Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
Aszálykáros erdőink támogatása Tájékoztató az agrárpiaci rendtartásról Miskolc (ÉM) - Megyénkben nemcsak a szántóföldi kultúrák szenvedtek aszálykárt, hanem erdeink erdőfelújításai is. Ezért tájékoztatjuk erdőterülettel bíró mezőgazdasági üzemeinket arról a segítségről, melynek odaítéléséről október 29-én döntött az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság a 3451/1992 számú kormányhatározat, valamint a többszörösen módosított 11/1991. (1.18) kormányrendelet alapján. Ezek szerint az erdőfelújításokban ez évben keletkezett aszálykárok részleges térítését a következő pályázati feltételekkel teszik lehetővé. Pályázhatnak mindazok az erdőgazdálkodók, akiknek erdejében a folyamatban lévő erdőfelújításokban az erdőfelügyelőség aszálykárt állapított meg. A kárt az egyes erdőrészletekről felvett erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve (az E-lap) tartalmazza. A pályázati elbírálás és támogatás alapja tehát az E-lapokon az aszálykár miatt meghatározott pótlás területére vonatkozó elszámoló ár. A pályázatot a megyei erdőfelügyelőséghez kell benyújtani legkésőbb november 20-ig. Az aszálykár elbírálásakor az erdőfelügyelőség elsősorban az elsőkivitelű erdőfelújításokban keletkezett kár térítésére törekszik. Ahol a rendelkezésre álló keretet az első kivitelekben keletkezett aszálykár meghaladja, ott az erdőfelügyelőség a pályázat elbírálásakor további előnyben részesíti a területileg őshonos állományokban keletkezett károk megtérítését. Megyénk erdőterülettel bíró üzemei, gazdasági az erdőfelügyelőség által elfogadott, a pályázatokban megállapított térítési díjat ez év december 10-éig igényelhetik az Adóelszámolási iroda Agrárpiaci támogatás folyósítási számláról. 1992. November 5», A fejlesztésről Hegyalján Pezsdül az üzleti élet Tokaj (ÉM) - Nem kevesebb, mint három napig tartott az a rendezvénysorozat, melyet a Sheraton Kft. szervezett megyénkben, főleg Tokaj-Ilegyalján. Hazai és külföldi bankok, befektető társaságok, vállalkozók, a régió vállalatai, a községek, városok polgár- mesterei vettek részt, hogy a térség fejlesztésének lehetőségeit megtalálják, informálódjanak egymás gondjairól. Szlovákia és Kárpátalja is elküldte gazdasági képviselőit, szakembereit. A megnyitó ünnepségen a tokaji sportcsarnokban jelen volt a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára is, aki felszólalásában megemlítette a térség, de egész Borsod megyét érintő káros gazdasági folyamatait, sőt a helyes központi döntések kedvezőtlen helyi hatásairól is szólt. Ezért tartja szükségesnek a szakember, hógy a központi intézkedések mellett a helyi források felkutatására, feltárására, a külföldi és a hazai tőke számára kedvező feltételeket kell teremteni. A Sheraton Kft. rendezvényén Szerencsen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Mezőkövesden szekcióüléseken folytatták munkájukat a szakemberek. Olyan kézzelfogható, reálisan elérhető programokról tárgyaltak, mint például a hegyaljai pincék, a borkombináti szólók privatizációja, a borászatok magánkézbe adása, vegyes vállalati formákba vétele - bérbeadása. Szó volt még a konferencián készétel- üzem létesítéséről, gyermektápszer üzem építéséről, sőt magyar-ukrán közös bank létrehozásáról is, amely az ukrán-magyar mezőgazdasági vállalatokat finanszírozná. Pezsdül tehát az üzleti élet Hegyalján is, még akkor is, ha az M-3-as út elkerüli, akkor is, ha az Expó még messze van időben és térben egyaránt. Csütörtök Mezőgazdaság ÉSZAK-Magyarország 9 Harmincéves a talajvédelmi kutatás Putnokon Megyénk mezőgazdasága jórészt lejtős területeken termel Putnok (ÉM) - Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye északi domb- és hegyvidéki mezőgazdasági területei, az ott élő földművelők többszörösen hátrányos helyzetben vannak évszázadok óta. A meredek domboldalakon több munkával, fáradsággal is kevesebb termést adott