Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

____________________________T.--~_____________________________________________________ 1 992. December 15.? Kedd------------------------Miskolci Körkép É SZAK-Magyarország 5 A helyzet zavaros - a válság stabil A miskolci Városháza. Hogy milyen harcok dúlnak a falak mögött, arról csak sejt valamit a kívülálló. Fotó: Laczó József Válasz az MKV-tól Miskolc (ÉM) - A lakosság kor­rekt tájékoztatása érdekében Szilágyi István, a Miskolci Köz­lekedési Vállalat igazgatója az alábbi levél közlésére kérte a szerkesztőséget, mivel a lap 1992. december 7-i számában A polgármester közlekedési jó­tettei - címmel Szabó Árpád, az MKV Munkástanács elnökétől megjelent írás, - állítása szerint - kárt okozott a vállalatnak. Miskolc Önkormányzatának 1- 11/4.121/1992. számú hatá­rozatában biztosított anyagi esz­közökből, 19 millió forint körüli egységáron vásárolt 10 darab 2- 3 éves használt Tátra villa­mos, a beszerzési ár vonatkozá­sában rendkívül kedvező beru­házás volt, tekintettel a jármű 3,5-szörös új árára és a még csak kifejlesztés alatt álló, de ki­sebb méretű Ganz-Hunslet villa­mos 100 millió forintban körvo­nalazott egységárára. A jármű korszerű, a szakmai, környe­zetvédelmi elvárásokat kielégíti, összehasonlítása egy jelenleg még engedélyezési tervdoku­mentációval sem rendelkező Ganz-típusú járművel illuzóri­kus. A Tátra villamosok beszerzésé­ben a cikkben támadott polgár- mesternek személyes érdemei is vannak. Az Innovációs Centrum Park Rt.-vel kapcsolatos sejteté- sek valótlanok, mivel e cégnek ezen kereskedelmi ügylet lebo­nyolításához a világon semmi köze nem volt. A 18 forintos jegyárakat a je­lenlegi keresetek és az azt ter­helő kiadások vonatkozásában mi is soknak tartjuk, de össze­hasonlítva bármely más magyar vagy külföldi város tarifaszintjé­vel, illetve a városi tömegközle­kedés tényleges költségeivel, már sokkal kedvezőbb képet mutat. Az igazság az, hogy Mis­kolc városnak ehhez a jegyárhoz (a költségvetési támogatáson kívül) körülbelül 12 forinttal kell hozzájárulni, hogy a jelen tömegközlekedési színvonal fenntartható legyen. Az önkor­mányzati tulajdonú, önkor­mányzati támogatású vállalat­nak ezért minden fillér bevéte­lével, illetve a kiadásokkal el kell számolnia a városnak. A tényként kijelentett megálla­pítás minimális valóságtartalma annyi, hogy miután a vállalat az adómentesen, illetve minimális adó mellett végrehajtható átlag­bérfejlesztést maximálisan ki­merítette, a lehetséges önkor­mányzati támogatásnál 17 mil­lió forinttal kevesebbet használt fel. A bökkenő csak az, hogy mindez nem 1992-ben, hanem 1991. évben történt. Az ez évi eredmény ugyanis az időközben végrehajtott racionalizálási és költségmegtakarítási intézkedé­sekből származó jelentős megta­karítások ellenére is jó ha nem lesz negatív. így aztán a 13. ha­vi fizetés is csak illúzió és kita­lálása arra jó, hogy hangulatot keltsen. A Miskolci Közlekedési Vállalat­nál ugyanis nem közalkalma­zottak dolgoznak és így ránk a közalkalmazotti törvény nem vonatkozik. Ezt jól tudják az ér­dekképviseleti szervek és ennek tudatában döntöttük velük együtt el az évi alapbérfejleszté­sek nagyságát, valamint az egyéb kiegészítő bér- és jövede­lem-összetevők