rendőröket jutalmaznak Miskolc (ÉM) - A Mezőgazdasá­gi Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és a Miskolc Városi Rend­őrkapitányság együttműködése eredményeként mintegy 400 ezer forint összegű betörés- és lopás- sorozatot sikerült tettenéréssel felderíteni. A kapitányság állomá­nyába tartozók részéről kiemelkedő munkát végzők részére a vállalat 60 ezer forint jutalmat biztosított. Ünnepélyes átadására december 16-án kerül sor. Haltelepítés Lázbércen Miskolc (ÉM) - Nagy mennyiségű ponty telepítését kezdi meg a láz- bérci víztározóban a miskolci Vízü­gyi Dolgozók Horgász Egyesülete. Emiatt mától, vagyis december 15- tól december 31-ig Lázbércen csupán a ragadozó halakra szabad horgászni. A rendelkezés ellen vétő horgászokat súlyosan megbüntetik.

Next

/
Thumbnails
Contents