a termőföld. Amikor a sík területeken holdanként 15 mázsa búza termett, a lejtős domboldalakon 10 mázsát sem tudott betakarítani a gazda. Nehéz volt a meredek lejtők művelése, az igaerő sekélyen tudott szántani, nem jutott trágya a sovány, erodált domboldalakra. A termelőszövetkezetek szervezésével nem változtak a gazdálkodás nehézségei, de új ismeretekre volt szükség az eredményesebb gazdálkodáshoz. Ezt ismerte fel a mezőgazdasági kormányzat és talajvédelmi kutatócsoportot szervezett Putnokon 1962-ben, azzal a feladattal, hogy a lejtős területű gazdaságok eredményesebb gazdálkodását segítse kutatási eredményeivel. Az első feladatokról dr. Krisztián József tudományos főmunkatárs így beszél: ' - A Putnoki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának területén és a fancsali termelőszövetkezetben kezdtük a kutatómunkát. A megváltozott gazdasági körülményeknek megfelelően a leromlott ter- mékenységű lejtős területű szántóföldek trágyázási, talajjavítási lehetőségeit vizsgáltuk az említett gazdaságokban. A tcrmclésfcjlcsztés első lehetőségének a növénytáplálás fejlesztését tekintettük. Abban az időben alig használtak műtrágyát a dombvidéki gazdaságok, ismeretlenek voltak ennek megfelelően a műtrágyahasználat módjai is. Nem voltak a tájra alkalmazható kutatási eredmények, üzemi tapasztalatok. Felismerve a gazdaságfejlesztés akadályozó tényezőit, műtrágyázási kísérletek beállításával kezd lük a kutatómunkát. Pár évi szabatos vizsgálat után meggyőződtünk a műtrágyák kedvező termésnövelő hatásáról, leírhattuk a különböző trágyaformák és azok arányainak alkalmazási módjait. Rendszeresen szerveztünk szakmai tapasztalatcserét kísérleti telepünkön, ahol örömmel tapasztaltuk kollégáink érdeklődését. Fokozatosan fejlődött a gazdaságok növénytermesztése, a hetvenes évek kezdetére megduplázódott, a nyolcvanas években az ötvenes évekének háromszorosa lett a főbb szántóföldi növények termésátlaga a kedvezőtlen adottságú térségekben.- Mit állapítottak meg, ami a gyakorlat számára is hasznosítható? Vizsgálatainkkal azt is bizonyítottuk, hogy nem egyedül a műtrágyahasználat fejlődésének köszönhető a termésátlagok növekedése. Az új növényfajták, a növényvédelem fejlődése egyaránt hozzájárult ahhoz. Időközben köztermcsztésbc kerültek új fajták, hibridek, felváltva a korábbi fajtákat. Termőképességük, szárszilárdságuk, egyéb kedvező tulajdonságaik egyaránt hozzájárultak az említett fejlődéshez. Mérföldkő volt a gyomirtószerek elterjedése, felváltva a korábban egyeduralkodó mechanikai gyomirtást, a kapálást. A megye hegyvidéki szántóföldjei savanyú kémhatásúak, fontosnak tartottuk ezért a talajjavítás lehetőségeinek, módszereinek kutatását. Bizonyítottuk a talajjavítás fontosságát, sajnálatos, hogy az rendre elmaradt azzal az indokkal, hogy nagyon költséges, bizonytalan a ráfordítások megtérülése. A gazdasági szabályozók sem segítették a talaj- javítást, ezért ahogy nőtt a műtrágyahasználat úgy csökkent a talajjavítás a hegyvidéki területeken.- Melyek az újabb feladatok?- A kutatócsoport munkájának elismerését jelentette, hogy már a hatvanas évek középén bekapcsolódhatott az Országos Műtrágyázási Tar- tamkísérlcti Hálózatba. Az ország összesen kilenc kutatóhelyén azóta is folytatott kísérletek nélkülözhetetlen ismereteket szolgáltatnak a műtrágyázás kedvező, esetenként - mint Putnokon is - kedvezőtlen mellékhatá- sairól.