volumenét. Az elmondottakhoz csak annyit, hogy mindezen információval a levélíró is rendelkezik, illetve ha nem, úgy egy ilyen otromba, a polgármestert és a vállalatot tá­madó cikk megírása előtt lega­lább az elvárható, hogy alapvető összefüggésekről tájékozódjon. Keresztény Szakszervezet Miskolc (ÉM) - Megalakult a Keresztény Szakszervezet me­gyei és Miskolc Városi Szerveze­te. Akik érdeklődnek a szervezet iránt és tagjai akarnak lenni, levélben kérhetnek belépési nyilatkozatot. Címük: Keresz­tény Szakszervezet megyei és Miskolc Városi Szervezete, 3501 Miskolc, Mindszent tér 3. Miskolc (ÉM-M. Szabó Zsuzsa) — A megyeszékhelyen végül is stabil a helyzet, mert állandósul a város vezetésének válsága - mondta minap a városi közgyű­lés egyik tagja. Majd hozzátette: félő, hogy Miskolc Tiszaderzs sorsára jut, az elhúzódó válság végére az tesz pontot, hogy feloszlatják a közgyűlést, új választásokat írnak ki. Ez pedig úgy hiányzik a száz sebből vérző városnak mint púp az ember hátára... így alakult ki a helyzet Visszanyúlhatnánk a két évvel ezelőtti választásokhoz, mert tulajdonképpen onnan ered minden, de maradjunk csak a polgármester-puccs kirobbantá­sánál. A Fidesz miskolci önkormány­zati frakciója október 27-én az általa támogatott Csoba Tamás polgármestertől többségi szava­zással megvonta a bizalmat, rá egy napra kizárta a frakcióból, majd felszólította, mondjon le tisztéről. A többi pártot (SZDSZ, MDF, KNDP, MSZP) csak utó­lag tájékoztatta erről a lépésé­ről. A Fidesz indokai: a „gilisz­ta-ügy”, valamint az, hogy a pol­gármester nem népszerű a városlakók körében, vezetési stílusát pedig az egyeduralko- dásra való törekvés jellemzi. A Fidesz közgyűlésbeli szövetsé­gesei, a KDNP és az MDF ennek hatására úgy döntöttek: ők sem támogatják tovább Cso­ba Tamást. Ä közgyűlést alkotó többi párt, a legtöbb tagot számláló SZDSZ, továbbá az MSZP, az MSZMP, az egyszem kisgazda-tag és zöldpárti eddig sem támogatta a polgármestert, ők kitartottak eredeti állás­pontjuk mellett: az első számú vezetőnek mennie kell. A november 27-ei önkormány­zati ülés a várt intermezzóval kezdődött, Juga György, a Fi- desz-frakció vezetője felszólítot­ta a polgármestert: mondjon le, mert immár senki nem támo­gatja, a közgyűlés megvonja tőle a bizalmat. Csoba Tamás ké­szült erre, előre megírt beszédet mondott el, amelyben a pártok­ra hárítja a felelősséget, mert ahelyett, hogy a város dolgaival foglalkoznának, pártpolitikai csatározások színhelyévé teszik a közgyűlést. A Fidesz mellé állt az MSZP frakcióvezetője, Tóth Pál, a KNDP-s Kelemen István - majd szavazataival a közgyűlés, melynek 59 tagjából 35 nyomta meg az „igen” gombot, amikor a bizalmatlansági indítványról szavaztak. Amit egyébként nem ismer az önkormányzati tör­vény. Csoba Tamás a felszólí­tásra kijelentette: nem mond le. A képviselők ezután néhány személyi kérdésben döntöttek, majd elhagyták az üléstermet. Bekövetkezett az obstrukció, mellyel azt fejezik ki, nem kí­vánnak együttdolgozni Csobával és hogy nem ismerik el vezető­jüknek. A pártok álláspontja A jobb megértés kedvéért követ­kezzék a miskolci önkormány­zat párt-összetételének ismerte­A legnagyobb az SZDSZ frakció 17 taggal, majd az MDF 13-mal, utánuk a Fidesz következik 