Éppen napjainkban éri sok vád az elmúlt - nyolcvanas évek - mezőgazdasági gyakorlatát „a műtrágyázás tönkretette talajainkat, elsavanyította, lerontotta termékenységét”. A vádak mellől rendre elmarad a bizonyítás, mi is savanyította el talajainkat. Ilyen horderejű kérdés megválaszolására csak elfogulatlan, megbízható, tudományosan igazolható eredmények birtokában vállalkozhatunk. Az okok feltárása nem öncélú ismeret, csak akkor lehet eredményes a károsítás elhárítása, ha ismerjük a károk forrását. Szántóföldjeink elsavanyodását a Növényegészségügyi- és 1 alajvédel- mi Szolgálat sokezer vizsgálata bizonyítja. A vizsgálatok az elsavanyo- dás tényét tudják megállapítani, az okok feltárása csak olyan területeken lehetséges, ahol évtizedekre visszatekintve is ellenőrzötten történt minden vizsgálat. Kísérleteinkben azt egyértelműen tudjuk bizonyítani, hogy nagymértékű az elsavanyodás azokon a parcellákon is, ahol soha nem szórtunk műtrágyát. Igaz, növelte az elsavanyodást a műtrágyázás, de az sokkal kisebb mértékű volt harminc évi műtrágyázást követően is.A légkör mérési eredményei alapján megállapítottuk, hogy az északi középhegységek, így a megye északi területei is az országban az erősen szennyezett térségekhez tartoznak. Kísérleti területünkön következtetni tudunk arra, hogy az ott mért talajsa- vanyodás elsőrendű okozója a légkörből származó savasság. Nagyon hasznos lenne, ha egyeztethetnénk méréseinket a légköri terhelésből származó mérésekkel, de kezdeményezéseink eddig nem kaptak viszonzást.- Mi a véleménye megyénk talajműveléséről?- A lejtős szántóföldek művelése rendkívüli körültekintést kíván. A jól végzett talajművelést ugyanis a talajvédelem alapvető feltételének tekintjük. Nagy gond, hogy a művelés költségei ugyanakkor 50 százalékkal is meghaladhatják a sík területekét. Elhibázott döntés volt, hogy megszüntették a hazai könnyű- és középnehéz traktorok gyártását. Nagyon drágán dolgoztak a kisebb méretű dombvidéki táblákon a nagy traktorok, hogy csökkentsék a művelés költségeit, nagy táblákat alakítottak ki, ami elősegítette az eróziós talajpusztulást. Kidolgoztuk vizsgálataink alapján a talajvédő talajművelés lehetőségeit, hogy az alkalmazás elmaradt, az említett okokra is visszavezethető. Önök növénynemesítéssel is foglalkoznak.- Igen. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy mellőzött növény lett a vöröshere a termelőszövetkezetekben. A gazdák korábban szívesen termesztették, különösen a völgyi nedvesebb területeken, felülvetéses telepítéssel, az első évben adott a takarónövény termést. Bízom benne, hogy a Putnokon nemesített Hungarotetra vöröshere fajta jó termőképességével elterjed az egyéni gazdaságokban.- Hogyan tovább?- Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét átmeneti állapotnak tekintjük. Meggyőződésünk, nem nélkülözheti a domb- és hegyvidéki térségek termékeit sem az ország ellátása, sem mezőgazdasági exportunk. Ugyanígy nem nélkülözheti a fejlesztést a térség, ugyanis az ott élő népesség évszázados hátrányos helyzete nem konzerválható. A termőföld, a talaj védelme az eddigiektől nagyobb figyelmet érdemel. A talajpusztulás permanens folyamat, minél jobban késik fékezése, megállítása, annál nehezebb, költségesebb a károk elhárítása. A lejtős területi földhasználat nagy kérdése a műtrágyák használata. A lemosódás veszélyezteti vízkészleteinket, használatukról mégsem mondhat le a szántóföldi növénytermesztés. A műtrágyák nélkül ugyanis erodált szántóföldjeinken a csökkent termékenység miatt olyan kevés lehet a termés, amely már kizárja az eredményes gazdálkodást. Kutatási eredményeink eddig is szolgáltattak olyan ismereteket, amelyek hasznosításával elháríthatjuk a műtrágyahasználat káros mellékhatásait. Az agrárkutatás, a putnoki kutatók, a térség fejlesztéséhez, a termőföld védelméhez nélkülözhetetlen ismereteket szolgáltatnak. Elkerülhetetlenül hatnak belátható időn belül a mezőgazdasági termeléstől független károsító tényezők - légköri savas hatás, egyéb szennyezések. A globális felmelegedés, a gyakoribbá váló aszályos időszakok, mind-mind feltételezik a tudományos ismeretekre alapozott fejlesztési lehetőségek feltárását. Tóth János nyugdíjba ment Miskolc (ÉM) - Rövid hírben adták tudtunkra, hogy az IKR Rt. elnök-vezérigazgatója nyugdíjba vonult, „mivel az Rt. igazgatóságának, felügyelőbizottságának mandátuma lejárt”. Eddig a hivatalos közlemény, vagy indoklás. Akik azonban régebbről ismerték a