12- vel, majd a KDNP 8-cal. A ki­sebb pártok jönnek ezután: az MSZP (3), az MSZMP (2), a függetlenek (2 - egyik most a polgármester), m^jd 1-1 kisgaz­da és zöldpárti tag. A rendelet- alkotáshoz az 59 tagú testü­lettől legalább 30 igen szavazat szükségeltetik. Ha 30 alá csökken a közgyűlésen résztve­vők száma, az ülést határozat- képtelenség miatt be kell re- keszteni. Miskolc képviselőtestületében a kormányzó koalíció eltérően ala­kult mint a Parlamentben, mert a Fidesz, az MDF és a KDNP alkotta, s amely kezdetben 34 szavazatával képes volt keresz­tülvinni akaratát anélkül, hogy a kisebb pártok ebbe érdemben beleszólhattak volna. Éppen ezért volt érdekes, hogy a polgármester ellen alkalmilag szövetkező pártok nevében az MSZP-8 Tóth Pál szólt. Elmondta, hogy véleményük szerint a polgármester politikailag bukott embernek számít. Később részletesebben is kifejtette, mit ért ezen. Mint mondta, a világ minden demokratikusan működő városi önkormányzatában pártérdekek ütköznek. A polgármester fel­adata egy olyan minimális prog­ram megteremtése, amellyel minden pártot megnyer, maga mellé állít. Ezért a fejlett de- mokráciájú országokban az a polgármester az elismert vezető, aki képes megteremteni a pár­tok közötti összhangot. Úgy po­litizál, hogy az ne csak a város, hanem a pártok érdekeivel is összhangban legyen. Az előbbi­ekből következik, hogy ha a pol­gármester elveszti a pártok bi­zalmát, természetes lépése, hogy lemondjon. Legmarkánsabban a legnagyobb pártfrakció, az SZDSZ állásfog­lalása tér el ettől. Mint dr. Steierhoffer György frakcióveze­tő elmondta, ók nyerték a város­ban a választást, s a Fidesz pártjukat kijátszva ültette a polgármesteri székbe Csoba Ta­mást. Korábban sem támogat­ták a polgármestert, emellett most is kitartanak. A kezdetben kialakult koalíció már akkor életképtelennek tűnt, s ez idő­közben bebizonyosodott. Az SZDSZ szerint a pártvillongáso­kat nem szabad behozni a kép­viselői ülésterembe, minden párt tagjának elsősorban a vá­ros érdekeit kell szolgálnia dön­téseivel - a legjobb tudása és lel­kiismerete szerint. Az SZDSZ úgy véli: nem polgármester-vál­ság van Miskolcon, hanem a ko­alíciós pártok válsága. Nem sza­bad Csoba Tamáson számon kérni a pártok összhangjának megteremtését, mert a koalíciós pártok nem készítettek olyan közös programot, aminek meg­valósulását tőle követelhetnék. Politika ez a javából A november 27-ei, obstrukció miatt félbeszakadt közgyűlés december 7-én, majd 9-én foly­tatódott. A képviselők betartot­ták ígéretüket, nem maradtak távol, nem tették lehetetlenné a közös munkát. Nem tették lehe­tetlenné? Ahogy vesszük. Az történt ugyanis mindkét össze­jövetelen, hogy az előterjeszté­sek közül alig néhányat szavaz­tak meg. Dolgoztak tehát, de vajmi kevés eredménnyel. Kér­dés: mi jobb a városnak? Ha el sem mennek az ülésekre a kép­viselők, vagy ha elmennek es nemmel szavazva tiltakoznak a polgármester ellen. A ténnyel, hogy ott vannak, elismerik, ó a vezető, de a szavazatokkal nem. És itt ismét érdemes egy kicsit megállni! Mert ha sorba vesz- szük, milyen témákban és kik­nek az előterjesztéseit utasítot­ták vissza, már érdekesebb a kép. Az előzményekhez vissza­nyúlva meg kell említeni, hogy Csoba Tamás felajánlotta, le­mond, ha mindhárom alpolgár­mester követi. A pártok mégis bizalmat szavaztak az alpolgár­mestereknek. Nos, a közgyűlés legutóbbi ülésein éppen az al­polgármesterek javaslatait vet­ték le napirendről, vagy vetet­ték el. És azzal, hogy sorra nem fogadták el javaslataikat, nem­csak azt jelezték tetteikkel a képviselők, hogy „le a polgár- mesterrel!”, hanem azt is, az al­polgármesterek előterjesztései alacsony színvonalúak, alkal­matlanok a jóváhagyásra. Tehát kimondva, kimondatlanul: ma­guk a személyek sem alkalma­sak tisztjükre. Kit is támogat ez a közgyűlés, miért felelős? Nehéz lenne megmondani. Talán ismét Tóth Pált a leghelyesebb idézni, aki szerint egyik párt sem vállalja a város kormányzásának felelős­ségét, a közgyűlés a totális fele­lőtlenség állapotában leledzik. Hová juthatunk? A város közgyűlésének műkö­désképtelenné tételét, az obst- rukciót tehát nem vállalják a képviselők. Ók mossák kezeiket, mint mondják: felelősséget éreznek a városért. A közgyűlés mégis olyan, mintha nem is volna, mert alig dönt valami­ben. Ez szinte azonos azzal, mintha nem is vennének rajta részt a képviselők. Olyan obst­rukció ez, amelyet a felelős rész­vétel köntösébe öltöztettek. Arra elég, hogy a város tulaj­donképpen működésképtelenné váljon, de ahhoz sok, hogy a közgyűlést feloszlassák. Ettől, a tiszaderzsi úttól tehát nem kell tartani. Van azonban egy sarkalatos ré­sze az önkormányzati törvény­nek. Nevezetesen az, hogy ha az ország költségvetését elfogadja a Parlament, attól az időponttól számítva két hónapon belül dönteni kell az önkormányzatok költségvetéséről is. S mit mutat a mai helyzet? Az ország költ­ségvetésének sarokszámait már elfogadta a Parlament, Miskolc- nak pedig még a költségvetési koncepcióját sem szavazták meg a képviselők. Ez történt decem­ber 7-én, amikor elutasították Kobold Tamás alpolgármester előterjesztését. December 9-én pedig kitűzték a következő városi közgyűlés időpontját, amely ezek szerint január 15-én lesz. Miközben minden képvi­selő a város iránt érzett felelős­ségére hivatkozott, mintha ma­gával a várossal nem törődne senki... Van persze mód a helyzet oldá­sára. Az SZDSZ szerint új koalí­ciót kell kialakítani a pártok kö­zött, ók mindegyik frakcióval szívesen tárgyalnak. Úgy vélik azonban, a helyzet kulcsa az MDF kezében van, az ó szövet­ségüket kell ehhez megszerezni. Az SZDSZ-nek - állítása szerint - (hasonlóan az MDF-hez) van polgármester-jelöltje, s mint leg­nagyobb frakció bevallottan is az első számú vezetői poszt megszerzésére törekszik. Ä pár­tok tehát egyetértenek abban, hogy Csoba Tamásnak mennie kell. Az SZDSZ azonban ehhez hozzáteszi: úgy, hogy biztosít­sák neki a tisztességes visszavo­nulás lehetőségét. Van polgár­mester-jelöltje azonban a ke­reszténydemokrata frakciónak és a válságot kirobbantó Fidesz­nek is - nem lesz könnyű közös nevezőt találni. Félő, hogy mindennek a legtöbbet emle­getett miskolci polgárok isszák meg a levét. A meddőség kezeléséért Miskolc (ÉM-LGY) - A miskolci Semmel­weis Kórház - a Szülészeti és Nőgyógyá­szati Osztály kezdeményezésére - alapít­ványt hozott létre „A meddőség eredmé­nyesebb kezeléséért és a csontritkulás megelőzéséért”. Az alapítvány címéből is látható, olyan egészségügyi centrum