szakembert, most bizonyára hümmögtek: lám, lám egyszer elmúlik minden... És a mezőgazdaság szakembereinek többsége emlékszik is azokra az időkre, amikor még nem volt IKR, de volt CPS, vagyis a Corn Production System, vagyis a később magyarosított Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer. Ennek volt nyughatatlan motorja ez a kis izgő-mozgó ember, aki mindenütt ott volt, ahol kukoricáról volt szó. A hetvenes évek elején nagy ívű, nagy fordulatív teljesen új szemléletet megvalósító kukorica termelési rendszernek a hazai szürke eminenciása volt. Minden évben rendszeresen több napos szakmai találkozók szervezője lótó-futó menedzsere. Nagyigmándon - a rendszer hőskorának bölcsőjénél, később Bábolnán szervezte az ország e termelési rendszerhez tartozó partnergazdaságaiból delegált szakembereinek téli továbbképzését, szakmai találkozóját. Engedtessék meg úgyis, mint sokak közül egyik partnerének, úgyis mint magánembernek - az emlékezés. Hogy az ország termelésirányítói ágazatvezetők, főagronómusok szinte várták a téli találkákat, melyeket ő szervezett, és személyesen! Ahol teljesen kizárta a bizonytalanságot, a véletlenszerű szakmai improvizációt. Olyan európai szaktekintélyek fogadták el - felkérését előadásokra - mint dr. Újvárosi Miklós professzor vagy Horm Artúr, Benedek Pál, de politikusok is szívesen látogattak az ország minden részéről összesereglett szakemberekhez. Még országos hírű humoristákról is gondoskodott esti óráink kellemes eltöltésére. (Mikes György, Peter- di Pál). Étkezést - szállást legalább olyan pontosan szervezett, mint a szakmai találkozókat. Hitetlenkedve gondoltunk arra, hogy egy ilyen formátumú ember hogyan foglalkozhat a legkisebb részletekkel is. De ő ilyen volt. Ilyen maradt mindenféle átalakulás átszervezés után is. Mégsem mondtuk rá szakmabeliek, hogy pitiáner lenne. Csupán nem szeretett kudarcot vallani. Hiúsági kérdést csinált a legkisebb panaszból is. A jó értelemben vett alaposság szervezőkészség maradt emlékeinkben Róla. Gondolom, a többi szakemberis... Földárverés / Ujcsanáloson Jut föld a következőre is ÚJcsanálos (ÉM) - Kedden sikeres földárverés volt Újesanáloson a Polgármesteri Hivatalban. Az árverésre jelentkezők jogosultságának ellenőrzése után Vályi Nagy Béla, a B.-A.-Z. megyei Kárpótlási Hivatal munkatársa vezette le a licitálást, amelyen 1802 Aranykorona értékben talált gazdára a költség határában fekvő Lencsés tábla. Összesen kilenc fő jelentkezett, hogy kárpótlási jegyéért földet vásároljon. így kelt el 63,7 hektár jó minőségű szántó a Hernádnémeti Hernád-völgye Mgtsz területéből. A licitálók között akadt olyan tulajdonos, aki egymaga majd,, negyven hektár földnek örülhetett, s bizonyára jó oka volt rá, hogy „természetben” váltsa ki kárpótlási jegyét, hiszen ekkora terület megművelése nem kis feladat - főként ebben az eszközszegényes egyéni világban. A többiek szemében is az az elégedettség látszott, amely már csak az elődök iránti tiszteletből is szinte kötelességnek érezte az elvett föld visszaszerzését, ha nem is ugyanazon a helyen. A földárverések előrehaladtával az a tapasztalat, hogy egyre jobban „belejönnek” az érdekeltek, mert olyan simán, olyan gördülékenyen folyt le az újesanálosi is, hogy szinte egy-két órán belül végeztek a hivatalos ceremóniával. Az előkészítés tovább tartott, mint a tényleges árverés. Megelégedve talán csak azok nem voltak, akik nem kapták meg időben kárpótlási jegyeiket, noha - sürgetésükre - ígéretet kaptak erre. Legközelebbi földárverés megyénkben Vatta községben lesz pénteken a helyi polgármesteri hivatalban. Ki a virágot szereti... ... az hódolhat szenvedélyének. Ugyanis november 15-én Bécsben egyetlen napra megnyílik a híres nagybani virágpiac minden érdeklődő előtt. Nemcsak a piac virágainak és növényanyagának széles választékát szeretnék megismertetni, hanem lehetőséget adnak szakmai beszélgetésre, személyes kapcsolatok kiépítésére.