kia­lakítása a cél, amelynek kettős célja van. A csontritkulásról tudni kell, hogy népbe­tegség, minden harmadik nőt veszélyez­tet. A nők 20-30 éves kora között még nincs baj, ekkor a legnagyobb a csonttö­meg, aztán fokozatosan ritkulni kezd. A súlyos következményekkel (combnyaktö­rés) és sok kellemetlen tünettel járó be­tegség megelőzhető bizonyos életmódvál­toztatással és gyógyszerekkel. Nyugaton már szinte általánossá vált a kezelése. A kórház az alapítvány segítségével a szű­rés megszervezését tervezi. Ehhez azon­ban egy nagyon értékes műszerre van szükség, a densitometerre, amely a csont- sűrűséget vizsgálja. Az osztályon az idén már 600 beteget vet­tek gondozásba és az eredmények nagyon jók. Ótven-kilencven százalékos arányban csökkent a fejfájás, az álmatlanság, az in­gerlékenység, a hőhullám, az izzadás, a depresszió, a folyás, az érezhető szívdobo­gás, a szorongás, a hátfájdalom, ám nőtt az önbizalom és a koncentrációképesség. A meddőség a magyar házaspárok 10-15 százalékának az életét keseríti meg. Szemléletváltoztatásra törekednek az osz­tály orvosai: az egészségügy és a társada­lom ne csak a megszületett, majd meghalt újszülöttet, magzatot tekintse veszteség­nek, hanem azt is, aki meg sem tudott fo­ganni. A magzatok és a koraszülöttek életben tartására sokat áldoz a tudomány és az egészségügy, a meddőség kezelésére alig. Az alapítvány a meddőség kezelésé­hez szükséges eszközöket biztosítja majd a miskolci kórházban. Az osztályon dolgozó orvosok, nővérek, asszisztensek vállalják, hogy az alapít­ványt támogató személyek, illetve cégek nődolgozói számára mindenkor soron kí­vüli ellátást biztosítanak. Ez a felajánlás vonatkozik a terhes- és nőgyógyászati ellátásra, rákszűró vizsgá­latokra, gyermeknógyógyászati, meddősé­gi, klimax- és oszteoporózis (csontritku­lás) ambulancián történő ellátásra is. Vál­lalják továbbá, hogy az alapítvány támo­gatói környezetében élő nők számára tesztlapot szolgáltatnak, amely segítségé­vel kiszűrik azokat, akiknél a csontritku­lás nagy valószínűséggel várható, vagy már elkezdődött. A kiszűrt betegeket so­ron kívül gondozásba veszik. Az alapít­vány kuratóriumának elnöke dr. Berkó Péter osztályvezető főorvos. A Postabank és Takarékpénztár Rt. 024-04651-es számlaszámán lehet e kettős célra adomá­nyokat befizetni. Az oszteoporózis ambulancián sok változó korú és idősebb nő kap gyógyírt panaszaira Fotó: Farkas Maya Gyarapodó Oszidő Miskolc (ÉM) - A megyeszékhely Idősko­rúak Szociális Otthonának vezetése és az ott l_akók kezdeményezésére hozták létre az Ószidő Alapítványt, melynek célja, hogy az otthonban élőknek magasabb el­látási színvonalat tudjanak nyújtani, hogy újabb, pénzügyi fedezet híján eddig nem biztosítható ellátási formákat vezes­senek be. Időközben többen jelezték az idős lakók közül, hogy jó lenne, ha a gon­dozottak által az otthonra hagyott pénzből az alapítvány vagyonát növelnék. Á száze­zer forint, vagy ennél nagyobb alapítványi vagyon létrehozásához, növeléséhez a vá­ros önkormányzati testületének hozzájá­rulása szükséges. Miskolc képviselői legu­tóbbi ülésükön úgy döntöttek, hozzájárul­nak, hogy az alapítvány újabb százezer forinttal gyarapíthassa vagyonát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents